‘Napról-napra’ kategória archívum

Odette Ernest Dias ~ Reichert

2017 10 21

A belga születésű Matheus André Reichert-re (1830-1880), a 19.század virtuóz fuvolására ma már nem elsősorban előadásidarabjai miatt emlékszünk, hanem az Op.5ös 7 Exercices journaliers-al című kötete miatt. Ez máig az egyik legnépszerűbb gyakorlófüzet, elsősorban azért, mert egyrészt belátható terjedelmű - a cím ígéretéhez híven 7 gyakorlatot tartalmaz - másrészt gyakorlatai mindig egy bizonyos harmóniai vázra vannak felfűzve. Mindez eléggé szokatlan a francia iskola más (Taffanel) vagy éppen későbbi (Moyse) gyűjteményeihez képest, és ezzel is magyarázható Reichert gyakorlatainak máig tartó népszerűsége.

Előadási darabjai már sokkal kevésbé ismertek, és az a tény sem túl közismert, hogy ő vitte el a modern fuvolázást Dél-Amerikába, életét Braziliában fejezte be, agyhártyagyulladásban halt meg. Reichert már gyermekkorában kávéházakban fuvolázott és 17 évesen elnyerte a Brüsszeli Konzervatórium első díját, tanára François-Joseph Fétis volt. Hamarosan ismert szólista lett, koncertezett Európán kívül az Egyesült Államokban is. Csakhamar udvari alkalmazásba került, de 1859ben más muzsikusokkal együtt meghívást kapott Braziliába és június 8án már Rio de Janeiro-ba érkezett és élete végéig ott is tevékenykedett.

Az itt következő lemezen Odette Ernest Dias egy sor kis darabot játszik Reichert-től (a “kis darab” nem jelent feltétlenül könnyűt is…). A fuvolaművésznő Gaston Crunelle tanítványa ként 1951-ben nyert díjat a párizsi Conservatoire versenyén, majd 1952ben a Genfi Nemzetközi Versenyen szerzett első helyezést. De tanult zeneelméletet Nadia Boulanger osztályában is, és olyan hírességekkel is találkozott, mint Pierre Boulez, André Jolivet, Henry Duttileux, Pierre Sancan és George Enesco. Ez utóbbi szerzővel adta elő a Cantabile and Presto című máig sokat játszott művet.

A brazil fuvolázás “leszármazása”

Ilyen előzmények után ment Braziliába, ahol 1969ig a Orquestra Sinfônica Brasileira fuvolása majd ezt követően a Orquestra Sinfônica Bacional da Rádio do MEC fuvolása volt. Tanított a Universidade Federal de Brasília-on, nem csoda tehát, hogy nagy hatással volt a brazil fuvolaiskola alakulására. Odette Ernest Dias könyvet is írt Reichert-ről Mateus-André Reichert: um flautista belga na corte do Rio de Janeiro címmel.

A brazil fuvolázás “leszármazása”

Odette Ernest Dias, - aki ugyan úgy lelkesedett a brazil zenéért, mint Reichert - egy négytételes szimfóniához hasonlította saját élete szakaszait:
“I. Paris
Gyermekkor, tanulás, tradíció ~ Prelude
II. Rio de Janeiro
Belépés a magán és szakmai életbe, sokféle tevékenység ~ Allegro
III. Brasília
Nyitott horizont, szemlélődés ~ Adagio
IV. Rio de Janeiro
Visszatérés, a lényeg keresése, a terhek és a múlt elhagyása, boldogság ~ Allegro Stretto Finale“.

Az 1929ben született művésznő ma is aktív, és Reichert személyén kívül ő maga is közvetlen kapcsolódást jelent a brazil fuvolaiskolának a francia fuvolaiskolához. Ez a lemez több szempontból is kuriózum, mert ahogy ezen a felvételen is (1985) Odette Ernest Dias egy 1875ös arany szájrészes Louis Lot (N.1052) fuvolán hallhatjuk, - a hangszeren minden eredeti, nincs változtatás rajta.

A lemezen Reichert rövid, alig ismert szalon darabjait, szalon-fantáziáit hallhatjuk, de bizonyos pillanatokban félreérthetetlen brazil zenei hatás vonja magára figyelmünket, amely talán a 4. és a 7. darabon a legszembetűnőbb. Ne várjunk e lemeztől a mai fuvolásokra olyan jellemző “kigyúrt”, makulátlan sterilitást, viszont cserébe kaphatunk rendkívül könnyed, szárnyaló fuvolázást, nagy íveket, kifinomult dinamikával, ideális vibrato-val és igen hajlékony legato-val - egészben véve Odette Ernest Dias klasszikus értékű fuvolázását.

Afinidades Brasileiras – 1985
Odette Ernest Dias - fuvola, Elza Kazuko Gushikem - zongora.

1. 00:00 Souvenir du Para – Andante elégiaque, Op.10 “Souvenir”. Saudade.
2. 04:30 Tarantelle – Étude de salon – Opus 3
3. 08:20 Rêverie – Opus 17
4. 13:10 La coquette (A faceira) – Polka de salon – Opus 4
5. 15:45 Martha – Petit morceau de salon – Opus 18
6. 20:53 Romance sans paroles – Opus 11
7. 24:10 La sensitive – Petite polka de salon – Opus 8
8. 28:00 Souvenir de Bahia – Andante pastorale – Opus 12

George Crumb ~ An Idyll for the Misbegotten (1985)

2017 10 16

fuvolára és ütőhangszerekre - a Hallgatás Napján

Október 21én, a Hallgatás Napján kerül előadásra a mű, ebből a jeles alkalomból újra megjelenítem 2015ös bejegyzésemet. A kompozíció Kaczander Orsolya fuvolaszólójával, Rácz Zoltán, Bojtos Károly és Váczi Zoltán közreműködésével kerül a közönség elé, Rácz Zoltán irányítása alatt. Itt a pontos link. Nem akarom azt írni, hogy a mű először csendül fel itthon, mert a múltban párszor már ezzel felsültem és rám lett szólva, hogy rosszul tudom, mert valaki valahol, egy sufniban már eljátszotta… Egy dolog talán bizonyosan kijelenthető: a Hallgatás Napján, fuvola szempontból kiemelt jelentőségű ez az esemény - és egy másik is. Nevezetesen Sofia Gubaidulina Impromtu című műve, amelyben Rácz Zoltán vezénylete alatt Kaczander Orsolyához Keller András - hegedű - és vonós zenekar társul. Annyit itt is megkockáztatnék, hogy ez is egy ritka lehetőség, mert Gubaidulina művészetével ritkán találkozhatunk itthon. A darabról találtam egy nagyon rövid, mindössze egyperces részletet, amely viszont jól illusztrálja a fesztivál honlapján található leírást.

Itt alább pedig a régi bejegyzés újbóli megosztása található:

Ott folytatom, ahol múltkor abbahagytam George Crumb Vox Balaenae című művével. A mai kompozícióban is központi szerepet kap a fuvola. Kezdetnek álljon itt az, amit a szerző, George Crumb mond a műről:

„Úgy gondolom, hogy az Idill jól jeleníti meg az emberi faj, a homo sapiens jelenleg sejthető végzetes és melankolikus jövőjét. Az emberiség jelenléte egyre törvénytelenebb az állatok és növények természeti világában. A testvériség ősi érzése (Assisi Szent Ferenc költészete ennek megrendítő kifejeződése), amely egykor minden létformát összekötött mára kitartóan és fokozatosan erodálódott, ennek eredményeként egy haldokló világ monarchikus uralkodóivá lettünk. Osztozunk abban a reményben, hogy az emberiség képes lesz egy új, morális kötelességen alapuló szövetségre a természettel.

Ezek a gondolatok állnak az Idill inspirációja mögött. Számomra a fuvola és a dobok (az ősi népzene asszociációi) azok a hangszerek, amelyek a legerőteljesebben kifejezik a természet hangját. Javasoltam szerint (még ha nem is praktikus) jó lenne, ha az Idill-t egy holdfényes augusztusi estén hallanánk távolról, egy tó partján.

Az Idill-ben felelhető zenei idézet Debussy 1912-es Syrinx című szólódarabjából való. És van egy rövid vers is a kínai költőtől, Ssu-K’ung Shu-tól:

A Hold lemegy
A madarak dideregnek
A füvek elszáradnak.

-George Crumb”

George Crumb: An Idyll for the Misbegotten from Cory Bracken on Vimeo.

Kelly Cuevas - fuvola, Adam Forman, Fred Trumpy, Brandon Silaco – ütõhangszerek.
Concert production - “George Crumb: A Chamber Music Retrospective” hosted by The Brooklyn Composers Collective, October 14th, 2010, Levenson Recital Hall at CUNY Brooklyn College

Nos, úgy vélem George Crumb szavaihoz többet aligha lehetne hozzátenni. Ami a 8. századi kínai költő haikuját illeti, ezt a fuvolásnak kell játék közben belemondani a hangszerben, és nem elvárás, hogy a szöveg érthető is legyen.

És valóban, félreérthetetlenül elhangzik a Syrinx idézet is. Egyértelmű tehát Crumb abbéli szándéka, – amelyet fentebb ki is fejtett – hogy a fuvolát a maga bukolikus természetében foglalkoztatja a darabban – noha a hangszer itt is elektromos erősítést kap. A darab természetéből adódóan itt a fuvola hangzás nem annyira merész, mint a korábban tárgyalt Vox Balaenae-ban.

Fontos még megjegyezni, hogy George Crumb egyébként szívesen nyit átjárót műveiből más közismert zeneművek felé. Ilyen például a zongorára írt Makrocosmos sorozat, amely egyértelműen Bartók Mikrokozmoszának reflexiója. Érdemes ezzel a sorozattal is megismerkedni, sőt tovább kutakodni Crumb zeneszerzői termésében.

Hans Zender ~ 5 Haiku

2017 10 07

a LO-SHU sorozat, 1977-1997

Hans Zender

Hans Zender-ről (1936) már régóta szerettem volna egy posztot, de mivel alig vannak nyilvánosan elérhető felvételek a műveiből ez szinte lehetetlen. Zender karmesterként tevékenykedett, főként a Saarvidéki Rádió Zenekarát irányította és ilyen minőségében elég sok anyag van tőle, de műveiből - főleg azokból amelyek ide kívánkoznának - szinte semmi sem elérhető. Ez azért is baj, mert fuvolával kapcsolatos alkotásai erősen összefonódnak Roswitha Staege fuvolaművésznővel - róla később még szó lesz - , akitől szintén alig fellelhető felvétel a neten. Egyébként a Zender-Staege párossal mutattam meg a Morton Feldman fuvola-zenekari művet itt.

Visszatérve Zender-re olyan művészről van szó, aki elsősorban karmester volt, de jelentékeny, a fuvolát is szívesen foglakoztató zeneszerzői életművet is magának tudhat, sőt privát és alkotói személyiségében erősen vonzódott a keleti kultúrákhoz is.

Vágjunk tehát neki a Lo-Shu sorozatnak, amelyben a fuvolának igen erős érdekeltsége van. Tekintsük át valamennyi Lo-Shu-t együtt, a jobb tájékozódás kedvéért:

Lo-Shu I - 3 fuvola, 3 cselló, 3 ütőjátékos (1977)
Lo-Shu II - Mondschrift, szólódarab fuvolára (1978)
Lo-Shu III - fuvolára és 24 hangszerre (1978)
Lo-Shu IV - 5 haiku, fuvolára és 24 vonósra (1978)
Lo-Shu V - Koncert, fuvolára és zenekarra (1987)
Lo-Shu VI - 5 haiku, fuvolára és csellóra (1989)
Lo-Shu VII - 4 Enso, két hangszercsoportra (1996-97)

A Lo-Shu egyébként a kínai kultúrában egyfajta számnégyzetet jelent, amely szorosan kapcsolódik nem csak a matematikához, hanem a numerológiához, a divinációhoz és a Feng-Shi-hez is. Kilenc osztású négyszögről van szó, ezért vélhetően a szerző is kilencre tervezte a sorozatot, de én csak hetet találtam, talán ennyi készült el eddig. Sajnos előre kell bocsájtanom azt is, hogy a szólódarabból (II.) csak kottát tudok mellékelni, és a koncertből (V.) sem kottát, sem egy árva hangot nem tudtok bemutatni - ez nagyon nagy kár… És a többi darabból is csak igen rövid részletek állnak rendelkezésre.

Természetesen egy Lo-Shu több tételes is lehet, ahogy az a Lo-Shu IV-es, amely az 5 haiku címet viseli (itt utalnék vissza a múlt hónapban tárgyalt 9 haikura…), és lényegében egy vonószenekarral “kísért” fuvolát hallunk miniatűr tételek sorozatában. Bele is tudunk hallgatni az alábbi linken a műbe, sőt meg is vásárolhatjuk. A zenei részletek mindössze egypercesek, de mivel az egyes tételek alig több, mint kétpercesek elég jó képet kapunk a sorozat egészéről. A fuvolaszólót Roswitha Staege játsza.

A szólódarabból, az ugyan csak Roswitha Staege-nek ajánlott Mondschrift-ből, amely a Lo-Shu II-es csak kottát tudok mutatni - nagy kár…

A most következő részletet a Breitkopf kiadó töltötte fel, csak azt nem tudom mi értelme egy 9 másodperces részletet feltenni - a Lo-Shu VI-osról van szó, amely szintén 5 haiku, de fuvolára és csellóra. Sajnos nem derül ki kik az előadók, de nem kizárt, hogy a fuvolát Roswitha Staege szólaltatja meg. Mellékeltem hozzá az elérhető kottákat is, de persze, hogy abból a tételből (a 4. tételből) amit hallunk nem találtam kottát…

Lo-Shi VI - 1. tétel

Lo-Shi VI - 2. tétel

Lo-Shi VI - 3. tétel

Végül itt egy hosszabb részlet a Lo-Shu III-ból (az a fuvolára és 24 hangszerre írt kompozíció), a Ensemble Musikfabrik előadásában, a fuvolát az együttes tagja, Helen Bledsoe szólaltaja meg, Hans Zender pedig vezényel:

Emlékkoncert Bartók tiszteletére

2017 09 30

Fábián Tímea ~ Parlando 2017/4

Tavasszal nagyszabású hangverseny keretében emlékeztek meg Bartók Béláról a Péceli Parnasszus Alapítvány által szervezett eseten fellépő művészek - Bokor Jutta, Bokor Ildikó, Fábián Tímea, Fernandes Andrea, Foskolos Péter, Király Csaba és Szvorák Katalin. A műsor során a közönséget Zelinka Tamás kalauzolta ismertetőivel. A hangverseny hanganyaga és a hozzá tartozó cikk Fábián Tímea tollából viszont csak mostanában látott napvilágot. Ízelítőként mi mást is mellékelhetnék, mint a Bartók-Arma Szvit felvételét - a cikk végén találjuk.

Részlet a cikkből:

Az alapítvány és az esten fellépő művészek egy különleges műsor összeállítással adóztak 2017. május 21-én a XX. század kiemelkedő komponistájának, Bartók Bélának az emléke előtt. A koncerten elhangzó népdalok, eredeti zeneművek illetve két átirat (Székely Zoltán hegedűművész és egy egykori tanítvány, Paul Arma, azaz Weiszhausz Imre által készítettek) mellett prózai szöveggel valamint képi vetítéssel egészült ki a műsor. A művekről és a hozzájuk kapcsolódó, érdekes történetekről szóló szöveges ismertetőt Zelinka Tamás prezentálta nagy sikerrel. A koncert alatt bemutatott vetítésanyag további információkkal szolgált a hallgatóság számára a szerzőről, családjáról, valamint életének főbb állomásairól. A Bartóktól, kortársaitól és egykori tanítványától, Székely Júliától származó idézetek pedig jól kiegészítették a hallottakat.

A teljes cikk az alábbi ikonra kattintva olvasható, és megtaláljuk benne a hangverseny többi hangfelvételének linkjét is:

Zeneként Fábián Tímea és Bokor Ildikó előadását halljuk az esten készült koncertfelvételen.

Bartók Béla - Paul Arma ~ Suite Paysanne Hongroise
Előadják: Fábián Tímea (fuvola) és Bokor Ildikó (zongora) - 2017.05.21.

Gábor Józsefre emlékezve

2017 09 25

Egészen biztos, hogy Gábor József távozása hosszú évek óta az egyik legnagyobb vesztesége a       hazai fuvolásoknak. Megszámlálhatatlanul sok koncertet, versenyt, felvételit kísért, és még több   felkészítésben vett részt. Azt hiszem megemlékezés szempontjából nem én vagyok a megfelelő személy, hiszen - bármilyen hihetetlen - összesen egy alkalommal játszottunk együtt Gary Schocker For Dad című kompozícióját.

Számomra igazi úriember, klasszikus muzsikus személyiség volt, aki nem csak szakmai tudását, tapasztalatát és felkészültséget vitte magával a próbákra és a színpadra, hanem egy másik dolgot is, - ami olyan fontos, felbecsülhetetlen érték egy kamarapartnernél, kísérőnél - a nyugalmát. Azt hiszem nagyon sokan ezt is szerettük benne.

A Fuvolaszó hasábjain 2000ben készített vele beszélgetést Balog Evelin (jobbra lent a teljes képernyő gomb):

Tiszteletbeli Fuvolás - Gábor József by Czeloth-Csetényi Gyula on Scribd

Michael Fiday ~ 9 Haiku

2017 09 23

fuvolára és zongorára

Matsuo Basó egy haikufestménye

A haiku kötött versforma, amely az idők során Nyugaton is nagy népszerűségre tett szert. Rímtelen, háromsoros, amelyben a szótagszáma 5-7-5, ezért idegen nyelvre lefordítani szinte lehetetlen. Központi témája az élet és jelenségeinek tünékenysége, sokszor a hétköznapok mozzanatai, gyakran az évszakok változásai, mindezeknek filozofikus szintre emelése, ezért szoros összefüggésben van a zen buddhizmussal és taoizmussal. A haiku négy lelkiállapotot különböztet meg, úgy mint:

Sabishii ~ a magány és elszigeteltség érzése.
Wabishii ~ meglátni egy hétköznapi jelenségben a törvényszerűt.
Avare ~ nosztalgia, az elmúlás átérzése.
Yúgen ~ a természet jelenségeinek homályos, megfoghatatlan megnyilatkozásai.

De nem csak a nyugati költőket foglalkoztatja a haiku, hanem zeneszerzőket is, akik időről-időre valamilyen formában előveszik a haikut, mint a keleti szemléletet tömören jelképező műformát. A következő hetekben két ilyen mű is terítékre kerül, az első, mai darabunk pedig…

Michael Fiday ~ 9 Haiku, előadják:
Laura Block - fuvola ~ Shelley Qian - zongora
Felvétel - Indiana University, 2011, április

Az amerikai zeneszerző, Michael Fiday 9 Haiku című kompozíciója a japán költészet klasszikusának, egyben a haiku megreformálójának Matsuo Basó, (valódi neve Macuo Kinszaku, 1644-1694) haikuira készült. Egyébként maga Basó sem tartotta be mindig a haiku fentebb leírt formai követelményeit, sőt haikuit egy sorba írta. Nem kevés utánajárásomba került, hogy az angol fordításból kiindulva azonosíthassam a magyar változatot, viszont úgy tűnik valamennyit megtaláltam és remélem nem tévedtem nagyot… (Egyébként a zeneszerző nevét így írják ahogy itt áll, a Google állandóan péntekre akarja kijavítani…)

Michael Fiday - a kép forrása itt

Az egyes tétek a 30 másodpercestől a 3 percesekig terjednek, a szerző preparált zongorát (is) és modern fuvolatechnikát is alkalmaz - igen eredeti módon párosítva e kettőt.

Az első tétel egy rizsültető dal (Ta-ue-uta), amelyet a zongora ritmusbevezetője indít, a szerző szándéka szerint nyitott tenyérrel paskolgatva a zongorát - többek között. Az utolsó, egyik legrövidebb tétel Basó búcsúversére, az általa írt utolsó haikura épül, kicsit több, mint fél perc. A legrövidebb tétel az 5. - nincs 20 másodperc sem. Természetesen az egyes tételek hangulata szoros összefüggésben van az adott vers hangvételével - ezért is mellékeltem a haikukat…

Két előadást is hallhatunk, illetve a másodikat láthatjuk is, ez utóbbit a zongoramegszólaltatások láttatása okán. De, aki professzionálisabb előadásra és kiegyenlített cd-hangzásra vágyik - hiszen ezek még is csak diák produkciók - annak itt van Bart Feller és Linda Mark előadása a Spotify-on, a szerzői lemez, amely ezt a művet is tartalmazza. Akik sűrűn járogatnak ide olvasgatni, és jó a memóriájuk azok talán emlékeznek is Bart Feller-re egy másik témával kapcsoltban.
Valamint találtam három kottaoldat az 1, 4 és 7. tétel elejéről:

1.
風流の初めや奥の田植歌
fūryū no / hajime ya oku no / ta ue uta
(Észak keskeny ösvényein)
(1689 ~ nyár)
messze északon
rizsültetők dalából
született a vers

2.
原中やものにもつかず啼く雲雀
haranaka ya / mono ni mo tsukazu / naku hibari
(1687 ~ nyár)
kerek egy réten
felülemelkedetten
pacsirta dalol

3.
名月や池をめぐりて夜もすがら
meigetsu ya / ike o megurite / yomosugara
(1686 ~ ősz)
szüreti hold
a tó körül kószálok
kivilágosig

4.
鐘消えて花の香は鐘く夕哉
kane kiete / hana no ka wa tsuku / yūbe kana
(1688 ~ tavasz)
elhaló harang
éledő virágillat
teljes az este

5.
稲妻や闇も方行く五位の声
inazuma ya / yami no kata yuku / goi no koe
(1694 ~ nyár)
villámfény villan
kócsag rikolt riadtan
éjek éjén át

6.
月いづく鐘は沈める海の底
tsuki izuku / kane wa shizumeru / umi no soko
(1689 ~ ősz)
tengermélyről
elsüllyedt harang csendül
holdvilág sehol

7.
今宵の月磨ぎ出せ人見出雲守
koyoi no tsuki / togi dase hitomi / Izumo no Kami
(1677 ~ ősz)
tükrét a holdnak
felhők homályosítják
fényesítheted

8.
ほととぎす消え行く方や島一つ
hototogisu / kie yuku kata ya / shima hitotsu
(Egy nyűtt útiláda jegyzetei)
(1688 ~ nyár)
kakukk szava száll
magányos sziget felett
megállapodik

9.
A vándorúttól fáradtan, betelten
kopár mezőkön, zörgő avaron
kószál a lelkem.

Az utolsó, búcsúvers Kosztolányi Dezső fordítása, a többi Terebess Gábor munkája.
https://terebess.hu/haiku/japanind.html

Michael Fiday ~ 9 Haiku
Chrissy McHugh - fuvola ~ Dan Pardo - zongora

Mesterkurzus - Kovács Lóránt

2017 09 16

Két hét múlva, pénteken!

A képhez tartozó leírás és forrás itt található.

A kurzus helyszíne: Budapest, Nádor terem (Vakok Általános Iskolája)
2017. szeptember 29., 10.00 - 18.00 között

Kovács Lóránt-ot mindenki ismeri, de mellékelek egy kis áttekintést pályájáról: “1964-ben szerzett művész-tanári diplomát a Liszt Ferenc Zeneakadémia fuvola tanszakán, rákövetkező évben megnyerte a Budapesti Nemzetközi Fuvolaversenyt. Évtizedekig a Magyar Állami Hangversenyzenekar szólófuvolása, Ferencsik János karmester vezetése alatt. 1981-től kinevezett professzor a Liszt Ferenc Zeneakadémián. 1985-től több alkalommal meghívott vendégprofesszor a tokiói Musashino Zeneakadémián. Szólistaként járja a világot, rádió-, televízió- és lemezfelvételeket készít. Mesterkurzusokat vezet Spanyolországban, Ausztriában, Japánban, Hollandiában, Görögországban és Magyarországon. Nemzetközi fuvolaversenyek zsűritagja Barcelonában, Párizsban, Münchenben, Kobe-ban, Prágában, Lipcsében, három alkalommal zsűrielnök Budapesten. Liszt-díjas (1965), Érdemes Művész (1972), Ferencsik-emlékdíjas (1991), s már szinte végső alakot öltött ezen oklevél szövege, mikor hírét vettük, hogy idén májusban, a Falaut Fesztiválon az olasz fuvolisták szövetsége életmű-díját vehette át Milánóban”.

Folytatás itt

A kurzus anyag konzis és főiskolás műveket is magában foglal, de előzetes egyeztetés után mást is lehet játszani:

Stamitz: G-dúr fuvolaverseny
Mozart: mindkét fuvolaversenyei
Schubert: “Elszáradt virágok” téma és variációk, Arpeggione szonáta
Mercadante: e-moll concerto
Kuhlau: 6 Divertimento, és más művek
Paganini: 24 Caprices
Reinecke: Undine, Konzert
Összes Doppler mű
Böhm: Grande Polonaise
Taffanel: Der Freischütz
S. Karg-Elert: Sonata Appassionata, Symphonische Kanzone, Chaconne
Poulenc: Sonata
F. Martin: Ballade
Borne: Carmen
Casella: Sicilienne et Burlesque
C. Franck: A-dur Szonáta
Prokofjev: D-dúr Szonáta
Debussy: Syrinx
Honegger: Kecsketánc

Előzetes bejelentkezés szükséges az alábbi címen:

fuvolakurzus[kukac]gmail.com
Határidő: szeptember 26.

7 Tipp

2017 09 09

Tips for Violinists Who Feel Discomfort While Playing

kép - www.istockphoto.com

Ki tudja megmondani mennyit kell gyakorolni? Van erre nézve valamiféle szabály? Nyilván minél többet. De a minél több annál jobb is?

Nyilván való, hogy a régebbi generációk még  hittek abban, hogy a több gyakorlás “automatikusan” jobb hangszeres játékot eredményez. De ma, amikor más híres előadóművészek blogját, vagy interjúit olvasom egyértelműen azt látom, hogy ez a szemlélet megváltozott. Egészen biztos, hogy a személyes tapasztalatokon túl a neurobiológia kutatások tanulással kapcsolatos eredményei is hozzájárultak ahhoz a felismeréshez, hogy sokszor a kevesebb több. A megerőltetett, több órás gyakorlások nem hoznak annyi eredményt, ami indokolt lenne, sőt hosszú távon nem életszerű berendezkedni egy olyan hangszeres életvitelre amiben a napi 4-6 órás hangszeres munkára épít. Ez nem működik sem egy utazó, sem zenekari  művészeknél, és nem életszerű azoknál sem, akik tanítanak.

Még Rampal-al olvastam egy interjút régen, amiben azt mondja, hogy ő inkább túristaként viselkedik, amikor turnézik, várost néz, fényképez. Sir James Galway szintén azt mondja jobban megéri 20-25 percet koncentráltan fújni, mint egybefüggő órákat foglalkozni a hangszerrel. Azért azt ilyenkor rögtön hozzá kell tenni, hogy ezek az emberek diák korukban azért elvégezték az a munkát, amit el kell végezni.  Egyszerűen nem is lehet több órás gyakorlási munkát beilleszteni ebbe az életformába, vagy ha lehet akkor csak sok stressz árán fog sikerülni.

A megoldás talán jó hír, de legalább vigasz lehet a diákoknak is, akik közismerten egyik elméletóráról vándorolnak a másikra és nincs is egybefüggően idejük - és sokszor helyük sem - amit gyakorlásra fordíthatnánk saját belátásuk szerint. Ez egyébként nagy baj.

A következő tippsorozat bár arra nyújt segítséget, mihez lehet kezdeni akkor ha a megerőltető munkától valakinek fájdalmai vannak, de megmutatja azt is, hogy a kevés idő nem feltétlenül rossz, valamint rámutat hogyan lehet hozzá állni belül a rövidebb idejű gyakorlásokhoz is. A cikk írója Jennifer Roig-Francoli, hegedűművésznő és AlexanderTechnique tanár, az - Art of Freedom rendszer létrehozója - tanácsai hegedűsöknek készületek, de minden más hangszerre és helyzetre is igazak.

Jöjjön tehát a cikk:

Kérdés: Gyakorlás közben feszültséget és kényelmetlenséget érzek. Mit tegyek?

Válasz:

Arra specializálódtam, hogy segítsek a hegedűsöknek felfedezni könnyedséget és több szabadságot testileg és tudatilag is az otthoni és színpadi játékuk során egyaránt, ezáltal csökkentve és megszüntetve a fájdalmat, feszültséget és az izgulást is.  Az itt következő néhány tipp segíti a kényelmesebb játékot?

1. Először is váljon szokássá, hogy 5-20 perces (a több jobb) Konstruktív pihenéssel kezdjük a gyakorlást, alkalmazva közben a 3 varászmondatot. (Mindezt megtanulhatod az ingyenesen letölthető anyagomból, a jobboldali menüsorban találod a lila dobozban).

A “ 3 varászmondatot”:

Szabad vagyok,

Nem kell csinálnom semmit,

Van időm és terem.

2. Egy kicsit sétálj, vagy enged magad egy kicsit táncolni amikor játszol, ezzel a könnyed megoldással emlékezteted az ízületeidet arra, hogy szabadon mozoghatnak amikor játszol a hangszeren.

3. Ne feszítsd ki a lábaidat, ne blokkold a térdeidet.

4. Nem érdekel mit mond a tanárod - bizonyosod meg róla, hogy nem fixálod a tekintetedet egy pontra miközben játszol. Semmit sem kell fixálni! A lényeg: minél gyakrabban érzékeld tudatosan, hogy szabad és mozgatható vagy belül, így megtanulhatod, hogy kifelé nyugodt vagy, miközben szabad vagy belül.

5. Hangszeren játszani mindig azt jelenti, hogy kísérletezünk. Nincs egyetlen helyes út semmilyen hangszeren. Vannak utak amik jobbak neked és vannak amelyek kevésbé előnyösek neked. Szánj rá időt , hogy tényleg meghalld mit mond a tested, és légy kedves magaddal.

6. Ha kényelmetlenül érzed magad csak röviden gyakorolj egy-egy alkalommal - csak néhány percet - és csinálj sok szünetet.

7. Érezd jól magad! HA már nem élvezed a gyakorlást és testi kényelmetlenséget érzel itt az ideje szünetet tartani és körülnézni a világban körülötted! Van élet a gyakorláson kívül is - Hála az égnek!

Ez csak néhány tipp kezdőknek és profiknak is, nem számít milyen szinten játszol, és éppen milyenek a körülményeid. Mi mind emberek vagyunk, és hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a létezés nem csak cselekvés.

Emlékeznünk kell arra, hogy megálljunk meghallani belső hangunkat, ami állandóan bennünk van, ami az élet egésze, légzés és mozgás minden időben.

Tanuld meg a “Állj meg! - Gondolkodj! - Játsz!” folyamatot. És ezek közül a legfontosabb az “Állj meg!“.

A fuvola akusztikaja

2017 09 05

Jövő kedden!

A dugó a fuvolafej azon területe, ahol még bőven számíthatunk újításokra. Néhányról ezen a blogon is beszámoltam, a teljesség igénye nélkül itt van néhány téma és találmány, amivel itt foglalkoztunk.

De mindig öröm hazai újdonságról beszámolni, különösen ha olyan alapos munkáról van szó, mint Lakat Zoltán (fuvolaművész) és Horváth Tamás (mérnök) közös fejlesztése. A reform fuvolafej nevet viselő fejlesztést egy hét múlva mutatják be a Zeneakadémia Wesselényi utcai épületében. Az esemény természetesen a kipróbálás lehetőségét is magában foglalja, de előzetesen regisztrálni kell hozzá, vagy a Facebook eseményen, vagy Romos Zsolt email címén.

Ami engem illet koránt sem vagyok róla meggyőződve, hogy Theobald Böhm találmánya - a modern fuvola - befejezett és tökéletes lenne, sőt biztos vagyok benne, számos, bosszantó játéktechnikai probléma - hangindítás, intonáció, dinamika, hajlékonyság (hogy csak a legaggasztóbbakat emeljem ki) -  a fuvola továbbgondolt konstrukciójával jelentősen javíthatóak.

Kedvcsinálónak - a cikkhez és az eseményhez is - egy rövid részletet ragadok ki a cikkből:

Lakat Zoltán e témában készült, átfogó írását az ikonra kattintva olvashatjuk a  Parlando 2017/4-i számában:

Facebook esemény elérhetősége itt található.

Jean-Pierre Rampal és Lily Laskine

2017 08 19

Sakura ~ Japanese Melodies for Flute and Harp (1978)

Jean-Pierre Rampal és Lily Laskine fuvola-hárfa duó felvétele igazi különlegesség. Rampal egyébként piccolon is játszik a lemezen, amelynek felvételei Japánban készültek. Az ismert japán dallamokat itt éppen Akio Yashiro feldolgozásában hallhatjuk. Több melódiára is ráismerhetünk, így az első, harmadik és az utolsó három darabra, amelyek akár zeneiskolai előadási darabként is forgalomban vannak, hiszen Rampal ki is adta az anyagot kotta alakjában, és a kötetből fénymásolatok formájában hozzánk is eljutott néhány.

01. Haru No Umi
02. Chugoku Chiho No Komori Uta
03. Aka Tombo
04. Chin-Chin Chidori
05. Nambu Ushi Oi Uta
06. Defune
07. Kono Michi
08. Hanayome Ningyo
09. Kojo No Tsuki
10. Jogashima No Ame
11. Hana
12. Sakura Sakura

Úgy tudom az első ilyen jellegű felvételsorozatot Severino Gazzelloni készítette (RCA JRZ-2541). de nem sikerült kiderítenem mikor volt ez. A kottája ma is kapható és tartalmilag szinte ugyan ezek a darabok vannak benne, a hangszerelő Teruyuki Noda, aki elsősorban fuvola-zongora verziókat készített, de alkalmaz koto-t és hárfát is kísérő hangszerként a kötetben.