Ansatz - paparazzi

2018 10 09

Már nem is tudom megmondani hanyadjára kerül elém ez a kép a Facebook-on és minden alkalommal felmerült bennem, hogy írok róla pár sort.

Először is nem tudom ki készítette, de elég jó munkát végzett. A második ami mindig érdekes az a kommentek. Itt típus-hozzászólásokról beszélhetünk, pl, hogy ki kinek a kedvence, és hogy ez vagy az a fuvolás miért nincs rajta, stb… Visszatérő hozzászólás-típus a “több igazság is van” jellegű megjegyzés - miszerint az ideális Ansatz mibenléte - némi képzavarral élve - valóban nem kőbevésett, több jó megoldás is lehetséges. Egy kommentelő azt is felvette miért csak férfiak vannak összegyűjtve.

Ennek egyébként több oka is lehet. Először is nem könnyű ilyen képeket találni főleg azért, mert a fuvolások az un. “official” képeiken ritkán emelik fel a hangszert és még ritkában fúják valósan a fénykép kedvéért a fuvolát. Vélhetően azért, mert nem anatómiai tanulmányt akarnak az arcizmaikról, hanem egy használható fényképet szeretnének. A hölgyek e tekintetben még óvatosabbak, mint a férfiak - jogos tehát a felvetés, valóban lehetne ilyen táblát készíteni fuvolaművésznőkről is, de kép is kellene hozzá. Mindenesetre jó ötlet.

De a lényeg nem ez lenne, mert számomra rendkívül meglepő módon, úgy tűnik mindenki átsiklott felette az általam ismert kommentekben. Pedig már első pillanatban is látható, és ez volna az egész tabló lényegi értelme. A megfejtés a kép alatt található…

Do you have a favorite? How do you play?

Közzétette: Gemeinhardt Musical Instruments – 2018. szeptember 9., vasárnap

A képek majdnem párba állíthatóak, sőt még az is lehet, hogy az általam ismeretlen alkotónak talán volt is ilyen szándéka (ennek csak az mond ellent, hogy pont 9-en vannak…): Rampal és Moyse egyértelműen hasonlóan pozicionálja a befúvónyílást, Taffanel és Galway között is találunk egyértelmű összefüggést - és nem az arcszőrzetre gondolok - hanem az ajkak vonalára, és Pahud-Nicolet párosnál pedig az előrenyúló felső ajak az, ami összekapcsolja a két művészt. A párba állítás talán még Julius Baker és Bennett is esetében is működne, de itt a fotó szöge annyira más, hogy inkább már belemagyarázás lenne.

Hogy mi ennek az egésznek az értelem? Nem más, mint az, hogy világosan kimutatható ki kivel van fuvolaiskola-irányzat tekintetében rokonságban, sőt akár közvetlen kapcsoltban. És ez minden más okoskodást és fejtegetést egyszerűen felülír.

Van még egy ráadásom is. Ide kívánkozik egy rövidke felvétel 1968-ból, amelyben Karlhenz Zöller (1928-2005) - évtizedekig a Berliniek szólófuvolása volt - a Badinerie-t játsza, természetesen Herbert von Karajan irányításával - aki ezúttal többnyire csembalózik. Az alig másfél perces videó első másodperceiben a fuvolaművész ajkait olyan közelről mutatják “munka közben”, amilyen közelről normális esetben soha sem látni. El nem tudom képzelni miért ez volt a felvétel rendezőjének koncepciója, miért érdekelhet egy átlagos, európai művészetkedvelő értelmiségit, hogy Zöller-nek milyen az Ansatz-a… “munka közben”… Ráadásul még az is feltételezhető, hogy a szólistát megkérték, hogy legyen olyan szíves mozogjon kevesebbet, hogy a kamera követni tudja. Végül bármennyire hihetetlen, de a fuvolás arcát nem láthatjuk a tétel folyamán teljes valójában - márpedig ha van közismert fuvola-sláger, ami a közönség számára széltében-hosszában ismert, akkor ez az. Amúgy a felvétel operatőri megoldása rettenetes, az már végképp érthetetlen, hogy miért kell Karajan tarkóját úgy mutatni, hogy Zöller fuvolájának a vége belelóg…? Szóval, szinte kibírhatatlan, de a muzsikusok játéka szerencsére kompenzálja az élményt, és nekünk feltétlenül érdekesek a közeli felvételek…

Gábor József emlékére

2018 10 06

Fülep Márk hangversenye

Október 15.-én, 19 órakor kerül sor Fülep Márk fuvolaművész és Trázsi Erzsébet zongoraművész koncertjére az Óbudai Társaskörben, amelyet az előadók Gábor József emlékére ajánlanak. Hamarjában nem is tudom volt-e más megemlékezés is, de a hangverseny anyaga - egy zongoraszólót kivéve - teljesen ugyan az, amit Fülep Márk és Gábor József 2017-ben előadni készült napra pontosan egy évvel korábban. Sajnos az előadás már nem valósulhatott meg.

A sok “apró” darab között szinte észrevétlenül bújik meg néhány komolyabb vállalás is, mint például a Moto perpetuo, Andersen G-dúr koncertetűdje, vagy éppen a Fauré Fantázia. A koncert sarokpontjain pedig olyan pillérműveket találhatunk, mint Schumann Három románca, a Godard Keringő, és a második félidőt nyitó illetve záró szám, Saint-Saäëns-tól Odelette és Enescu-tól a Cantabile és Presto. Mindenképpen nehéz műsor.

Így vall minderről Fülep Márk: “Műsorunkat mindig alapos megbeszélést tartva állítottuk össze. Egy koncert felépítését, koncepcióját, a lehetséges repertoárt és közreműködő társakat elsőként még ha egy pékségben, kávéházban vagy cukrászdában találtuk ki, a hangzó élményre, zeneművek kiválasztási szemléjére mindenképpen zongorás próbával került sor. Ilyenkor mindig nagy hévvel születtek kérdések a művekről, zeneszerzőkről, kiadásokról és kezdett nosztalgiázásba, gördültek fel emlékképek bármiről, ami a jó és a rossz megfogalmazásáért felelős (hasznos vagy haszontalan, szükséges vagy elengedhető, stb.) elemek lehetnek az interpretáláshoz. Így tanított meg arra, hogy mennyire fontos a jó program összeállítása. A 2017 őszére tervezett Romantikus estünkre azon év tavaszán tartottunk néhány olvasópróbát, majd augusztus végétől kezdtük a próbafolyamatot, volt már két próba halála előtt. Szándékosan, inkább iskolai színpadokról ismert fuvolás gyöngyszemek, és ismeretlen, de csodaszép kis fuvolás darabok, valamint a “nagy” fuvolásoktól kevésbé hallott művek, nagy műsorokba beszorított, már a rövidebb zeneműveknek számító alkotások és közkedvelt ráadásszámoknak inkább hallott művek csokra lesz ez. Legalább dupla ennyi műből válogattunk és percre pontosan, blokkokba szedve terveztük meg…


Forrás: https://www.facebook.com/obudaitarsaskor/

A koncerten Fülep Márk és Gábor József közös átiratait is hallhatjuk, mindhárom altfuvolára készült:
Mendelssohn: Dal szöveg nélkül Op. 19. No 6.

Mendelssohn: Dal szöveg nélkül Op. 30. No 1.

Mendelssohn: Dal szöveg nélkül Op. 38. No 2.

A zene forrása: Parlando

Pikolós…

2018 10 03

…gyöngyszemek

Visszautalva egy korábbi bejegyzésemre… (http://www.czeloth.com/blog/?p=1141) … végre felbukkant az a koncert a BMC Youtube csatornáján, amire nyár elején nem tudtam elmenni.

Kanyó Dávid fuvolaművész tizenöt éve pikolózik a Budafoki Dohnányi Zenekarban, ahol eljátszotta már a szimfonikus repertoár zömét. Célul tűzte ki a pikoló népszerűsítését, új művek bemutatását, melyben partnere ezen az esten Réti Balázs zongoraművész, akivel régóta kamarapartnerek.

A műsorban Gyöngyösi Levente és Mike Mower egy-egy szonátája mellett magyarországi bemutatóként Gary Schocker műve is helyet kapott egy ősbemutató társaságában.

Kanyó Dávid - pikoló
Réti Balázs - zongora
2018. június 8. Budapest Music Center - Könyvtár https://info.bmc.hu/hirek/2187

Műsor:
Gary Schocker: Szonáta - magyarországi bemutató
Gyöngyösi Levente: Szonáta
Gajdács Armand: Szvit - ősbemutató
Mike Mower: Szonáta
Eugéne Damaré: Le Merle Blanc (ráadás)

Katherin Hoover

2018 09 27

1937 – 2018

Múlt pénteken hunyt el az amerikai zeneszerőznő és fuvolás Katherin Hoover, akivel ezeken az oldalakon korábban többször is foglalkoztam - egy önálló posztban és a 3 zeneszerzőnő sorozatban is megtalálhatjuk. Katherin Hoover még ahhoz a fuvolás generációhoz tartozott, aki William Kinkaid-nél tanult fuvolázni. Művei között bőven találunk fuvolaműveket is, de nem csak saját hangszerére komponált.

Érdekesség, hogy egyik utolsó fuvolával kapcsolatos műve, a Mountain and Mesa első tételének címe “Hungarian Lassú” - amely a kelet-európai cigány folklórból, annak ritmikai és dallamvilágából merít. A második tétel a zeneszerzőnő kedves témája, amely az észek-amerikai indián kultúrához kapcsolódik, címe Hopi Lullaby. A harmadik tétel Dizi Dance a kína zenei hagyományát idézi meg.

Itt és most következzék a “Hungarian Lassú” Audrey Emata előadásában:

Katherin Hoover kompozíciós megközelítésére jellemző, hogy szívesen merít más tájak vagy korok zenei világából is. A Középkori szvit azért is érdekes, mert Guillaume de Machaut egy témáját járja körül közel 20 percen keresztül, de a mű alapélménye Barbara Tuchman A Distant Mirror című könyv volt, amely a XIV.századi Franciaországba repíti az olvasót. A szerzőnő összesen három fuvola-zongora művet írt, ez tehát az egyik, amelyet itt teljes terjedelmében hallhatunk Kate Sekula előadásában, Joseph Baeshore zongorakíséretével. A tételek:

I. Virelai
II. The Black Knight
III. The Drunken Friar
IV. On The Betrothal of Princess Isabelle of France, Aged Six Years
V. Demon’s Dance

Szólódarabjai

Itt alább következnek Katherin Hoover szólódarabjai, a címekre kattintva különféle előadóktól hallgathatjuk meg őket, a Kokopeli-t például a szerző előadásában, hogy fuvolázásáról is képet kaphassunk.
Reflections, Op. 25 (1982) - Kate Steinbeck
Kokopeli, Op. 43 (1990) - a szerző előadása:

Winter Spirits, Op. 51 (1997) - Emma Resmini
To Greet the Sun (2004) - Wendela van Swol
Spirit Flight (2012) - Wendela van Swol
Etűdök fuvolára (2011)

Találtam egy kottaképet is a Kokopeli-ből, azoknak, akik követni is szeretnék az elhangzottakat:

Katherine Hoover: Kokopelli for Solo Flute by Allison Q. Kessinger

Ahogy fentebb említettem a zeneszerzőnő szívesen merített inspirációt más művészetekből, és gyakran foglalkozott kompozícióiban az észak-amerikai indiánok zenei világával - az itt következő darabban ez a két forrás találkozik. A Winter Spirits-et Maria Buchfink festőnő egyik alkotása inspirálta. A mű tonális úton jár, de némi modern technikát is alkalmaz. A darab a szerzőnő talán legkifejezőbb fuvolaszólóra írt műve, amelynek első oldal itt látható:

Két előadást is mellékeltem, érdekes, hogy az előadások ideje meglehetősen eltérő.
Az első koncertfelvétel Emma Resmini-től, rá hivatkoztam már a Katherine Hoover-el foglalkozó első posztban:

A második felvétel egyfajta videóclip, Violeta Gil-től:

Bach ~ Esz-dúr szonáta

2018 09 25

BWV.1031

E hónap utolsó bejegyzéseként, kísérletképpen elkészítettem az Esz-dúr szonáta gyakorló változatát - vagyis csak a billentyűs hangszert fogjuk hallani. Az első tétel orgonával és csembalóval is elérhető, a többi csak csembalós. Úgy ítéltem meg, hogy a csembalót jobban lehet hallani különféle akusztikai körülmények között is, míg az orgonát inkább fejhallgatós hallgatáshoz ajánlom. Elképzelhető, hogy még más műveket is elkészítek ilyen módon, még nem tudom biztosan…

Az ikonokra kattintva (jobb egér és fájl/hivatkozás mentése másként) le is tölthető az mp3-as fájl, sima kattintással pedig lejátszható (elvileg…):

I.tétel (orgona)

I.tétel (csembaló)

II.tétel (csembaló)

III.tétel (csembaló)

Allemande

2018 09 18

J.S.Bach ~ a-moll partita

Egy korábbi írásművemben már elméláztam azon milyen problémákkal kell szembesülni annak - tanulóként avagy tanárként - aki nekilát az a-moll partitának, különösen annak nevezetes Allemande tételének. Akkor több különféle hangszeres verzió mellett neves fuvolások sajátos megoldásait mellékeltem.

Hosszas fejtörés után itt és most két egymástól eltérő koncepció került egy posztba, amelyben egy fuvolás - éspedig igen neves és kitűnő fuvolás - valamint egy teljesen más hangszeres területről érkező művész áll neki a tételnek mesterkurzus keretében.

Az első anyagban Dieter Flury - a Wiener Philharmoniker szólófuvolása volt 1981től - tanítja az anyagot a Carnegie Hall  Master Classes sorozatban, hiszen a fuvolaművész, bár a zenekartól nyugdíjba ment szóló- és tanári tevékenységét továbbra sem adta fel.. sőt… Sajnos az anyag nem tűnik teljesnek (alig 20 perces), de így is elég jó képet kaphatunk milyen irányba terelgeti alkalmi növendékét - Annie Wu-t - Dieter Flury.

A másik videó kicsit hosszabb, abban Benjamin Zander, karmester okítja alkalmi tanítványát, Carlos Aguilar-t a tételre. A karmester egyébként a Boston Philharmonic Orchestra művészeti vezetője és külön sorozatban foglalkozik fiatal művészekkel, a legkülönbözőbb hangszereken és művekkel. Benjamin Zander egyébként csellózni tanult, korábban pedig Benjamin Britten-től tanult zeneszerzést, valamint Gustav Holst lányától zeneelméletet. Megközelítése azért lehet érdekes, mert eleve más nyomvonalon indul el, mint egy fuvolás.

Számomra mindkét videó igen gondolatébresztőnek és hasznosnak bizonyult, viszont személyes reflexióimtól ezúttal megkímélném a Kedves Olvasót. Beszéljenek az anyagok önmagukért, nem is fűznék hozzá többet, hanem inkább mellékeltem egy kottalapot a könnyebb követhetőség kedvéért, csak az elsőt, ott úgy is eldől minden…

Inegál játék - Csalog Benedek előadása

2018 09 11

Moszkva ~ 2017

Csalog Benedek előadását hallhatjuk négy részben a francia inegal játékról, amelyre 2017 novemberében került sor a Moszkvai Állami Konzervatóriumban. Az anyag vélhetően ugyan az, amelyet az előadó nálunk is feldolgozott és hírdetett a A 18. század fuvolazenéje: Csalog Benedek rendszeres kurzusai című Facebook csoportban.

Az itt következő kb. 1 óra 45 percnyi előadás egyben hangzott el, de itt két 30 perces, egy 15 és 20 perces részből áll - ez nagyon jó, mert így könnyebb beosztani, ráadásul négytételes, barokk szonátára emlékeztet… A cirill betűs címek ne riasszanak el senkit, mert Csalog Benedek angol nyelven beszél, tehát nem csak stiláris ismereteink zsinórmértéke lehet az előadás, hanem angol tudásunk próbaköve is - tréfán kívül: nagyon ajánlom….

1.rész

2.rész

3.rész

4.rész

Magyar Rádió Hangtárából

2018 09 08

mostanság

Összeszedtem néhány műsort a Bartók Rádió hangtárából az elmúlt hetekből - természetesen fuvolás vonatkozásúak - amelyeket lehet, hogy sokan elvétettek a nagy meleg miatt, viszont érdekesek. A sorrendet az határozta meg, hogy melyik műsor tűnik majd el legkorábban a hangtárból, tehát melyik volt a legrégebben. Az első és az utolsó adás az Ars Nova című műsor részlete, a kezdőpontokat igyekeztem pontosan beállítani. Jó hallgatást kívánok - amíg lehet!

Emanuel Pahud szólóműveket játszik

Az első anyagban Emanuel Pahud új szólólemezéről hallunk részleteket, többek között elhangzik Nielsen egyperces is, amelyet eddig nem ismertem:

1. Toru Takemitsu: Air (1995),
2. Carl Nielsen: The Children Are Playing (1920-21),
3. Matthias Pintscher: Beyond (a system of passing) (2013)

A Magyar Rádió Hangtárában:
hangtar.radio.hu/share-3-20180813_220000

Bálint János és Gábor József hangversenye

Helyszín: Bartók Béla Emlékház, 2011. február 27.
1. Kodály Zoltán: Epigrammák - No. 1,2,3,5,7
2. Bartók Béla: Román népi táncok,
3. Dohnányi Ernő: Ária Op. 48. No. 1.,
4. Gioacchino Rossini: La danza,
5. Camille Saint-Saëns: Desz-dúr románc Op. 37.,
6. Liszt Ferenc: II. magyar rapszódia,
7. Bartók Béla: Este a székelyeknél

A Magyar Rádió Hangtárában:
hangtar.radio.hu/share-3-20180817_193500

Virágh András Gábor ~ Fuvolaverseny

Az új művet Matuz Gergely szólójával hallhatjuk. A mű előtt beszélgetést hallhatunk a zeneszerzővel.

A Magyar Rádió Hangtárában:
hangtar.radio.hu/share-3-20180820_221510

Arany a fuvolában…

2018 09 04

Mennyi is?

Az aranyfuvola-kultusz és őrület a nyolcvanas évek közepén bontakozott ki amikor a kedvező világpiaci helyzet és a fuvolafejlődés pályaívének egybeesése miatt a nagyobb cégek sorozatban kezdték el gyártani a különféle magas karátszámú hangszereket.

null

Ez a hullám annyira erősnek bizonyult, hogy még az akkori Magyarországra is begyűrűzött és itt is megjelentek az aranyhangszerek - nálunk Kovács Lóránt, Drahos Béla, Pröhle Henrik, Horgas Eszter és később Bálint János nevével (megpróbáltam időrendi sorrendet írni…) társíthatta a közönség azt a jelenséget. Sőt még az olyan öreg rókák is elcsábultak és beszereztek egy ilyen hangszert, mint Auréle Nicolet.

Természetesen az aranyfuvola terjedésének nagy lendületet adott Sir James Galway - akiknek ezek a “high-end” hangszerek személyiségének részévé és védjegyévé is váltak. A későbbi évtizedekben pedig felnőtt egy olyan fuvolás generáció is, akik már magasabb tanulmányaikhoz mindenképpen aranyhangszert használtak és a hangszertechnikát illetően ezekhez a fuvolákon “szocializálódtak”. Egyértelmű különbség érzékelhető amikor valaki már viszonylag korán “rááll” az aranyhangszerre és nem “csak úgy” vesz egyet magának később, “felnőtt korában”.

Az arany árának alakulása 1970. óta.

(forrás: https://www.goldato.com/hu/aranylexikon)

A világ azonban nem állt meg és mára az arany ára a sokszorosára emelkedett. Ázsiában még ma is 5, 10 perc kipróbálás után veszik meg a fiatalok a drága modelleket, de a gyártók lázasan keresnek olyan eljárásokat, amelyekkel optimalizálhatják az aranyfuvolák ár-érték arányát - hiszen ilyen gazdasági környezetben az aranyfuvola csaknem megfizethetetlenné válik.

De mennyi is az annyi - vagyis a konkrét aranytartalom - amikor aranyfuvolát veszünk? Hogy pontos képet kapjunk az ezzel kapcsolatos eljárásokról - még mielőtt a bankszámlánkat kiürítenénk - látogassunk el ismét a Powell Inc. egyik, fuvolaépítéssel foglalkozó blogjára. A téma annál is inkább aktuálisnak és érdekesnek ígérkezik, mert az idei Budapest Flute Academy egyik kiállítója a Powell cég volt, így a hazai fuvolások találkozhattak már az Aurumite® modellel. A fenti cím - az eredeti cikk címe is - tehát önmagáért beszél, vágjunk is bele, de előtte érdemes az alábbi háromszög-ábrát szemügyre venni, igen szemléletesen kiderül belőle, hogy miért van az, hogy az aranyfuvola néha sárga, vörös, sőt olykor felér színű.

Az arany ötvözetei és azok színei

(forrás: https://www.goldato.com/hu/aranylexikon)

Az utóbbi években a nemesfémek ára az egekbe szökött. Ebben a környezetben könnyen elhihetjük, hogy a fuvolában több az arany, mint amennyit valójában tartalmaz. Itt következik néhány tip amely talán megkönnyíti az aranyfuvolák értékelését:

“Solid Gold” - általában azt jelenti, hogy a fuvola valamilyen karát számú aranyból készült 10 és 24 karát között. Egy tétel, ami 24k-os 100% aranyból van - míg egy 14k-os 58.4% aranyat tartalmaz. A legtöbb 14k-os arany ötvözet, amely nemesfémeket (mint ezüst és palládium) is tartalmaz, vagy nem-nemesfémeket, mint réz és nikkel. Az ötvözetek fémtartalma gyártónként változik.

“Low Karat Alloys” - mivel az arany ára egyre magasabb az alacsony karátszámú ötvözetek egyre elterjedtebbek, ezek kevesebb mint 10k aranyat tartalmaznak. A Tiffany 175. évfordulójára létrehoztak egy alacsony karátszámú rózsa-aranyat “Rubedo” védjeggyel. Ezt a tendenciát követik a gyártók is, hogy a fuvolásoknak elfogadható áron kínáljanak fuvolákat.

null

Tiffany - Rubedo Collection

“Gold Filled” - lényegében egy rétegelt termékről van szó, ahol a külső réteg az arany és a belső réteg
egy kevésbé drága fém, mint az ezüst vagy a réz. Amerikában az FTC (Federal Trade Comission) szabványa határozza meg hogyan kell ezeket a termékeket felcímkézni. Például ha a termék 14k-os és “Gold Filled” akkor a termék teljes súlyának 5%-a (1/20ad része) 14k-os aranyból kell legyen; jele: “1/20 14k GF”.

“Gold Clad” - ez a “Gold Filled” variánsa. Ellentétben a “Gold Clad” hangszerekkel, a Powell cég szabadalmaztatott egy Aurumite® nevű anyagot, amely egy viszonylag vastag arany réteget tartalmaz és lehet akár kívül vagy belül a csőben. Például, a Powell 14k-os Aurumite® fuvoláján a belső aranyréteg adj a cső súlyának 22%át, amely 58.4% arany. Így a 22% 58.4%a végül 13% aranyat eredményez, amely sokkal több mint amennyit egy “Gold Filled” termékben általában találhatunk.

null

9k Aurumite® modell - az aranyréteg kívül van

“Gold Plated” - olyan hangszerek ahol egy mikroszkópikus vékonyságú arany réteget visznek fel elektrolízissel vagy kémiai úton egy kevésbé értékes fémből készült al-rétegre, amely ezüst vagy nikkel-ezüst. A réteg vastagsága mikronban értendő [az eredeti szövegben "microinches or microns" szerepel]. 1 mikro-inch (0.000001”) egyenlő 0.0254 mikron, és az arany karátszáma, amely a réteget alkotja különféle lehet. Az FTC szabványa szerint az aranyozásnak legalább 2.5 mikronnak kell lennie, amely 0.0001 mm. Összehasonlítás képpen az aranyréteg az Aurumite® fuvolán általában 0.003, amely azt jelenti, hogy durván harmincszor több aranyat tartalmaz, mint egy aranyozott fuvola.

14k Aurumite® modell - az aranyréteg belül van

Az aranytartalom összehasonlítása 14k esetében:
14k Metal Gold Index

Solid gold 58.4
Low karat gold ( 5k) 20.8
Gold clad 12.8
Gold filled 2.9
Gold plated 0.5

Ha arany fuvolát szeretnénk a sűrűséggel összefüggő akusztikai tulajdonságai miatt, azok a hangszerek jöhetnek szóba, amelyeknek magasabb az aranytartalma. Ezt a “Solid Gold”-ban találjuk meg, ezt követi az Aurumite 14k-os modell. Általánosan elfogadott tény, hogy a fémnek van a legjelentősebb hatása a hangra, mivel ez érintkezik közvetlenül a rezgő légoszloppal. Ha azonban inkább esztétikai szempontok vannak előtérben a “Gold plated” vagy a “Gold clad” a gazdaságosabb megoldás. De ne feledjük, hogy az aranyozás idővel kopik, míg az Aurumite® fuvola külső aranyrétege rendkívül tartós. A Powell cég több mint 25 év garanciát ad az Aurumite® fuvolára, amely minőségi teljesítményt nyújt.

forrás: http://www.flutebuilder.com/ (a Powell cég blogja)

Becsületrend Sir James Galway-nak

2018 08 21

A Francia Becsületrend legmagasabb fokozatát (Commandeur de l’ordre des arts et des lettres) veheti át Sir James Galway művészi pályájának elismeréséül. Nem nagyon tudok más fuvolaművészt mondani, aki egész életében annyit gyakorolt volna - a mai napig is - mint ő. És nem tudok mondani még egy olyan fuvolaművészt, aki ekkor hatással lett volna a fuvolázásra és a fuvolázás nemzetközi koncertéletben elfoglalt szerepére, mint ő.

Bár Galway intézményesen csak rövid ideig tanult Párizsban - Gaston Crunelle osztályában - mindig is a francia fuvolaiskola tanítványaként hivatkozott magára - teljes joggal, hiszen ezt a hatást az angol iskolán keresztül is egész korán megkapta és a mai napig tanításával ezt képviseli. Talán ez a magas elismerés nem csak kimagasló művészi életművének szól, hanem a francia fuvolaiskolához való tartozásának pecsétje is. Amennyire tudom Jean-Pierre Rampal a másik fuvolás, aki Becsületrendet kapott.

Ma már nálunk a fuvolásoknak nem kell őt bemutatni, de összeállítottam azt a három felvételt, amelyet talán kevesebben ismernek itthon. Az első az egyik kedvencem, az 1989-es Harewood House-beli hangversenyből egy részlet Phillip Moll zongorázásával - azért ezt, mert nem sokkal később a művet élőben is hallhattam velük. A videó alatt az egyik komment írója Marisa Robles, - a hárfaművésznő, akivel Galway oly sokszor adta elő Mozart Fuvola-hárfa versenyét - a következőt írja: “So beautiful Jimmy.!! You are and always have been the greatest!!! Love YOU.xx”

Ehhez én sem tudok többet hozzá tenni. Csak annyit még:

GRATULÁLOK!

Ravel ~ Habanera

Bach ~ Triószonáta, BWV 1079 II. Allegro Moderato
Kyung Wha Chung, Phillip Moll és Moray Welsh (Concertgebouw, Amsterdam, 1979)

Joaquin Rodrigo ~ Fantasia para un gentilhombre (Sir James Galway árirata). A kép és hangminőség sajnos nem tökéletes, de így is érzékelhető az elképesztő hangi, technikai és megformálásbeli magabiztosság, valamint külön felhívnám a figyelmet 19:30nál a kadenciára…
New York Philharmonic, Zubin Mehta, Lincoln Center, valamikor 1978 után.