‘link’ kategória archívum

Poulenc ~ Un jouer de flûte berce les ruines (1942)

2018 01 07

Francis Poulenc születésnapján

Francis Poulenc ~ Un jouer de flûte berce les ruines <-a címre kattintva láthatjuk a videót.

Előadja:
Vincent Lucas - fuvola

Szólófuvoladarabok a 20.század második felében

2017 12 16

(1950-2006)

Valamilyen megmagyarázhatatlan ok miatt ezek a hetek a német nyelvről szólnak. Hihetetlen mennyire rá lehet kattanni - nekem egész jól visszajött a németem…

Susanne Farwick dolgozata (Studien zur zeitgenössischen Musik für Flöte solo in der zweiten Hälfte des 20. Jahrhunderts ~ 1950-2006) nem kevesebbre vállalkozik mint, hogy sorra vegye a 20.század második felének szólófuvola darabjait - na nem az összeset, de az összes fontosat - és az ezzel kapcsolatos irányzatokat és technikákat. Ennek megfelelően legyünk kellően türelmesek amikor megnyitjuk a linket hiszen az anyag 408 oldal. A dolgozat érdekessége továbbá, hogy zenetudományi szakon született a münster-i Westfälischen Wilhelms-Universität-en. Mindenképp érdemes bele pillantani…

https://core.ac.uk/download/pdf/56475036.pdf

Fuvolaiskolák a 18. századtól a 21. századig

2017 12 09

…német nyelven

Ezzel az anyaggal már megint a német nyelv szerelmeseinek kedvezek. Carolin Nastoll kétrészes írásműve hasznos és nem túl terjedelmes összefoglaló a fuvolaiskolák négy utolsó évszázadáról - szerintem nagyon hasznos áttekintés, főleg, hogy ebben a témában már több hasonló forrással is foglalkoztam. Ezt az anyagot a német Flöte Aktuell újság adta közre 2009ben.

Itt az 1. rész a 18. és 19. századról szól:

És a 2.rész - a 20. és 21.század:

Reinecke ~ Karácsony este

2017 11 21

Egy kis karácsonyi elő-meglepetés!

Reinecke darabja eredetileg egy négykezes-sorozat, amelynek átdolgozott első tételét nyithatjuk meg, ha a lenti ikonra kattintunk. A darabot kétféle verzióban készítettem el - az első volt a fuvola, cselló, zongora verzió még sok évvel ezelőtt készült - de  később praktikusabbnak tűnt a két fuvola-zongora változat elkészítése is.

Sajnos az eredeti kotta már nincs meg, és nehéz ellenőriznem vajon minden hang rendben van-e… de az újra hangszerelt, tehát kétfuvolás változatban igyekeztem mindent ellenőrizni, és eszerint javítottam a többi kottaanyagot is.

dolgozatok ~ 18. századi fuvolaiskolák

2017 11 11

Balogh Vera doktorija

Ezúttal Balogh Vera dolgozata kerül elénk, már csak azért is, mert a legutóbbit a 19. századi fuvolaiskolákról olvashattuk - német nyelven. A mai anyag természetesen magyar nyelvű, igen alapos és tartalmát tekintve kulcsfontosságú a francia fuvolaiskola kialakulásának előzményeit illetően. Bizton állíthatom, aki lelkiismeretesen végigolvassa a dolgozatok sorozatot - amelytől már egyszer elbúcsúztunk - az okosabban hal meg, mint ahogy most, e pillanatban leledzik.

Nos, csapjunk bele máris néhány elgondolkodtató idézet segítségével:

“A fuvolaiskolák számát tekintve a  sorban a második helyen a franciák állnak. A század elejétől a végéig jelentettek meg ilyen kiadványokat. Fuvolaiskoláik  vagy fuvoláról szóló írásaik nem túl nagy számúak, azonban fuvolatechnikai szempontból igen   változatos   információkat   tartalmaznak,   miáltal nyomon követhetjük Franciaországban a fuvolázás század folyamán végbemenő változatait, változásait. A fontosabb írások Hotteterre, Corrette, Mahaut, Delusse, Vanderhagen, Devienne és Peraut művei, valamint az Encyclopédie szócikke. Német  területen 1752-ig,  Quantz Fuvolaiskolájának  kiadásáig  kellett várni egy   fuvolatankönyvre.   Ez   azonban   a híres  német  precizitással született  meg, terjedelmében és  témáiban  messze  túlszárnyalva  bármely  más  addig  (és  azután) megjelenő instrukciós könyvet. Ezt a művet csak jó harminc év elteltével, 1782-ben követi  Ribock írása,  amely 62  írott  oldalt  tartalmaz,  majd  Tromlitz  1791-es fuvolaiskolája ismét nagy terjedelemben, 376 oldalon keresztül tárgyalja a fuvolázástitkait.  1800-ban jelenik meg szintén tőle egy 140 oldalas könyv a több-billentyűs fuvoláról. 1800 tájékán született még három mű, melyek elvesztek, így nem tudjuk mennyire voltak tartalmasak. Összességében kevés könyvet írtak a németek, de azok terjedelmük  és  alaposságuk  révén  nagyon  széles  tárházai  a  kor előadói gyakorlatának”.

“A  fuvolaiskolákban  háromféle  technikát  említenek  a  magas  hangok megformálására. Az egyik szerint csak a levegő mennyiségét kell növelni, egy másik szerint csak az ajkainkon lévő rést kell kicsinyítenünk. A harmadik megoldás, amit két jó fuvolás,  Hotteterre és Mahaut is ír, e két módszer vegyítése.  Még náluk is pontosabban ír erről a témáról az Encyclopédie.”

És imhol a teljes doga:

dolgozatok ~ Fuvolaoktatás a 19.században

2017 11 04

Rendhagyó módon egy német nyelvű dolgozat került a hálómba. Julia Lutz műve 2006os keletkezésű és a 19.századi fuvolaiskolákról kísérel meg áttekintést adni. Még nem tudom milyen értéket képvisel a mű, mert csak most kezdtem el olvasom, de mivel ritkán találok külföldi dolgozatot megosztom máris. Remélhetőleg valódi csemege lesz e nyelv szerelmeseinek, mert közepes tudással is olvasható.

A dolgozatok sorozat többi darabja itt található.

Nagyításhoz használjuk a + jelet a beágyazáson, vagy itt a közvetlen link a dolgozathoz:
http://docplayer.org/48137347-Querfloetenunterricht-im-19-jahrhundert.html

Sir James Galway masterclass

2017 10 30
Sir James Galway Master Class with Frost Flute Students

A közel 3 órás, teljesen friss mesterkurzust élőben közvetítésként láthattuk, de magyar idő szerint eléggé későn. Most már a teljes anyag elérhető, a kezdéspontól linkeltem be (18.perc) - sajnos beágyazni nem lehetett.

A teljes Youtube link a kezdőponttal:
https://youtu.be/SBpc-Q-Pvmg?t=18m20s

A közös befújást követően az alábbi darabok kerülnek előadásra:
01:00 - Frank Martin ~ Ballada
01:31 - Widor ~ Suite
01:57 - Reinecke ~ Koncert

Egy rövidebb, 6 perces, 2016os részlet Sir James Galway koreai masterclass a skálázás témakörét járja körül:

George Crumb ~ An Idyll for the Misbegotten (1985)

2017 10 16

fuvolára és ütőhangszerekre - a Hallgatás Napján

Október 21én, a Hallgatás Napján kerül előadásra a mű, ebből a jeles alkalomból újra megjelenítem 2015ös bejegyzésemet. A kompozíció Kaczander Orsolya fuvolaszólójával, Rácz Zoltán, Bojtos Károly és Váczi Zoltán közreműködésével kerül a közönség elé, Rácz Zoltán irányítása alatt. Itt a pontos link. Nem akarom azt írni, hogy a mű először csendül fel itthon, mert a múltban párszor már ezzel felsültem és rám lett szólva, hogy rosszul tudom, mert valaki valahol, egy sufniban már eljátszotta… Egy dolog talán bizonyosan kijelenthető: a Hallgatás Napján, fuvola szempontból kiemelt jelentőségű ez az esemény - és egy másik is. Nevezetesen Sofia Gubaidulina Impromtu című műve, amelyben Rácz Zoltán vezénylete alatt Kaczander Orsolyához Keller András - hegedű - és vonós zenekar társul. Annyit itt is megkockáztatnék, hogy ez is egy ritka lehetőség, mert Gubaidulina művészetével ritkán találkozhatunk itthon. A darabról találtam egy nagyon rövid, mindössze egyperces részletet, amely viszont jól illusztrálja a fesztivál honlapján található leírást.

Itt alább pedig a régi bejegyzés újbóli megosztása található:

Ott folytatom, ahol múltkor abbahagytam George Crumb Vox Balaenae című művével. A mai kompozícióban is központi szerepet kap a fuvola. Kezdetnek álljon itt az, amit a szerző, George Crumb mond a műről:

„Úgy gondolom, hogy az Idill jól jeleníti meg az emberi faj, a homo sapiens jelenleg sejthető végzetes és melankolikus jövőjét. Az emberiség jelenléte egyre törvénytelenebb az állatok és növények természeti világában. A testvériség ősi érzése (Assisi Szent Ferenc költészete ennek megrendítő kifejeződése), amely egykor minden létformát összekötött mára kitartóan és fokozatosan erodálódott, ennek eredményeként egy haldokló világ monarchikus uralkodóivá lettünk. Osztozunk abban a reményben, hogy az emberiség képes lesz egy új, morális kötelességen alapuló szövetségre a természettel.

Ezek a gondolatok állnak az Idill inspirációja mögött. Számomra a fuvola és a dobok (az ősi népzene asszociációi) azok a hangszerek, amelyek a legerőteljesebben kifejezik a természet hangját. Javasoltam szerint (még ha nem is praktikus) jó lenne, ha az Idill-t egy holdfényes augusztusi estén hallanánk távolról, egy tó partján.

Az Idill-ben felelhető zenei idézet Debussy 1912-es Syrinx című szólódarabjából való. És van egy rövid vers is a kínai költőtől, Ssu-K’ung Shu-tól:

A Hold lemegy
A madarak dideregnek
A füvek elszáradnak.

-George Crumb”

George Crumb: An Idyll for the Misbegotten from Cory Bracken on Vimeo.

Kelly Cuevas - fuvola, Adam Forman, Fred Trumpy, Brandon Silaco – ütõhangszerek.
Concert production - “George Crumb: A Chamber Music Retrospective” hosted by The Brooklyn Composers Collective, October 14th, 2010, Levenson Recital Hall at CUNY Brooklyn College

Nos, úgy vélem George Crumb szavaihoz többet aligha lehetne hozzátenni. Ami a 8. századi kínai költő haikuját illeti, ezt a fuvolásnak kell játék közben belemondani a hangszerben, és nem elvárás, hogy a szöveg érthető is legyen.

És valóban, félreérthetetlenül elhangzik a Syrinx idézet is. Egyértelmű tehát Crumb abbéli szándéka, – amelyet fentebb ki is fejtett – hogy a fuvolát a maga bukolikus természetében foglalkoztatja a darabban – noha a hangszer itt is elektromos erősítést kap. A darab természetéből adódóan itt a fuvola hangzás nem annyira merész, mint a korábban tárgyalt Vox Balaenae-ban.

Fontos még megjegyezni, hogy George Crumb egyébként szívesen nyit átjárót műveiből más közismert zeneművek felé. Ilyen például a zongorára írt Makrocosmos sorozat, amely egyértelműen Bartók Mikrokozmoszának reflexiója. Érdemes ezzel a sorozattal is megismerkedni, sőt tovább kutakodni Crumb zeneszerzői termésében.

Emlékkoncert Bartók tiszteletére

2017 09 30

Fábián Tímea ~ Parlando 2017/4

Tavasszal nagyszabású hangverseny keretében emlékeztek meg Bartók Béláról a Péceli Parnasszus Alapítvány által szervezett eseten fellépő művészek - Bokor Jutta, Bokor Ildikó, Fábián Tímea, Fernandes Andrea, Foskolos Péter, Király Csaba és Szvorák Katalin. A műsor során a közönséget Zelinka Tamás kalauzolta ismertetőivel. A hangverseny hanganyaga és a hozzá tartozó cikk Fábián Tímea tollából viszont csak mostanában látott napvilágot. Ízelítőként mi mást is mellékelhetnék, mint a Bartók-Arma Szvit felvételét - a cikk végén találjuk.

Részlet a cikkből:

Az alapítvány és az esten fellépő művészek egy különleges műsor összeállítással adóztak 2017. május 21-én a XX. század kiemelkedő komponistájának, Bartók Bélának az emléke előtt. A koncerten elhangzó népdalok, eredeti zeneművek illetve két átirat (Székely Zoltán hegedűművész és egy egykori tanítvány, Paul Arma, azaz Weiszhausz Imre által készítettek) mellett prózai szöveggel valamint képi vetítéssel egészült ki a műsor. A művekről és a hozzájuk kapcsolódó, érdekes történetekről szóló szöveges ismertetőt Zelinka Tamás prezentálta nagy sikerrel. A koncert alatt bemutatott vetítésanyag további információkkal szolgált a hallgatóság számára a szerzőről, családjáról, valamint életének főbb állomásairól. A Bartóktól, kortársaitól és egykori tanítványától, Székely Júliától származó idézetek pedig jól kiegészítették a hallottakat.

A teljes cikk az alábbi ikonra kattintva olvasható, és megtaláljuk benne a hangverseny többi hangfelvételének linkjét is:

Zeneként Fábián Tímea és Bokor Ildikó előadását halljuk az esten készült koncertfelvételen.

Bartók Béla - Paul Arma ~ Suite Paysanne Hongroise
Előadják: Fábián Tímea (fuvola) és Bokor Ildikó (zongora) - 2017.05.21.

Michael Fiday ~ 9 Haiku

2017 09 23

fuvolára és zongorára

Matsuo Basó egy haikufestménye

A haiku kötött versforma, amely az idők során Nyugaton is nagy népszerűségre tett szert. Rímtelen, háromsoros, amelyben a szótagszáma 5-7-5, ezért idegen nyelvre lefordítani szinte lehetetlen. Központi témája az élet és jelenségeinek tünékenysége, sokszor a hétköznapok mozzanatai, gyakran az évszakok változásai, mindezeknek filozofikus szintre emelése, ezért szoros összefüggésben van a zen buddhizmussal és taoizmussal. A haiku négy lelkiállapotot különböztet meg, úgy mint:

Sabishii ~ a magány és elszigeteltség érzése.
Wabishii ~ meglátni egy hétköznapi jelenségben a törvényszerűt.
Avare ~ nosztalgia, az elmúlás átérzése.
Yúgen ~ a természet jelenségeinek homályos, megfoghatatlan megnyilatkozásai.

De nem csak a nyugati költőket foglalkoztatja a haiku, hanem zeneszerzőket is, akik időről-időre valamilyen formában előveszik a haikut, mint a keleti szemléletet tömören jelképező műformát. A következő hetekben két ilyen mű is terítékre kerül, az első, mai darabunk pedig…

Michael Fiday ~ 9 Haiku, előadják:
Laura Block - fuvola ~ Shelley Qian - zongora
Felvétel - Indiana University, 2011, április

Az amerikai zeneszerző, Michael Fiday 9 Haiku című kompozíciója a japán költészet klasszikusának, egyben a haiku megreformálójának Matsuo Basó, (valódi neve Macuo Kinszaku, 1644-1694) haikuira készült. Egyébként maga Basó sem tartotta be mindig a haiku fentebb leírt formai követelményeit, sőt haikuit egy sorba írta. Nem kevés utánajárásomba került, hogy az angol fordításból kiindulva azonosíthassam a magyar változatot, viszont úgy tűnik valamennyit megtaláltam és remélem nem tévedtem nagyot… (Egyébként a zeneszerző nevét így írják ahogy itt áll, a Google állandóan péntekre akarja kijavítani…)

Michael Fiday - a kép forrása itt

Az egyes tétek a 30 másodpercestől a 3 percesekig terjednek, a szerző preparált zongorát (is) és modern fuvolatechnikát is alkalmaz - igen eredeti módon párosítva e kettőt.

Az első tétel egy rizsültető dal (Ta-ue-uta), amelyet a zongora ritmusbevezetője indít, a szerző szándéka szerint nyitott tenyérrel paskolgatva a zongorát - többek között. Az utolsó, egyik legrövidebb tétel Basó búcsúversére, az általa írt utolsó haikura épül, kicsit több, mint fél perc. A legrövidebb tétel az 5. - nincs 20 másodperc sem. Természetesen az egyes tételek hangulata szoros összefüggésben van az adott vers hangvételével - ezért is mellékeltem a haikukat…

Két előadást is hallhatunk, illetve a másodikat láthatjuk is, ez utóbbit a zongoramegszólaltatások láttatása okán. De, aki professzionálisabb előadásra és kiegyenlített cd-hangzásra vágyik - hiszen ezek még is csak diák produkciók - annak itt van Bart Feller és Linda Mark előadása a Spotify-on, a szerzői lemez, amely ezt a művet is tartalmazza. Akik sűrűn járogatnak ide olvasgatni, és jó a memóriájuk azok talán emlékeznek is Bart Feller-re egy másik témával kapcsoltban.
Valamint találtam három kottaoldat az 1, 4 és 7. tétel elejéről:

1.
風流の初めや奥の田植歌
fūryū no / hajime ya oku no / ta ue uta
(Észak keskeny ösvényein)
(1689 ~ nyár)
messze északon
rizsültetők dalából
született a vers

2.
原中やものにもつかず啼く雲雀
haranaka ya / mono ni mo tsukazu / naku hibari
(1687 ~ nyár)
kerek egy réten
felülemelkedetten
pacsirta dalol

3.
名月や池をめぐりて夜もすがら
meigetsu ya / ike o megurite / yomosugara
(1686 ~ ősz)
szüreti hold
a tó körül kószálok
kivilágosig

4.
鐘消えて花の香は鐘く夕哉
kane kiete / hana no ka wa tsuku / yūbe kana
(1688 ~ tavasz)
elhaló harang
éledő virágillat
teljes az este

5.
稲妻や闇も方行く五位の声
inazuma ya / yami no kata yuku / goi no koe
(1694 ~ nyár)
villámfény villan
kócsag rikolt riadtan
éjek éjén át

6.
月いづく鐘は沈める海の底
tsuki izuku / kane wa shizumeru / umi no soko
(1689 ~ ősz)
tengermélyről
elsüllyedt harang csendül
holdvilág sehol

7.
今宵の月磨ぎ出せ人見出雲守
koyoi no tsuki / togi dase hitomi / Izumo no Kami
(1677 ~ ősz)
tükrét a holdnak
felhők homályosítják
fényesítheted

8.
ほととぎす消え行く方や島一つ
hototogisu / kie yuku kata ya / shima hitotsu
(Egy nyűtt útiláda jegyzetei)
(1688 ~ nyár)
kakukk szava száll
magányos sziget felett
megállapodik

9.
A vándorúttól fáradtan, betelten
kopár mezőkön, zörgő avaron
kószál a lelkem.

Az utolsó, búcsúvers Kosztolányi Dezső fordítása, a többi Terebess Gábor munkája.
https://terebess.hu/haiku/japanind.html

Michael Fiday ~ 9 Haiku
Chrissy McHugh - fuvola ~ Dan Pardo - zongora