‘új kotta’ kategória archívum

Hopkins ~ 3 királyok

2017 11 28

…4 fuvolára

John Henry Hopkins az amerikai episzkopális egyház 8. püspöke volt. Itt látható az általa írt korál, 4 fuvolára hangszerelve. Karácsonyi koncertre még pont megtanulható… (Ha nincs H-lábas fuvola a 4.szólamra akkor a 3. szólamot kell azon a helyen bejátszani). Az ikonra kattintva nyithatjuk meg a kottát:

Reinecke ~ Karácsony este

2017 11 21

Egy kis karácsonyi elő-meglepetés!

Reinecke darabja eredetileg egy négykezes-sorozat, amelynek átdolgozott első tételét nyithatjuk meg, ha a lenti ikonra kattintunk. A darabot kétféle verzióban készítettem el - az első volt a fuvola, cselló, zongora verzió még sok évvel ezelőtt készült - de  később praktikusabbnak tűnt a két fuvola-zongora változat elkészítése is.

Sajnos az eredeti kotta már nincs meg, és nehéz ellenőriznem vajon minden hang rendben van-e… de az újra hangszerelt, tehát kétfuvolás változatban igyekeztem mindent ellenőrizni, és eszerint javítottam a többi kottaanyagot is.

Három zeneszerzőnő 1.rész - Claude Arrieu

2015 09 04

Claude Arrieu (1903-1990) - Sonatina (1946)

A most következő sorozatban három zeneszerzőnőt mutatok be, egy-egy fuvolára írt, fuvolát foglalkoztató művön keresztül. A hölgyek Claude Arrieu, Amy Beach és Katherine Hoover. A sorozatot Claude Arrieu francia zeneszerzőnő nyitja, aki csaknem végig élte a 20. századot. Írt fúvósötöst is, de elsősorban színpadi zenéket és filmzenéket komponált. Szonatinája fontos pedagógiai darab angolszász területen, a művet Jean Pierre Rampal-nak írta. A hazai viszonyokra vonatkoztatva az első és a második tétel akár zeneiskolában is szóba jöhet, de a harmadik tétel már komolyabb követelményeket támaszt inkább konzis feladat lehet.

Leonard Garrison - fuvola
Roger McVey - zongora
2014, szeptember. Filmed by Skeeterbuggins Productions:

Claude Arrieu - Sonatina by Zdeňka

Christopher Caliendo - Flute Sonata No.9 (Manhattan Sonata)

2014 12 07

Nosztalgiázzunk még egy kicsit Carol Wincenc-el, hallgassuk meg Christopher Caliendo, neki ajánlott fuvolaszonátáját, szám szerint a kilencediket! Műveit az Államok vezető fuvolásai játszák, ha szétnézzünk a szerző oldalán (lásd a bejegyzés alján) olyan nevekkel találkozhatunk, mint Amy Porter, Jim Walker, Robert Langevin (az ő nevét azt hiszem a Szilágyi Szabolccsal készült interjúben is megemlítettük), és Dr. John Barcellona (életem első angol fordítása az ő egyik cikke volt…).

A darab a Manhattan Sonata alcímet viseli, izgalmas üzenetet hordoz, mivel erőteljesen merít New York multikulturális és történeti hátteréből; lássuk a tételek leírását a szerző nyomán:

Flute Sonata No. 9 - Carol Wincenc & Wendy Caldwell

1. tétel:
Village Vanguard és a Blue Note Jazz Club - két meghatározó jazz intézmény. Max Gordon, a Village Vanguard zenésze nyitotta meg a klubbot 1935ban. A Blue Note 1981es megnyitása óta a világ vezető jazz-klubjai közé emelkedett. Az első tétel tisztelgés New York e két inkonikus intézménye előtt, amelyek a XXI.században is a jazz fáklyavivői.

2.tétel:

forrás: http://archinect.com/news/article/2640951/new-york-s-high-line

The High Line, Lower West Side - New York ipartörténeti múltjának fontos része a nálunk főleg filmekből ismert, masszív lábakon álló magasvasút, amely mára egy különleges, nyilvános park lett, és a közelmúltban kapott új, innovatív arculatot, gazdagítva ezzel a new york-i közösség életét, és az élő jazz zenét szerető közönséget is. A világ más nagyvárosaiban, ahol hasonló magasvasút működött több ilyen, a létesítménynek új funkciót adó projekt is fut mostanában.

3. tétel:

forrás: www.jamesmaherphotography.com

Interborough Rapid Transit Subway, az IRT 1904ben nyílt meg, mint New York City első metró társasága. Az emelt pályájú vasútvonalak mellett szükség volt egy gyors, földalatti közlekedésre is, amely nyilvánvaló megoldás volt a felszíni zsúfoltság csökkentésére, és a külső területek bekapcsolására, fejlődésük elősegítésére. Ebben a tételben a zene az utazó tömegek keveredését ragadja meg, a City Hall állomáson.


forrás:
http://www.christophercaliendo.com/

FluteFusion

2014 08 30

Amikor megtaláltam Szimicsevics Judit Ötvös Gábor kompozícióiból készült felvételeit nagyon megörültem, mert egy olyan projektről és műfajról adhatok hírt, ami nálunk egyelőre nagyon ritka. Az itt következő, videókkal tarkított rövid interjúban mindkettőjüket megszólítottam, hiszen Ötvös Gábor nem csak szerzője, de - zongorista ként - előadója is ezeknek a daraboknak. Arra kértem őket adjanak némi útbaigazítást az itt hallható kompozíciókkal kapcsolatban, amelyek fuvolára-zongora összeállításra készültek, és remélhetőleg sok fuvolás fantáziáját megmozgatják majd…


World in Fusion by Gabor Otvos 2013
Copyright © 2013 Ötvös Gábor
Flute:Judit Szimicsevics
Piano:Gabor Otvos
Composed by:Gabor Otvos

Hogyan találkoztatok a kamarapartnereddel?
Szimicsevics Judit:
A zeneszerző, Ötvös Gábor kollégám, aki Debrecenben végzett az egyetemen zongora szakon. Három éve kezdett el tanítani a kispesti zeneiskolában, én akkor találkoztam vele miután megszületett a két gyermekem, és újra dolgozni kezdtem. Először csak egy darabot írt, azután jött a következő… Ő megírja, én megtanulom, és a Rádióban csinálunk belőle stúdiófelvételt. A műfaja egyfajta fúziós jazz, ami valóban elég ritka nálunk, de például Észak-Amerikában nagyon népszerű.

Jazzy Flute Piano Fusion II. by Gabor Otvos
2013 Copyright © Ötvös Gábor Piano Session
Flute:JUDIT SZIMICSEVICS
Composed and played:GÁBOR ÖTVÖS

Mennyire nehezek ezek a darabok fuvola szempontból? Úgy értem ritmikailag és technikailag is van mit játszani benne…
Szimicsevics Judit:
Igazából azért szeretem ezeket a darabokat, mert teljesen más mint amit eddig csináltam. Ritmikája összehasonlíthatatlan bármely eddig általam játszott darabbal. Eleinte nem is volt olyan egyszerű, de idővel, ahogy egyre több darab született, rájöttem, hogy hiába a bonyolult ritmus, a darab könnyedségét és improvizatívságát kell kihangsúlyoznom. Technikailag szerintem abszolút játszhatóak (”kézre állnak”), és mostanra egy 25 nyolcados rész ugyanolyan természetes számomra, mint egy Bach-szonáta lassú tétele.

Milyen terveitek vannak a továbbiakban?
Szimicsevics Judit:
Jó lenne lemezt készíteni belőle valamikor később, de ahhoz még további kompozíciók kellenek. Már megszületett három újabb mű, - mondjuk a következő nem pont ilyen stílusú lesz… Ez majd közelebb áll inkább a klasszikus zenéhez, bár vannak benne jazz-es elemek is. Szerintem ez is nagyon jó lesz.

Blue Moon Flute by Gábor Ötvös 2014
Copyright © 2014 Ötvös Gábor Session
Flute:JUDIT SZIMICSEVICS
Piano-Composer:GÁBOR ÖTVÖS

Elképzelhető, hogy kottakiadás is lesz?
Szimicsevics Judit:
Jó lenne ha összejönne a kottakiadás, mert a darabok egyediek és - legalábbis szerintem -, tetszene a fuvolásoknak és a közönségnek is.


Természetesen a szerző/zongoristát, Ötvös Gábor-t is megkérdtem, igazítson útba kompozícióit illetően.

Ötvös Gábor:
A eredeti koncepció az volt, hogy ritmikusan nagyon lüktető, a kortárs zenéből populárisan táplálkozó karakterdarabok íródjanak a klasszikus fuvola-zongora felállásban. A kompozíciók írása közben rengeteg olyan ötlet merült fel bennem, hogy mi lenne ha ezt az egészet egy nagyon fülbarát jazz-fusion alapra helyezném. Az eredmény az első ilyen darabnál nagyon pozitív volt. Egy virtuóz, néha ostinato-szerűen lüktető, improvizációs hatású darab született. A többi fuvola darabot már határozottan eszerint az irány szerint próbáltam megírni.


Chill Out in June by Gábor Ötvös
2014 Copyright © Ötvös Gábor
Flute/Fuvola:Szimicsevics Judit
Piano-Composer:Ötvös Gábor

Hogyan fogadták a kollégák a közönség ezt a stílust, milyen tervek vannak kilátásban?
Ötvös Gábor:
A visszajelzések annyira jók voltak, hogy a terjesztés és a koncertezés állandó téma azoknál, akiknek megmutattuk ezt a pár felvételt. A következő daraboknál már ütős szekciókat is szeretnék bevonni. Nekem az a legfontosabb, hogy populáris és szórakoztató maradjon ez az egész project. Legyen dallamos és ne váljon öncélúvá.

A szerző jóvoltából az ikonra kattintva belepillanthatunk a
Fusion II. című darabba:

Köszönöm az interjút, mindkettőtöknek további sok sikert kívánok!

születésnap - Horgas Eszter

2014 07 19

reblog - Portrébeszélgetés Horgas Eszterrel

Horgas Eszter fuvolaművész a budapesti zeneakadémián fejezte be sikeresen tanulmányait. Már a főiskolai évek alatt neves művészektől tanult, és lépett a szakmában elismert előadókkal a színpadra. A művésznő megjelenésével, egyedien szép kisugárzásával akarva, akaratlanul magára vonja az emberek figyelmét. Egy olyan jelenség, akinek családja mellett a színpad a mindene. A zeneszeretete meghatározza művészetét, életét, létét. Nagy munkabírását misem bizonyítja jobban, minthogy lemezei folyamatosan jelennek meg, nemcsak hazai, hanem jó nevű külföldi kiadóknál is. Művészi adottságát édesapjától Horgas Béla költőtől, és édesanyjától Levendel Júlia írótól örökölte. Nekik köszönhetően Eszter már egészen kislány korában közelkerült a művészvilághoz, mely napjainkra már életének meghatározó részévé vált. Életéről, pályájáról Tamás István a Kanadai Magyar Hírlap szerzője beszélgetett a fuvola virtuózzal, aki szinte már bejárta a világot.

- Visszaemlékszel még az óvodai, iskolai szerepléseidre, és megkérdezhetem, mennyire voltál jó kislány?

- A hagyományos értelemben, nem voltam jó kislány. Jó lelkű, tehetséges, de kérdésekkel, kételyekkel teli gyerek voltam. Már gyerekként is szerettem a saját utamat járni és ez, egy kicsit sem hasonlított az átlagosra, a közösségekben teljesen normálisan elvárt viselkedésre. Abban a pillanatban, amikor nem szerepelni, versenyezni kellett, nehezen találtam a „szürke” életben a helyem. Igyekeztem tudat alatt olyan helyzeteket teremteni, mikor feltudtam hívni magamra a figyelmet.

- Mikor volt az első olyan fellépésed, amire szívesen emlékszel vissza?

- Már általános iskolás koromban a fuvolával, és a versmondással versenyeket nyertem. Az egyik legszebb élményem, amikor 13 évesen Gluck Melódiáját játszottam. Olyan csend lett a teremben, mintha angyal szállt volna el. Csodás, és meghatározó élmény volt számomra az a pillanat. Azóta is ezt keresem, akkor vagyok boldog, ha a koncertek igazi katarzist tudnak adni.

- Beszélgetésünkben már említettem szüleidet. Te is úgy érzed, hogy tőlük örökölted a művészi vénát, vagy még volt a családban más is, aki valamilyen művészeti irányzatban jeleskedett?

- Óriási szerencsének tartom, hogy ebbe a családba születtem. Három testvéremmel, tulajdonképpen, az anyatejjel szívtuk magunkba a kultúrát. A szabadság, a gondolkozás, a szeretet működésének alapjait.

- Szerettél tanulni, és milyen iskolákba jártál?

- Őszinte leszek veled. Ami érdekelt, azt szerettem. Négyes-ötös tanuló voltam. Nálunk nem volt követelmény, hogy mindenből kitűnők legyünk. Viszont amit választottunk magunknak, abban a legjobbnak kellett lenni. Mikor először játszottam szólót a Zeneakadémia nagytermében, a barátaim szülei jobban elámultak, mint az enyémek. Szüleimnek természetes volt, hogy amiben hiszek, azt megpróbálom a legeredményesebben csinálni. Tehát, ki más állhatna ott,- mondták, mint Te…

- Mondanál egy pár nevet, akikre felnézel, akiktől úgy érzed, sokat tanultál?

- Nagyon fontos mesterem volt Kurtág György, Rados Ferenc kamarazenére tanítottak. Kocsis Zoltán zongoraművész, aki sok estjére elcipelt, és sokat foglalkozott velem. Rolla János a Liszt Ferenc Kamarazenekar vezetője, aki sok alkalommal hívott már zeneakadémista koromban az együttessel játszani. András Adorján fuvolaművész, akihez ösztöndíjjal kerültem Svájcba. Jean –Pierre Rampal fuvolaművész, akitől nemcsak tanulhattam, de együtt is muzsikálhattam vele.

- Számos színházban, operában volt már előadásod, milyen élményekkel lettél gazdagabb?

- A különböző helyszínek, különféle kihívásokat adnak. Egy Arénában egyrészt más élmény játszani, mint egy színház teremben, vagy akár a zeneakadémia nagytermében. Az utóbbiak személyessebbek, sokkal jobban érzem a közönséget, és szinte olyan érzésem van, mintha együtt tartanánk közönség, és előadó a koncertet. Az Arénáknak pedig, van egy félelmetes bizsergető hatása. Olyan hatalmas, hogy sokszor úgy érzem, mintha egy hatalmas fekete luk előtt állnék, és az a tét, beleesek – e? Egy fuvolával, még ha erősítve is van, akkor is nehéz eljutni a tömeghez, az emberek lelkébe.

- Volt olyan turnéd itthon, vagy a határon túl, ami valamiért emlékezetes maradt számodra?

- Jó kérdés, de szomorú lennék, ha az elmúlt 20 évben nem lett volna sok ilyen. Persze vannak nagyon is kiemelkedők. Például Horvátországban, a Pulai Arénában egy nagyon csodás Carmen előadásunk volt. Carmenként bevonulni a háromezer éves kövek közé felejthetetlen élményt jelent. Képzeld el: Teli hold volt, és úgy telt el a koncert, hogy csak áradt belőlünk a ZENE. De nagyon fincsi koncertek voltak Mauritiuson, vagy Spanyolországban, a kanári szigeteken és még megemlíteném neked Amsterdamot, és Londont.

- Mikor jelent meg az első önálló lemezed, most jelenleg mind dolgozol?

- Huszonéves koromban jelent meg az első lemezem Vígh Andrea hárfaművésznővel a Capriccio német kiadónál, azóta sok minden történt velem. Fantasztikus művészekkel dolgozhatok. Al Di Meola, Natalie Cole, és a hazai legjobbak. Most készítem a 24 – ik szóló lemezem. Két lemezem már platina lett. A Négy évszak fuvolán és az Ő és Carmen Al Di Meolával.

- A közeljövőben Mexikóba egy hosszabb turnéra indulsz. Mit tudhatunk a helyszínekről, illetve kikkel és hány alkalommal lépsz majd fel?

- Novemberben hosszú turnéra megyek. 15 koncertem lesz Mexikó egész területén. Színházakban, templomokban, fesztiválokon lépünk majd fel, a saját csapatommal, és két táncművésszel. A Carmen előadásunkkal koncertezünk.

- A sikert, esetleg a kudarcot, hogyan éled meg, illetve mennyire fontos számodra a karrier?

- Nagy szerencse számomra, hogy zenész lehetek. Olyan magasságokba, olyan világokba visz a zene, amit álmodni sem mertem. Nekem a karrier nem valami meg kell csinálni állapot, hanem abból az útból adódik, amit kaptam, és amin őrületes boldogsággal megyek. A zenével együtt létezni, szerelmetes állapot.

A csalódások, a kudarcok, pedig természetes részei az életnek. Rosszul viselem, de a kín, nagy lehetőség, hogy tanuljak, megpróbáljak még jobb lenni. Addig érdemes színpadon állni, amíg van fejlődés. Megtanulni tökéletesen, fuvolázni illúzió, de törekedni rá óriási vágy.

- Van olyan álmod, vágyad, ami még nem valósult meg és szeretnéd véghez vinni, bemutatni, megmutatni, illetve valóra váltani?

- Az elmúlt 20 évben, mindig újabb és újabb álmok lepnek meg, amit belülről kikényszerít valami, hogy csináljam meg. Most új lemezt készítek, koncertezem a régi repertoárral, és nagy vágyam egy összművészeti iskola létrehozása. Jelenleg a Weiner Konzervatóriumban tanítok. 10 növendékem van. A nyáron első alkalommal tartottunk néhány művésszel, egy művészeti kurzust. Hát, csodásan működött. Hiszem, hogy Magyarországon is jól tudna működni egy ilyen iskola.

Tamás István

Szerző: „Eszter szépségével, lelkének kisugárzásával, szívéből áradó jóságával, csodálatos és varázslatos fuvolajátékával, a művészet őszinte szeretetével, magához öleli az egész világot”!

2011 október 10

Forrás: http://kanadaihirlap.com/

Winter Jasmine

2012 11 21

Lassan, de mégis közeledik a tél, a december. Ennek okán Jasmine Choi a neki ajánlott művet játsza: Téli jázmin. Gary Schocker kompozíciójába az ikonra kattintva pillanthatunk bele:

null

For flutist Jasmine Choi, Schocker has created a singing harmonic line with an approachable piano accompaniment. Winter Jasmine offers an excellent opportunity to display phrasing and dynamics skills in a beautiful program piece. For intermediate to advanced flutists. Dur.: 5′.

The score is now available at:
http://www.fallshousepress.com/catalog/item/1694962/9442842.htm
http://www.presser.com

Ária

2012 11 10

…egy kis játszanivaló a hétvégére Francis Kleynjans, gitárművész komponistától.

null

Francis Kleynjans - Deux Arias

Marin Marais - Le Basque

2012 11 05

null Marin Marais (1656–1728) - Le Basque from Five Old French Dances - Sir James Galway live performance, the time and the place is unknown (may be Vienna around 1985). The recording is audio-tape.

Sir James Galway ismeretlen helyen és időben készült koncertfelvételét találtam meg az egyik kazettámon, amit még kb.20éve egy külföldi fuvolástól kaptam. Sir James Marin Marais (1656–1728) Le basque-t (A baszk nő) játsza talán Bécsben; a kazettát 1989ben kaptam tehát a felvétel valamikor az előtt készülhetett. Akinek a kotta is kellene kattintson a képre…

Le Basque - klikk a címre.

null

És meg egy felvétel - ugyan az a darab Michala Peri-vel:

Leonardo de Lorenzo - Il Velivolo

2012 10 08

Leonardo de Lorenzo - A repülőgép

Lorenzo Il Velivolo