‘fordítás’ kategória archívum

11 gyakorlat - Imogen Ragon

2015 09 15

My Top Eleven Best Practices to Improve Your Alexander Technique Skills
Posted on September 30, 2014 by Imogen Ragone

Imogen Ragon-tól már közöltem fordításokat, de eddig bemutatása valahogy elmaradt. Az angliai születésű Alexander Technique tanárnő ma az Államokban él, és jelentős közösségi szerepet fejt ki az AT világában, ő az adminisztora a The Complete Guide The Alexander Technique oldalnak a Facebook-on. Számunkra az is nagyon fontos, hogy fiatal korában zenét tanult, többek között fuvolát is, több hangszeres és énekegyüttesben is szerepet vállalt. Elviselhetetlen hát és fejfájása miatt fordult az Alexander Technique felé, problémái olyan hatékonyan oldódtak meg, hogy ő maga is Alexander Technique tanár lett, sőt az AT világának egyik igen fontos személyisége. Saját történetét honlapján is elolvashatjuk, itt. Imogen Ragon oldalán még sok érdekességet, információt találhatunk, többek között feliratkozhatunk bármikor és bárhol elvégezehető 30 napos Konstruktív Pihenés programjára - én már kipróbáltam… A forrásmegjelölést a kép felett, de a cikk végén is megtaláljuk, ha eredetiben akarjuk olvasni a bejegyzést, a cikkben pedig több linket is élővé tettem. A poszt utolsó néhány pontjával kapcsoltban érdemes tájékozódni hazai vonalon is, hiszen a 90es évektől kezdődően az Alexander Technique nálunk is elérhető, mára sok kiváló tanárt találhatunk általános és specifikus területeken is, mint a hangszeres játék.

Jöjjön tehát a cikk:

Ebben a írásomban megosztom azt a tizenegy (igen, tizenegy és nem tíz) gyakorlatot, amelyeket a legjobbnak tartok, amikor Alexander Technique-ot tanulunk. A lista mindent tartalmaz, amit magam is gyakorlok, annak érdekében, hogy szinten tartsam és fejlesszem Alexander tudásomat. Sokat közülük azok a tanulóim is csinálják, akik a legsikeresebben alkalmazzák a AT-ot mindennapi életük során. És azok, akik Alexander leckéket vesznek, vagy vettek nagyon hasznosnak fogják találni. Mindemellett hasznos lehet akkor is ha valaki többet szeretne tudni az AT-ról.  A legjobb az egészben, hogy ez sem pénzbe, sem plusz időbe nem kerül, mert miközben gyakoroljuk az Alexander Technique-t, azt tehetjük, amit egyébként is csinálnánk.

1.) Az tudatosság művelése
Az AT leckéken megtanulunk ébernek lenni a testtartási szokásainkra, a feszültségre és a rájuk adott reakcióra, amelyeket eddig valószínüleg nem vettünk észre. Ezen kívül megismerkedünk még némi alapvető anatómiával, amely mozgásunkkal és koordinációnkkal kapcsolatos (pl. combnyak, ülőcsontok, a fej kiegyensúlyozása). Elkezdjük kialakítani az a szokást, hogy megfigyeljük mit is csinálunk: észleljük talpunkat a földön, a fejet egyensúlyát a gerincoszlop tetején, tudatosítjuk a légzést, a hátat, az ülőcsontokat, a térdeket, a csípőt. Az első lépés a változás útján, hogy elkezdjük megfigyelni magunkat mit is csinálunk önmagukkal egy adott pillanatban. Szünetet tartva lehetőséget adunk magunknak, hogy újraértékeljünk egyes szituációkat, és más választ adjunk egy adott helyzetre, ha akarjuk. És természetesen ezt bárhol gyakorolhatjuk - autóvezetés közben, amikor sírban állunk, vagy ha egy asztalnál ülünk…

2.) Gyakoroljuk az alexanderi gondolkodást
Mit jelent ez? A leckék során egyfajta gondolkodást tanulunk - mentális üzeneteket adunk magunknak, hogy úgy mondjam, amely segít megelőzni a nemkívántos (és esetleg káros) testtartásbeli szokásokat és izomfeszültségeket, előmozdítandó azt, amit csinálni szeretnénk. Ezt a két mozzanatot hívjuk meggátlásnak [inhibition/stop] és irányadásnak. E két gondolati lépést bárhol alkalmazhatjuk, bármit is csinálunk. Nem
kell őket folyamatosan fenntartanunk, elegendő csak könnyedén emlékezni rájuk egy pillanatra, és tovább lépni. Bármikor újra előhívhatjuk őket. Határozzuk el, hogy gyakoroljuk az Alexanderi Gondolkodást néhányszor minden nap.

3.) Csináljunk Konstruktív Pihenést!
A Konstruktív Pihenés (Semi-suppine) talán a legkönnyebb és leghatékonyabb mód  arra, hogy fejlesszük testtartásunkat és megszabaduljunk a feszültségtől. Néhány perces lazítás minden nap semi-suppine pozícióban csaknem mindenkinek hasznára válik. Ekkor gyakorolhatjuk tudatosságunkat és gondolkodásmódunkat is, amely növelik e gyakorlat hatékonyságát.

4.) Játszuk a “kevesebb is elég” játékot
Egy másik mód, hogy gyakoroljuk a testtudatosságot és az alexanderi gondolkodást, az amit az Alexander tanárok úgy hívnak “Tudok kevesebbet is?”- játék. Bár mit is csinálunk álljunk meg és kérdezzük meg magunkat “Tudok kevesebbet is?”- ami valójában annyit jelent “Meg tudom csinálni ezt kevesebb feszültséggel is?”. Ez a gyakorlat nagyon hasznos és reveláció-szerű lehet.

5.) Emlékeztesd magad!
Olyan könnyű megfeledkezni a testtudatosságról és az alexanderi gondolkodásmódról, amikor elmerülünk elfoglalt mindennapjainkban, főleg ha ezek a gyakorlatok újak a számunkra. Segítsünk magunkon azzal, hogy emlékeztetőeket helyezünk el magunknak. Íme néhány ötlet, ami működött nekem és a tanítványaimnak: helyezzünk el figyelmeztető cédulát a számítógépnél, az autóban, vagy a konyhában; állítsunk be elektronikus emlékeztetőket (ez főleg akkor hasznos ha számítógéppel dolgozunk); és
használhatunk tárgyakat is emlékeztetőül, amelyeket a zsebünkbe tartunk, vagy az asztalunkra helyezünk (ez lehet például egy kő, vagy egy csecsebecse).

6.) Minden tevékenység gyakorlás
Az AT egyik előnye, hogy bármilyen tevékenység folyamán gyakorolhatjuk, különösen az elején, amikor nehéz emlékezni. Azt javaslom válasszunk valamilyen speciális tevékenységet minden napra (lehet akár csak egy perces eleinte), hogy gyakorolhassuk a alexanderi tudatosságunkat és gondolkodásmódunkat.  Egy saját magad által választott tevékenységben időt adhatsz magadnak gondolkodni, irányíthatod magadat, és nem kell aggódnod amiatt, hogy valaki meglát. Ha sokat dolgozol, talán akkor tudsz gyakorolni, amikor eteted a kutyádat, vagy amikor kiüríted a mosógépet. Ha a tárgyak  elérésén szeretnél dolgozni a legjobb alkalom talán az, amikor a gabonapelyhes dobozd kiveszed reggelente a szekrényből. Tedd gyakorlattá ezeket a dolgokat minden nap, és hamarosan egy jobb szokásrendszert alakíthatsz ki.

7.) Olvass az Alexander Technique-ról
Jó kiindulási pont lehet az én blogom is, de rengeteg kitűnő AT blog van még - nézd meg a AlexanderTechniqueBlogs.com oldalon található listát. Sok könyvet írtak az AT-ról, ezek között nagyon sok jó kiadványt találhatsz. Vannak olyan könyvek, amelyek általánosságban foglalkoznak az AT-el, és vannak olyanok, amelyek egy-egy speciális tevékenységgel foglalkoznak az AT szemszögéből (pl. futás, úszás, színészet, hangszeres játék). És vannak még a hátfájással és testtartás javítással foglalkozó könyvek is. Az AlexTechExpress.com ajánlásai segítenek neked az indulásnál. Az AT-ről olvasva jobban megérthetjük az alapokat, és nagyszerű tanácsokat kaphatunk kitűnő tanároktól. De ha nincs idő az olvasásra, ott van a BodyLearningCast.com podcast-je, amely az AT-vel foglalkozik rengeteg interjúval, különféle emberektől, a legkülönbözőbb témakörökben. Ezek letölthetőek és bármikor hallgathatóak, amikor úton vagyunk.

8.) Találj egy közösséget!

Néha az AT leckéken magányosnak érezhetjük magunkat. Nagyszerű felfedezéseket tehetsz önmagaddal és önmagad használatával kapcsolatosan, de nincs senki - leszámítva az AT tanárodat - akivel ezt megoszthatnánk.  Barátok és családtagok nem igazán jöhetnek szóba! Éppen ezért nagyon hasznos lehet ha találunk egy csoportot, akik ugyan ezen a folyamaton mennek keresztül. Lépjünk közösségekbe, csoportokba, ahol  támogató társakat találhatunk. Nekem is van egy havonta működő olvasóköröm, amelynek keretében az AT-ról és a hozzá kapcsolódó témakörökről olvasunk, és másokkal is megismerkedhetünk. Vannak nagyon is élő Alexander csoportok a Facebook-on, amelyekhez bárki szabadon csatlakozhat: a kedvenceim a Consortium for the Alexander Technique és az Alexander Technique Growing Together. Mindkét csoport nyitva áll mindenkinek, akár teljesen kezdő, akár haladó, sőt tanár is lehet, aki évek óta az AT-vl foglalkozik.

9.) Adj szünetet magadnak!
Alexander Technique-et tanulni az önmegismerés és önfelfedezés csodálatos élménye lehet. De változtatni nem könnyű, tehát ne légy szigorú önmagadhoz. Arra buzdítom tanítványaimat, hogy legyenek boldogok ha “hibán” kapják magukat - ez egy óriási lépés előre. Mivel, ha azt sem érzékeljük mi történik nincs lehetőségünk változtatni. Legyél kíváncsi! Játsz az Alexanderi gondolkozásoddal és képességeddel, és végezz vidám kísérleteket!

10.) Fedezd fel a csoportos tanulást!
Még ha  a privát óra az elsődleges módja az Alexander Technique tanulásának, a csoportos és workshop-szerű tanulás lehetőséget nyújt különféle szintű tapasztalatokra. Kommunikációs szempontból is, a csoportos tanulás új ötleteket, mások megfigyelését, a sikerek megbeszélésének lehetőségét kínálja, és azt, hogy megismerjük mások hogyan használják az AT mindennapi életükben. Sok tanár tart workshop-okat is, maga is mostanában kezdetem el havonta egyszer a mini-workshopomat, amely kifejezetten kezdőknek való. Ha kiemelkedő élméneket szeretnél tájékozódj a  AlexanderTechniqueWorkshops.com és AlexanderInGreece.com oldalakon.

11.) Vegyél leckéket!
És természetesen nagyon hasznos ha személyes leckéket veszel! Ha már tanultál AT-et csoportban, egy-két magánóra, - amit a tanárod csak neked tart a sajátos problémáddal kapcsoltban - rendkívül hasznos lehet. És ha már egy ideje vettél már  személyes leckéket nincs hasznosabb, mint a magánóra, hogy felfrissítsd a tudásodat.
Forrás: http://www.imogenragone.com/my-top-eleven-best-practices-to-improve-your-alexander-technique-skills/

Légzőgyakorlat - John Wion

2015 07 11

Forrás: http://www.johnwion.com/breathing.html

John Wion-tól nem rég vettem egy cd-t, és a honlapját is rendszeresen olvasgatom - ő az egyik kedvencem mostanában. A amerikai fuvolaművész a New York City Opera szólófuvolása volt 1965 és  2002 között, valamint 1977től 2007ig  a The Hartt School-ban tanított. Önéletrajzát -Wood, Silver and Gold” - könyvalakban adta ki, de ez még nincs meg nekem. Marcel Moyse, Julius Baker és William Kinkaid voltak a tanárai. Zenekari munkája mellett jelentékeny szólistai, kamaraművészi tevékenységet is folytatott nem csak az USA-ban, hanem Ausztráliában, Új-Zélandon és Angliában is.

CD-k: http://www.johnwion.com/recordings.html

YOUTUBE: itt

John Wion a blogon

Lássuk a cikket:

Ezt a légzőgyakorlatot én és a tanítványaim is használjuk.

Játsz egy C-dúr skálát a mély C hangról kiindulva , két oktávon keresztül egy levegőre, olyan lassan amilyen lassan szerinted meg tudod csinálni. Vedd elő a metronómot és játsz két hangot egy ütésre. Egy kicsit kísérletezni kell, hogy a megfelelő beállítást megtaláld, de valahol 70 körül próbáld meg. Ha úgy érzed túl sok levegőd marad állítsd kicsit lassabbra a tempót. Ha nem elég a levegőd állítsd kicsit gyorsabbra.

Most - hogy megtaláltad a megfelelő sebességet - vegyél egy nagy levegőt, amíg úgy nem érzed,  hogy elrepülsz, mint egy luftballon és anélkül, hogy visszatartanád a a bevett levegőt kezd el a következő skálát - még mindig C-dúr, de kezd a mély D hangon. Amikor befejezted, újra vegyél így levegőt és folytasd a az É hangról, amíg el nem jutsz a H hangig - ekkor tarts pihenőt. Minden skálához egy kicsit több levegőre van szükséged és ha figyelmesen csinálod a levegővételeket észre veheted, hogy növekszik a kapacitásod.

Most állítsd egy kicsit lassabbra a metronómot és ismételd meg a gyakorlatot. Lehet ugyan az a skála vagy G-dúr ill. F-dúr, de most is a mély C hangról kezd.

Harmadszor is ismételd meg a gyakorlatot, de állítsd még lejjebb a metronómot. Az egész folyamat körülbelül 10 percet vesz igénybe. Ha minden nap csinálod hamarosan úgy találod, hogy képes vagy lassabb metronóm tempóban is elkezdeni a gyakorlatot. Egy-két hét alatt lelassíthatsz 60 körüli metronómütésre - de bizonyosodj meg róla, hogy nem játszol egyre halkabban.

Még egy trükk: amikor belélegeztél és kezdenéd a skálát vegyél még egy, gyors levegővételt. És ne tartsd vissza a levegőt sem lent, sem fent.

StatCounter - Free Web Tracker and Counter

A Galway-Nagahara együttműködés

2015 01 02

Fuvolások és fuvolaépítők mindig is szorosan együttműködtek, ha arra lehetőség adódott. 2014ben már beszámoltam egy ilyen kapcsoltról, a tavalyi évben ez volt  az egyik legnagyobb fordítási munkám. Arra gondoltam induljon jól a 2015ös év is, és bemutatok egy másik nagyon jelentős együttműködést, amelynek anyaga már egy ideje fordításra várt.

Sir James Galway mindig is élénk párbeszédet folytatott azokkal a világcégekkel, akiknek a hangszerét használta, és a gyártók is nagy figyelemmel hallgatták a világhírű művész elgondolásait. Galway-ról nyugodtan elmondhatjuk, hogy ezáltal jelentősen hozzájárult a 20.század második felében folytatott fuvolaépítés mikéntjéhez.

Az alábbi bejegyzés tulajdonképen két cikket tartalmaz; mindkettő Sir James Galway és Kanichi Nagahara együttműködését meséli el - az első írás Sir James Galway-től származik, a másodiknak Mr. Nagahara a szerzője. A forrás megjelöléseket az egyes cikkek végén találjuk.

Nagahara - 501

2005 márciusában a részt vettem a Vancouveri Fuvolafesztiválon, és ez egyik szabad napomon - ami amúgy elég ritka - elindultam meghallgatni barátomat, David Nicholson-t aki a Prokofjev szonátát tanította. De nem jutottam el hozzá, mert útközben megpillantottam egy jelet, a Nagahara jelét, és eldöntöttem, utána nézek mi ez egyáltalán. Emlékeztem rá, hogy egy nappal korábban tanítottam egy fiatal diáklányt, aki Nagahara fuvolán játszott. Ez volt az első alkalom, hogy ezzel a névvel találkoztam, de a hangszereiket soha sem próbáltam ki. Ekkor még nem tudtam róla semmit, és nagy meglepetés volt számomra. Mr. Kanichi Nagahara személyesen ott volt és megmutatta nekem az eladó fuvolákat. Kipróbáltam egyet és úgy találtam, hogy minden tekintetben kiváló. Ez volt az egyetlen aranyfuvola, ami ott és akkor elérhető volt.

Sajnos a fuvola, amit kinéztem magamnak már el volt adva, és a tulajdonos csak ott hagyta, hogy a fesztivál ideje alatt más is kipróbálhassa. Miután játszottam a rajta, megkérdeztem vajon megkaphatom-e a hangszert egy időre, hogy eljátszam Mozart D-dúr fuvolaversenyét, azon a koncerten amit a fesztiválon adok. Nagyon elégedett voltam ezzel a fuvolával, de sokan azt mondták nem hallják a különbséget. De én hallottam. Ezen a fuvolán olyan könnyű volt játszani, és éreztem ez a hangszer megadná nekem azt a könnyed érzést, amit mindig is kerestem.

Kanichi személyes hozta el nekem New York-ba azt a Nagahara fuvolát, aminek 501es volt a száma, és amelyen attól a pillanattól kezdve játszom. Ez a fuvola gyorsan megszólaltatható, színekben gazdag hangja van, és első látásra beleszerettem. Ahogy megkaptam az első dolog, ami megfogott a párnázása volt. Ennek a fuvolának soha sem volt szüksége beállításra, és mindig úgy takart, ahogyan az első napon, még hosszú hónapokkal később is.

Az 501es számú fuvolal volt az a hangszer, amin a múlt évig játszottam, amikor is Kanichi megalkotta a Sir James Galway modellt. Ezt a fuvolát közös megbeszéléseink eredményezték. Javaslatokat tettem és ő beépítette őket abba a fuvolába, amelyen most játszok. Kipróbáltam rengeteg különféle fuvolafejet is, és ennek eredménye lett a Sir James Galway fuvolafej. Ez egy különleges fej, amitől minden fuvola jobban szól, amivel eddig kipróbáltam. Arra biztatlak, Te is próbálj ki egy ilyen fejet a magad hangszerén, hogy lásd a különbséget. Ez a fuvolafej jobb staccato-t eredményez, több hangszínlehetőséget és áthatóbb hangot ad, valamint lehetőséget nyújt, hogy jobban játsz bármely fuvolán, amivel használod. Természetesen legjobb Nagahara fuvolával használni. Ezzel azt mondom, ha van egy ilyen különleges fuvolafejed ez lehet az első lépés, hogy Nagahara fuvolád is legyen. Egy ilyen hangszerrel a nehézségek legtöbbje eltűnik.

Nem kétséges, hogy az én fejemben ezek a fejek és fuvolák a legjobbak, amin valaha játszottam. Szívesen látnálak Téged is a Nagahara fuvolák világában, ahol a szolgáltatás és a fuvolák is különleges minőséget képviselnek. Ezeken a fuvolákon játszanak a világ profi fuvolásai.

Sir James Galway.
August 28th 2013.

forrás: http://jamesgalway.com/index.php?page=blog

Sir James Galway és Kanichi Nagahara

A Galway Model fuvolafej - a hangszerkészítő gondolatai.

Már nagyon rég óta hallgatom Sir James Galway muzsikáját. Hét évvel ezelőtt hirtelen kapcsoltban kerültünk egymással és azóta az én hangszeremet, a Nagahara fuvolát használja. Azóta hangszerkészítői inspirációimat nagyban Sir James Galway elgondolásaiból, szemléletéből és játékmódjából merítem. Sir James hangja nagyon különleges és  egyedi, mindemellett ő soha sem kért konkrét dolgokat a hangszerkészítőktől. Nagyon közelről figyelhettem meg  játékát, hogy pontosabb képet kapjak arról mit szeretne, és azután modellről modellre kísérleteztem ki azt a fuvolát, ami leginkább illik a játékához. A fuvolával kapcsoltos gondolatainkat is megosztottuk egymással, és végig gondolva ezeket a beszélgetéseket megértettem zenei elképzeléseit is, amely sokat segített a kísérletezés folyamatában.

Kér éve fejlesztettük ki a Nagahara-Galway fuvolát az ő elképzelései alapján. Megtartottuk az eredeti standard fejet, mert Sir James valóba nagyon kedvelte, de képsőbb úgy döntöttünk tovább lépünk előre a fuvolafej kialakítását illetően. Nagyon boldog voltam amikor első alkalommal mutathattam be a világnak a Galway- fuvolafejet a 2011es japán Sir James Galway turnén. A fuvolások rendkívül pozitívan fogadták az új modellt és a kereslet azóta is nő.

Fuvolakészítőként rendkívül szerencsésnek érzem magam, hogy Sir James Galway-al dolgozhatok. Harmincöt éves fuvolafej készítői tapasztalattal a hátam mögött biztosan állíthatom, hogy a Galway model fuvolafej valóban a legnagyobb teljesítmény és mérföldkő a munkásságom során.

Kanichi Nagahara - Nagahara Flutes

forrás: http://www.nagaharaflutes.com/index.html

forrás: http://www.nagaharaflutes.com/Galway%20Headjoint%20%20Ad.pdf

12 mód, amivel az Alexander Technique segít a zenészeknek

2014 12 16

Forrás: http://www.thewellmusician.com/alexander-technique/

A The Well Musician Jennifer Roig Francolí-val készült interjújának előzetese.

1- Az Alexander Technique Segítségével megelőzhetőek és enyhíthetőek a sérülések és a túlterhelés.
2- Enyhíti a stresszt és a túlzott feszültséget.
3- Lehetővé tesz egy könnyedebb és természetesebb mozgást.
4- Visszaállítja a természetes légzést, javítja az általános egészségi állapotot, és működést.

5- A hibás testtartást helyesre cseréli le.
6- Elősegíti a következetességet és a sikert, ezáltal megerősíti az önbizalmat és enyhíti a lámpalázat.
7- Növeli a fizikai állóképességet a jobb, összehangoltabb és kiegyensúlyozottabb izomtónus által.
8- Javítja a technikai készséget, és hangminőséget.
9- Inspirálja a kíváncsiságot és az örömteli kreativitást, így csökkentve az értelmetlen ismétlést, és az unalmat.
10- Erősíti a tudatosságot, ami célzottabb és hatékonyabb tanuláshoz vezet.
11- Fejleszti szélesebb spektrumú és szabadabb művészi kifejezést azáltal, hogy megerősíti az érzelmi folyamatok feldolgozásának képességét.
12- Segíti a rejtett potenciálok megvalósulását.

Jennifer Roig Francolí:

Hogyan tudsz gyakorolni, ha meg vagy sérülve?

2014 11 21

A következő időszakban lassan véget ér hetek óta tartó tematikus sorozatom a kevéssé ismert modern művekről, hogy lassacskán átadja a helyet néhány elméleti írásnak, amelyekkel kissé elmaradtam. Természetesen vár még ránk néhány izgalmas, modern fuvolamű, de lassan vissza áll a már jól ismert blog tartalom. Elsőként - de nem először - Jennifer Roig-Francolí hegedűtanárnő és gyakorló szólista és Alexander Technique tanár teszi nálunk tiszteletét. A művésznő mostanában indít saját, zenészeknek kidolgozott programot Art of Freedom címmel, a szeminárium moduljai levelező formában is elérhetőek itt, én ki is próbáltam és nagyon hasznosnak találtam (még fut, nem ért véget). A mai írás tartalmáról annyit lehetne elmondani, hogy a hegedűművésznőt nyáron kisebb sérülés érte, ezért egy ideig a mentális gyakorlást helyezte előtérbe. Ezúttal videókat is belinkeltem, éspedig két olyan darabbal, amiket mi, fuvolások is igen kedvelünk; lássuk a cikket:

Original by Jennifer Roig-Francolí
Posted on May 31, 2014

Néhány hete a bal kezem középső ujját becsíptem egy szekrényajtóval.
OUCH!!

Sírtam. Tényleg. A fájdalom váltotta ki annak a nehéz reggelnek minden felgyülemlett feszültségét. Az ujjam kékre, feketére változott és még mindig fáj. Meg kellene vizsgáltatnom annak ellenére, hogy tudom nem tört el.

(Hogyan történt? Meg akartam magam nézni gyorsan a szekrényajtó tükrében és becsuktam a mellette lévő szobaajtót… és nem vettem el időben az ujjamat. A lecke: lassíts ha sietned kell!)

Ha követed a blogomat [mi itt éppen ezt tesszük, tehát a válasz: igen - ford.] talán emlékszel, hogy egy hónapja új inspirációt nyert a hegedűmmel való viszonyom, és nagyon élveztem a játékomat ezen az új, csodálatos módon. Nyilvánvalóan sérült ujjammal egy időre (remélem átmenetileg!) váratnak magukra ezek az új élmények… Ezek az események inspirálták ezt a posztot.

Tehát a kérdés a következő:
Mihez kezd egy hangszeres zenész ha megsérül a keze, vagy az ujja és egy ideig nem tud játszani?

Azt hiszem, - mint a legtöbb muzsikus - Te is pánikba esnél. De a pániktól nem fogsz gyorsabba gyógyulni, csak energiát vesztegetsz vele. Szóval, hogyan töltsd el az időd java részét távol a hangszeredtől? Nem kell abba hagyni a gyakorlást csak azért, mert a tested egyik részén fájdalom jelentkezett. Feltételezve, hogy a sérülésed átmeneti és a felépülés nagyon valószínű az egyik legjobb barátod a mentális gyakorlásban való jártasságod fejlesztése lehet. Valójában nagyon jól teszed ha a mentális gyakorlást rendszeresen műveled, még akkor is ha kiváló egészségnek örvendhetsz, mert az előnyei hatalmasak.

A valóság az, hogy a Harvard Egyetem kutatói bebizonyították: az agy ugyan úgy tanul az ujjak mozgásából, akkor is, ha csak elképzeljük azt, mintha hangszerünkön játszanánk.

A mentális gyakorlás nem csak általánosságban erősíti zenei képességeidet, de számodra mindig elérhető, mint “háttérgyakorlat” azokban az időszakokban is, amikor nem vagy képes a hangszereden gyakorolni, (például összepréselve utazol a koncerted helyszínére egy repülőgépen, mint egy szardínia).

Én a konstruktív pihenés alkalmával szeretem megmutatni a tanítványaimnak a mentális gyakorlást. Lefeküdhetsz és gyakorolhatsz olyan helyeken és helyzetekben is, ahol soha sem vennéd elő a hangszeredet. A mentális gyakorlásra rengeteg lehetőség van.

Íme néhány azok közül az előnyök közül, amiket learathatsz a mentális gyakorlással:

-Megszabadít az aggodalomtól, amikor nem lehetsz a hangszereddel, mert nem igaz, amikor azt gondolod “Oh nem! Nem tudok gyakorolni!”

-Amikor a konstruktív pihenést gyakorolod egy nyugodtabb állapotba és jó testhelyzetbe kerülsz, amelyet átvihetsz azokra az alkalmakra is, amikor a hangszer a kezedben van.

-A darabjaidat a megszokott izomfeszültségektől mentesen gyakorolhatod. Sok energiát takaríthatsz meg, amelyet átirányíthatod kreatív tudatodba.

-Sokkal nehezebb “automatizáltan” játszani, ha nincs a kezedben a hangszer, nem hallod a hangját. amelyet előállítasz. Kénytelen leszel megszüntetni a zavaró gondolatokat, mert ezek rögtön kizökkentik a gyakorlásodat és ez meglehetősen nyilvánvaló lesz; ez nagyban hozzájárul koncentrációs képességed növeléséhez.

-Ha el tudsz játszani egy darabot fejben, akkor valóban megtanultad, az izom memórián túl is. Ez egy nagyszerű teszt, hogy ellenőrizd mennyire tudod a darabodat. Növeli a memóriádba vetett bizalmadat és magabiztosságodat azálltak, hogy hangszer nélkül is el tudod játszani.

-Csendes, tehát soha senkit nem fog zavarni (és ez valóban nagyon praktikus amikor egy hotelszobában, vagy más nyilvános várakozó helyen vagy, ahol nem tudod csak elővenni a hangszert, hogy gyakorolj).

A mentális gyakorlás rendszeresen része a hangszeres munkádnak? Hogyan csinálod? Tapasztaltál más előnyöket is a fentiekhez képest? Mentálisan bárhol, bármikor gyakorolhatsz.

Liebesleid: Franz KREISLER, Jennifer Roig-Francolí - hegedű

MONTI: Csárdás, Jennifer Roig-Francolí - hegedű

Jennifer Roig-Francolí - hegedű,
Orquestra Simfónica Ciutat d´Eivissa,
vezényel Adolfo Villalonga, Ibiza (Spain),
Dec. 18, 2011.

7-11 légzés

2014 09 01

Az elmúlt időszakban már elég sok stresszoldó gyakorlatot bemutattam, amelyeket előadóművészek, így a zenészek is használnak. Ezeket a “hangszeres wellness” címszó alatt találjuk, ha a cikk végén rákattintunk erre a szóra a témával kapcsolatos összes cikket áttekinthetjük. Remélhetőleg a nyár jó alkalmat kínált a technikák gyakorlására. A soron következő anyag a “7-11 légzés” - ezért pont ez, mert rengetegszer került már az utamba és olyan egyszerű, hogy nagy kár lenne mellőzni. Bevezető ként lássuk mit olvashatjuk róla a yogaforthears facebook-os hírfolyamában:

Az angol “anxiety” (szorongás, aggodalom) szó német eredetű, jelentése beszűkült vagy elfojtott.

Legyél légzésdetektív! A légzésed…
- felszínes?
- túl sok?
- visszatartott?
- a szádon át történik?
- “fordított”? (Kilégzéskor a has lassan lelapul, és finoman felemelkedik belélegezéskor.)

Próbáld ki a “7-11 légzést” az alábbiak szerint: találd meg azt a légzésarányt, ami kényelmes a tüdődnek. Eleinte nem az a cél, hogy különösen mélyen és lassan vedd a levegőt. A legfontosabb, hogy tartsd meg a légzés arányát, anélkül, hogy kiesnél belőle.

Forrás: www.yogaforthearts.com

De mi is az a 7-11 légzés? A kérdést illetően Nick Chapman igazít útba minket az alábbi rövid cikkel, (vele már találkozhattunk alig egy hónapja egy korábbi posztomban).

7-11 légzés egy egyszerű kis légzőgyakorlat.

Valamennyiünket stressz ér alkalmanként, de a stressz túlzott felhalmozódása veszélyes lehet. Azok, akik Alexander Technique-et gyakorolnak, vagy eljönnek valamelyik workshop-omra általában nem építették be az életükbe a lazítást életük napi gyakorlatába, és ez olyan mint egy hiányzó főétkezés. Szükségünk van stresszoldásra. A probléma általában az idő. Ilyenkor segíthet nekünk a 7-11 légzés.

Ürítsd ki a tüdődet és lélegezz be 7ig számolva, tarts egy kis szünetet a kilégzés előtt, amely alatt 11ig számolj. Az egész lényege, hogy a kilégzés hosszabb legyen, mint a belégzés.

Ez nagyon gyorsan le fog nyugtatni Téged és csak néhány percet igényel. Ezt a “harcolj vagy menekülj” szituációban is megtehetjük. Ha egy tigris üldöz minket több levegőt veszel, mint amennyit kiengedsz ezzel készültségbe helyezve magad, és ez egy természetes stressz-reakció, ami segít neked megbirkózni a nyilvánvalóan veszélyes helyzettel. De minket nem üldöznek tigrisek! Igaz, de minden stresszhelyzet és feszültség a tigrises példa egy-egy verziója, és egész nap rossz arányban végezzük a ki- és belégzéseket. Azzal, hogy hosszabban lélegzünk ki egy nagyon is valóságos fiziológiai változást idézünk elő a testünkben, ami lenyugtat és csökkenti az idegességet. Próbáld ki most és alkalmazd minden nap, hogy növeld a stressztűrő képességedet és, hogy kézben tudd tartani az életedet újra. Kérlek, oszt meg barátaiddal és a családoddal is, és segíts, hogy a világban egy nyugodtabb életet élhessünk!

Forrás: http://alexandertechnique.tv/blog/seven-eleven-breathing/

Test és tudat felkészítése az előadásra

2014 07 14

Author: Bill Connington

Original was posted on: 30/06/2014

Az itt következő cikk Bill Connington, színész és Alexander Technique tanár tollából való, aki a Yale Egyetem dráma szakán tanít. Valamint az sem elhanyagolható, hogy Gary Schocker fuvolakurzusain ő tartja az Alexander Technique foglalkozásokat. Az alábbi gyakorlat most megjelent könyvéből való:

Néhány előadóművész úgy véli a fizikai és a hanggal való bemelegítés csak a dráma szakos hallgatóknak való. Ha egyszer már bejutottak szakmájuk professzionális szintjére onnantól kezdve túl elfoglaltak a bemelegítéshez. Ez érthető, hiszen az előadóművészek élete eléggé összetett, és gyakran töredezett is: meghallgatások, előadások, “túlélni való” napi munka, családi kötelezettségek - hogyan lehetne mindebbe bele illeszteni? A válaszom: legyen a bemelegítésed egy perces.

Mindenkinek van egy perce. Amikor a liftre várunk, vagy várjuk, hogy váltson a lámpa, nem is beszélve arról, amikor rögtön felébredünk, még a kávé előtt. Ezek mind lehetőségek a bemelegítésre.

Ha azt gondolog, hogy a test és tudat felkészítése elkülönül az életed többi részétől, és speciális öltözékre, jógamatracra és negyven perc gyakorlásra van szükség, akkor talán soha sem fogsz eljutni odáig, hogy megtedd. De ha úgy gondolsz a bemelegítésre, hogy azt bárhol és bármikor megteheted, akrmit viselsz, és akármit csinálsz, akkor sokkal nagyobb rá az esély, hogy meg is teszed.

Erre a bejegyzésre is volt időd, hogy elolvasd. Ez azt jelenti tudsz rászánni egy percet, hogy felszabadítsd  testedet és a tudatodat, és elmélyítsd és könnyűvé tedd a légzésedet, ami segít önmagad középpontjába kerülni.

Próbáld ki a következő gyakorlatsort, amit a könyvemből (Physical Expression on Stage and Screen) vettem:

1. Állj kényelmesen.

2. Gondolj arra, hogy magas vagy, de minden erőfeszítés nélkül.

3. Ásíts kétszer.

4. Lélegezz ki hosszan, lassan, felszabadultan: mintha lassan fújnád el egy gyertya lángját.

5. Nyújtsd ki a karjaidat a mennyezet felé.

6. Állj lábujjhegyre.

7. Ereszkedj vissza.

8. Mozgasd át a vállaidat többször, könnyedén.

9. Forgasd a fejedet jobbra-balra felszabadítva ezzel a nyakadat.

10. Csendesítsd el az elmédet, mond azt magadnak: “Készen állok (a munkára, a koncertre, a próbára, a meghallgatásra).”

Mindez kevesebb, mint  1 percet vesz igénybe. Próbáld ki egy héten át minden nap, és figyeld meg, hogy érzed magad. Az a 14 videó-gyakorlatot is megnézheted amit feltöltötte ide:

www.vimeo.com/channels/connington.

Végigvezetlek benne 14 olyan gyakorlaton, amelyek mindegyike 1 percet vesz igénybe. Ezek az egyperces szünetek segítenek Neked megtörni a feszültség, aggódás, és rohanás ördögi körét. Ezek segítenek arra fókuszálni, hogy elsősorban előadóművész vagy, és segítenek Neked, hogy a legjobbat hozhasd ki magadból. Adj időt a meghallgatásokra, próbákra, magánéletre; a tested és a tudatod meg fogja hálálni.

Source: https://www.actorsandperformers.com/2014/06/preparing-your-mind-body-to-audition-or-perform1

Konstruktív pihenés

2014 07 12

by Imogen Ragone

Akik folyamatosan olvassák ezt a blogot észrevehették, hogy mostanában egyre több a különféle lazító, oldó technikákra irányuló cikk. A magyarázat egyszerű: nyár van, pihenünk és ilyenkor érdemes “betárazni” , gyakorolni ezeket a technikákat, hogy évközben könnyebben elő tudjuk majd hívni. A pihentető, oldó gyakorlatokat tehát legjobb nem éles helyzetben gyakorolni hanem teljesen nyugodt körülmények között, egy zavartalan időszakban. Megint a Konstruktív Pihenésről, mint az Alexander Technique egyik eleméről lesz szó, amely minden további nélkül elsajátíthatunk, és hangszeres, valamint privát életünk részévé tehetünk. Ezt a lazítási formát néha hangszeres tanárok is ajánlják, de ritkán adnak hozza részletes tanácsokat. A most következő cikk Imogen Ragone blogjáról való, akitől nem csak tanácsokat kapunk, de hangfelvétel formájában angol nyelven instrukciókat is ad a gyakorlat végzése közben - a médialejátszót a cikk végén találjuk. Tehát célszerű egyszer-kétszer a gyakorlatot úgy elvégezni,hogy a felvételt is hallgatjuk:

Itt következik néhány tipp és információ arról, hogyan és miért gyakoroljuk az Aktív Pihenést

Mi az Aktív Pihenés?
Az Aktív Pihenése a fekvés egy bizonyos módja félig fekvő pozícióban (háton fekve, behajlított térdekkel, és talpakkal a földön), amely elősegíti a gerinc kiegyenesítését, és a felesleges feszültség elengedését. Aktív Pihenésnek, “Semi-Supine”-nak is nevezik vagy egyszerűen “Alexander Lie Down”-nek hívják.

Miért csináljuk?
A konstruktív Pihenés az egyik leggyorsabb és legegyszerűbb módja annak, hogy visszanyerjük természetes formánkat, és felbecsülhetetlen azoknak, akik nyak- vagy hátfájástól szenvednek. Amikor naponta egyszer vagy kétszer lefekszünk:

- megengedjük az izomzatnak és az ízületnek, hogy elengedjék a feszültséget.
- mentesítjük a gerincet a nyomás alól, megkönnyítve ezzel a gerincfolyadék áramlását, ezáltal visszanyerjük teljes testmagasságunkat.
- nyugodtabbak leszünk, mert időt adva magunknak, hogy eltávolodjunk a napi stressztől.
- megengedjük a légzésünknek, hogy még egyenletesebb legyen.
- időt adunk az emésztőszerveknek a lazításra.
- visszanyerve az energiánkat könnyebbnek érezzük az életet függőleges helyzetben is.

Hányszor feküdjek a földre?
Legalább egyszer egy nap. Habár minden időpont megfelelő, ami belefér az idődbe, a legtöbb embernek a legjobb időszak a kora délután, mert ezáltal a tested időt kap, hogy helyreállítsa magát mielőtt a nap második fele elkezdődne. Szintén értékes lehet egy megerőltető, vagy stresszel járó tevékenység (mint a kertészkedés vagy egy előadás megtartása) megkezdése előtt és/vagy befejezése után.

Milyen hosszan feküdjek?
A legjótékonyabb hatású ha naponta legalább egyszer 10-20percet fekszünk a földön. De ha csak 5 perc időnk van, akkor is a hatások akkor is előnyösek. Hogyan feküdjünk a Konstruktív Pihenés folyamán:

- Először is találjunk egy nyugodt, csendes, meleg helye, ahol zavartalanul feküdhetünk a földön.
- Támaszd alá a fejedet néhány könyv segítségével - legyen annyira magas, hogy ne dőljön hátra a fej, de ne legyen annyira magas, hogy az állat a mellkas felé nyomja összeszorítva ezzel a torkot.
- Hajlítsd be a térdeidet, hogy a térdeid a mennyezet felé mutassanak, a talpaid laposan feküdjenek a padlón váll szélességben.
- Pihentessük a kezeket a hason, laza ujjakkal, és a könyökök legyenek a oldalunktól kissé távol, hogy a felsőtest széles lehessen.
- A cél, hogy szinte teljesen passzívak legyünk fizikailag.
- A fekvés ideje alatt tudatosítsuk ahogy a föld alátámasztja a testünket, engedjük pihenni a vállalat, csak úgy, mint a hátat, és az egész test meghosszabbodik és kiszélesedik.
- Ahogy visszatérünk napi aktivitásunkhoz, azt vesszük észre, hogy a testünk visszanyerte könnyedségét és kiterjedtségét.

Tippek

- Ha a könyveket kényelmetlenek érezzük a fejünk alatt tegyük a felszín puhábbá valamilyen kndővel, vagy összehajtogatott anyaggal.
- Hagyjuk nyitva a szemeinket, legalább néhány alkalommal, így ez idő alatt nagyobb testi és környezeti tudatosságot építhetünk.
- Ha elálmosodnál (a cél, hogy legalább néhány percet eltölt nyitott szemmel, tudatosan), fordítsd befelé a lábfejeket és enged egymásnak dőlni a téredet.
- Akinek fáj a háta alsó része annak jól jöhet egy alacsony párna a lábai alá, így a lábak teljesen pihenni tudnak, és a hát alsó része jobban el tud lazulni.
- Ha kényelmetlennek találod a kezeket a hasra helyezve tartani, vagy hagyd őket a padlón feküdni tenyérrel felfelé, kissé behajtott könyökkel, vagy nyújtsd ki a karokat csaknem váll magasságban oldalra tenyérrel felfelé.
- Segítségként hallgasd meg a következő hangfelvételt, miközben a gyakorlatot végzed.

forrás: http://www.imogenragone.com/self-help/constructive-rest/

Lámpaláz tippek

2014 07 08

by Jennifer Roig-Francoli
Original: Posted on February 5, 2014

Ismét az amerikai hegedűművésznő, Jennifer Roig-Francoli blog-járól válogattam be egy írást, amely a lámpalázzal foglalkozik. A művésznőnek van egy terjedelmesebb, gyakorlatokkal tűzdelt anyaga is a témában, erre utalok a cikk szövegében egy link formájában, tehát aki a hosszabb, angol nyelvű verzióban szeretne elmélyedni bátran megteheti - olvastam, kitűnő írás az is. Azonban senki se várj, hogy a cikk elolvasása után csoda történik, ebben is kell némi gyakorlatot szerezni. Következzek tehát a cikk:

A lámpaláz nagyszabású téma, és egyik a azoknak, ami minden előadót foglalkoztat. Az évek során számos alkalommal megtapasztalhattam magam is, és sokszor segítek másoknak ebben a témában, így elég sok ötletem van, hogy mi az ami működik és mi az ami nem. Először is egy cikkhez irányítalak, amit én írtam ebben a témában, címe Performance Anxiety: A Way to Deal with it that Works. Szívesen veszem ha észrevételeket írsz nekem ezzel kapcsoltban. A tanári irányítással gyakorolt Alexander Technique rendkívül hasznos lehet a probléma kezelésében. Íme a kedvenc “QUICK TIP”-jeim, amelyek minden alkalommal segítenek nekem:

Ha sikerül bejutnod valahogy a koncertterembe, ahol a hangversenyedet adod és el tudsz tölteni ott EGYEDÜL valamennyi időt, az jelentős előnyt jelent.

- Adj magadnak csendes, nyugodt időt azzal a különleges szándékkal, hogy teret teremts önmagadnak. Járd körbe a termet, a színpadot és a nézőteret is.

- Ülj le a nézőtéren.

- Játsz a hangszereden, vagy énekelj a terem legkülönbözőbb pontjain.

- Énekelj, kiabálj, beszélj hangosan egy elképzelt közönségnek, és élvezd a saját hangodat.

- Ülj le a színpadon. Csinálj vicces, furcsa dolgokat, amelyeket soha sem tennél ha mások is látnak.

- Sétálj mezítláb.

- Meditálj.

- Érints meg dolgokat.

- Mosolyogj. Sírj.

- Feküdj le a színpadra. Eltudod képzelni az előadás helyszínét a lakószobádban is? Bármi lehetséges! Érezd magad otthon a színpadon.

A lényeg: adj magad elég időt, hogy otthon érezhesd magad  ebben a térben. Ne fukarkodj az idővel - tényleg érezd jól magad! Ne becsüld alá a jelentőségét annak, hogy otthonosan mozog egy idegen helyen. Valószínűleg meg fogsz lepődni azon a  különbségen, amit tapasztalni fogsz a színpadon, és úgy fogod érezni, hogy közönséged a saját teredben fogadod, mintha a barátaid jönnének látogatóba az otthonodba. Elvégre EZ az otthonod! Nem könnyebb a barátaidnak játszani a saját házadban? A különbség óriási lehet!

Azt gondolhatod “ehhez idegek kellenek”, hogy ilyet csináljunk egy idegen helyen - főleg ha az a helység egy nagy bálterem-szerű tér, de azt hiszem pont ez a lényeg. Ha úgy kerül elő az idegességed, hogy szabad vagy a térben, megérint az izgulásod, szembe nézel vele, és nagyon produktív lehet ahogy úrrá leszel rajta. Én kipróbáltam mindezt a Carnegie Hall-ban novemberben és nagyszerűen működött. (Mellesleg elmondhatom. hogy énekeltem is a Carnegie Hall-ban :-) ). Szóval próbáld ki! Lássuk mi történik!

Jennifer rehearsing at Carnegie Hall

STRIPS and STARS - csillagok és sávok

2014 07 04

A Here and Now tavaly június 4én készítette ezt a műsort Jim Walker közreműködésével. Valójában John Philip Sousa “Csillagok és sávok mindörökké” című szerzeményének rettegett piccoló szólójáról beszélgetnek a műsor vendégével.

kép forrása:

http://www.flagsbay.com/flag/wp-content/uploads/2007/06/cover-of-sheet-music-stars-and-stripes-forever.jpg

Tavaly sajnos lekéstem a fordítással és eltettem az anyagot jövőre - azaz idénre. Nem fordítottam le mindent a szövegből, igyekeztem a lényegre koncentrálni, aki szeretné az adás angol nyelvű leiratát elolvasni, itt találja. Viszont feltétlen hallgassuk meg a műsort, mert Jim Walker nem csak beszél, hanem piccolózik is a stúdióban, élőben. Szerencsére a Here and Now megengedi a hanganyag “beágyzását”, tehát a műsort akár itt, a cikk végén is meghallgathatjuk. De lássuk a cikket:

[HANGFELVÉTEL RÉSZLET]
ROBIN YOUNG: Ez a piccolo brilliáns pillanata John Philip Sousa “Csillagok és sávok mindörökké” című szerzeményében. Sokat hallhatjuk július 4én. De képzeljük csak el, hogy minden évben el kell játszani, és ha valaki katonazenekarban játszik, akkor még többször, ahogy következő vendégünk is. Jim Walker Los Angeles Filharmonikusk szólófuvolása volt, jelenleg a University of Southern California’s Thornton School of Music és a Colburn Conservatory of Music tanára. Jim, üdvözöllek!

JIM WALKER: Köszönöm! Örülök, hogy itt lehetek!

YOUNG: Nos, mit gondolsz hányszor játszottad a piccolo szólót a “Stars and Stripes”-ból?

WALKER: Fiam, utánagondoltam. Biztosan többszázszor. Amikor először játszottam hetedik osztályos lehettem, tehát sok-sok évvel ezelőtt volt. Így, legalább többszázszor, talán az ezret megközlítve.

YOUNG: Tudjuk, hogy ezt a szólót felállva játszák a piccolósok. Arra gondolok, hogy ez egy “már megint a piccolok” pillanat. Vagy egyfajta izgalmas momentum, amikor reflektorfénybe kerülnek.

WALKER: Ez nekem mindig rendkívül szórakoztató. Tudom sokan úgy vannak vele, hogy “Istenem, már megint..!” De számomra ez mindig élvezetes. Valójában elég nehéz. Nem olyasmi, amit csak úgy kiráz az ember a kisujjából. Tehát minid várakozással tekintek eléje. És az sem mellékes, hogy elég ritka, hogy az ember egy szimfonikus zenekar tagjaként állva szólőzhasson.

YOUNG: Igen, igen. Nos, elhoztad a piccolódat is. Tudnál belőle bemutatni valamit - arra gondolok, hogy hihetetlenül nehéznek tűnik. Olyan sok trilla van benne, és most nem lesz senki körülötted, tehát minden apró hiba hallatszani tud.

WALKER: Így van. Ha több emberrel játszunk együtt egyfajta védelmet kapunk azáltal, hogy a másik két ember esetleg jobban játsza a szólót és elfedődnek a hibák. [A szólót általában négyen játszák unisono-ban, állva - a ford.]. Egy kicsit hátrébb húzódok, nem akarom teljesen tönkretenni a füledet.

YOUNG: OK.

[WALKER: RÉSZLET A "STARS AND STRIPES FOREVER"-ből]

WALKER: És így tovább… A vége felé mág több trilla van egy más hegyén hátán, egy kicsit játszom ebből is.

YOUNG: OK. Mm-hmm.

[WALKER: RÉSZLET A "STARS AND STRIPES FOREVER"-ből]

Jim Walker adásban

YOUNG: Bravó! Tudod, úgy tűnik a nehézség egyik része a hangszer. Az egész, amit fújsz olyan aprónak tűnik. Minden olyan kicsinek tűnik. Mennyire teszi ez még nehezebbé?

WALKER: Azt hiszem, aki nem játszik hangszeren és csak látja ezt - különösen olyan valakitől, mint én, akinek nagy keze van - azt gondolja, hogyan történhet mindez? Azt hiszem ez teljesen magától értetődő. Az ujjaim csak lezárják a billentyűket a megfelelő időben. De ez egy nehéz hangszer, és ezért van az, hogy sok fuvolás nem igazán élvezi, ha játszania kell rajta.

YOUNG: De ez elég ritka, hogy úgy csatlakozhass egy zenekarhoz, hogy csak fuvolázni kelleje. Legtöbbször megkérnek, hogy válts.

WALKER: Nos, van egyfajta hierarchia. Szólófuvolásként nem kell piccolón játszani.

YOUNG: Miért is? Megzavarja a technikát?

WALKER: Valójában elég extrém ansatz-ot igényel. Feszesebbnek, a szájnyílásnak pedig kisebbnek kell lennie. És ha nem gyakorolsz rajta, ugyan azokat az izmokat extrém módon kell használnod.

YOUNG: Hmm. Tudjuk, hogy játszol fuvolán jazzt is. Létezik jazz piccoló?

WALKER: Nagyon is! Nekem ez improvizációt jelent. Például, a “Stars and Stripes Forever” esetében valami ilyesmit csinálnék.

[ZENE]

WALKER: Ez egyfajta reggeli dalocska, amely a “Stars and Stripes Forever” harmónájira épül.

YOUNG: Ember, nagyon hamar kikerülnél a zenekarból!

[NEVETNEK]

WALKER: Gyermek koromban nagy élmény volt, amikor apám fúvószenekarában játszottam, aki Western Kentucky-ban, egy Central City nevű kisvárosban karmester volt. Kis iskolánk volt, de volt zenekarunk. Apám megengedte, hogy a felvonulások alkalmával improvizáljak piccolón. (…) Néhány évvel ezelőtt John Williams-el dolgoztam A Hazafi hangfelvételein. A filmes karrierem fénypontja volt - ha lehet ilyet mondani - , amikor John az utolsó napon úgy döntött a záró képsorok alatt 15 piccolós játszon egy csodálatos, ő általa írt dalalmot. És íme, a főszereplő, Mel Gibson is jelen volt a stúdióban, ami aznapra éppen elég lett volna. A tizenöt piccolós mellett zenekar is játszott ebben a hihetetlen darabban.

YOUNG: Hallgassuk meg.

[RÉSZLET, JOHN WILLIAMS "THE PATRIOT (REPRISE)"]

YOUNG: Nos, a piccoló komor is tud lenni. Azt már mondtuk, hogy ünnepelni is tud. És biztosan vicces is. Ismersz piccolós vicceket?

WALKER: Nos, nem vagyok valami nagy viccmesélő. Szívesebben hallagatok másokat. De egyet még is tudok: hallottam két piccolóst tisztán játszani. Egyiküket megölted?

[NEVETNEK]

WALKER: Soha sem vettem részt ilyesmiben, de már volt, hogy vágytam rá.

[NEVETNEK]

YOUNG: Köszönöm Jim, hogy eljöttél!

WALKER: Igazán élveztem, és alig várom, hogy újra játszam a szólót. Bye-bye.

Forrás:
http://www.jimwalkerflute.com/

http://hereandnow.wbur.org/2013/07/04/july-fourth-piccolo