Papageno Klasszik

PODCAST
Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának aktuális vendége Szilágyi Szabolcs, aki könyvünkről beszél. Beszélgetőtarsa Szerémi Nóra.

“A magyar fuvolázás elmúlt kétszáz éve és európai beágyazódása című könyv szerzői, Czeloth-Csetényi Gyula és Szilágyi Szabolcs fuvolaművészek együtt jártak főiskolára, azóta is tartják a kapcsolatot, és mindketten úgy látták, a magyar fuvolázás sok területe csak foltokban volt feldolgozva, ezért is vállalkoztak a hiánypótló kötet összeállítására. Közös kutatásuk során számos, eddig ismeretlen tényt tártak fel a magyar fuvolakultúra történetével kapcsolatban, munkájukban pedig segítségükre voltak a Zenetudományi Intézet munkatársai is. Honnan jön és merre tart a magyar fuvolaművészet? Milyen sajátosságok különböztetik meg a világ más tájainak művészetétől? Milyen a kapcsolata a nagyvilág fuvolaművészetével? A kötetben ezekre a kérdésekre keresik a választ az alkotók, akik az elmúlt több mint két évszázad eseményeit vizsgálták”.

Forrás: https://klasszikradio.hu/podcast2/papageno-klasszik-balassa-krisztian-szigeti-szabolcs/

.

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment

Egy éve

Egy éve ezen a napon ültem le beszélgetni Bencsik Gyulával a Buda Környéki Televízió kamerája előtt az öt szerző által jegyzet könyvünkről. Akinek kedve és ideje engedi kattintson a linkre itt, különösen akkor ha még nem látta. Közvetlen Youtube link.

.

Posted in Napról-napra | Tagged , , , | Leave a comment

Nono – Y su sangre ya viene cantando

És a vére már énekel… ez a címe Luigi Nono (1924-1990) általam eddig ismertlen darabjának, amelynek címe nem véletlenül spanyol nyelvű. A körülbelül 12 perces kompozíció a meggyilkolt költő, Federico García Lorca (1898 – 1936) emlékére íródott (Epitaffio a Federico García Lorca), a mű ajánlása pedig minden modern, olasz komponisták “múzsájának”,  Severino Gazzelloninak szól.

A mű vonósokat és ütőhangszereket foglalkoztat, de középpontba a fuvolát állítja, a fuvola quasi koncsertál. A darab hangvétele azonban egyértelműen gyászos, szomorú, mégis lágy. Nono a maga absztrakt zenei nyelvén finoman használja az együttest, az ütőket is, ezzel belsőséges, elégikus hangulatot teremt. A mű záró szakasza azonban lendületes, erőteljesebb. Nem tudok róla, hogy nálunk elhangzott valaha is, legalábbis a ZTI archívumában nem találtam rekordot.

A darabból két felvétel is elérhető, az első (Youtube) koncertfelvétel 1955-ből, vezényel Hermann Scherchen. LINK: https://youtu.be/AFdMENzVgd8?feature=shared

A másik egy lemezfelvétel, amely sokkal tisztább hangzást ad a hangszerelést illetően és talán jobban ragadja meg a mű hangvételét is. Érdekes, hogy itt a kompozíció 16 perces, úgy tűnik a karmester – aki ez esetben Bruno Maderna – lassabb tempót diktált a Orchestra Of Rome-nak. A szólista itt is vélhetően – bár nincs feltüntetve – Gazzeloni. A digitalizált lemezt nem tudom beágyazni, ezért alább itt a link.

LEMEZ: https://archive.org/details/lp_the-new-music-volume-3_luigi-nono-kazuo-fukushima-luciano-berio-h

Az RCA Victrola (VICS-1313) hanglemezén még másik három mű is hallható, valamennyi fuvola érdekeltségű. Fukushimaról már volt szó itt a blogon (erről a konkrét darabról is, ezért linkelhető a neve), de számomra további újdonság Berio és Lehmann egy-egy kompozíciója is. Azoknak, akik kedvelik az ötvenes és hatvanas évek absztrakt kompozíciós hangvételét és fuvolacentrikus műveket szeretnének hallani valószínűleg kellemes meglepetésben lesz részük e lemez által.

1. Luigi Nono Y Su Sangre Ya Viene Cantando – For Flute, Strings And Percussion
2. Kazuo Fukushima Hi-kyò – For Flute, Piano, Strings And Percussion
3. Luciano Berio Serenade I - For Flute And 14 Instruments
4. Hans-Ulrich Lehmann Quanti - For Flute And Chamber Orchestra

Posted in Napról-napra | Tagged | Leave a comment

Bábel (de nem zűrzavar)

A Babel Flute egy nemzetközi, online magazin, amely különleges fordító platformjának köszönhetően körülbelül 80 nyelvre fordítja le az író által anyanyelvén írt cikket, tanulmányt. (Kicsit próbáltam ellenőriztem és az általam ismert nyelvekre eléggé jó fordítást készít). Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy az öt író által alkotott könyvből belekerülhetett egy anyag ebbe a kiadványba, amelyet évente több, mint kétmillióan látogatnak. Ez óriási szám még világviszonylatban is, ha arra gondolunk, hogy a fuvolázás mégis csak egy eléggé specifikus téma. Tehát óriási lépés a magyar fuvolakultúra nemzetközi megismertetése szempontjából.

Eléggé szabad kezet kaptam és több lehetőség felett lamentálva végül nem egy összefüggő, könyvből kiemelt szakasz került be a kiadványba, hanem válogatás-összeállítás, amely néhány nemzetközileg is fontos érdekességet tartalmaz.

De a többi cikk is kitűnő, a kiadvány minden anyagát bátran merem ajánlani. Csak ebben a számban a német és olasz írok mellett örmény és török anyagok is elérhetőek – persze mint fuvolával kapcsolatos. Alapértelmezetten minden cikk angolul jelenik meg és legfelül balra tudjuk beállítani a kívánt fordítást. A használat tehát nem csak egyszerű, de ingyenes is.

Az alábbi linkre kattintva a cikkhez juthatunk angol nyelven, de a biztonság kedvéért a logó alatt a magyar nyelvű verzió elérését is beteszem.

The past two hundred years of Hungarian flute playing and its integration into Europe

A magyar fuvolázás elmúlt kétszáz éve és európai beágyazódása

UPDATE:

A könyv 2022 utolsó heteiben jelent meg. 2023 volt az az év, amikor kezdett elterjedni és kezdtek érkezni az első olvasói reakciók a szakma köreiből, ez teljesen világosan érzékelhető volt. És elkezdődtek a kicsit író-olvasó találkozó jellegű roadshow előadások is. A tavalyi év végére a könyv már a nemzetközi köztudatba, közegbe is bekerült – úgy vélem – meglehetősen gyorsan. Ez érthető is hiszen teljesen feltáratlan területtel foglalkozik. Ez a mozzanat volt a fenti Babel Flute megjelenés decemberben. Most pedig, 2024 elején újabbfelkérés érkezett külföldről, de a részletekről később…

Posted in Napról-napra | Tagged , , | Leave a comment

Vuk szvit

Fülep Márk Vuk szvit című kompozíciója narrátorra és kamara szimfonikus zenekarra íródott, 11 tételben. Inspirációja a József Attila-díjas, mezőgazdászként végzett, de hazánk egyik legolvasottabb, állatregényeiről híres írójának, Fekete István (1900-1970) regénye, amely 1940-ben jelent meg először. A regény 1982-es rajzfilm feldolgozása után pontosan negyven évvel, 2022-ben Fülep Márk fuvolaművész vállalkozott arra, hogy zenében dolgozza fel a rókák történetét. A művet Fekete István emlékére írta, Ifj. Fekete Istvánnak ajánlotta.

Nem ismeretlen jelenség, ha egy fuvolás előadóművész komponál is saját hangszerére, de merőben újszerűnek mondható, amikor egy teljes zenekart foglalkoztat művében. A fuvolaművész eddig kb. 120 hangszerelést, átiratot készített és 25-30 saját szerzeménye van. Ezek döntő többsége fuvolás kamaramű, és ezért jutalmazták 2020-ban a harmadik Artisjus-díjjal. A Vuk szvitnek a szerző korábbi kompozíciós tevékenységében nem volt előzménye. A regényből készült szvit nem az eredeti szövegek megzenésítése, és nincs köze a sokak által jól ismert Vuk-dalhoz sem, amely Dargay Attila (1927-2009) által alkotott kultikus animációs filmben (1982) hangzik el és Wolf Péter szerzeménye. Márk szvit formájú zenekari kompozíciója elsősorban a cselekmény hangulatát igyekszik zenével illusztrálni, de narrációval is segíti a közönség eligazodását.

A szvit első változata még fuvoladuó formájában készült, a témát a szerző egyik tanítványa, a korán tehetséget mutató, zenei pályára készülő Horváth Anna javasolta. Történt ugyanis, hogy 2019 végén Márk fuvoladuót szeretett volna komponálni kettejük számára a 2020-as balassagyarmati fuvoladuó verseny diák-tanár kategóriába. Anna egyik kedvenc regénye volt a Vuk, így esett a választás e mesére. Ebben az eredetileg 8-9 perces duó változatban a fuvolák modern technikájú alkalmazása mellett (pl. trombita-Ansatz, glisszandó) olyan járulékos hangkeltő eszközök is megjelennek, mint a megfújt üdítős üveg, fazék, kolomp, síp. Ekkor kérte Márk ifj. Fekete István szíves hozzájárulását a kompozíció megírásához, bár a narrációban a regényből nem hangzik el szöveg. A nagyobb léptékű, kb. háromnegyedórás szvit már a MÁV Szimfonikus Zenekar felkérésére készült, és 2022-ben, a Zene Világnapján kerül bemutatásra a Margitszigeten – a nagy érdeklődésre való tekintettel – dupla előadás formájában. Mesélő volt Székely Edit, vezényelt Paul Marsovszky. A mű keletkezéséről Fülep Márk itt nyilatkozik hosszabban az M5 riportjában.

FÜLEP MÁRK: Vuk szvit
(amatőr videó felvétel)

Szvit kamara-szimfonikus zenekarra és mesélőre – ŐSBEMUTATÓ
Fekete István emlékére
Mesélő – Székely Edit, fuvolaművész, zenepedagógus a MÁV Szimfonikus Zenekar tagja.
vezényel – Paul Marsovszky
A tételek:
1. Éjszaka az erdőben
2. Vuk
3. Karak, a bölcs róka
4. Vuk ismerkedik az állatokkal
5. A Simabőrű házánál
6. Kutyaélet, kutyasors
7. Aratás és menekülés
8. Vuk csínytevései
9. Vadászat
10. Vuk és Csele
11. Vuk családja (Finale)

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment

Nem került bele

Különféle – de elsősorban terjedelmi – okok miatt nem került bele a könyvbe az alábbi időtábla, amely a magyar fuvolázás eseményeit van hivatva összevetni a világ fuvolázásának eseményeivel, illetve kicsit a világtörténelemmel. Végül nem dolgoztam ki teljesen, de talán így is érdekes, nézzük…
.
.
-1757 Berlin megsarcolásakor Hadik András altábornagy magáhozveszi II. Frigyes porosz király elefántcsont fuvoláját.
-1763 a hétéves háború vége, amelyben a Porosz királyság II. Frigyes porosz király vezetésével mégvédi területeit Mária Terézia osztrák uralkodónő és szövetségeseivel szemben.
-1773 Csokonai Vitéz Mihály születése.
-1776 Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata.
-1799 Koch István és Schöllnasst Ferenc házasságának éve. Megszületik  Táncsics Mihály és  Kiss Ernő, későbbi honvéd tábornok, aradi vértanú.
-1805 Csokonai halála, fuvola- és csákányjátékos is volt.
-1804 Schailly Mihály fa- rézfúvós hangszerkészítõ a Mátyás templom oboása.
-1806 Lyoni takácsok összetörik Joseph Marie Jacquard szövögépét.
-1806 Bleszner Antal ömállósítja magát, mint pesti hangszerkészítõ.
-1807 Heberle Antal kiadja elsõ mûveit csákányra.
-1807 A Városföldön született Schöllnast Ferenc letelepedési engedélyt kap Bécsben.
-1813 Schailly Kristóf felvétele a pesti hangszerkészítõk közé.
-1815 a veszprémi születésű Koch István letelepedést és iparengedélyt kap Bécsben.
-1821 Ziegler János iparengedélyt kap Bécsben.
-1823 Kölcsey Ferenc megírja a Himnuszt.
-1825 az elsõ reformkori országgyûlés, Széchenyi István felajánlja egy évi jövedelmét „Tudós Társaság” felállítására.
-1830 Joseph Fahrbach metodikai mûveinek megjelenése.
-1831 Rendszeres gõzhajózás kezdete Bécs és Pest között. Kolerajárvány Magyarországon.
-1832 Theobald Böhm elsõ fuvolafejlesztése, a gyûrûs billentyûs, kónikus modell.
-1836 a Pest-Budai Hangászegyesület megalakulása.
-1837 Sobri Jóska (1810-1837) bakonyi betyár halála.
-1837 Amtmann Proper és Thebald Böhm találkozása Münchenben.
-1838 a Doppler család megérkezik Budára. Samuel Morse (1791–1872) bemutatja a távirót.
-1842 Giulio Briccialdi Magyarországon.
-1844 Folytatásokban megjelenik Alexandre Dumas Monte Cristo grófja címû regénye. Giulio Briccialdi második látogatása, megszületik Claude Paul Taffanel. Johann Eduard Heindl és Anton Rubinsten közös koncertjei nálunk.
-1846 Megnyílik Magyarország elsõ vasútvonala Pest és Vác városa között, a Kisfaludy gõzös elsõ próbaútja a Balatonon.
-1847 Theobald Böhm szabadalmaztatja a cilindrikus, modern fuvolát.
-1848 Forradalom és szabadságharc.
-1849 Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzése.
-1852 megjelenik Harriet Beecher Stowe Tamás bátya kunyhója (Uncle Tom’s Cabin) címû regénye. Ziegler János megvalósítja és gyártja Giulio Briccialdi fuvolamodelljét. Böhm jelentős figyelmet kap a londoni hangszerkiállításon.
-1853 Adolf Terschak befejezi tanulmányait. A Filharmonikus Társaság megalapítása Dopplerék és az idősebb Pfeiffer részvételével.
-1855 Megszületik Doppler Leó, Ferenc fia.
-1858 Az elsõ telegráf transzatlanti kábelének lefektetése.
-1861 Az Amerikai polgárháború kezdete.
-1862 a Szentpétervári Konzervatórium alapítása Anton Rubinstein vezetésével.
-1865 Doppler Ferenc és Josef Dachs bemutatja Schubert “Trockne Blumen” variációit a Musikverein-ben. Abraham Lincoln, amerikai elnök meggyilkolása. Amerikai polgárháború vége, észak győz. Jules Verne Utazás a Holdba címû regénye megjelenik.
-1866 az erdélyi kolerajárvány.
-1867 Karl Marx – A tõke, A kiegyezés (Österreichisch-Ungarischer Ausgleich).
-1869 Johannes Brahms és Nikolits Sándor együtt lépnek fel az Európa szálló termében. Rózsa Sándor (1813-1878) elfogása, a batyárvilág központi felszámolása.
-1869 Lev Nyikolajevics Tolsztoj Háború és Béke címû regényének megjelenése.
-1871 A Párizsi Kommün.
-1875 Nikolits Sándor a Zeneakadémia elsõ tanári karának zeneszerzés tanára.
-1876 Little Bighorn-i csata. Ülõ Bika és Örült Ló megsemmisítõ gyõzelemt arat George Armstrong Custer alezredes 7. lovasezrede felett.
-1881 Doppler Leó halála. Wyatt Earp és fivérei tűzharca a McLaury klánnal O.K. Corralnál.
-1884 Kohler Gyula bemutatja Budapesten Reinecke “Undine” szonátáját.
-1885 Kohler Gyula a Boston Symphonie Orchestra tagja
-1886 Sigmund Freud magánorvosi rendelõt nyit Bécsben. Geronimo, apacs vezetõ megadja magát a Skeleton-kanyonnál, Arizonában – az indián ellenállás vége.
-1888 Gustav Mahler az Operházhoz szerõdik. Edward Martin Heindl modern Böhm-fuvolát rendel a William és George Haynes-tól, a W.M. Haynes Co cég kezdete.
-1889 Nikolits Sándor megalapítja a Magyar Zeneiskolát.
-1891 Adelina Patti és Kohler Gyula közös koncertje Budapesten.
-1893 Claude Paul Taffanel a Conservatoire fuvolaprofesszora.
-1894 a Dreyfus-per. Kohler Gyula halála.
-1894 George Barrére Böhm modern fuvoláján mutatja be Debussy „Egy faun délutánja” (L’Apres-midi d’un Faune) fuvolaszólóját.
-1895 Ferdinand von Zeppelin léghajószabadalma.
-1898 a Zeneakadémáin megindul a fuvolaoktatás Burose Adolf-al.
-1903 a Wright fivérek első repülése.
-1908 (cca) Burose Adolf kiadja nagy fuvolaiskoláját.
.
.
És végül itt egy korábbi link, ahol néhány fuvolás élethossza került táblázatban bemutatva.
Posted in Napról-napra | Tagged , , | Leave a comment

Előadás Óbudán – 2023

Ma gondoltam bele mennyire hihetetlen, hogy a blog már 14 éve működik. Ez nem kevés idő, ráadásul nem volt különösebb célom amikor írni kezdtem rá, inkább csak kiaknáztam az előrelátó webesem adta lehetőséget. Nem tudok róla, hogy lenne nálunk még valaki, aki ennyi ideje folytatná ezt a műfajt, noha – látom – külföldön számos fuvolás visz meglehetősen komoly blogokat. Korábban már utaltam rá, hogy a fuvolásújság, a Fuvolaszó megszűnése is közrejátszott abban, hogy a blog műfaja felé fordultam. És jól tettem, hogy a közösségi média előretörésekor sem hagytam fel vele, ma már egyértelmű: ezek a plattformok nem egyenértékűek egy bloggal.

A távolabbi múlton való merengés után nézzük a közelmúltat, a jelent és a jövőt! 2022 végén jelent meg az a közösen jegyzett könyv, amelynek címe: “A magyar fuvolázás elmúlt kétszáz éve és európai beágyazódása.”

Az élet úgy hozta, hogy a megszokottal ellentétben egyedül, Szilágyi Szabolcs vezető-iró társam nélkül tartottam előadást az Óbudai Társaskörben októberben, az Országos Fuvolás Találkozó keretében. Most elkészült a hanganyag mellé szerkesztett diasor összefűzése és az ebből készült videó, amely kicsit több, mint könyvbemutató, mert számos új információt, összefüggést is bemutat a hazai fuvolakultúra történetéből. Aki már olvassa a könyvet annak is érdekes lehet, akinek még nincs meg a könyv kedvcsináló lehet az alábbi videó. Itt jegyzem meg, hogy a könyv még elérhető továbbra is a Bookline rendszerében, illetve nálam is.

Valamint itt az e-book linkje is a Papageno shop-ban.
A teljes írói gárda illetve a támogatók nevei elhangzanak az előadás során.

Megadom a videó közvetlen linkjét, teljes képernyőn nézni jobb… link.

Az előadások roadshow-szerű sorozatai 2024-ben is folytatódnak.

Posted in Napról-napra | Tagged , , , , | Leave a comment

2024

Nagyon kíváncsi voltam mi lesz 2024 első bejegyzése.
Hát ez – ennél jobbat nem tudok…

Sir James Galway szólaltatja meg minden idők talán legnehezebb, melodikus nyelven írt fuvolaversenyét. Sir James leírja a könyvében, hogy akkor rendelte a művet, amikor motorbalesete után hosszabb időre kerekesszékbe kényszerült. Így látogatta meg a világtalan zeneszerzőt otthonában. A fuvolaművész arra számított, hogy a gitárversenyhez hasonló hangvételű kompozíciót kap majd, de nem így történt, a megdöbbenéstől alig jutott szóhoz. És a következő hónapokat szinte kizárólag ennek a műnek a gyakorlásával töltötte. A művet még németországi tanulmányaim idején ismertem meg, gyakoroltam is, sőt úgy volt eljátszom idehaza zenekarral – de erre végül nem került sor. Azóta sem történt meg a magyarországi bemutató…

Joaquin Rodrigo (1901-1999) – Concerto Pastorale

Posted in Napról-napra, videó | Tagged , | Leave a comment

Galway és én – no.2

Ez a beígért sorozat második darabja, de – ahogy a korábbi posztban írtam – időrendben ez történt először. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján volt egy gráci tanár ismerőse apámnak, akivel rendszeresen együttműködött. Ő beszélt rá minket, hogyha eddig nem hallottuk még Sir James Galway-t élőben akkor erre mindenképp sort kell keríteni. Tehát szólt előre amikor eljött a következő gárci koncert ideje és intézte a jegyeket. A vendéglátónk – Wolfgang Strassnig, aki legalább akkora izgalomban volt mint mi, pedig Galway-t már sokszor hallotta – kissé izgult és kifejtette, hogy Galway nem mindig játszik tökéletesen. A koncert előtti délután feltett egy felvételt nekünk a lakásán, amelyen a művész egyik gráci mesterkurzusa volt rögzítve. Orsós magnófelvétel volt és a vendéglátó azt a pontot kereste meg, amikor a Chaminade Concertino volt a téma. A fuvolaművész adott néhány tanácsot a diáknak, majd maga is bemutatta a művet, amely nem csak felül múlta minden várakozásunkat, de még Galway saját, rendkívül népszerű lemezének a minőségét is meghaladta, amelyen a Concertino-t rögzítette. Ilyen előzményeket követően 1991. május 21-én ott ültünk a koncertteremben, a Musikverein Steiermark-ban, körülbelül a terem közepén. Vettem magamnak a bátorságot és rögzítettem a koncertet, amennyire tudtam. Persze kazettás walkman-el nem lehet ilyen távolságról jó hangfelvételt készíteni, mégis mellékelek két rövid részletet, amelyek ennyi idő távlatából is önmagukért beszélnek. A felvételeken semmit sem változtattam , a mechanikai zajt sem csökkentettem. A hang rendkívül projektív (a nyitott zongora mellett) és hajlékony, számomra a legmeglepőbb a hangszíngazdagság és a dinamikai kontrasztok voltak, ez sokkal teljesebb volt, mint a művész bármelyik lemezén. James Galway Philip Moll-al az oldalán lépett a színpadra.

Érdemes a műsorról is beszélni, valamennyi számnak meg van a maga érdekessége, sőt, számomra a mai napig ez a koncertprogram egyfajta alapvetés abban a tekintetben hogyan érdemes egy művésznek felépíteni egy hangversenyt, nem csak a műveket felsorolva, de figyelembe véve azok kontextusait is. Például a nyitó mű, Mozart szonátát Galway – tudomásom szerint – soha sem rögzítette. Ez, és a Doppler mű keretezte a programot a nyilvánvaló földrajzi kontextus okán. Hasonlóan érdekes a Hindemith fuvola-zongora szonáta műsorba emelése is, ami azért kedves műve a fuvolaművésznek, mert huszonkét évesen ez volt az első mű, amit élőben játszott a BBC adásában. Ezt Galway közvetlenül a koncert után mesélte el. Ezután hallottuk először Liebermann Szonátáját, amelynek nem csak előadása hagyott mély nyomot, hanem maga a kompozíció is. Galway nem sokkal később rendelte a fuvolaversenyt a szerzőtől. A szonátából hallhatunk most két részletet. Az első tétel indításából választottam egy szakaszt és akik nem ismerik a darabot azoknak elmondom, hogy amit az első pillanatokban hallunk az nem a mű – az még a hangolás… Jimmy sokszor kifejtette, hogy nem látja értelmét a kétvonalas Á hangot skandáló hangolásnak. Úgy érdemes hangolni, hogy a hangszer regisztereit bejárjuk és több dinamikát is érintünk. Ezért ő egyfajta prelúdiumot improvizál mindig a hangolás érdekében – ezt hallhatjuk az első pillanatokban. Körülbelül az első oldalt hallhatjuk, az első kitörésig, illetve a melléktéma kezdetéig. (E sorok írásaközbenjöttem rá, hogy a fuvolaművész akkor annyi idős volt, mint most én).

Lowell Liebermann – Sonata (1)

A második részlet a fergeteges zárótétel teljes hosszában. Ennek a technikai és hangi megoldottsága aligha kíván kommentárt. Ezzel a művel ért véget a koncert első szakasza. A konzervatív gráci közönség ekkor már szedte szét a teremet…

Lowell Liebermann – Sonata (2)

A második szakaszban a lírai hangütés dominált, amelynek alaphangját Gaubert második szonátája adta. Ezt a művet ma is kevesen játszák, pedig gyönyörő zongora szempontból is – Jimmy megszólaltatásában pedig kifejezetten kivételes. Később több felvételen is meghallgattam az első tétel zenei megoldásait más fuvolásoktól, de senki sem merte olyan szabadsággal kezelni az anyagot, mint Jimmy. Mindenki tempóban akarja megoldani és ez abszolút nem működik ennél a tételnél. Liebermann neve mellett Gauberrel is ezen a koncerten találkoztam először.

Gaubert – Sonata (1. – részlet)

Ezután újabb meghatározó pillanat következett, ugyanis a művész a következő három művet egybefűzte: Saint-Saëns, Debussy és Ravel műve egyfajta attacca (taps nélküli) szvitet formázott., amelyek hangulatukban tökéletesen illeszkedtek egymáshoz. De ennél érdekesebb, hogy így a Syrinx lett a “második tétel” – amely ebben a formában tökéletesen érvényesülhetett. Sokkal jobban, mint amikor a fuvolás kijön a színpadra, eljátsza – és távozik. Ettől a ponttól vallom azt, hogy Debussy meghatározó szólóműve nem ráadás-darab, egyszerűen nem érvényesül úgy, ráadásul a szerző is színpadi kontextusba szánta. Ez – a nyugodtan ki merem jelenteni – zseniális megoldás annyira megfogott, hogy én is a magam módján lemásoltam. Nálam a Faun délutánja volt az az “elsőtétel”, (a Saint-Saëns műből nem volt kottám), a Syrinx a második és a Habanera a harmadik. Kétségtelen, hogy Debussy szólódarabja sokkal jobban érvényesül kontextusba helyezve – saját hallgatói és előadói tapasztalatom alapján mondom.

Ezek után már csak az Air Valaques maradt hátra, amelyet – az utolsó oldalt tekintetbe véve – nagyon jól kell játszani ahhoz, hogy koncertet záró mű lehessen. Természetesen Sir James Galway megoldotta és nem maradt adósa a mélyfekvéses, e-moll-os variációknak sem. Akkor és ott a teljes koncert elsőtől az utolsó hangig tökéletes volt.

Posted in Hangverseny, Napról-napra, mp3 | Tagged , , , , | Leave a comment

Hacsaturján Szegeden

Novemberben is folytatódnak a fuvolás erőpróbák. Az októberi Reinecke Fuvolaverseny után – amelyet Móré Irén és a Miskolci Szimfónikusok adtak elő – 28-án Szegeden csendül fel Hacsaturján Fuvolaversenye Lanczkor-Kocsis Krisztina és a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadásában, Kesselyák Gergely vezényletével. Lanczkor-Kocsis Krisztina a zenekar szólamvezetője is.

Akik nem fuvolások egyáltalán nem biztos, hogy ismerik a mű keletkezését. Jean-Pierre Rampal így mesélt erről egy interjúban, amelynek a forrását sajnos már nem tudom: Hacsaturjan Prágában járt amikor a francia művész megkérdezte tőle írna e neki egy fuvolaversenyt. Rampal legnagyobb meglepetésére a zeneszerző azt válaszolta, hogy “Játsza el a hegedűversenyt!” A fuvolaművész azt hitte viccelnek vele, de amikor tanulmányozta a darabot rájött Hacsaturján nem tréfált, a fuvolán való megvalósítás nagyon is lehetséges. A darab nemsokkal később már a fuvolarepertoár elidegeníthetetlen részévé lett, sőt egyik csúcskompozíciója tanulmányi és profi szinten is. A versenyművet később Sir james Galway is előadta, valamint lemezre vette. Míg Rampal szöveghűen igyekezett a szólóhegedű szólamát visszaadni, addig Galway sokkal messzebbre ment. Merészebben használta a fuvola regisztereit, nem riadt vissza a magas hangok használatától sem. Bizonyos tekintetben ő adaptálta a művet fuvolára. Meghallgatva a felvételekt mindkét megközelítésnek van értelme.

De hogyan vélekedik minderről az est szólistája, Lanczkor-Kocsis Krisztina? – hiszen – végső soron – minden fuvolásnak el kell döntenie milyen átírói megoldás a legmegfelelőbb számára.

“Nagyon tetszik, ahogy Denis Buriakov minden lehetséges dolgot megpróbál átvenni az eredeti hegedű szólamból, eredetileg innen közelítettem én is a darab felé, de aztán be kellett látnom, hogy Rampal nem véletlenül írta át úgy, ahogy. A műben előforduló különböző alapkarakterek megjelenítése az elsődleges, nem szabad, hogy a figyelem elterelődjön az apró plusz hangokra, illetve arpeggiókra. Buriakov nagyon virtuóz, imádom a játékát, de az én utam inkább a hagyományos vonal felé vezet. Csak minimálisan térek el Rampal átiratától, maradok az ő cadenziájánál is. Másik kedvencem Pahud felvétele, a „farmeres” CD. Nagyszerűen emelte ki a fuvola hangszersajátosságait a hegedűvel szemben. A legfontosabb forrás mégis mindenekelőtt a Moszkvai Rádiózenekar 1965-ös felvétele kell legyen, David Ojsztrakh szólójával és a szerző vezényletével.” – vélekedik Lanczkor-Kocsis Krisztina.

A szövegbe belinkeltem Rampal, Galway, Bouriakov és Pahud verzióit is – valamennyi kihagyhatatlan.

És természetesen feltettem két videót Lanczkor-Kocsis Krisztinával, barokk és modern fuvolást is.

Bach – a-moll Partita – Allemande

Sigfrid Karg-Elert: Sonata “Appasionata” Fis moll Op. 140.

Itt hívnám fel a figyelmet Lanczkor-Kocsis Krisztina hiánypótló könyvére, a Partita művészetére.

https://harmattan.hu/lanczkor-kocsis-krisztina-a-partita-muveszete-2068

További videók:

https://www.youtube.com/@krisztinalanczkor-kocsis/videos

Posted in Napról-napra | Tagged , , | Leave a comment