‘sheet’ címkével ellátott bejegyzések

Jazz solos

2016 09 13

Solos for Jazz Flute

Nagyon régen volt már szó jazz-fuvolázásról, ami teljességgel elfogadhatatlan, tehát ideje volt már egy olyan cikknek, mint ez a mai, amely a korábbi posztokkal ellentétben egy kissé mélyebbre tekint. Éppen ezért azt javaslom, hogy a bejegyzés tanulmányozását érdemes 2, vagy akár 3 alkalommal megejteni, és nem egyszerre. Előrebocsájtom azt is, hogy nem vagyok profi jazz-elemző, szakíró, csupán saját benyomásaimra és az olvasott háttéranyagra hagyatkoztam.

A Solo for Jazz Flute című - amúgy igen kitűnően összeállított - kiadványban követhetjük a lejegyzett szólót (csak a szólót, a témabemutatás nincs leírva), és a mellékelt videóbeágyazások indításával hallhatjuk a teljes számot. Kettő kivételével valamennyi szólót bemutatom. Ott, ahol az adott szám csak albumba elérhető feltüntettem hány perc/másodpercnél találjuk az adott felvétel - természetesen nem hiba a teljes album megismerése sem. A videóknál azt is feltüntettem, hogy a kottakiadvány melyik oldalán kezdődik a lejegyzés.

Solos for Jazz Flute by lkurylo on Scribd

Kezdjük máris egy nehezebb falattal. Eric Dolphy az avantgarde-jazz képviselője 1928ban született, és kulcsszerepet játszott abban, hogy a fuvola - és a klarinét is, mert ez is hangszere volt - beléphetett a modern jazz világában. Eric Dolphy igen széles skálán használta a fuvolát, alkalmazott multifóniát, whistle-sound-ot és más kiterjesztett technikákat is, túlzás nélkül állíthatjuk meghaladta saját korát, ami a fuvola megszólaltatási lehetőségeit illeti. Ebben a szólóba is szélsőségesen alkalmazza a hangszert. Igen magasan mozog a dallam, határhangokat erőltet és előszeretettem lép nagy intervallumokat gyors tempóban - ez utóbbit igen nagy biztonsággal teszi. A szóló így lejegyezve, klasszikus-fuvolás szemmel is igen nehéz játszani valónak tűnik.
Eric Dolphy megkerülhetetlen azok számára, akik kicsit jobban el akarnak mélyedni a jazz-fuvolázás megismerésében. A számot albumban hallhatjuk, itt alább feltüntettem mikor kezdődik.

8. oldal - Eric Dolphy South Street Exit
Album: Last Date (1964)

00:00 Epistrophy
11:14 South Street Exit
18:28 The Madrid Speaks, The Panther Walks
23:15 Hypochristmutreefuzz
28:43 You Don’t Know What Love Is
40:04 Miss Ann

***
Joe Farrell 1937ben született és, mint sokan az ő generációjából először Benny Goodman hatására klarinétozni kezdett. Alkotói pályájának izgalmas korszaka amikor a Chick Corea vezette Return To Forever formációban játszott. Ebben az időszakban rögzítette Corea egyik legismertebb jazz kompozíciójának, a Spain-nek a szólóját. Farrell kifinomult, ugyan akkor ritmikailag bravúros és virtuóz játéka szívesen alkalmaz szekvenciákat, nem törekszik extravaganciára, még is igen meglepő fordulatokban gazdag. Könnyen érthető, de nem kommersz, vagy slágeres a fogalmazásmódja. A kompozíció a méltán híres Light As a Feather című a album utolsó száma.

12. oldal - Joe Farrell Spain
Album: Light As a Feather (1973)

1 — You’re Everything (0:00) 2 — Light as a Feather (5:04) 3 — Captain Marvel (15:48) 4 — 500 Miles High (20:52) 5 — Children’s Song (29:44) 6 — Spain (32:33)

Hubert Laws 1909ben született és nem csak új szintre emelte a jazz-fuvolázást, hanem egyike volt azoknak, akik sikeresen alkamazták a piccolo-t, mint jazz hangszert. Köszönhető mind ez Law kiemelkedő technikai képességének, amely a cirkulációs légzést is magában foglalta. Az alábbi téma Sonny Rollins kompozíciója, amelynek címe a Nigeria szó megfordítása; a szóló jól demonstrálja Law képességeit. Már a hangszerelés is érdekes, a fuvola mellett csak dob szól, amelyet Steve Gadd szólaltat meg. A dob szólam folyamatosan telítődik, de még sem veszi el a vezető szerepet a fuvolától. A felvétel érdekessége, hogy piccolo-val kezdődik, majd a szólista fuvolára vált és elsősorban skála elemekből építkezik az szokatlanul hosszú, jelentős állóképességet igénylő szóló alatt. Amit hallunk igazi jazz-bravúr darab, sok klasszikus fuvolásnak beletörne a bicskája.

18. oldal - Hubert Laws Airegin
Album: In The Begining (1974)

***
Herbie Mann 1930ban született és egyike a kereskedelmileg is legsikeresebb jazz-fuvoásoknak. A téma és a szóló is itt altfuvolán szólal meg, a lejegyzés azonban C fuvolára készült - ez egy kicsit zavaró lehet ha egyszerre halljuk és látjuk a zenét. Herbie Mann egyike a legsokoldalúbb jazz muzsikusoknak, a jazz majd’ minden ágában jeleskedett készített könnyedebb és bonyolultabb anyagokat is. Ebben a improvizációban játéka nem különösebben nehezen megközelíthető, skála elemeket és egymásból következő motívumokból építkezik.

28. oldal - Herbie Mann Beautiful Love

***
James Moody 1925ben született és egyike azon amerikai jazz-fuvolásoknak, aki hosszabb ideig Európában is tevékenykedett. Volt zenekarvezető és közreműködő is, számos együttműködést tudhatott magáénak a jazz nagyjaival. Technikája - mint ebben a szólóban is hallható - kiemelkedő, csakúgy, mint hangzása, amely teljesen egyéni színezetű. Az előzőhöz hasonlóan ez a szám is lassú, Moody játéka viszont sok apró, igen gyors értékkel szólal meg, állandó a 32-ek jelenléte, viszont virtuozitása soha sem válik öncélúvá, a kifejezést szolgálja. Érdemes megfigyelni a kottában rögzíthetetlen, finoman lebegő metrumot is.

30. oldal - James Moody Feelin’ Low
Album: The Blues And Other Colors (1969)

***
Az szintén 1930as születésű Sam Most egyike volt azoknak, akik a fuvolát bevezették a jazz-be, valamint egyik első alkalmazója volt annak a később igen elterjedt megfúvási módnak, amely során a fuvolás egyidejűleg beleénekel és átfújja a hangot. Eleinte több fúvós hangszerrel is foglalkozott, végül a 50es években a fuvolánál kötött ki, amely a legjobb kifejezőeszköznek tűnt számára. Az alábbi szólóban átfújást és beleéneklést most nem hallhatunk, de kifinomult, apró finomságokkal tarkított szólót igen. Most játéka eleven, friss, nam csak technikai, de hangi értelemben is.

34. oldal - Sam Most The Eyes Have It
Album: But Beautiful (1976)

***

James Newton-t eddig nem ismertem, pedig időben hozzánk közelebb áll, 1953ban született. Többek között a Los Angeles-i Filharmonikusok szólófuvolásának, Jim Walker-nek is a tanítványa volt. Példaképei között szerepel Eric Dolphy, John Coltrane, és klasszikus oldalról Ravel és Alban Berg. Ezen a felvételen leginkább Dolphy és Berg hatása tükröződik, de James Newton egyéb sem idegenkedik a modern hangzástól és szívesen alkalmaz disszonanciákat is. Híres gazdagon megszólaló magas regiszteréről is, és magabiztosan alkalmazza a jazz-ben szokásos, már említett technikákat is. Ezen a felvételen sem idegenkedik az absztarkt dallamvezetéstől és disszonanciáktól, de hangjai klasszikus minőségűen szólalnak meg mindhárom regiszterben. Ha még emlékszünk Dolphy játékára olyan érzésünk lehet, mintha az ő stílusának a továbbgondolását hallanánk, csak átgondoltabban, szélsőségektől mentesen. Nehezebben érhető stílusa ellenére James Newton nem csak a kritikusok, de a közönség tetszését is elnyerte. Egyébként Newton egyszer már megközelítette a Richmond Acropois-t egy korábbi lemezen, a Flute Talk-on (1988) - itt volt tanárával, Buddy Collette-el játszanak közös, “free” szólót; érdemes ezt is meghallgatni (itt), ebben is jellemezően sok a szokatlan hangközlépés, surlódás, szabadon kezelt disszonancia és szokatlan motívumkészlet.
Az alábbi felvétel két számot tartalmaz együtt a már említett If Love anyagból, a Richmond Acropois 3:20-nál kezdődik.

36. oldal - James Newton Richmond in Acropolis
Album: If Love (1990)

***
Jeremy Steig (1942) mindössze 21 évesen készítette el első, bemutatkozó lemezét, ezen találjuk az Oleo című kompozíciót. A számot - csak úgy, mint a korábban tárgyalt Airegin-ben - a fuvola “viszi el”; a közel 5 és fél perces számban témabemutatást követően, hosszas, nagy állóképességet kívánó szóló következik, majd rövid, de markáns zongoraszóló után, - amelyet Danny Zeitlin szólaltat meg - téma visszatérés. Steig mestere a beleéneklő-átfúvós technikának, a szóló első részében normál hangon játszik, majd vált és egészen extatikus magasságokat ér el, hihetetlen energiát visz bele a szólóba - pedig nem koncertfelvételt hallunk, hanem stúdió felvételt.

39. oldal - Jeremy Steig Oleo
Album: Flute Fever (1963)

***
Dave Valentin 1952ben született és eleinte ütőhangszereket tanult, csak igen későn, 18 évesen váltott fuvolára, amelyen igen gyorsan fejlődött - tanárai voltak Hubert Laws és Herbie Mann is. Dave Valentin a latin-jazz képviselője , stílusának erőssége a ritmizált, gyors ismétléseken alapuló játék, de - ahogy ebben a szólóban - elektronikát is használ. A művész két alkalommal is rögzítette a számot, kottában az első verzióhoz itt van videó mellékelve, de itt a második változat linkje is - ez az utóbbi anyag a Live in The Blute Note című felvételsorozatban hallható, a kezdéspont: 20:40. Érdemes meghallgatni hogyan dolgozza fel a számot élőben, és a szóló vége felé lévő rendkívül gyors duplanyelv miatt is.

48. oldal - Dave Valentin - Footprints
Album: Flute Juice (1983)

Arvo Pärt - Spiegel im Spiegel (1978)

2015 12 29

Spiegel im Spiegel és
Estländler


Amikor ezt a bejegyzést írtam teljesen képtelen dolog történt; megcsörrent a telefonom és egy ismeretlen számról hívtak - mint kiderült - Észtországból. Mindössze egyszer csörgött a mobil, de bármilyen különös eközben Arvo Pärt-el foglalkoztam, az Észt zeneszerzővel, mert megpróbáltam felderíteni azt a közös halmazt, ami életműve és a fuvolairodalom közötti átfedés lehet. A dolog még úgy is elég bizarr ha e szerző egy ideje már nyugaton él. Jó hír, hogy nem kell sokat keresgélni ha valaki Arvo Pärt-et szeretne fuvolahangversenyének műsorára tűzni, itt és most, a 2015ös év utolsó bejegyzésében két lehetséges darabot fogok ajánlani..

Arvo Pärt (1935.09.11) 1980ban hagyta el hazáját, Észtországot, és előbb Bécsben, majd Nyugat-Berinben telepedett le. A szerző ahogy látni fogjuk - igen egyszerű eszközökkel dolgozik, olyanokkal, mint a hármashangzat felbontása és egy-egy hang, ezt a minimalizmust ő maga tintinnabuli stílusnak nevezi (a szó harangocskákra utal). Aki többet szeretne tudni a tintinnabuli vagy tintinnabular rendszerről annak itt található Zombola Péter doktori dolgozata (témavezető Dukay Barnabás) 2009ből, amely kimerítően foglalkozik a szerzővel és életművével is.
Arvo Pärt rendkívüli népszerűségéhez az is hozzájárult - amellett, hogy műveit neves előadók veszik ma is lemezre - hogy zenéit rengeteg filmben is felhasználták, csak a Spiegel in Spiegel-t 21 filmbe került bele, olyan rendezőktől, mint Gus Van Sant, Jean-Luc Godard, Tom Tykwer, Guy Ritchie, és Alfonso Cuarón Gravitáció-ja - hogy csak az egyik legutóbbit említsem - , valamint hallható a Touching the Void című dokumentumfilmben - illetve én ott hallottam először.
Tehát az első mű a Spiegel in Spiegel hegedű/cselló és zongora változatban is létezik, de van altfuvola-zongora változat is - szerintem normál fuvolán is megoldható némi változtatással. Most még sem az altfuvolás verziót mutatok be, hanem egy cselló-hárfa összeállításút. Aki a fuvolás megoldásokra kíváncsi itt találja. Arra talán ügyeljünk, hogy ne egy Carmen-fantázi és egy Prokofjev-szonáta közé szúrajuk be a műsorunkba.
Előadják:
Petr Nouzovsky - cselló,
Katerina Englichova - hárfa.

Arvo Pärt Estländler című művével kicsit más a helyzet, hangvétele is más, mint az elsőként bemutatott darabé, és ez szóló darab, valamint eredetileg hegedűre készült. Minimális változtatással azonban fuvolán is jól mutat. Ellentétben az előző művel ez a darab alig másfél perces. A művet Emma Resmini szólaltatja meg:

Az Estländler-t Emily Beynon 2008-ban be is emelte modern előadási darabokat tartalmazó kötetébe, amely az Universal kiadónál pedagógiai céllal jelentetett meg, Matthieu Dufour-al, Emanuel Pahud-el és Kazushi Saito-val közösen. Pärt műve mellett V. Borisova-Ollas, D. Cutler, R. Panufnik és J. Schwartz darabjaiból találhatunk ebben a kiadványban darabokat, azt hiszem valamennyi fuvolaszóló mű. A kötet 2010ben elnyerte a NFA (Észak-Amerikai Fuvolás Társaság) díját.

A kötet tartalma:
Borisova-Ollas, Victoria: Four Pieces
Cutler, David: Postcards
Panufnik, Roxanna: The Conversation of Prayer
Pärt, Arvo: Estländler
Schwartz, Jay: Music for Flute

Forrás:

https://en.wikipedia.org/wiki/Spiegel_im_Spiegel

https://en.wikipedia.org/wiki/Spiegel_im_Spiegel#Adaptation

https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_compositions_by_Arvo_P%C3%A4rt#Instrumental_works

http://www.universaledition.com/sheet-music-and-more/flute-project-fuer-floete-diverse-ue33661

“Tsuru-no-Sugomori”

2014 07 29

Wil Offermans kompozíciója

Wil Offermans szólófuvola verziót készített a tradicionális shakuhachi darabból. A 2010es Brit Fuvolafesztiválon ő maga adta elő a művet:

Az eredeti: Kohachiro Miyata - shakuhachi:

Egy másik előadás: Almudena González - fuvola:

A darab oktató videója: Almudena Gonzalez

link: http://vimeo.com/89191544

from digiQualia on Vimeo.

És már csak a kottát kell megvenni…
kotta:
http://www.studioe-mc.com/shop/tsuru-no-sugomori.html

Ernesto Köhler születésnapján

2013 12 04

Ernesto Köhler (1849, december 4 - 1907, március 17) egészen biztosan senkinek sem kell bemutatni, fuvolások százai - ha nem ezrei - nevelkedtek nálunk az ő metodikáján, etűdjein. Nem árt emlékezetünkbe idézni, hogy ő, és - a hazai metodika másik “oszlopos tagja” - Joachim Andersen is elutasították a Böhm-fuvolát és más rendszerű hangszereken játszottak egész életükben! Erre a tényre Sir James Galway is rámutatott mindkét budapesti mesterkurzusán; fontos tehát tekintetbe venni, hogy e két szerző etűdjei nem a Böhm-rendszerű fuvola problémáit dolgozzák fel…

Ernesto Köhler

kép: wikipedia

Életrajz:

Kotta:

Fantasy on Syrinx for solo flute…

2013 11 07

…szerzője és előadója Peter John Bacchus. Úgy látszik a Syrinx centenáriuma nem csak Fábián Tímeát ihlette meg, - egy korábbi bejegyzésünkben mutattuk be erre az alkalomra készült videóját. Az itt következő darab voltaképpen egy koncertetűd, egyfajta fantázia Debussy emblematikus fuvolaművére - rendkívül érdekes ötlet!

A kottát a Fallshouse Press kiadásában jelent meg, itt tudunk betekinteni:

Paul Sterne’s flute music

2013 10 27

A francia zeneszerző, Paul Sterne fuvolazenéjét ajánlom ma, nem csak azért , mert művei ingyenesen hozzáférhetőek (belinkeltem a kottákat, a pdf ikonra kattintva a szerző weboldaláról nyílik meg), hanem mert igényes darabok. Meglepően jó az elsőként beszúrt szólófuvola kompozíció, és meggyőző a fuvolatrióra írt Intermezzo is.

Pan’s morning - Pán ébredése

null

null

* * *
Intermezzo, Op. 151 for 3 flutes - Intermezzo három fuvolára

null

null

www.paulsterne.net

Andersen - Romance ‘Le Calme’ - Niall O’Riordan

2013 07 23

null

Niall O’Riordan - fuvola

Az Op.57 es sorozat másik két darabja, no.2 és 3 -

2. Sérénade mélancolique

3. Le Tourbillon

Carl Joachim Andersen (April 29, 1847 – May 7, 1909)

Niall O’Riordan cikkei nálunk.

Nürnbergi mesterdalnokok - Walther mesterdala

2013 02 09

Popp.nurnbergi by Czeloth-Csetényi Gyula

Használd a “letöltés” jelet a Scribd felirat mellett.

Winter Jasmine

2012 11 21

Lassan, de mégis közeledik a tél, a december. Ennek okán Jasmine Choi a neki ajánlott művet játsza: Téli jázmin. Gary Schocker kompozíciójába az ikonra kattintva pillanthatunk bele:

null

For flutist Jasmine Choi, Schocker has created a singing harmonic line with an approachable piano accompaniment. Winter Jasmine offers an excellent opportunity to display phrasing and dynamics skills in a beautiful program piece. For intermediate to advanced flutists. Dur.: 5′.

The score is now available at:
http://www.fallshousepress.com/catalog/item/1694962/9442842.htm
http://www.presser.com

A Karácsony közeledtével…

2012 11 18

Händel - Messiás, Halleluja kórus - 4 fuvolára

Jobb felső sarokban “Megnyitás új ablakban” és az új ablakban: “File” menü és “Download”

Forrás: Flutetunes.com