the FluteBlog

Budapest - Zeneakadémia

Akár a 2012es, “Ritka felvételek” című sorozatomhoz is kapcsolódhatna ez a felvételtöredék, amely Jean-Pierre Rampal első magyarországi koncertjéről való. Nem volt könnyű kideríteni mikor volt a koncert, többeket is megkérdeztem, végül Kovács Lóránt adta meg a választ, sőt azt is, hogy Szűcs Lóránt volt a művész zongorista partnere. Ez nyilvánvalóan nem lehet a teljes anyag, egyrészt túl rövid - mindössze 24 perc - ,más részt úgy tudom többek között a Poulenc szonátát is játszotta akkor. A felvétel viszont annál is becsesebb, mert néhány nagyon fontos művet fogunk hallani, egész pontosan a következőket:

00:00 Beethoven - Serenade, op.25
17:09 Debussy - Syrinx
19:44 Honegger - Le Danse de la Chèvre
23:23 Ibert - Entr’acte (befejezetlen)

Jean-Pierre Rampal - fuvola
Szűcs Lóránt - zongora

Rendkívül kidolgozott fuvolázást hallhatunk a 46 éves Rampal-tól, aki nyilvánvalóan csúcs formában volt akkor. A fuvolahang rendkívül projektív, szinte világít még a megkopott felvételen is, és hihetetlenül könnyed, fluid a technika. Gyakorlatilag minden darab repertoár mű, és két fontos szólódarabot is hallhatunk! Külön felhívnám a figyelmet a Syrinx-re, annak rendkívül szenvedélyes, sőt drámai előadására, ami azért lehet érdekes, mert mostanában egy hűvösebb interpretációs megoldás hódít ezzel a kulcsművel kapcsoltban. Az ezt követő Honegger mű is rendkívül meggyőző, szuggesztív minden tekintetben, Rampal egy-két kezdőhanggal képes hangulatot teremteni, megragadni egyes karaktereket. Az Ibert darab sajnos már töredékes, de itt is abból a könnyedségből kapunk ízelítőt, amelyet a kezdődarabban, a Beethoven szerenádban hallhatunk.

The Complete Erato Recordings Vol. 1 (1958-1963)

A fenti felvétel-összeállítás lényegében egy válogatás a Rampal-összkiadásból, amely a művész 1954 és 1963 közötti, az Erato kiadónál megjelent felvételeit tartalmazza. Ez az anyag, - amely mintegy 10 cd-ből álló - csak az első kiadvány, a második sorozat már 20 cd-t foglal magában, és az 1963-69ig terjedő időszakot öleli fel. A majdnem egy órás összeállításban, az olasz nyelvű felkonferálást követően (5perc 50sec után) felhangzik többek között a nagyon ritkán előadott, de annál különlegesebb Blavet koncert, valamint olyan pillérművek, mint a Prokofjev szonáta (1. tétel), Martinu szonáta (3. tétel), Hindemith szonáta (1. tétel), Mozart fuvola-hárfaverseny (1. tétel), ugyan csak Mozart korai szonátáiból az F-dúr (1. tétel), valamint (C.P.E.?)Bach g-moll szonáta 3. tétele. A maga nemében egyedülálló, különleges anyagot hallhatunk.

Segédlet az esetleges vásárláshoz:
http://www.amazon.co.uk/The-Complete-Erato-Recordings-Vol/dp/B00SG9SM66

http://www.warnerclassics.com/shop/3253120,0825646190447/jean-pierre-rampal-the-complete-erato-recordings-vol-1-1958-1963

Robert Bigio oldalán találtam ezt az érdekes, régi felvételt Edith Penville-től, aki a XX.század első felének sikeres szólistája volt. Több művet is dedikáltak neki, hangfelvételeket is készített, viszont életéről elég keveset lehet tudni. 1881 októberében született a staffordshire-i Bilston-ban, és 1981ben hunyt el, közel száz évesen. Egy üzletember felesége lett 1917en és ettől kezdve nevét több alakban is használta, de fuvolás karrierje során mindig a “Penville”-t részesítette előnyben. 1939től kezdve egyre több hivatkozást találunk róla újságokban, rádióadásaival kapcsoltban. Valószínűleg családja nyomására távozott a profi fuvolázás világából. Közelebbit még maga Robert Bigio sem tudott kideríteni róla. A Közel-keleten született, de Londonban élő szakíró számtalan, a fuvolaépítés történetével kapcsolatos cikket publikált angol nyelvterületen, emellett fuvolafejkészítő is, és a közelmúltig ő volt a Brit Fuvolás Magazin főszerkesztője. Két könyve közül a Rudall, Rose & Carte: The Art of the Flute in Britain Nicholas Bessaraboff díjjat kapott 2012ben, az American Musical Instrument Society (AMIS)-tól. Másik könyve is a fuvolaépítés történetével foglalkozik, címe: Readings in the History of the Flute.

Lássuk most Edith Penville! - külön felhívnám a figyelmet a darab vége felé alhatalmasodó virtuóz szakaszra… A régi hangfelvételek időbeli kapacitása miatt a művésznő csak a témát és a befejező Allegro con brio szakaszt játsza - nem a teljes művet, ahogy az alábbi kottában találjuk:

Joachim Andersen: Fantaisie caractéristique Op. 16.
Edith Penville - fuvola
Roland Revell - zongora
Felvétel - 1930 dec. 19.

A felvételt Robert Bigio oldalán hallgathatjuk meg az ikonra kattintva:

Edith Penville a Rudall Carte fényképén,

megjelent: Well- Known Flute Players (2. kiadás, 1938)

Hivatkozások nálunk Robert Bigio-ra:

Forrás: http://www.robertbigio.com/

A XX.század első felének kiemelkedő, francia zongoraművésze, Robert Casadesus nem csak meghatározó erejű zongorista volt, hanem szorgalmas zeneszerző is. Fuvolaszonátájával életemben egyszer találkoztam, könyvtárban, és soha sem hallottam sem felvételen, se koncerten - a mai napig. Az itt következő historikus felvételen maga a szerző zongorázik, ám a fuvolás személye bizonytalan, még a videó feltöltője sem tudja. Nem kizárt, hogy René Le Roy-ról van szó, mert az 1934ben komponált darabot a szerző neki ajánlotta. A háromtételes művet külföldön is ritkán játszák, én legalábbis nem találkoztam vele koncertműsorokban, pedig igényes, izgalmas darab mindkét hangszer számára.

Felvétel : 1935
Zongora : Robert Casadesus
Fuvola : ?

0:00 : I. Allegro
4:15 : II. Andante
8:07 : III. Molto Vivo

René Le Roy (kép forrása: Robert Bigio)

Gluck - Melódia… ezúttal Henryk Szeryng előadásában. Ha sikerül magunkat túltenni a fuvolás füllel való megközelítésen, akkor valóban úgy találjuk majd, hogy csodálatosan játsza:
.

Ha már oly sokat emlegettük a Jeney nevet mostanában, íme a Szervánszky Fuvolaverseny lemezfelvétele Jeney Zoltántól - 1961!
.
Szervánszky Endre - Concerto for Flute 1/3

Szervánszky Endre - Concerto for Flute 2/3

Szervánszky Endre - Concerto for Flute 3/3

Eli Hudson (1877 ápr.23 - 1919 jan. 18) felvétele 1908-ból Robert Bigio oldalán (klikk a felvételekhez)! Két művet játszik:  Boehm Variációk a ‘Du, Du liegst mir im Herzen’ című dalra (fuvola); valamint Bonnisseau Scherzo (piccolo) - zenekarral… súlyos… Most hallgatom harmadszorra.

A felvételen Rudall Carte 1867es fuvolán játszik, íme.

Source:

Photograph of Eli Hudson: Dayton C. Miller Collection, Library of Congress, Washington

http://www.robertbigio.com/

Egy ismert, de nálunk ritkán játszott darab felvételét találtam meg Robert Bigio oldalán Rampal előadásában.

Klikk a play gombra lent!

Roussel: Andante and Scherzo. Jean-Pierre Rampal, flute;

Robert Veyron-Lacroix,piano. Recorded December 1949

Ezúttal elhagytam a címből “padlásról” kifejezést, mert - ahogy már sokadik alkalommal - egy saját kezűleg készült kazettás felvételről van szó. Az eheti felvétel - mert már csak percekre vagyunk az új héttől - valóban kuriózum: Elek Tihamér játsza Jeney Zoltán Soliloquium-át, élőben, koncerten, egész pontosan az 1992-es “Budapesti Fuvolágálán” a Zeneakadémia Kistermében. Azon kívül, hogy szuper előadásban hallhatjuk a darabot, meg kell említeni még egy külön érdekességet. Egészen biztosan emlékszem, hogy Tihi a koncert napján, délelőtt jött haza külföldről, egy zenekari turnéról. És  - gondolom - a turné alatt nem ezt a darabot gyakorolta egyfolytában… hanem csak kijött és eljátszotta hasonlíthatatlan minőségben. Mintha az is rémlene, hogy kotta nélkül játszotta(!), de erre nem mernék mérget venni. Akár hogyan is nézzük egészen különleges anyagbirtoklás és hangszerkezelésnek lehetünk tanúi, amit még a gyenge minőségű felvétel sem tud elhalványítani.

Kattintsunk a gramofon ikonra!

—

Kissé megkésve, viszont annál érdekesebb felvétel kerül terítékre ezen a héten. Amennyire tudom, ez az egyetlen felvételsorozat ahol Galway fuvoladuókat játszik kíséret nélkül egy másik fuvolással. A kazettát szó szerint a kukából mentettem meg. Modern, CD-s kiadása úgy tűnik nincs, csak használtan lehet kapni kazettán és bakelit korongon. A művészek a méltán kedvelt Op.2-es sorozat h-moll szonátáját játszák. Sir James Galway a bal csatornán hallható, Michel Debost a jobb oldalon. A felvétel 1975ben készült.

Fuvola – James Galway, Michel Debost
Hangmérnök – Roger Ducourtieux

Kattintsunk a gramofon ikonra!