Popp ~ Vadász galopp

Galop Brillante for Flute and Piano

Egy időben kutattam, hogy léteznek e lovaglással kapcsoltban fuvola darabok, de mindössze ezt az egyet találtam. Aki tud másról is tudassa velem…. Gyanítom, hogy az eredeti kottát én hoztam be az országba és a mű tőlem terjedt el mindenfelé.

A szerzői szándék nyilvánvaló: ügetést követően (ez a Bevezetés) vágtatunk és még ugrunk is közben. De a programzenei magyarázatnál talán fontosabb, hogy a második percél kezdődő “lassú rész” tempóváltása nincs jelezve a kottába – ez a mi önkényes, előadói hozzátételünk. Érdekes módon – talán e felvétel nyomán – mások is így kezdték el játszani a darabot…

A saját felvételem túl egy másikat is mellékeltem – egy videót – ahol az előadok szintén élnek ezzel a rejtett lehetőséggel.

Elő felvétel – Vitányi Jelena ~ zongora

Karen és Chris Romig előadása

Kategória: Napról-napra, mp3 | Címke: | Szóljon hozzá most!

BeatBox

Viviana Guzman-al

Az Altus művésze, Viviana Guzman vezet be minket a beatbox alapjaiba a Flute World San Francisco megnyitójának keretében. A videó kb. 24 perces, de a lényegi rész körülbelül 15 perc, tehát teljesen belátható terjedelmű.


Viviana Guzman-tól máig csak ez az egy lemezem van, de azt nagyon szeretem:

Le is tölthetünk tőle a CdBaby oldalról, itt a művész oldala. Ez itt a művésznő legújabb anyaga, de találunk klasszikus felvételeket is, így például a Telemann Fantáziákat. Persze, aki beírta a portfóliójába, hogy webes ismeretek az azt is tudja hogyan lehet letöltésből cd-t csinálni. Azért legközelebb leírom…

Kategória: Napról-napra, fuvola-gitár, videó | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Ritka felvételek no.1 ~ Galway-Debost

Telemann duók

Felújítva egy régi sorozatomat elsőként egy nagyon érdekes hanganyag kerül terítékre ezen a héten. Amennyire tudom, ez az egyetlen felvételsorozat ahol Galway fuvoladuókat játszik kíséret nélkül egy másik fuvolással. A kazettát szó szerint a kukából mentettem meg. Modern, CD-s kiadása úgy tűnik nincs, csak használtan lehet kapni kazettán és bakelit korongon. A művészek a méltán kedvelt Op.2-es sorozat h-moll szonátáját játszák. Sir James Galway a bal csatornán hallható, Michel Debost a jobb oldalon. A felvétel 1975-ben készült.

Fuvola – James Galway, Michel Debost
Hangmérnök – Roger Ducourtieux

Kattintsunk a gramofon ikonra!

Kategória: kép, mp3 | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Breaking!

A szimfónikus zenekarok belső, szociális/szakmai dinamikája mindig rejtély volt számomra. És a most következő meglepő vagy inkább sokkoló információval bizonyosan nem kerültem közelebb a dolog jobb megértéséhez. A hír – a jéghegy csúcsa – úgy hangzik, hogy Silvia Careddu (nyáron írtam róla itt) nem tölti ki próbaidejét sem a Bécsi Filharmonikusoknál, mint szólófuvolás és az évad végén elhagyja az együttest. A hírről itt olvashatunk, de ez is még a jeghegy csúcsa. Nem ismervén a részleteket csak annyit tennék hozzá: kívülről nézve érthetetlen, hogy egy együttes kifogásokat támaszt egy új taggal szemben aki már egyszer megfelelt egy giga-próbajátékon.

A művésznőről annyit, hogy 2001-ben ő nyerte meg a genfi versenyt, ő volt Emanuel Pahud partnere a Bach-szonáták összkiadásában, és korábban ő volt a Bécsi Szimfónikusok szólófuvolása, valamint emellett a berlini “Hans Eisler” Főiskola fuvolaprofesszora.

Kategória: Napról-napra, videó | Címke: | Szóljon hozzá most!

150

150 éve született F.M. Alexander (1869 -1955)

Egy kicsit megkavarodtak a bejegyzések, mert a múltkori kottaletöltős történetet előre kellett hoznom, mert az anyag 22-én már el fog tűnni. Így a 150 éve született Frederick Matthias Alexander-ről – az Alexander Technique megalkotója - készült poszt egy kissé hátrébb került – természetesen az Ausztrálok kiválósága január 20-én született, tehát a mai naphoz képest két nappal korábban, és ennek idén már 150 éve.

Kevesen tudják, hogy egész pontosan az Ausztrália déli partjainál található Tasmánián látta meg a napvilágot, mint ahogy azt is, hogy anyja bába volt, és az ifjú Alexander mellette segédkedett. Az Alexander Technique világában csak FM-nek nevezett Alexander-nak volt egy fiú testvére is, A.R. – vagyis Albert Redden Alexander – aki első tanítványa és asszisztense lett. Később végig az Államokban tartózkodott, aminek fontos jelentősége volt a AT elterjedése szempontjából. Maga Alexander is a Második Világháború éveiben az Egyesült Államokban élt.

Itt és most nem taglalom a technika főbb alapelveit, ezt több korábbi posztomban is megtettem, inkább következzék néhány érdekes tény Alexander-el és a ő munkásságával kapcsolatban:

- Alexander soha nem hívta a művét Alexander Technique-nak, mindig úgy hivatkozik rá, mint  “work”.

- F.M. soha nem végezte el az általa Londonban alapított iskolát.

- Az un. első generációs AT tanárok, magától Alexander-től tanulták a technikát és ők sem végezték el az Alexander által alapított iskolát.

- Bár Alexander több könyvet is írt munkálkodásairól az AT-nek írott metodikája soha sem volt, még a tanárképzés vonatkozásában sincs ilyen mű – a technika és a vele kapcsolatos alapelvek generációról-generációra adódnak tovább.

Néhány név az első generációs tanárok közül:

~ Albert Redden Alexander, (1874–1947). F.M. testévre és első tanítványa
~ Max Alexander, (1916–1997), 1933. A.R. fia.
~ Marjory Barlow , (1915–2006), 1933. F.M. nővérének a lánya,  Bill Barlow felesége.
~ Dr. Wilfred “Bill” Barlow, (1915–1991), 1936. Ő alapítja 1958-ban a STAT-ot (The Society of Teachers of the Alexander Technique).
~ Marjorie Barstow, (1899–1995), 1931. (Gyakran keverik Marjory Barlow-val)
~ Walter H. M. Carrington, (1915–2005), 1936. (Itt olvashatunk róla).

10 mítosz (tévhit) az Alexander Technique-el kapcsoltban, Bruce Fertman-tól (itt a teljes videó is, ahol bővebben kifejti az alábbi, általam kivonatolt gondolatokat):

1.) “Az AT a testtartásról szól” – az AT a külső-belső rugalmasságról szól

2.) “Az AT az egyenes tartásról szól” – a testben nincsenek egyenes vonalak, és az AT-ben nem kell semmit valahogy csinálnunk. Sokkal inkább a test hatékony és élvezetes használatáról van szó.

3.) “Az AT segítségével másképp tartjuk a nyakunkat” – inkább arról van szó, hogyan hagyjuk abban a tartást magát.

4.) “Az AT a testről szól” – az AT Rólad szól, arról, hogy lépsz kapcsolatban magaddal és a világgal, milyen minőségű a cselekvésed.

5.) “Az AT a test szimmetriájáról szól” – nincs szimmetria a természetben és az emberi testben sem. A szimmetria nem a harmónia és anem a test alakja.

6.) “Az AT-ben lényege az egyensúly” – az ember számára nem létezik egyensúly, mindig (miko)mozgásokat végzünk, hogy fenntartsuk az egyensúlyunkat, és ez jó dolog.

7.) “Az AT lényege a helyes légzés” – a légzés nem aktivitás, hanem megtörténik.

8.) “Az AT-ben nem mindegy hogyan állunk a lábunkon -valójában a földön állunk.

9.) “Az AT a lazításról szól” – az AT sokkal inkább egyfajta könnyed készenlétet tanulunk meg, amelyben semmi rendkívülire nem készülünk, csupán készen állunk bármire, ami megtörténhet. És hogy hogyan tudunk erőltetés nélkül visszatérni ebbe a nyugodt készenléti állapotba.

10) “Az AT arról szól, hogyan álluk fel és ülünk le, sétálunk, stb… megfelelően” – a testünk nem mechanikus, az AT segítségével  megtanulhatjuk mennyire jól tervezett az emberi test.

Számtalan idézet kering az interneten tőle, ezt az alábbit azért választottam, mert pontosan illeszkedik a hangszeres gyakorlás buktatóihoz:

Azaz: “A Technikám a külső ingerekre adott akaratlan és nem szándékos reakciók felfüggesztésén alapszik, így elsősorban egy olyan technika, amely az emberi reakciók kontrollját fejleszti”.

- F.M. Alexander -

Alexander munkásságát azóta a neurológia és más tudományok számtalan esetben támasztották alá, sőt úgy tűnik az általa megfogalmazott alapelvek nem csak a művészi munkában, de a modern életforma mindennapjaiban is elengedhetetlenek. Magyarországon az Alexander Technique csak a 90-es évek közepétől Magyari Back Anna tevékenysége nyomán kezdett kibontakozni, előtte nálunk F.M.műve nem volt ismert. Nemzetközi szinten rengeteg művész találta hasznosnak és foglalkozik AT-el, csak néhány név a sok közül: Victoria Beckham, Josh Brolin, John Cleese, Ben Kingsley, William Hurt, James Earl Jones, Paul McCartney, Paul Newman, Sting, Jeremy Irons, Quentin Tarantino, Yehudi Menuhin, Keanu Reeves, Hilary Swan…

A legismertebb AT fuvolások többek között Sir James Galway, Gary Schocker, Lorna McGhee (és persze sokan mások…), de még is, az évforduló alkalmából egy általam mostanában felfedezett fuvolást, Alexander Murry-t mutatom meg (még a keresztnév is stimmel…), aki többek között a nemzetközileg is ismert modern-fuvolás, Camilla Hoitenga tanára is volt (a művésznő nem rég járt Budapesten – úgy hírlik idén ősszel is erre jár majd…). Őt látjuk az alábbi képen, ahol 83 éves, a kép önmagáért beszél… Tőle Gaubert Nocturne et Allegro scherzando-t halljuk, meglepően nyugodt megformálással.

Alexander Murray – fuvola, Martha Goldstein – zongora

Kategória: Napról-napra, mp3 | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Early January

Louis Anthony deLise kompozíciói

Ha azt mondom ingyenesen letölthető az elég vonzó? Remélem, hogy igen, sőt segítséget is adok hozzá.

A történet a következő: a Fluteproshop egy kitűnő bolt, csak kissé nekünk messze van, mert az Egyesült Államok keleti partján található Wilmington városban. Azzal együtt, hogy a bolt elsődlegesen magas minőségű fuvolák forgalmazásával foglalkozik mindig van ingyenesen letölthető anyaguk is. Idén egy sorozatot kezdtek, amelyben minden hónapban egy-egy előadási darabot lehet beszerezni náluk, tehát év végére – értelem szerűen – 12 fuvola-zongora (hárfa) kompozíció boldog tulajdonosai lehetünk. A megjelenés minden hónap 11 én esedékes, az anyag – kotta és hangfelvétel – pedig 22-ig érhető el. Három hónaponként lesz egy kötetünk a sorozatból, melynek zeneszerzője Louis Anthony deLise. Az elsőt már le is töltöttem és nagyon jónak tűnik, összesen egy oldal a fuvolaszólam és zeneiskolában is játszható a darab.

A letöltés a következő módon történik: elmegyünk erre a linkre itt, és a ADD TO CART gombot megnyomjuk. A kotta ára 0 dollár, tehát nincs mitől tartani. Ekkor már a fizető oldalra jutottunk, itt CHECKOUT gombot kell megnyomnunk és a következő oldalon ki kell töltenünk pár adatot, de csak azt írjuk be ami kötelező. Utána jön a Countinue to payment method gomb, de itt már nem kell választanunk fizetésmódot, mert nem kell fizetni, hanem kapunk egy megerősítést – és már tölthetjük le a kottát, ahogy az alábbi képen látjuk:

Az első darabot a cikk elejln vagy itt is meghallgathatjuk:

Kategória: Napról-napra, link, mp3, új kotta | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

7/11 légzés

újra…

A 7/11 légzésről már volt szó korábban, de a téma megérdemli, hogy újra előkerüljön. Most Linzy Bonham, stressz terapeuta blogja alapján vesszük elő a témát, de ezúttal videós segítséget is kapunk, amelyben Alec Stansfield magyarázza el a légzést, majd ezt követően egy 20 perces videó segítségével gyakorolhatjuk is a technikát.

Ez a légzésfajta – sok más előnyös hatása mellett – kitűnően alkalmazható koncertek előtti gyakorlat ként is. Annyit mindenképp le kell szögeznem, hogy aki fellelkesedve mondjuk a holnapi koncertje előtt kezdi el gyakorolni ezt a légzésmódot nem valószínű, hogy jelentős sikert ér el vele. Előbb ezt is gyakorolni kell – stresszhelyzet nélkül – otthon, később napközben bárhol, majd kisebb-nagyobb megterhelést jelentő szituációkban. De ez a légzés segíthet akkor is ha nehezen tudunk elaludni.

Kezdetben nem feltétlenül kell a 7/11 arányhoz ragaszkodnunk ha az kényelmetlen – a lényeg, hogy a kilégzés legyen a hosszabb.

1) Feküdjünk a földre, kényelmes, de nem süppedős helyre.

2) Lélegezzünk ki természetes módon majd 1-től 7-ig számolva lélegezzünk be.

3) Folytatva a számolást lélegezzünk ki 1-től 11-ig számolva.

4) Folytassuk ezt a folyamatot 5-10 percig, amíg érezni kezdjük a hatását.

Itt pedig következzen a videó:


Kategória: Napról-napra, hangszeres wellness, videó | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Blog frissítés, avagy a wordpress

Az 5 perces telepítés – ami legalább 2 nap

Az nem úgy van, hogy csak úgy blogolunk, írjuk a bejegyzéseket és kész. Nagyon komoly technikai háttér kell hozzá és ha valakinek nincs webes ismerőse az eléggé ki van szolgáltatva a technikának. De a legjobb ha a magunk urai vagyunk ebben az ügyben – ahogy e sorok írója. Persze ennek az ingyenességnek ára van, amiért idegekkel és idővel fizetünk.

Ahogy korábban írtam eljött az ideje a blogom frissítésének. Ezt a blogot egy nagyon alacsony verziószámú WordPress működtette, de szolgáltatói oldalról olyan szerverfrissítések történtek, amelyek már a blog működését veszélyeztették. Tehát eljött a frissítés ideje, sőt elkerülhetetlenné vált, ugyanis tőlem a világ végéig maradhatott volna az a verzió amit használtam. Azt hihetnénk ennél mi sem egyszerűbb, de nem. Főleg ha 3 verzió különbség van a jelenlegi és a most futó blog között. Ilyenkor soha sem szabad a legújabbra frissíteni, max 1-2 verzióval magasabbra – tapasztalatom szerint.

Nos, itt van nekünk a WordPress (erős a késztetésem, hogy csupa kisbetűvel írjam, mint Nemecsek Ernő-t a Pál utcai fiúk-ban), aki ugye a világ legnépszerűbb blog-rendszere és úgy reklámozza magát, hogy 5 perc alatt telepíthető a cucca. Elárulom, ilyen nekem még soha az életbe nem sikerült. Felfoghatatlan, hogy tudott ez a termék egyáltalán elterjedni, nem hogy sikeres lenni – de komolyan. Elöljáróban még annyit elmondok, hogy nem vagyok már mai gyerek – sőt elárulom nem csak az Y generáció, de az indigó gyerekek kora előtt születtem – de az átlagosnál jóval nagyobbak a webes ismereteim. Nem akarom az Olvasót PHP verziókkal és fájl attribútumokkal untatni, de a wp esetében egy átlagos felhasználó normál ismeretekkel kb 50 helyen bukhat el a telepítés során – gyakorlatilag esélytelen, szerintem ne is kezdjen bele, ha kedves az ideje.

De nézzünk néhány konkrét esetet, ami esetleg másoknak is hasznos lehet. Az egyik telepítésem alkalmával azt tapasztaltam, hogy – ahogy az ilyenkor lenni szokott és ez mérhetetlenül idegesítő tud lenni – minden stimmel, de… a blog sehol. Van a wp-nek a wp-config.php nevű fájlja, a blog gyakorlatilag ezzel azonosítja magát a szerveren (és az adatbázis szerveren) ahol fut. Ebbe kell szépen beírni az adatokat, amit a szolgáltatótól kapunk. De nem mindegy mi a fájl karakterkódolása. Azt akkor tudjuk megadni amikor szövegszerkesztőben kitöltöttük és elmentjük másként. A szolgáltató utf-8-at adott meg és hihetetlen, de ANSI volt a megoldás – ez kb 3 éjszakámba került míg rájöttem. És sehol sem találtam erről cikket, végül véletlenül kezdtem ebbe az irányba gondolkodni.

A másik a mostani eset. A blog most sem indult el természetesen, és természetesen minden stimmelt, vagy tízszer ellenőriztem stb… Úgy hagytam ott éjjel fél kettőkor, hogy akkor holnap visszateszem a régit. Másnap, uram fia mit látok? Ott a belépési oldal és belépek a régi jelszavammal. Máig nem tudom mi történt, teljes rejtély. Talán a szolgáltató babrált valamit, talán frissült valami (vagy törlődött valami…) valahol szerverszinten – soha sem fogjuk megtudni, de nem is fontos. Megy a blog, kész, és azt azért elárulom, hogy ez ilyenkor frenetikus érzés. Olyan mintha a világ zsenije lennék (bizonyos értelemben az is vagyok … :-) ). No lám, nem véletlenül írtam be a pedagógus portfóliómba, hogy webes ismeretek – és NEM felhasználói ismeretek!

De az örömbe némi üröm is vegyült. Ugyanis ebben a wp verzióban lehet ugyan cserélni a fejléc képet, de nincs még drag-and-drop funkció, hanem fel kell tölteni a wp médiakönyvtárába a kívánt képet a megfelelő méretben. Egy bökkenő van: a wp nem hoz létre ilyen könyvtárat magától és csak a hülye hibaüzenetét írja ki, hogy nincs ilyen könyvtár – “köszi a semmit wp”. És még véletlenül sem írja oda, hogy hozzon létre könyvtárat itt és itt, ilyen néven. Nem, elakadtál, kész, véged. És persze jön a  belső alkudozás, hogy jók lesznek a beépített fejlécképek is, majd néha váltogatom őket…

De nálam nincs alku. Ilyenkor persze kiterjedt kutakodás kezdődik, hogy mit írnak erről mások, de a mai napig nem találtam cikket arról milyen néven, milyen attribútumokkal kell ilyen könyvtárat létrehozni, és főleg hol (egyet találtam, de az nem működött erre a verzióra, egyébként egy magasabb számú wp verzióval is volt ilyen élményem). Márpedig jó lenne ha az én blogom fejlécképe nem egy park képe lenne, hanem mondjuk egy fuvola. Ilyenkor fontos az eltökélt webes attitűd – vagyis készítünk egy kávét és addig nem állunk fel amíg nincs megoldva az ügy.

Nem ragozom, az alábbi huszárvágást találtam ki. Mit is mondott Morpheus Neo-nak? Bizonyos szabályokat pedig megkerülhetsz. Megkerestem, hogy a wp belül hol tárolja a képeket:

A fenti elérési út azt mutatja, hogy a wp-n belül a twentyten sablont használom és azon belül találjuk a kérdéses könyvtárat. Itt egyszerűen (mentés után) felülírtam  a képeket fuvolás képekkel, úgy, hogy az eredeti nevüket (és méretezésüket!) meghagytam (ez a felülírás lényege). Még kis ikonokat is kaptak a kezelőfelületen.

Előtte:

Utána:

Persze ezalatt a fejlesztők marketingesei bőszen lengetik a “felhasználóbarát” zászlót és közben a technikai háttér über-bonyolult lett, mára követhetetlenné vált. Hát ennyi, ilyen egyszerű. Csak 2 nap volt…

Kategória: Napról-napra | Címke: | Hozzászólások kikapcsolva

2019

Üdv minden Kedves Olvasónak!

Amint látható a blog új kinézetett kapott, pontosabban frissítve lett – ami sokkal nagyobb kaland… A részleteket egy másik alkalommal írom le és… csak erős idegzetűeknek ajánlom, ugyan is a Worldpress un. ötperces telepítőjéről lesz szó, ami 2 napnál kevesebb még sohasem volt. Ígérem utána visszatérek a fuvolás témákra.

Boldog Új Évet!

Kategória: Napról-napra | Címke: | Szóljon hozzá most!

4. Theobald Böhm Nemzetközi Fuvolaverseny ~ 2019

Yulia Berry ~ Interjú Ludwig Böhm-el

Yulia Berry készített chat-interjút Theobald Böhm leszármazottjával, Ludwig Böhm-el, aki egész életében a nagy előd munkásságának ápolásával foglalkozik. A beszélgetés aktualitását a közelgő 4. Theobald Böhm Nemzetközi Fuvolaverseny adja, amelyre idén októberében kerül sor Münchenben. A felkészülésre még elég idő áll rendelkezésre, tehát, aki most kap kedvet egyáltalán nincs elkésve, még akkor sem ha semmit sem ismer a versenyanyagból. A jelentkezés 2019 szeptember elsején zárul le. A részletes információkat itt találjuk.

A mellékelt zene (amely nem része az eredeti interjúnak) Böhm kompozíciója, a Grande Polonaise, amelyet zenekari kísérettel hallhatunk a 3. Theobald Böhm Nemzetközi Fuvolaverseny egyik zsűri tagjától, Jasmin Choi-tól – egyébként nem rég adott koncertet Budapesten. Érdekesség, hogy nem azt a verziót halljuk amit általában ismerünk (op.16a), hanem a Grande Polonaise egy másik, zenekari kíséretes verzióját (op.16b), amelyben a fuvolaszóló anyaga is kissé eltér a közismert változattól – érdemes figyelni. A videót a beszélgetés végén találjuk, de mellékeltem az közismert változatot is.

Néhány fontosabb cím (az első a versenyé):
www.theobald-boehm-archiv-und-wettbewerb.de
www.theobald-boehm-archiv-und-wettbewerb.de;
www.theobald-boehm-shop.de

Az eredeti cikk itt található

Yulia Berry: Helló Ludwig! Theobald Böhm ük-ükunokája vagy, és valószínűleg az ő nevét minden fuvolás ismeri ezen a bolygón, hiszen fuvolás, zeneszerző és a modern fuvola megalkotója is ő volt – tökéletesítette a modern koncertfuvolát, fejlesztette a fogásrendszerét. Volt más professzionális fuvolás a családban?

Ludwig Böhm: Helló Yulia! Theobald Böhm-nek egy lánya (nem ment férjhez), hét fia (mind megházasodott) és 54 unokája volt. Ma már közel 400 leszármazottja van beleértve a feleségeket és férjeket is Németországban, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Nagy-Britániában, Spanyolországban, Portugáliában, Dél-Afrikában, Namíbiában, az USA-ban, Panamában, Chile-ben, és Ausztráliában. Mindössze egyetlen leszármazott, Katharina Böhm a hivatásos fuvolás, aki a Lipcsei Szimfonikus Zenekarban játszik.

Yulia Berry: Tudsz fuvolázni?

Ludwig Böhm: Vettem leckéket 1985 és 1988 között egy 1870 körül készült Böhm & Mendler fuvolán, de felhagytam vele, mert a nyelvekhez sokkal jobb érzékem volt és, hogy kutatással és sportokkal foglalkozhassak (sí és tenisz), így nem játszom semmilyen hangszeren.

Yulia Berry: Van a család birtokában valamilyen műtárgy, ami Teoblad Böhm-től származik? Ha igen, valamelyik különösen értékes Neked?

Ludwig Böhm: Birtokomban van egy ezüst és három fa fuvola Böhm & Mendler-től és négy másik leszármazottnak van birtokában további fuvolák. Van három olajfestményem Böhm-ről, és más leszármazottaknak szintén vannak festményei. Az általam kezet Theobald Böhm Archívumban mindent összegyűjtök, ami vele kapcsolatos: leveleket, fotókat, cikkeket, koncertműsorokat. Ezen kívül sokat utazom és két hetet töltöttem a Kongresszusi KÖnyvtárban, a Miller Gyűjteményben, ahol fényképeket készítettem az ott fellelhető fuvolákról a katalógusom számára arról a 250 fuvoláról, ami még ma is fellelhető. Természetesen az én mély, 435 Hz-es hangolású, ezüst Böhm & Mendler fuvolám (arany szájrésszel) a legértékesebb számomra. Dayton C. Miller Böhm könyvének angol fordításában (“The Flute and Flute Playing”) azt írja, hogy az ő fuvoláit kedveli a legjobban a gyűjteményében.

Yulia Berry: Lehet tudni milyen ember volt Böhm?

Ludwig Böhm: Barátja, Karl von Schafhäutl – akivel az akusztikát tanult és számításokat végeztek a hangnyílások pozícióját és átmérőjét illetően az 1832-es kónikus és az 1847-es cilindrikus modell esetében – részletes életrajzot adott ki 1881-ben. Lánya, Marie 1898-ban, dédunokája Dr. Karl Böhm pedig 1944-ben írt róla életrajzot. Valamennyien barátságos, nagy tiszteletnek örvendő, univerzális zseninek írták le, aki mindig nagyon elfoglalt volt. A olyan sportokat is kedvelte gyorsgyaloglás, a korcsolyázás és a sakk.

Yulia Berry: Megosztanál velünk valamilyen vele kapcsolatos történeted?

Ludwig Böhm: Nem csak az említett három életrajzot olvastam el, hanem elolvastam Böhm 160 levelét is, amelyeket összegyűjtöttem. Minden levelet, ami ő írt, vagy róla írtak publikáltam a 20 kötetes sorozatom egyik kötetében (a honlapomon megtalálhatóak www.theobald-boehm-archiv-und-wettbewerb.de és www.theobald-boehm-shop.de). Van egy aranyos anekdota 1826ból, amikor Böhm a híres olasz énekesnővel, Angelica Catalani-val készült fellépni két koncerten – de csak az első koncert lett megtartva, mert Böhm nagyobb tapsot kapott, mint az énekesnő, ezért a második koncerten már nem volt hajlandó fellépni vele.

Yulia Berry: Van olyan múzeum, ami Theobald Böhm-ről szól?

Ludwig Böhm: Theobald Böhm iránti érdeklődésem 1981ben kezdődött, amikor a müncheni Municipal Museum halálának 100. évfordulóján nagy kiállítást készített róla, és a múzeum igazgatója számtalan kérdést intézett hozzám, amire nem tudtam válaszolni. Csak annyit tudtam, hogy volt valaki a családunkban, aki csinált valamit a fuvolával. Ettől a pillanattól fogva életfeladatomnak tekintettem, hogy ápoljam az emlékét. Ma 15 fuvolája látható müncheni Municipal Museum-ban és továbi 25 a híres müncheni Deutsches Museum-ban. Továbbá emléktábla került az Altheimer Eck 15 alatti házára, ahol él és dolgozott, de nincs Theobald Böhm múzeum.

Yulia Berry: Nagyon sokat tettél a Theobald Böhm-el kapcsolatos információk felkutatásáért. Ahogy tudjuk, sok zeneszerző írt számára zenét. Minden darabot sikerült összegyüjteni, vagy vannak még hiányzóak? Tervezed a kiadásukat?

Ludwig Böhm: Minden Böhm által írt darabot összegyűjtöttem és mindet újra gépeltem kottagrafikai programmal a muzikológus, Michael Nowotny – a Henle kiadónál dolgozik – segítségével, munkámat Dr. Raymond Meylan zenetörténész ellenőrizte és korrigálta. Az összkiadásom 88 kompozíciót tartalmaz – ezek között 24 mű altfuvolára készült – és 2012-ben került publikálásra, terjedelme 3500 oldal. Szintán összegyüjtöttem 19 olyan művet, amelyeket Böhm-nek dedikáltak, ezeket 2017-ben adtam ki, és kb. 200 oldal a terjedelme. Noha 1500 könyvtárnak írtam levelet két kompozíciót, amit neki dedikáltak még mindig nem találtam meg:

Franz Grandaur – Sérénade mauresque, fuvola és zongora, London cca. 1860
Antoin Sauvlet – Souvenir de la Volga,fuvola és zongora, cca. 1870

Yulia Berry: Melyik a kedvenc darabod Theobald Böhm-től?

Ludwig Böhm: Az egyik nagy kedvencem egy lassú darab a Souvenir des Alpes, no. 5-ös darabja, Andante pastorale, opus 31, 1852-ből.

Yulia Berry: Milyen gyakran játszák a fuvolások Böhm műveit? Értesítenek ha műsorra tűzik a műveit?

Ludwig Böhm: Koncertműsorokat is gyűjtök, amelyekben Böhm műveit játszák. Az op.16-os Grande Polonaise kivételével a művei nem igazán ismertek még a fuvolások körében sem, de az összkiadásom vélhetően változtat majd ezen. Nemzetközi fuvolaverseny is szerveztem 2006-ban, 2011-ben és 2016-ban, ahol a fuvolásoknak sok Böhm művet kellett játszaniuk.

Yulia Berry: Tudnál még mondani néhány szót erről a versenyről?

Ludwig Böhm: A versen célja, hogy még jobban megismerhessük Böhm műveit. Egy 18. századi és egy 20. századi szólódarab mellett a résztvevőknek egy Böhm etűdöt és számos más előadási darabot kell tőle játszani a három fordulóban. Az első díj 5000 euró, a második 300 euró, a harmadik díj 2000 euró. Az első fordulóban egy darabot altfuvolán is lehet játszani, amiért külön díj jár. Van egy másik külön díj is a 20 év alatti résztvevőknek (lásd még: www.theobald-boehm-archiv-und-wettbewerb.de; ). 2016-ban 48 induló volt 22 országból, és a következő verseny 2019-ben vagy 2022-ben tervezzük.

Yulia Berry: Egyébként milyen zenét szeretsz általában?

Ludwig Böhm: A Beatles és a Rolling Stones zenéjén nőttem fel, és főleg pop zenét hallgattam. Amikor 1981-ben a Kansas City-ben tartott amerikai fuvolás találkozóra mentem – amely Theobald Böhm emlékének volt ajánlva – akkor hallottam először a műveit és az első pillanattól megkedveltem. Ugyan ebben az évben szerveztem egy emlék hangversenyt Münchenben, a Cuvilliés Theatre-ben, ahol Böhm maga gyakran játszott. A koncerten William Bennett, Ursula Burkhard, Michel Debost, Irena Grafenauer és Aurèle Nicolet léptek fel, valamennyien Böhm műveivel. A modern avant-garde zenét nem szeretem.

Yulia Berry: Egyike vagyok azon keveseknek, akik ma nyitott gisz-es Böhm fuvolán játszanak fordított bé billentyűvel. Úgy tudom végeztél mostanában egy kutatást arról hány professzionális fuvolás használ ilyet.

Ludwig Böhm: A listám, amely ma élő professzionális fuvolásokat tartalmaz, akik ilyen modellen játszanak 246 főt tartalmaz 23 országból. Legtöbbjük Oroszországban, Ukrajnában és Litvániában él. A két legfontosabb név ma, akik nyitott gisz-es modellen játszanak William Bennett London-ból és Denis Bouriakov Los Angeles-ből. A legtöbb fuvolás, aki kipróbálta ezt az – eredetileg Böhm által létrehozott – megoldást felismerte, hogy ez sokkal logikusabb és jobb rendszer. De amióta Louis Dorus megalkotta a zárt gisz billentyűt Louis Lot segítségével ez a rendszer terjedt el a világon. Nagyon sok nyitott gisz-es fuvolásnak gondot okoz, hogy vevőt találjon ha el akarja adni a hangszerét.

Yulia Berry: Voltak Böhmnek más találmányai is a fuvolán kívül?

Ludwig Böhm: Van egy találmánya, egy új rendszerű zenedoboz (1816), és egy másik Prof. Schafhäutl-el közösen, egy kereszthúros zongora amelyhez egy rezonáns doboz kapcsolódik (1835). Továbbá van szabadalma a kerekek erőátvitelével kapcsolatban, acélgyártáshoz kapcsolódóan, valamint egy speciális, templomtoronyba telepíthető távcső, amelynek segítségével pontosan megállapítható a tűz helye a városban.

Yulia Berry: Számos fuvolafesztiválon tartottál előadást. Van valamilyen érdekes történeted?

Ludwig Böhm: Szeretek fesztiválokra menni és előadást tartani Theobald-ról, voltam Japánban, Ausztráliában, az USA-ban,Hollandiában, Spanyolországban, Olaszországban Horvátországban, Izlandon, Thaiföldön, Lengyelországban és Örményországban. Mindig egy kicsit csalódott vagyok, amikor az előadásommal párhuzamosan koncertet tartanak és emiatt sokan nem tudnak eljönni. Spanyolországban elromlott a projektor az előadásom közben, és ennek az élménynek a hatására most már mindig sajátot viszek. Így a képek minősége is sokkal jobb.

Yulia Berry: Hogyan reagál a hallgatóság, amikor elmondod Böhm ük-ükunokája vagy?

Ludwig Böhm: Az a benyomásom, hogy érdekesnek találják engem és az előadásomat is.

Yulia Berry: Mi volt az utolsó tevékenységed a fuvolázással kapcsolatban?

Ludwig Böhm: 2018-ban szerveztem meg a 3. Nemzetközi Theobald Böhm Fuvolaversenyt fuvolára és altfuvolára, amelynek helyszíne a mücheni Főiskola és a Theater München voltak – illetve a verseny nyitánya ként a zsűri tagjai adtak gálakoncertet Böhm kompozícióiból a Prinzregententheater-ben, amelyet egy közös vacsora követett több mint 100 leszármazottal. Nagyon szeretem ezeket az eseményeket, bár rendkívül kimerítő a szervezés, a rengeteg email megválaszolása, amit a szervezéssel kapcsoltban kapok.
A másik tevékenységem – amit már említettem – hogy 1500 könyvtárnak írtam email-t a két hiányzó műről, amelyet Böhm-nek ajánlottak. 1981-ben levelet küldtem, de 2016-ban email-eket akartam küldeni, és mivel csak a postai címeket ismertem óriási munka volt minden könyvtár email címét kideríteni a Google segítségével.
2017 tavaszán átnéztem a Schott kiadó állományát a Bajor Állami Könyvtárban az 1838 és 1863 közötti időszakot, és találtam 22 levelet Böhm-től 3000 olyan levlé között, ami nem volt helyes időrendbe állítva.

Yulia Berry: Ha lehetőséged lenne vele találkozni mit mondanál neki és mit kérdeznél tőle?

Ludwig Böhm: Ha beszélhetnék Theobald-al természetesen gratulálnék neki a találmányai okán, és feltennék neki pár kérdését, például miért van 1–37 és 45–47 opusz száma és miért nincs opus 38–44? ÉS, hogy ki írta az utolsó művét, az op 47-es Elégie-t?

Yulia Berry: Köszönöm, Ludwig az érdekes beszélgetést! Azt hiszem Theobald Böhm büszke lenne a munkádra, amelyet az ő örökségének szenteltél!

Ludwig Böhm: Köszönöm, Yulia! Nagyon jó kérdéseket tettél fel és jót beszélgettünk!

Jasmine Choi – fuvola
Hochschule der Musik und Theater Zenekara – München, vez.: Sebastian Schwab

Az alábbi pedig a közkézen forgó, jól ismert verzió – ráadásul az általam igen kedvelt Hugh Sung zongorázásával – a helyszín Royal Castle – Varsó. Jasmine Choi – fuvola, Hugh Sung – zongora

Kategória: interjú, link | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!