‘fuvolafejek’ címkével ellátott bejegyzések

A Galway-Nagahara együttműködés

2015 01 02

Fuvolások és fuvolaépítők mindig is szorosan együttműködtek, ha arra lehetőség adódott. 2014ben már beszámoltam egy ilyen kapcsoltról, a tavalyi évben ez volt  az egyik legnagyobb fordítási munkám. Arra gondoltam induljon jól a 2015ös év is, és bemutatok egy másik nagyon jelentős együttműködést, amelynek anyaga már egy ideje fordításra várt.

Sir James Galway mindig is élénk párbeszédet folytatott azokkal a világcégekkel, akiknek a hangszerét használta, és a gyártók is nagy figyelemmel hallgatták a világhírű művész elgondolásait. Galway-ról nyugodtan elmondhatjuk, hogy ezáltal jelentősen hozzájárult a 20.század második felében folytatott fuvolaépítés mikéntjéhez.

Az alábbi bejegyzés tulajdonképen két cikket tartalmaz; mindkettő Sir James Galway és Kanichi Nagahara együttműködését meséli el - az első írás Sir James Galway-től származik, a másodiknak Mr. Nagahara a szerzője. A forrás megjelöléseket az egyes cikkek végén találjuk.

Nagahara - 501

2005 márciusában a részt vettem a Vancouveri Fuvolafesztiválon, és ez egyik szabad napomon - ami amúgy elég ritka - elindultam meghallgatni barátomat, David Nicholson-t aki a Prokofjev szonátát tanította. De nem jutottam el hozzá, mert útközben megpillantottam egy jelet, a Nagahara jelét, és eldöntöttem, utána nézek mi ez egyáltalán. Emlékeztem rá, hogy egy nappal korábban tanítottam egy fiatal diáklányt, aki Nagahara fuvolán játszott. Ez volt az első alkalom, hogy ezzel a névvel találkoztam, de a hangszereiket soha sem próbáltam ki. Ekkor még nem tudtam róla semmit, és nagy meglepetés volt számomra. Mr. Kanichi Nagahara személyesen ott volt és megmutatta nekem az eladó fuvolákat. Kipróbáltam egyet és úgy találtam, hogy minden tekintetben kiváló. Ez volt az egyetlen aranyfuvola, ami ott és akkor elérhető volt.

Sajnos a fuvola, amit kinéztem magamnak már el volt adva, és a tulajdonos csak ott hagyta, hogy a fesztivál ideje alatt más is kipróbálhassa. Miután játszottam a rajta, megkérdeztem vajon megkaphatom-e a hangszert egy időre, hogy eljátszam Mozart D-dúr fuvolaversenyét, azon a koncerten amit a fesztiválon adok. Nagyon elégedett voltam ezzel a fuvolával, de sokan azt mondták nem hallják a különbséget. De én hallottam. Ezen a fuvolán olyan könnyű volt játszani, és éreztem ez a hangszer megadná nekem azt a könnyed érzést, amit mindig is kerestem.

Kanichi személyes hozta el nekem New York-ba azt a Nagahara fuvolát, aminek 501es volt a száma, és amelyen attól a pillanattól kezdve játszom. Ez a fuvola gyorsan megszólaltatható, színekben gazdag hangja van, és első látásra beleszerettem. Ahogy megkaptam az első dolog, ami megfogott a párnázása volt. Ennek a fuvolának soha sem volt szüksége beállításra, és mindig úgy takart, ahogyan az első napon, még hosszú hónapokkal később is.

Az 501es számú fuvolal volt az a hangszer, amin a múlt évig játszottam, amikor is Kanichi megalkotta a Sir James Galway modellt. Ezt a fuvolát közös megbeszéléseink eredményezték. Javaslatokat tettem és ő beépítette őket abba a fuvolába, amelyen most játszok. Kipróbáltam rengeteg különféle fuvolafejet is, és ennek eredménye lett a Sir James Galway fuvolafej. Ez egy különleges fej, amitől minden fuvola jobban szól, amivel eddig kipróbáltam. Arra biztatlak, Te is próbálj ki egy ilyen fejet a magad hangszerén, hogy lásd a különbséget. Ez a fuvolafej jobb staccato-t eredményez, több hangszínlehetőséget és áthatóbb hangot ad, valamint lehetőséget nyújt, hogy jobban játsz bármely fuvolán, amivel használod. Természetesen legjobb Nagahara fuvolával használni. Ezzel azt mondom, ha van egy ilyen különleges fuvolafejed ez lehet az első lépés, hogy Nagahara fuvolád is legyen. Egy ilyen hangszerrel a nehézségek legtöbbje eltűnik.

Nem kétséges, hogy az én fejemben ezek a fejek és fuvolák a legjobbak, amin valaha játszottam. Szívesen látnálak Téged is a Nagahara fuvolák világában, ahol a szolgáltatás és a fuvolák is különleges minőséget képviselnek. Ezeken a fuvolákon játszanak a világ profi fuvolásai.

Sir James Galway.
August 28th 2013.

forrás: http://jamesgalway.com/index.php?page=blog

Sir James Galway és Kanichi Nagahara

A Galway Model fuvolafej - a hangszerkészítő gondolatai.

Már nagyon rég óta hallgatom Sir James Galway muzsikáját. Hét évvel ezelőtt hirtelen kapcsoltban kerültünk egymással és azóta az én hangszeremet, a Nagahara fuvolát használja. Azóta hangszerkészítői inspirációimat nagyban Sir James Galway elgondolásaiból, szemléletéből és játékmódjából merítem. Sir James hangja nagyon különleges és  egyedi, mindemellett ő soha sem kért konkrét dolgokat a hangszerkészítőktől. Nagyon közelről figyelhettem meg  játékát, hogy pontosabb képet kapjak arról mit szeretne, és azután modellről modellre kísérleteztem ki azt a fuvolát, ami leginkább illik a játékához. A fuvolával kapcsoltos gondolatainkat is megosztottuk egymással, és végig gondolva ezeket a beszélgetéseket megértettem zenei elképzeléseit is, amely sokat segített a kísérletezés folyamatában.

Kér éve fejlesztettük ki a Nagahara-Galway fuvolát az ő elképzelései alapján. Megtartottuk az eredeti standard fejet, mert Sir James valóba nagyon kedvelte, de képsőbb úgy döntöttünk tovább lépünk előre a fuvolafej kialakítását illetően. Nagyon boldog voltam amikor első alkalommal mutathattam be a világnak a Galway- fuvolafejet a 2011es japán Sir James Galway turnén. A fuvolások rendkívül pozitívan fogadták az új modellt és a kereslet azóta is nő.

Fuvolakészítőként rendkívül szerencsésnek érzem magam, hogy Sir James Galway-al dolgozhatok. Harmincöt éves fuvolafej készítői tapasztalattal a hátam mögött biztosan állíthatom, hogy a Galway model fuvolafej valóban a legnagyobb teljesítmény és mérföldkő a munkásságom során.

Kanichi Nagahara - Nagahara Flutes

forrás: http://www.nagaharaflutes.com/index.html

forrás: http://www.nagaharaflutes.com/Galway%20Headjoint%20%20Ad.pdf

Fuvolafej itthonról - beszélgetés Szederkényi Mátéval

2012 08 27

Az ígért három, nagy interjú közül a második is megérkezett. Régi tervem, hogy beszélgetést készítsek Szederkényi Mátéval, aki az itthoni fuvolafej készítés jelenleg egyetlen képviselője. Munkáival és munkái dícséretével már többször találkoztam, de vele, személyesen alig, szinte csak futólag. Azért is tartottam fontosnak elkészíteni ezt a beszélgetést, mert Máté bizonyos értelemben Elek Tihamér nyomdokán halad (aki nem csak tanárom, de fuvolám fejének készítője is volt) a fuvolával kapcsolatos munkálkodásait illetően. Remélem, egy nap én is Máté egyik vásárlója lehetek.

- Hogyan kerültél kapcsoltba a hangszerészettel, és azon belül a fuvolafej készítéssel?
Szederkényi Máté: -1996-ban érettségiztem a Deák Ferenc Téri Evangélikus Gimnáziumban, ahol - ha jól emlékszem - az osztályból én voltam az egyetlen aki nem adott be felsőoktatási jelentkezést, hanem olyan képzést kerestem ahol szakmát lehetett tanulni. Elég nagy “bütykölgető” voltam, s viszonylag alapos zenei múlttal is rendelkeztem (10 évet töltöttem el a Bem utcai majd a solymári zeneiskolában fafúvós tanszakon mint klarinétos növendék s fúvószenekari tag…), így vonzott a jelentkezés lehetősége a budapesti zeneakadémia fa és rézfúvós hangszerész - akkor meg kétéves - képzésére. Sikerült a felvételi, s a tanulmányokhoz elengedhetetlen tanműhelyt is találtam ROSÉ kft. Hajós utcai műhelyében. Nagyszerű kis CSAPATBA kerültem, olyan EMBEREKTŐL tanulhattam a szakmát mint Juhos Tibor, Elek Tihamér, Beleznay Tibor, Tóth József. Szerettem is a munkát s miután meg voltak velem elégedve a képzés után az inas-segéd éveimet is ott tölthettem a cégnél, mint alkalmazott (1998-2006). A fejkészítéssel közelebbről Tihamér révén ismerkedtem meg. A szakdolgozatom témája is Ő, és a fuvola-illetve a kézi fejkészítés volt. Bár furcsa, de konkrét saját munkára már csak Tihi halála után került sor, de amíg egymás mellett dolgoztunk a műhelyben nagyon sokat elleshettem, hiszen rengeteg zenész járt hozzá „állításra” vagy egy kis alakításokra. Nagyon szerettem a laza közvetlen stílusát s azt, hogy semmitől sem ijedt meg, minden munkában látta a kihívást, ami nem félelemmel hanem erővel, és hihetetlen munkakedvvel töltötte el… Nagyon jó EMBER volt, talán túl jó is… A fuvolafej készítés területén egyértelműen Tihamér hatott rám …s mind a mai napig azt a hangot keresem s igyekszem beleépíteni a fejeimbe, amit talán Ö is szeretett. Nem szerette a nagyon nagy hangerőt, az amerikai stílust, de mégis tudott valamit amitől a franciás hang egy kicsit modernebbé, korszerűbbé vált. A francia iskola volt munkáinak az alapja, de már nagy hatást gyakorolt rá Albert Cooper munkássága is; mondhatjuk, talán egy ötvözetet alkotott az angol-francia-német iskolákat képviselve, s persze nagyon sokat beletett saját magából is, hiszen enélkül nem lehet csinálni ezt a szakmát sem. Én is igyekszem követni a kedvelt iskolákat, de ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetek, hogy a saját megérzéseim is belekerüljenek egy-egy munkámba. Szándékosan mondtam a megérzést, hiszen mind a mai napig keresem a végcélt, amit magam sem tudok igazán konkrétan megnevezni, de talán az ezzel járó állandó kételkedés is ad erőt a folyamatos fejlesztésekhez, alakításokhoz.

- 2006ban önállósítottad magad, mint fuvolafej készítő - milyen út vezetett idáig?
Sz.M. – Igen, 2006-ban önállósítottam magam, mint hangszerész. Korábban is említettem, hogy nagyon szerettem a Hajós utcában dolgozni, de mégis mint egy ifjú “lázadó” vágytam arra, hogy a magam útját járjam. A műhelyben többnyire javításokat végeztem, de szerettem volna alkotni is saját dolgokat… Láttam a külföldi példákat a nyugati fejkészítő mesterektől, önálló nevek, saját műhely… Gondoltam miért ne tudnék én is kialakítani egy hasonlót. Így, bár elhagytam ROSÉ-t, de folyamatos kapcsolatban maradtam, hisz nagyon sokat segítettek, hogy személyes kapcsolatokat alakíthassak ki a hazai fuvolásokkal. Ők szintén sokat segítettek a fejlődésemben, hiszen, mivel Tihi elment eléggé magamra maradtam. Nagyon sokat dolgoztam, hogy először is egyáltalán egy megszólaltatható fejet készítsek. Kezdetben vörösrézből dolgoztam s miután már egy-két fogás belekerült a kezembe mertem hozzányúlni a nemesebb anyagokhoz, mint az alpakka, illetve az ezüst… De soha nem felejtem mikor először dolgoztam arannyal, teljesen kivert a víz mire végeztem a forrasztással. Érdekes, hogy magamra voltam hagyva, de mégsem, mert ha Tihi hozzáállása eszembe jutott teljesen felszabadultam s bátran vágtam bele az új kockázatosabb feladatokba is.

- Munkád során milyen elveket, eszméket követsz?
Sz.M. - Nincsenek elveim inkább elképzeléseim, elfogadom s tisztelem az alap tanításokat, iskolákat, de nem adom fel a saját gondolataimat sem, s igyekszem minden erőmmel azok megvalósítására. Ha valaki próbál lebeszélni valamiről átgondolom az érveket ellenérveket, de ha látok benne egy kis lehetőséget megcsinálom, s megyek előre.

- Szerinted az anyagválasztás hogyan befolyásolja a fuvolafej tulajdonságait?
Sz.M. - Az alapanyag rendkívül fontos, talán a legfontosabb, megköti az ember kezét, de mégis korlátlan lehetőségeket biztosít akkor ha megtanulunk bánni vele, s kihasználjuk a tulajdonságait s esetleg ötvözzük is azokat. A fuvolánál sok-sok lehetőség létezik hiszen olyan fafúvós hangszer, amiben a modern, mai napi alakjánál sehol semmi fát nem találunk, de éppen ezért ha elővesszük a korábbi modelleket sok variációt el tudunk készíteni. Gondolok itt például a - főleg nagyzenekaroknál- ma már elég népszerű fafej/fémtest kombinációra.
- Hogyan látod a fuvolafej készítés jövőjét? Van még egyáltalán feltáratlan terület ebben a munkában?
Sz.M. - Jövője biztos, hogy van s feltáratlan területek is, előttem mindenféleképpen. Őszintén szólva mind a mai napig fogalmam sincs, hogyan szólal meg s milyen fizikai folyamatok játszódnak le, de talán ezt nem is bánom hiszen nem megtervezett gépeket szeretnék készíteni, hanem testrészeket amiket a zenész hosszabb rövidebb idő után a magáénak érezhet. Így a jövő lehetőségei szinte korlátlanok, minden egyes új zenész akivel közösen dolgozhatok rejti magában az újdonságokat is. Két ugyanolyan fejet szerintem még nem készítettem talán, ez a feladat nehezebb is lenne számomra mint egy-egy munkát testre szabni.

- Amikor egy fuvolás fejet rendel tőled konkrét elvárásai vannak, vagy csak keresgél valamilyen új hangzást?
Sz.M. - Ez változó. Ittzés Gergővel például nagyon konkrét elképzeléseket követünk minden egyes új munkánk során. Vannak akiknek megtetszik egy egy típus, vagy hang, s az vezet a megrendeléshez, de olyan is előfordul, hogy a zenész azt a fejet vásárolja meg ami először nem is tetszik neki, de egy két állítás után megtalálja benne azt amit keresett.

- Milyen visszajelzéseket kaptál a munkáidról a fuvolásoktól? Kik használják rendszeresen a fejeidet?
Sz.M. - A középiskolai szinttől az akadémiáig sok növendék használja a Seder fejeket. Végzett zenészek is többen fújnak a fejeimen, például Siklósi Tamás (első fafej megrendelőm), Szilágyi Szabolcs (ezüst), vagy Bertalan Andrea (fa) és Ittzés Gergővel (arany, fa, illetve piccolo fej) mondhatni kiváló, és igen szoros, gyakori munka, s baráti kapcsolatban állok. Sokan visszajárnak egy két finomításra, ami után elégedetten távoznak a műhelyemből, de ezt minden egyes megrendelésnél elmondom s kérem is ha bármi észrevétel gond van keressenek bátran, mert szinte minden esetben egy-két finomítással, utómunkával csiszoljuk ezt, a hangszer talán legérzékenyebb részét igazán testhezállóvá. Érdekes tendenciát figyeltem meg az évek során miszerint külföldön népszerűbb vagyok, mint idehaza. Az is figyelemre méltó, hogy azok a hazai fuvolás növendékek akik hozzám fordultak külföldön folytatják, vagy végzik tanulmányaikat. Külföldi Seder fuvolafej tulajdonosok közt megemlíteném Ibon Perezt Baszkföldről, illetve Ory Schneor-t, aki Jacques Zoon madridi növendéke volt az elmúlt évek során.

Robert Schumann - 3 Románc, Op.94 Ory Schneor és Cameron Roberts előadásában. A fej ezüst, aranykéménnyel:

- Szeretném ha még mesélnél egy másik tevékenységedről - amely látszólag nincs közvetlen kapcsoltban a munkáddal: ez pedig a The Running Project.
Sz.M. - A „The Running Project” egy kis kezdeményezés Feleségem s részemről, közös munkáink tükre, illetve a hazai távfutó utánpótlásnevelésre irányuló figyelmességünk. Andival 2009 óta dolgozok együtt edző-tanítvány kapcsolatban, aminek termése jelenleg 4 felnőtt, egyéni, magyar bajnoki cím. 2004 végeztem a TF-en atléta szakedző szakon, Andi is ott végzett testnevelő tanár szakon, ott ismerkedtünk meg - én vagyok az edző.

- Visszatérve a fuvolafej készítéshez, milyen közelebbi és távolabbi terveid vannak még ezen a területen? Lehetséges, hogy egy napon majd teljes fuvolát is készítesz?
Sz.M. - Komplett fuvolakészítés rendkívüli biztos, erős anyagi hátteret követel, amivel sajnos jelenleg nem rendelkezem. De a barokk (korabeli) hangszerkészítés egyre inkább izgatja a fantáziámat, olyannyira, hogy már az ehhez szükséges szerszámokkal, alapanyagokkal rendelkezem. Most már “csak”a munka hiányzik.

- További jó munkát, és sok sikert kívánok! Köszönöm a beszélgetést!


ELOY FLUTES kiállítás

2010 05 21

21.05.2010 ELOY FLUTES - Show and exhibition in Budapest!

Az interjú itt található!

Exhibition, Trying, Buying!

Magas mínőségű arany- és ezüstfuvolák, fuvolafejek, valamint a védett Mokumeum© eljárással készült prémium kategóriájú fuvolák megtekintése, kipróbálási lehetőséggel és vásárlással! Csak egy napig!

Budapest,IX. kerület Páva u. 10-12. Music-House of Concerto Budapest

10AM opening - short recital on Eloy Flutes

10.00AM exhibition, free testing, buying

6.00PM end of event

Eloy Show Budapest 2010

Fuvolafejek Bostonból

2010 04 23

sideblow

Az interjú David Chu-val alább olvasható két nyelven.
See the english interview with David Chu below.

Ingyenes kipróbálási lehetőség:

  • Lehetőség van a  David Chu által készített bukszusfa fuvolafejek (3db - Nr. 64,69,70) kölcsönzésére, koncerten való kipróbálásukra. A kölcsönzés ingyenes, de a kölcsönvevő teljes anyagi felelősségvállalása mellett történik. A kölcsönbe adás ideje 10-14 nap. Egyszerre egy fej kölcsönözhető. Akit érdekel a lehetőség, és kedvet érez a kipróbálásra a saját koncertjén is, vegye fel a kapcsolatot velem a Facebook-on keresztül - vagy írjon a info[kukac]czeloth.com-ra.
  • Ugyan ezek a fuvolafejek eladóak is. Mindegyik eltérő kialakítású, kézi készítésű, kiemelkedő minőségű bukszusfa fuvolafej, amelyek Bostonban készültek 2009 végén, illetve 2010 elején. Csak általam voltak használva, tesztelés céljából, gyakorlatilag mindhárom új. A csatlakozás 925 finomságú ezüstből készült.

David Chu weboldala itt található.

Az interjú magyar változata itt olvasható:

D.Chu.interview.english - use “Full screen” or “Zoom in” on the bottom

Teszt: Rahmaninow Sonata 3. tétel