Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /blog/wp-settings.php on line 400

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /blog/wp-settings.php on line 415

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /blog/wp-settings.php on line 422

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /blog/wp-settings.php on line 457

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /blog/wp-includes/cache.php on line 99

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /blog/wp-includes/query.php on line 21

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /blog/wp-includes/theme.php on line 576
the FluteBlog

Sir James Galway ~ Flute Center of New York

2018 12 08

Kaufman Music Center

Happy Birthday to James Galway!

Sir James Galway születésnapján a mostanában az Egyesült Államokban tartott számos mesterkurzus egyik darabját mutatom be.

Bach ~ a-moll koncert, BWV 1056

2018 12 01

Sir James Galway

Azt gondoltam az lesz a legjobb ha ez a két bejegyzés egymás után jelenik meg. A téma ismert, Bach f-moll koncertjének fuvolaváltozata a-moll hangnemben, amelyet a múltkori bejegyzésben Rampal énekelt meg.

Most Sir James Galway-n a sor, és előre bocsájtom tudtam erről a felvételéről, de csak néhány napja ismertem meg. Két csúcs minőségű, világviszonylatban is meghatározó művész rögzítéséről van szó, amelyek között circa 10 év telt el. Ezalatt az idő alatt jelentősen változott a stúdió technika és a felvételek esztétikája is, így tehát érdemes ezekkel a változókkal is kalkulálni, ha netán a két anyagot összevetnénk. És persze más a két művész hangi, zenei koncepciója, természetesen mindketten sajátos nyomot hagynak egyéniségükkel a felvételeken.

Sir James Galway felvétele a művész legerősebb időszakából való (1978), mint technikai, mint hangi és zenei értelemben totálisan lefegyverző. Galway ebben az időben sűrűn készített lemezeket, ezen a korongon a BWV.1059-es jegyzékszámú koncert is hallható.

Gyakorlatilag minden olyan vonás, momentum megtalálható a felvételen amiért Galway-t mindenkinél jobban kedvelem a mai napig. A fuvola kérlelhetetlen magabiztossággal szólal meg minden lágében, minden játékmódban, a zene és a hangok - intonációs minőségükkel együtt - egy pontos és intenzív belső elképzelés kivetülései, a megközelítés mentes mindenfajta biztonságra törekvő ál-finomkodástól - amelyre a fuvolások máig hajlamosak - egyszerűen és királyi módon uralja a hangszert és a művet. A szélső tételek gyorsak, de nem öncélúan, vagy túlzottan virtuózak, mégis energikusak, a lassú tételben tökéletes az énekszerűség illúziója.

Az egyetlen észrevételem a felvétel digitalizálását illeti, ami kissé élesre sikeredett és a tételek közötti pár másodperces szünetet is hiányolom. Galway lemezei az RCA Viktor cégnél minden esetben Ralph Mace producer, és Mike Ross felvételvezető irányítása mellett készültek, és ezeknek a lemezeknek a hangzásképe ennél sokkal melegebb, mint amit itt kapunk. De így is mesteri az egész, úgy ahogy van.

A lemez GooglePlay linkje.

Bach ~ a-moll koncert, BWV 1056

2018 11 26

…vagyis az f-moll

Ami tudvalévően nekünk a-moll - mindegy… Ez a koncertet már Rampal is megjelentette, de Sir James Galway is kiadta. Itthon az AKKORD kiadónál jelent meg, ezért tanulják is, játszák is.

J.P. Rampal lemezre is rögzítette a koncertet, sajnos nem világos mikor készült a felvétel, - talán a 60as évek második felében - de az egyértelműen hallható, hogy csúcsformában volt.
A tételek:
1) Moderato
2) Largo 3:35
3) Presto 6:32

Toshio Hosokawa ~ Fragmente II

2018 11 19

1989

Amikor Hosokawa fuvolával kapcsolatos munkáit tárgyaltam nem esett szó az itt következő darabról.
Pedig a darabon kívül keletkezésének ideje is mondhatni beszédes hiszen három évvel Isang Yun fuvolakvintettje után jelentkezett vele a szerző. Nem lehet véletlen, hogy Hosokawa is írt arra az összeállításra - fuvola és vonósnégyes - , amire zeneszerzés tanára is komponált nem sokkal korábban. Nagy kár, hogy a Yun mű nem fellelhető ez interneten és így nem tudom ide mellékelni, de így még egyszer találkozhatunk Hosokawa művészetével, úgy mint, körülbelül egy évvel ez előtt.

Pierre-Yves Artaud - fuvola és az Arditti String Quartet.

Prokofjev ~ op. 94

2018 11 13

Több évtizedet kellett várnom erre a felvételre, amit hallomásból ismertem - egész pontosan Elek Tihamér hívta fel rá a figyelmemet - ugyan is a magyar tv is leadta talán a 80-as években. Profokjev D-dúr fuvola-zongora szonátájáról van szó, talán nem túlzás kijelenteni, hogy e szonáta a fuvolairodalom egyik legfontosabb - ha éppen nem a legfontosabb - darabja.

Rendkívül ritka, hogy egy fuvolaművet valamely kiemelkedő zongorista tolmácsolásával hallhatjuk, de legalább ilyen ritka, hogy kiemelkedő zeneszerző fuvola-zongora mű írására adja a fejét. Ebben az esetben mindkét feltétel teljesülni látszik, maga Richter ül a zongoránál, akinek pályája összefonódott a szerzőjével.  Mindenképp visszautalnék arra a posztomra, ahol a Nicolé-Kocsis páros szólaltatja meg ugyan ezt a művet, érdemes a két felvételt összevetni. Egyébként Richter a szonátát 1943-ban mutatta be, a fuvolát a bemutatón Nyikoláj Karkovszkij szólaltatta meg, aki azon kívül, hogy Richter személyes jóbarátja volt, az Orosz Állami Szimfonikus Zenekar szólófuvolás pozícióját is betöltötte 1952 és 1968 között.

Prokofjev 1942-ben látott neki a szonáta megalkotásának, amikor Moszkvát evakuálni kezdték, és a művet, amely állami megrendelésre készült végül Alma-Ata-ban fejezete be. A kompozícióért járó 8000 rubelt 1943 augusztusában meg is kapta. Az állami megrendelés hátterében az állt, hogy illetékesek felfigyeltek rá: nem született fuvola-zongora kompozíció mostanság a Szovjetunióban, és - világháború ide, honvédő háború oda, - ezt hiányt sürgősen orvosolni kellett. A lehetőséggel Prokofjev-et tisztelték meg.

Érdekesek és kissé zavart keltőek is a darabból forgalomba lévő verziók. Nyugaton a hegedűre átalakított változat terjedt el, amelyet David Ojsztrah készített Prokofjev-el együtt működve 1944-ben, majd utóbb e hegedű változat néhány momentuma suttyomban visszakerült a fuvola szólam előadói gyakorlatába is. Azonban a szonáta eredetileg fuvolára és zongorára készült - bármennyire is próbálják a hegedűsök a maguk repertoárjába is besorolni.

Az alábbi koncertfelvétel 1984 december 1-én készült a Puskin Múzeum-ban (egyébként itt őrzik Richter hagyatékát), itt Marina Vorozhtsova (Dolzsikov tanítványa, lást a Parlando-ban megjelent interjút itt) volt Richter partnere - vagy fordítva…

Igen fontos hangfelvételről lévén szó még a rögzítés hangzásbeli hiányosságai is háttérbe szorulnak - legalábbis szerintem.  Richter-ék felvételéről annyit talán érdemes előre bocsájtani, hogy sokkal “egyenesebben” játszák a művet, mint ahogy az ma szokásos - az egyenesen kifejezés konkrétan Tihamértől származik és én se tudnék jobbat, nagyon találó. Tény, hogy kevesebb a manír és a fakszni - azok a gesztusok, amelyeket évtizedek alatt megszoktunk e művel kapcsolatban

00:00 Moderato
08:00 Scherzo: Presto
13:26 Andante
16:57 Allegro con brio

Az alábbi felvételen szintén Vorozhtsova és Richter szerepel, de itt már láthatjuk is őket - sajnos csak az első tétel elérhető - viszont a hangminőség is sokkal jobb. Mindenképp ki kell emelnem Marina Vorozhtsova fuvolajátékát mindkét felvételen, nem csak a világ egyik legjobb zongoristájának méltó partnere egy igen nehéz, komplex műben, de vélhetően nem állt rendelkezésre olyan minőségű fuvola, mint amilyenen általában ma előadják ezt a művet.

Az is érdekes, hogy Vorozhtsova és Richter együttműködése nem egyszeri alkalom volt, hanem több évtizeden át felléptek együtt - ez sem jellemező nagy zongoristák kamarazenei kalandjaira, főleg nem a fuvolával kapcsoltban, amikor is inkább egyszeri előfordulásról van szó. És talán nem felesleges rámutatni, hogy füleinket nem kell mindig nyugatnak fordítva tartani, néha lehet, sőt kell keleti irányba is figyelni, mert minden jel szerint ott is tudnak fuvolázni…

Patrice Bocquillon ~ Territoires

2018 11 10

Flute East Trio

Ha jól dolgoztunk körülbelül most itt kéne tartanunk… mármint azokra a tanítványokra gondolok, akik most szeptemberben kezdték a fuvolázást…

Legalább is ez jutott eszembe Patrice Bocquillon darabjáról, amely 3 fuvolafejre készült. A Territoires önmagáért beszél címében és megszólalásában is - vélhetően területüket védő, egymással cívódó madarakról van szó. A darab irtó szellemes, meg kell mondjam nem tudok róla hogy létezne hasonló erre az összeállításra, és találtam egy nagyobb, térben elhelyezett együttesekre írt verziót is belőle. A lejegyzésére roppant kíváncsi lettem volna, de egy kottalapot sem találtam sajnos.

A darabot a Flute East Trio adja elő, tagjai: Hannah Park, Sojeong Son, Yu-Cheng Hsu.

Fóris Szilárd zongoraművész

2018 11 05

Kollégámmal és barátommal készített interjút a Budakeszi TV Ismeretlen ismerős című műsora. Szilárddal sokat léptünk fel együtt, főleg amíg ugyan azon a munkahelyen dolgoztunk. Szilárd sokoldalúságának köszönhetően játszottunk a legkülönfélébb műfajokban a barokktól a jazz-ig, koncerten, éttermekben és rádióadásban is. Az interjúban kis bepillantást nyerhetünk Szilárd világszemléletébe, művészi hozzáállásába - azokba a dolgokba amiért olyan emlékezetes volt vele együtt dolgozni.

A további közös munkáról természetesen nem mondtunk le és ma is kapcsoltban vagyunk, szövögetjük a jövőbeli terveinket. Addig is mutatok néhány régebben készült felvételt:

A másik két felvétel mindössze próbarögzítés két jazz kompozícióból:

Freeman/Gladstone - Jarrett: The Wind



Pat Metheny: Letter From Home




“Fuvolák és fuvolaművészet Theobald Böhm előtt”

2018 10 29

…a Parlando novemberi számában

A cikkem - amelynek élő, szóbeli változata a Bicskei Regionális Fuvolás Találkozó alkalmával hangzott el 2018 tavaszán - gyakorlatilag a Böhm-fuvola és metodikájának kialakulása Magyarországon című korábbi anyagom folytatása, és mint ilyen, nagyon rég várakozott arra, hogy elkészüljön és megjelenhessen.

A bicskei találkozó szervezőinek köszönhetem, hogy felkérésükkel felgyorsították a cikk elkészültét, mert végül is úgy alakult, hogy a szóbeli előadás és az írás párhuzamosan készült, és, bár lényegét tekintve a két anyag azonos még is tartamilag kicsit eltér egymástól - már csak az írásos és a szóbeli változat természete miatt is. Terveim szerint, a nem túl távoli jövőben egy képekkel társított hanganyag láthat majd napvilágot.

De maradjunk az új cikknél, amelynek címe: Fuvolák és fuvolaművészet Theobald Böhm előtt - itt olvasható és a Parlando novemberi számában jelent meg.

Néhány felütést idézek kedvcsinálóként:

“Noha a téma rendkívül gazdag és szerteágazó – szinte beláthatatlan területről van szó - igyekeztem a magyar vonatkozásokat is kiemelni annak érdekében, hogy jobban érthetővé váljon a hazai fuvolametodika kialakulása is, illetve azok a tényezők, amelyek ezt a folyamatot formálták.”

Kényes kérdéshez érkeztünk. A 19. század fuvolaművészinek kompozícióról az utókor nem késlekedik sarkos ítéletet mondani, nevezetesen: ezek a művek messze elmaradnak a zenetörténet fő sodorvonalától, és szinte valamennyi az „üres” virtuozitás fitogtatására készültek – ezzel kijelölésre kerül e kompozíciók metodikai értelemben vett értéke is. Ezzel párhuzamosan felvetődik az a kérdés, tudniillik miért kerülték annyira szembetűnően a zenetörténet formálásában élenjáró zeneszerző-géniuszok a fuvolát a 19. század folyamán? A gyors és pontatlan válasz erre az, hogy a hangszer túl primitív volt a vezető zeneszerzők törekvéseihez. A fentiek ismeretében ez az állítás aligha tartható.”

“Ilyen módon bár merre is billent a fuvolametodika mérlege a későbbiekben – mert bár időszakonként változik a barokk és a modern zene aránya – de a 19. század mindig háttérbe szorult. Ugyan akkor könnyű belátni, hogy nem csak játéktechnikai értelemben megkerülhetetlen e korszak, hanem zenei kifejezés és hangideál szempontjából is döntő folyamatok zajlottak ekkor, ebben a tekintetben igen fontos szem előtt tartani, hogy a 19. század fuvolazenéjére ne csak technikai értelemben gondoljunk, hanem a színes, zenei kifejezés értelemben is.”

“A Böhm-fuvola megjelenésével alapvetően megváltozott a helyzet, de nem egy csapásra. A játéktechnika leegyszerűsödése, az „egy fogás-egy hang” elvéből ered, – amely végeredményben a Böhm-fuvola sajátossága, és amely e modellel jelent meg – minimalizálódott a hang- és hangnemszínezés lehetősége (vagyis homogenizált lett a hang). De ilyen módon lehetőség nyílt nem csak egy egyszerűbb módon tárgyalható és könnyen leírható metodika létrehozására (jelesül a francia fuvolaiskola írott anyagairól van szó), de lehetőség nyílt a szemlélet könnyebb terjesztésére, exportjára is.

Karácsonyra

2018 10 22

Ezúttal nem az utolsó pillanatban posztolom a Karácsony alkalmával előadható darabokat, hanem kicsit korábban.

…fuvolára-zongora

Két művet már mutattam az elmúlt években, de van egy új is. Ez pedig Carl Reinecke Karácsonyi szonatinája, amely eredetileg zongora darab, de készült belőle majdnem kortárs hegedű-zongora letét is. Az átdolgozást az a Hans Sitt készítette, - apja magyar származású hegedűkészítő volt - aki jelentékeny hegedűtanár volt a 19. század vége felé. Ez utóbbi verziót felhasználva készítettem fuvola-zongora változatot, úgy, hogy a második, mély fekvésű tételt egy oktávval magasabban is elkészítettem. Ilyen módon a két szélső tétel hangterjedelme D’ és D”‘ között található, a mélyebb részeknék jeleztem, hogy oktávval feljebb is játszható - mindezt a zeneiskolás előadás érdekében. A műben Reinecke különféle karácsonyi zenei témákat mutat be rendkívül leleményes módon, így például Bach Karácsonyi Oratóriumából és Händel Messiásából is hallhatunk motívumokat a Stille Nacht mellett! Ha zeneiskolás előadásban gondolkodunk talán 3.-4. osztálytól lehet megpróbálkozni a tételekkel.

…fuvola+valami, zongorával

A második mű is ismerős lehet a rendszeres Olvasónak. Szinten Reinecke-től a Nussnacker und Mausekönig sorozatból (eredetileg ez is négykezes) a Karácsony este című tétel, amely most három verzióban készült el: 2 fuvola-zongora, fuvola-klarinét-zongora, fuvola-cselló-zongora.Itt már inkább érdemes 5.-6. osztályosokkal próbálkozni.

…4 fuvolára

Az ír származású John Henry Hopkins - itt fent látható - az amerikai episzkopális egyház 8. püspöke volt, aki szinte minden művészeti ágban alkotott. Az általa írt korál, a Három Királyok egyik leghíresebb kompozíciója, még jazz feldolgozása is van, de itt 4 fuvolára hangszerelve találjuk meg. Ha nincs H-lábas fuvola a 4.szólamra akkor a 3. szólamot kell azon a helyen bejátszani. Az ikonra kattintva nyithatjuk meg a kottát:

Végül egy fájl, amiben 3 (!) darab található 4 fuvolára. Az első egy Bach(?) korál, amit nem sikerült beazonosítanom, tehát nem feltétlenül karácsonyi - itt opcionálisan altfuvolát is alkalmazhatunk. A második Irving Berlin White Christmas című kompozíciója, amely Claudio Perelli átdolgozása (játszhatjuk ismétléssel is). A harmadik mű szintén nem az én hangszerelésem, ez Jule Styne - a 20. század elején élt brit dalszerő - Let it Snow című kompozíciójának fuvolakvártett verziója.

Sir James Galway

2018 10 16

a Carolyn Nussbaum Music Company szervezésében

Szerintem ez az egyik legjobb Sir James Galway masterclass, ami élő közvetítésben volt mostanában - sőt megmerem kockáztatni, hogy a legjobb, ami a facebook-on előfordult. A darabok is izgalmasak és a közvetítés minősége is kitűnő, jó a hang és több kameraállás is van.

Például a Chant de Linos-t most már legalább másodszorra hallom masterclass keretében és mindig meglepődök mennyire jól ismeri és milyen szívesen és nagy hozzáértéssel tanítja Galway ezt a művet. Nem tudok róla, hogy valaha rögzítette volna, vagy akár koncerten játszotta volna, de ha mégis egész biztos, hogy szenzációsan oldotta volna meg. A Stamitz koncertet magam is játszottam neki és talán sokan nem tudják, de James Galway egyik nagy favoritja ez a koncert.

A közvetítés időtartamától nem kell megijedni - több, mint 3 és fél óra - de van benne egy bő félórás szünet. A program általános kérdések megbeszélésével kezdődik (testtartás, légzés és így tovább…), ezt semmi esetre se hagyjuk ki, utána pedig a következő a menetrend:

00:43 Stamitz ~ G-dúr koncert
01:10 Jolivet ~ Chant de Linos
02:22 Sancan ~ Szonatina
02:52 piccoló darab