‘link’ kategória archívum

Fuvolaiskolák a 18. századtól a 21. századig

2017 12 09

…német nyelven

Ezzel az anyaggal már megint a német nyelv szerelmeseinek kedvezek. Carolin Nastoll kétrészes írásműve hasznos és nem túl terjedelmes összefoglaló a fuvolaiskolák négy utolsó évszázadáról - szerintem nagyon hasznos áttekintés, főleg, hogy ebben a témában már több hasonló forrással is foglalkoztam. Ezt az anyagot a német Flöte Aktuell újság adta közre 2009ben.

Itt az 1. rész a 18. és 19. századról szól:

És a 2.rész - a 20. és 21.század:

Reinecke ~ Karácsony este

2017 11 21

Egy kis karácsonyi elő-meglepetés!

Reinecke darabja eredetileg egy négykezes-sorozat, amelynek átdolgozott első tételét nyithatjuk meg, ha a lenti ikonra kattintunk. A darabot kétféle verzióban készítettem el - az első volt a fuvola, cselló, zongora verzió még sok évvel ezelőtt készült - de  később praktikusabbnak tűnt a két fuvola-zongora változat elkészítése is.

Sajnos az eredeti kotta már nincs meg, és nehéz ellenőriznem vajon minden hang rendben van-e… de az újra hangszerelt, tehát kétfuvolás változatban igyekeztem mindent ellenőrizni, és eszerint javítottam a többi kottaanyagot is.

dolgozatok ~ 18. századi fuvolaiskolák

2017 11 11

Balogh Vera doktorija

Ezúttal Balogh Vera dolgozata kerül elénk, már csak azért is, mert a legutóbbit a 19. századi fuvolaiskolákról olvashattuk - német nyelven. A mai anyag természetesen magyar nyelvű, igen alapos és tartalmát tekintve kulcsfontosságú a francia fuvolaiskola kialakulásának előzményeit illetően. Bizton állíthatom, aki lelkiismeretesen végigolvassa a dolgozatok sorozatot - amelytől már egyszer elbúcsúztunk - az okosabban hal meg, mint ahogy most, e pillanatban leledzik.

Nos, csapjunk bele máris néhány elgondolkodtató idézet segítségével:

“A fuvolaiskolák számát tekintve a  sorban a második helyen a franciák állnak. A század elejétől a végéig jelentettek meg ilyen kiadványokat. Fuvolaiskoláik  vagy fuvoláról szóló írásaik nem túl nagy számúak, azonban fuvolatechnikai szempontból igen   változatos   információkat   tartalmaznak,   miáltal nyomon követhetjük Franciaországban a fuvolázás század folyamán végbemenő változatait, változásait. A fontosabb írások Hotteterre, Corrette, Mahaut, Delusse, Vanderhagen, Devienne és Peraut művei, valamint az Encyclopédie szócikke. Német  területen 1752-ig,  Quantz Fuvolaiskolájának  kiadásáig  kellett várni egy   fuvolatankönyvre.   Ez   azonban   a híres  német  precizitással született  meg, terjedelmében és  témáiban  messze  túlszárnyalva  bármely  más  addig  (és  azután) megjelenő instrukciós könyvet. Ezt a művet csak jó harminc év elteltével, 1782-ben követi  Ribock írása,  amely 62  írott  oldalt  tartalmaz,  majd  Tromlitz  1791-es fuvolaiskolája ismét nagy terjedelemben, 376 oldalon keresztül tárgyalja a fuvolázástitkait.  1800-ban jelenik meg szintén tőle egy 140 oldalas könyv a több-billentyűs fuvoláról. 1800 tájékán született még három mű, melyek elvesztek, így nem tudjuk mennyire voltak tartalmasak. Összességében kevés könyvet írtak a németek, de azok terjedelmük  és  alaposságuk  révén  nagyon  széles  tárházai  a  kor előadói gyakorlatának”.

“A  fuvolaiskolákban  háromféle  technikát  említenek  a  magas  hangok megformálására. Az egyik szerint csak a levegő mennyiségét kell növelni, egy másik szerint csak az ajkainkon lévő rést kell kicsinyítenünk. A harmadik megoldás, amit két jó fuvolás,  Hotteterre és Mahaut is ír, e két módszer vegyítése.  Még náluk is pontosabban ír erről a témáról az Encyclopédie.”

És imhol a teljes doga:

dolgozatok ~ Fuvolaoktatás a 19.században

2017 11 04

Rendhagyó módon egy német nyelvű dolgozat került a hálómba. Julia Lutz műve 2006os keletkezésű és a 19.századi fuvolaiskolákról kísérel meg áttekintést adni. Még nem tudom milyen értéket képvisel a mű, mert csak most kezdtem el olvasom, de mivel ritkán találok külföldi dolgozatot megosztom máris. Remélhetőleg valódi csemege lesz e nyelv szerelmeseinek, mert közepes tudással is olvasható.

A dolgozatok sorozat többi darabja itt található.

Nagyításhoz használjuk a + jelet a beágyazáson, vagy itt a közvetlen link a dolgozathoz:
http://docplayer.org/48137347-Querfloetenunterricht-im-19-jahrhundert.html

Sir James Galway masterclass

2017 10 30
Sir James Galway Master Class with Frost Flute Students

A közel 3 órás, teljesen friss mesterkurzust élőben közvetítésként láthattuk, de magyar idő szerint eléggé későn. Most már a teljes anyag elérhető, a kezdéspontól linkeltem be (18.perc) - sajnos beágyazni nem lehetett.

A teljes Youtube link a kezdőponttal:
https://youtu.be/SBpc-Q-Pvmg?t=18m20s

A közös befújást követően az alábbi darabok kerülnek előadásra:
01:00 - Frank Martin ~ Ballada
01:31 - Widor ~ Suite
01:57 - Reinecke ~ Koncert

Egy rövidebb, 6 perces, 2016os részlet Sir James Galway koreai masterclass a skálázás témakörét járja körül:

George Crumb ~ An Idyll for the Misbegotten (1985)

2017 10 16

fuvolára és ütőhangszerekre - a Hallgatás Napján

Október 21én, a Hallgatás Napján kerül előadásra a mű, ebből a jeles alkalomból újra megjelenítem 2015ös bejegyzésemet. A kompozíció Kaczander Orsolya fuvolaszólójával, Rácz Zoltán, Bojtos Károly és Váczi Zoltán közreműködésével kerül a közönség elé, Rácz Zoltán irányítása alatt. Itt a pontos link. Nem akarom azt írni, hogy a mű először csendül fel itthon, mert a múltban párszor már ezzel felsültem és rám lett szólva, hogy rosszul tudom, mert valaki valahol, egy sufniban már eljátszotta… Egy dolog talán bizonyosan kijelenthető: a Hallgatás Napján, fuvola szempontból kiemelt jelentőségű ez az esemény - és egy másik is. Nevezetesen Sofia Gubaidulina Impromtu című műve, amelyben Rácz Zoltán vezénylete alatt Kaczander Orsolyához Keller András - hegedű - és vonós zenekar társul. Annyit itt is megkockáztatnék, hogy ez is egy ritka lehetőség, mert Gubaidulina művészetével ritkán találkozhatunk itthon. A darabról találtam egy nagyon rövid, mindössze egyperces részletet, amely viszont jól illusztrálja a fesztivál honlapján található leírást.

Itt alább pedig a régi bejegyzés újbóli megosztása található:

Ott folytatom, ahol múltkor abbahagytam George Crumb Vox Balaenae című művével. A mai kompozícióban is központi szerepet kap a fuvola. Kezdetnek álljon itt az, amit a szerző, George Crumb mond a műről:

„Úgy gondolom, hogy az Idill jól jeleníti meg az emberi faj, a homo sapiens jelenleg sejthető végzetes és melankolikus jövőjét. Az emberiség jelenléte egyre törvénytelenebb az állatok és növények természeti világában. A testvériség ősi érzése (Assisi Szent Ferenc költészete ennek megrendítő kifejeződése), amely egykor minden létformát összekötött mára kitartóan és fokozatosan erodálódott, ennek eredményeként egy haldokló világ monarchikus uralkodóivá lettünk. Osztozunk abban a reményben, hogy az emberiség képes lesz egy új, morális kötelességen alapuló szövetségre a természettel.

Ezek a gondolatok állnak az Idill inspirációja mögött. Számomra a fuvola és a dobok (az ősi népzene asszociációi) azok a hangszerek, amelyek a legerőteljesebben kifejezik a természet hangját. Javasoltam szerint (még ha nem is praktikus) jó lenne, ha az Idill-t egy holdfényes augusztusi estén hallanánk távolról, egy tó partján.

Az Idill-ben felelhető zenei idézet Debussy 1912-es Syrinx című szólódarabjából való. És van egy rövid vers is a kínai költőtől, Ssu-K’ung Shu-tól:

A Hold lemegy
A madarak dideregnek
A füvek elszáradnak.

-George Crumb”

George Crumb: An Idyll for the Misbegotten from Cory Bracken on Vimeo.

Kelly Cuevas - fuvola, Adam Forman, Fred Trumpy, Brandon Silaco – ütõhangszerek.
Concert production - “George Crumb: A Chamber Music Retrospective” hosted by The Brooklyn Composers Collective, October 14th, 2010, Levenson Recital Hall at CUNY Brooklyn College

Nos, úgy vélem George Crumb szavaihoz többet aligha lehetne hozzátenni. Ami a 8. századi kínai költő haikuját illeti, ezt a fuvolásnak kell játék közben belemondani a hangszerben, és nem elvárás, hogy a szöveg érthető is legyen.

És valóban, félreérthetetlenül elhangzik a Syrinx idézet is. Egyértelmű tehát Crumb abbéli szándéka, – amelyet fentebb ki is fejtett – hogy a fuvolát a maga bukolikus természetében foglalkoztatja a darabban – noha a hangszer itt is elektromos erősítést kap. A darab természetéből adódóan itt a fuvola hangzás nem annyira merész, mint a korábban tárgyalt Vox Balaenae-ban.

Fontos még megjegyezni, hogy George Crumb egyébként szívesen nyit átjárót műveiből más közismert zeneművek felé. Ilyen például a zongorára írt Makrocosmos sorozat, amely egyértelműen Bartók Mikrokozmoszának reflexiója. Érdemes ezzel a sorozattal is megismerkedni, sőt tovább kutakodni Crumb zeneszerzői termésében.

Emlékkoncert Bartók tiszteletére

2017 09 30

Fábián Tímea ~ Parlando 2017/4

Tavasszal nagyszabású hangverseny keretében emlékeztek meg Bartók Béláról a Péceli Parnasszus Alapítvány által szervezett eseten fellépő művészek - Bokor Jutta, Bokor Ildikó, Fábián Tímea, Fernandes Andrea, Foskolos Péter, Király Csaba és Szvorák Katalin. A műsor során a közönséget Zelinka Tamás kalauzolta ismertetőivel. A hangverseny hanganyaga és a hozzá tartozó cikk Fábián Tímea tollából viszont csak mostanában látott napvilágot. Ízelítőként mi mást is mellékelhetnék, mint a Bartók-Arma Szvit felvételét - a cikk végén találjuk.

Részlet a cikkből:

Az alapítvány és az esten fellépő művészek egy különleges műsor összeállítással adóztak 2017. május 21-én a XX. század kiemelkedő komponistájának, Bartók Bélának az emléke előtt. A koncerten elhangzó népdalok, eredeti zeneművek illetve két átirat (Székely Zoltán hegedűművész és egy egykori tanítvány, Paul Arma, azaz Weiszhausz Imre által készítettek) mellett prózai szöveggel valamint képi vetítéssel egészült ki a műsor. A művekről és a hozzájuk kapcsolódó, érdekes történetekről szóló szöveges ismertetőt Zelinka Tamás prezentálta nagy sikerrel. A koncert alatt bemutatott vetítésanyag további információkkal szolgált a hallgatóság számára a szerzőről, családjáról, valamint életének főbb állomásairól. A Bartóktól, kortársaitól és egykori tanítványától, Székely Júliától származó idézetek pedig jól kiegészítették a hallottakat.

A teljes cikk az alábbi ikonra kattintva olvasható, és megtaláljuk benne a hangverseny többi hangfelvételének linkjét is:

Zeneként Fábián Tímea és Bokor Ildikó előadását halljuk az esten készült koncertfelvételen.

Bartók Béla - Paul Arma ~ Suite Paysanne Hongroise
Előadják: Fábián Tímea (fuvola) és Bokor Ildikó (zongora) - 2017.05.21.

Michael Fiday ~ 9 Haiku

2017 09 23

fuvolára és zongorára

Matsuo Basó egy haikufestménye

A haiku kötött versforma, amely az idők során Nyugaton is nagy népszerűségre tett szert. Rímtelen, háromsoros, amelyben a szótagszáma 5-7-5, ezért idegen nyelvre lefordítani szinte lehetetlen. Központi témája az élet és jelenségeinek tünékenysége, sokszor a hétköznapok mozzanatai, gyakran az évszakok változásai, mindezeknek filozofikus szintre emelése, ezért szoros összefüggésben van a zen buddhizmussal és taoizmussal. A haiku négy lelkiállapotot különböztet meg, úgy mint:

Sabishii ~ a magány és elszigeteltség érzése.
Wabishii ~ meglátni egy hétköznapi jelenségben a törvényszerűt.
Avare ~ nosztalgia, az elmúlás átérzése.
Yúgen ~ a természet jelenségeinek homályos, megfoghatatlan megnyilatkozásai.

De nem csak a nyugati költőket foglalkoztatja a haiku, hanem zeneszerzőket is, akik időről-időre valamilyen formában előveszik a haikut, mint a keleti szemléletet tömören jelképező műformát. A következő hetekben két ilyen mű is terítékre kerül, az első, mai darabunk pedig…

Michael Fiday ~ 9 Haiku, előadják:
Laura Block - fuvola ~ Shelley Qian - zongora
Felvétel - Indiana University, 2011, április

Az amerikai zeneszerző, Michael Fiday 9 Haiku című kompozíciója a japán költészet klasszikusának, egyben a haiku megreformálójának Matsuo Basó, (valódi neve Macuo Kinszaku, 1644-1694) haikuira készült. Egyébként maga Basó sem tartotta be mindig a haiku fentebb leírt formai követelményeit, sőt haikuit egy sorba írta. Nem kevés utánajárásomba került, hogy az angol fordításból kiindulva azonosíthassam a magyar változatot, viszont úgy tűnik valamennyit megtaláltam és remélem nem tévedtem nagyot… (Egyébként a zeneszerző nevét így írják ahogy itt áll, a Google állandóan péntekre akarja kijavítani…)

Michael Fiday - a kép forrása itt

Az egyes tétek a 30 másodpercestől a 3 percesekig terjednek, a szerző preparált zongorát (is) és modern fuvolatechnikát is alkalmaz - igen eredeti módon párosítva e kettőt.

Az első tétel egy rizsültető dal (Ta-ue-uta), amelyet a zongora ritmusbevezetője indít, a szerző szándéka szerint nyitott tenyérrel paskolgatva a zongorát - többek között. Az utolsó, egyik legrövidebb tétel Basó búcsúversére, az általa írt utolsó haikura épül, kicsit több, mint fél perc. A legrövidebb tétel az 5. - nincs 20 másodperc sem. Természetesen az egyes tételek hangulata szoros összefüggésben van az adott vers hangvételével - ezért is mellékeltem a haikukat…

Két előadást is hallhatunk, illetve a másodikat láthatjuk is, ez utóbbit a zongoramegszólaltatások láttatása okán. De, aki professzionálisabb előadásra és kiegyenlített cd-hangzásra vágyik - hiszen ezek még is csak diák produkciók - annak itt van Bart Feller és Linda Mark előadása a Spotify-on, a szerzői lemez, amely ezt a művet is tartalmazza. Akik sűrűn járogatnak ide olvasgatni, és jó a memóriájuk azok talán emlékeznek is Bart Feller-re egy másik témával kapcsoltban.
Valamint találtam három kottaoldat az 1, 4 és 7. tétel elejéről:

1.
風流の初めや奥の田植歌
fūryū no / hajime ya oku no / ta ue uta
(Észak keskeny ösvényein)
(1689 ~ nyár)
messze északon
rizsültetők dalából
született a vers

2.
原中やものにもつかず啼く雲雀
haranaka ya / mono ni mo tsukazu / naku hibari
(1687 ~ nyár)
kerek egy réten
felülemelkedetten
pacsirta dalol

3.
名月や池をめぐりて夜もすがら
meigetsu ya / ike o megurite / yomosugara
(1686 ~ ősz)
szüreti hold
a tó körül kószálok
kivilágosig

4.
鐘消えて花の香は鐘く夕哉
kane kiete / hana no ka wa tsuku / yūbe kana
(1688 ~ tavasz)
elhaló harang
éledő virágillat
teljes az este

5.
稲妻や闇も方行く五位の声
inazuma ya / yami no kata yuku / goi no koe
(1694 ~ nyár)
villámfény villan
kócsag rikolt riadtan
éjek éjén át

6.
月いづく鐘は沈める海の底
tsuki izuku / kane wa shizumeru / umi no soko
(1689 ~ ősz)
tengermélyről
elsüllyedt harang csendül
holdvilág sehol

7.
今宵の月磨ぎ出せ人見出雲守
koyoi no tsuki / togi dase hitomi / Izumo no Kami
(1677 ~ ősz)
tükrét a holdnak
felhők homályosítják
fényesítheted

8.
ほととぎす消え行く方や島一つ
hototogisu / kie yuku kata ya / shima hitotsu
(Egy nyűtt útiláda jegyzetei)
(1688 ~ nyár)
kakukk szava száll
magányos sziget felett
megállapodik

9.
A vándorúttól fáradtan, betelten
kopár mezőkön, zörgő avaron
kószál a lelkem.

Az utolsó, búcsúvers Kosztolányi Dezső fordítása, a többi Terebess Gábor munkája.
https://terebess.hu/haiku/japanind.html

Michael Fiday ~ 9 Haiku
Chrissy McHugh - fuvola ~ Dan Pardo - zongora

A fuvola akusztikaja

2017 09 05

Jövő kedden!

A dugó a fuvolafej azon területe, ahol még bőven számíthatunk újításokra. Néhányról ezen a blogon is beszámoltam, a teljesség igénye nélkül itt van néhány téma és találmány, amivel itt foglalkoztunk.

De mindig öröm hazai újdonságról beszámolni, különösen ha olyan alapos munkáról van szó, mint Lakat Zoltán (fuvolaművész) és Horváth Tamás (mérnök) közös fejlesztése. A reform fuvolafej nevet viselő fejlesztést egy hét múlva mutatják be a Zeneakadémia Wesselényi utcai épületében. Az esemény természetesen a kipróbálás lehetőségét is magában foglalja, de előzetesen regisztrálni kell hozzá, vagy a Facebook eseményen, vagy Romos Zsolt email címén.

Ami engem illet koránt sem vagyok róla meggyőződve, hogy Theobald Böhm találmánya - a modern fuvola - befejezett és tökéletes lenne, sőt biztos vagyok benne, számos, bosszantó játéktechnikai probléma - hangindítás, intonáció, dinamika, hajlékonyság (hogy csak a legaggasztóbbakat emeljem ki) -  a fuvola továbbgondolt konstrukciójával jelentősen javíthatóak.

Kedvcsinálónak - a cikkhez és az eseményhez is - egy rövid részletet ragadok ki a cikkből:

Lakat Zoltán e témában készült, átfogó írását az ikonra kattintva olvashatjuk a  Parlando 2017/4-i számában:

Facebook esemény elérhetősége itt található.

könyvajánló - Leonardo de Lorenzo ~ My Complete Story of the Flute

2017 09 02

The Instrument, the Performer, the Music

Leonardo de Lorenzo (1875-1965) Olaszországban született, de már 16 évesen az Államokba távozott. Könyve talán az egyik legfontosabb forrás a nem túl távoli múlt tekintetében. Lorenzo csaknem fél évszázadon keresztül volt korának legelismertebb fuvolása, olyan zenekarokban töltött be pozíciót, mint a New York Philharmonic (itt George Barrère váltótársa volt), a Minneapolis Symphony, a Los Angeles Philharmonic, és a Rochester Philharmonic. Emellett tanított Eastman School of Music-ban (egyik tanítványa Julius Baker volt), de magánpraxist is folytatott és fuvolások generációját nevelte fel. Több mint 600 oldalas könyve személyes élményei mellett rengeteg adatot, érdekes ismeretet, és anektodát is tartalmaz a hangszerkészítéssel és fejlődésével, valamint zeneszerzőkkel és persze fuvolásokkal kapcsoltban is, jól tükrözve a szerző intenzív, egy életen át tartó érdeklődését a fuvolázás iránt. Lorenzo fuvolázását archív felvételek őrzik, amelyekből képet kaphatunk a 19.század nagy virtuózainak technikai képességeiről is. Legismertebb Charles Griffes Poen-jának archív felvétele. Valószínűleg ő volt az utolsó, klasszikus értelemben vett nagy fuvolavirtuóz. Lorenzo élénk érdeklődést mutatott a komponálás iránt is, számos virtuóz, de igényes kompozíciót írt fuvolára, a róla elnevezett nemzetközi versenyt szülőfalujában, Viggiano-ban tartják.

A műnek sajnos magyar kiadása nincs, de az interneten Google Book formájában hozzáférhetünk. Videót most nem mellékeltem, mert a legutóbbi bejegyzés pont egy Lorenzo kompozíció volt.

Itt a könyvajánló sorozat többi darabja is.
(Ha túl kicsik a betűk a beágyazás alján nyomjuk meg a “További információk a könyvről” gombot és akkor nagyobb nézetben olvashatunk).

Texas Tech University Press
, 1992 - 660 oldal

Befejezésül, hangzó mellékletként saját felvételem Leonardo de Lorenzo Mitológikus Szvitjéből, a Pan című tétel. A Lorenzo zeneszerzői leleményét jól példázza ez a tétel, amelyben a szerző egy 1930ban Kairó közelében előkerült fuvolaféleség hangsorára komponált szólóművet: