Barokk fuvola

Arra gondoltam kicsit összefoglalom a barokk fuvolával kapcsolatos múltamat. Már régóta tervezek egy írást ezzel kapcsolatban, de most, hogy részt veszek Csalog Benedek mesterkurzusán nem halaszthatom tovább.

Az 1990-es évek elején került a kezembe először ilyen modell. Úgy alakult, hogy apám, Csetényi Gyula triója, a Magyar Barokk Trió – amely alapvetően modern hangszeres formáció volt – rövid ideig kipróbálta a barokk hangszereket is. A fuvolához egy papírra írt fogástáblázaton kívül semmilyen segédanyagom nem volt, és abban az időben hangzó példát is nehezen lehetett találni. Hamarosan én is vettem egyet, sőt a következő években különféle formációk tagjaiként együtt léptünk fel apámmal barokk fuvolával, többek között Bécsben és Berlinben is. Vagyis két barokk fuvola volt a családban, az enyém világosra pácolt volt. Mindkét hangszert Rudolf Tutz készítette Innsbruckban, közvetlenül tőle vettük.

Életem első darabja, amelyet nyilvánosan adtam elő barokk fuvolán egy teljesen különleges mű volt. Bécsben Mozart Betulia liberata (1771) című operájában játszottunk, amelyben összesen egy alkalommal, az első felvonásban szólal meg a két fuvola. Itt a fuvolák – amelyet eredetileg nyilvánvalóan az oboisták szólaltattak meg – C-dúr hangnemben kísérik a szoprán énekest, oly módon, hogy az első, illetve második hegedűt kettőzik meg. A feladat már csak a hangnem miatt sem volt egyszerű.

A későbbiekben több kamaraművet is megszólaltattunk, de 1994 körül már szólóban is koncerteztem barokk fuvolán. Az első ilyen hangversenyre az első munkahelyemen, a IX. kerületi Ádám Jenő Zeneiskolában került sor, ahol modern és barokk fuvolán felváltva játszottam. Telemann, Händel, Carulli művei szólaltattuk gitáros kollégámmal, Kozma Lászlóval. (Ő ma is kollégám, most is játszottam vele az alábbi videón). Nemsokkal később a Miskolci Főiskolán előadtam Telemann D-dúr fantáziáját. Egyébként hivatalosan az első olyan hangversenyt, amelyen barokk és modern fuvola egy előadó által szólalt meg Olga Ivusheikova adta a Péceli Nemzetközi Fuvola Fesztiválon 2018-ban, – azaz csaknem 25 évvel később.

Mindezek ellenére érdeklődésem az évek folyamán elhalt a barokk fuvola irányában. A szakma nem értette mit akarok ezzel a modellel, a vegyes – barokk, modern – koncertet sem értették. A modern hangszeresek úgy vélték kényszerből fordultam a traverso felé (akkor az volt a sztereotípia, hogy az megy barokk hangszerre, aki “nem vált be” a modern fuvolán…), a historikusok, meg vagy nem is tudtak rólam, vagy ha igen, nem értették, hogy egy jó-modern fuvolás miért orientálódik ebbe az irányba. A történet vége tehát az lett, hogy a kilencvenes évek vége felé eladtam a szép – egyébként kitűnő tulajdonságokkal rendelkező – barokk fuvolámat. Ha jól emlékszem Kertész Ildikó vette meg.

De körülbelül tíz éve azt kezdtem észrevenni, hogy egyre többen fordulnak a barokk fuvola felé a modern-fuvola játékosai közül, szinte már mindenki ezzel a típussal jár mindenfelé, természetesen a modern hangszer mellett. Egyszerűen valahogy divat lett belőle. Ezért néhány éve újra elővettem a sötétre pácolt, immár legalább 25 éves barokk fuvolát. Ebben a könyvünk alkotói folyamata is közre játszott, de az is, hogy ma már sokkal több az elérhető hangzó és elméleti anyag, mint amikor először futottam neki ennek a területnek.

Talán meglepő, de az utóbbi években szinte soha sem játszottam barokk klasszikus zenét ezen a modellen, ezért is mérföldkő, hogy hamarosan csatlakozom Csalog Benedek mesterkurzusához, amely kb. 30 éves barokk fuvolás múltam első mesterkurzusa lesz. (Még annyi hozzá tartozik a teljes történethez, hogy már tavaly is részt akartam venni, de a munkám mellett egyszerűen nem jutottam el a felkészülésig, nem tudtam megtanulni a darabokat). Rendkívül izgalmasak ennek a fuvolafajtának a szinte végtelen lehetőségei, amelyek éppen tökéletlenségéből adódnak. Könnyen lehet, hogy a mesterkurzussal kissé elkéstem már, valószínűleg már soha nem lesz belőlem avatott barokk fuvolás, de a kurzust nagy érdeklődéssel várom.

Csalog Benedek nyitóhangversenye:

https://benedekcsalog.wixsite.com/barokkfuvolakurzus24

https://the-quantz-project.com/

Posted in Napról-napra | Tagged , , | Leave a comment

Új terület

Nyilván az évtizedek folyamán a szakma kialakít egy képet az egyes szereplőkről, őket valahova elhelyezi, és minél több idő telik el ez a kép egyre erősebben rögzített. És minden újdonság, új lépés ehhez képest nehezen értelmezhető a környezet, a szakma számára. Meglehet, hogy a saját szakmai környezetem még a könyv megalkotását sem tudta igazán velem kapcsolatban értelmezni – és ezt meg is értem – de közben megyek tovább a saját elképzelésem által kijelölt irányomban. Ennek egyik új állomását láthatjuk itt, amely már hosszabb ideje az előkészítés állapotában volt, de most eljött az idő, hogy nyilvánosság elé kerüljön.

Míg az elmúlt évtizedekben számos olyan terület jelent meg külföldön zenészek számára, amely az önfejlesztés, személyiségfejlesztés témakörét célozza meg, addig az a terület nálunk még gyerekcipőben jár, vagy éppen még abban sem. Olyan új lehetőséget kínálok, amelynek célcsoportja a fiatal pályakezdők művészek mellett felölei a hangszeres tanárokat, zenekari játékosokat, akár egyénileg, de csoportosan is. A lóasszisztálta önismereti folyamat az állat asszisztálta tanulás/önismeret területét (AAL – Animal Assisted Learning) kapcsolja össze a coaching-al, amely ebben a formában talán az első itthon, amelyet zenész kínál saját szakmájának. Az alábbi videó némi segítséget nyújt abban a tekintetben hogyan képzeljünk el ezt a folyamatot:

Posted in könyvajánló, mentális technikák, videó | Tagged , | Leave a comment

Nemzetközi érdeklődés – “Fuvolás sorsok a 20. századi Magyarországon”

Fokozódik a nemzetközi érdeklődés könyvünkkel kapcsolatban. Ismét a Babel Flute hasábjain jelent meg egy cikk, ezúttal Ozsvárt Viktória anyagából, aki a 20. századi, magyar fuvolás sorsokból készített egy összeállítást a nemzetközi olvasóközönség számára. Óriási dolog, hogy a Babael Flute oldalán közel 80 nyelven elérhető az anyag!

A teljes 11. szám tartalmai: https://thebabelflute.com/edition-xi/

A közösen jegyzet cikk linkje:

https://thebabelflute.com/fuvolas-sorsok-a-20-szazadi-magyarorszagon/


Posted in Napról-napra, cikk | Tagged , | Leave a comment

Ma Miskolc


.

Posted in Napról-napra | Leave a comment

Ugyanaz, de mégsem…

Szinte lehetetlen olyan videót, anyagot találni ahol számomra két kedves terület, a fuvola és a lovaglás találkozik. François Lazarevitch barokk fuvolával mégis létrehozta a találkozót. Ráadásul az első elhangzó zenemű Phalèse Ungaresca-ja. Valójában egy sorozatról van szó, amelyben Lazarevich állandó beszélgetőtársával – Clément Lebrun-el – interpretációs kérdéseket érintenek. A címe: Le petit traité d’interprétation de François Lazarevitch – vagyis “kis értekezések az előadásról” . Természetesen a sorozat többi darabját is érdemes megtekinteni. A videó elején Elizaveta Madrid díjlovagol, majd a beszélgetés alatt futószáron illetve liberty-ben foglalkozik Dario-val, az arab-jellegű szürkével.

A videó lényegében arról szól (francia nyelven, angolul feliratozva), hogy az írott, rögzített zene nem tud kétszer ugyan olyan lenni – fuvolaművész és beszélgetőtársa ezt a témát járja körül. Az, hogy miért pont a lovaglást társították ehhez a témához fogalmam sincs, de abszolút telitalálat, hiszen lóval sincs soha két egyforma feladat vagy akár pillanat. Ezt Clément Lebrun ki is mondja a videóban.

Elhangzó darabok (a harmadik hangzó példáról nincs infromáció, talán improvizáció):
Pierre Phalèse, Ungaresca, Recueil de danseries – 1583
John Playford, Mr Lane’s Maggot, Dancing Master - London, 1695
Jacques Hotteterre le Romain, Échos, Pour la flûte traversière seule
Premier livre de pièces pour la Flûte traversière
– Párizs, 1715

Aki ezek után még szeretne bővebben tájékozódni François Lazarevitch-ről annak ajánlok még néhány videót. A teljes koncertfelvétel Vivaldi Négy évszakjáról és a fuvolaversenyekről most került fel az internetre két hónapja, a hangverseny 2019-ben hangzott el. Itt a Musiciens de Saint-Julien együttes kíséri. amelynek Lazarevich a művészeti vezetője. Bár elsődleges hangszere a barokk fuvola annyit ezért elárulok, hogy a Vivaldi művek szólójából egy sem szólal meg hegedűn. Lazarevich a barokk fuvolán kívül furulyát, valamint egyéb, talán G és F hangolású fuvolát, illetve dudát használ… Érdemes még megnézni a szólószonátát és a most megjelent szonátákat C.P.E. Bach-tól, valamint egy másik koncertfelvételt, a For Ever Fortune-t. Ebben a műsorban, amely 2018-ben hangzott el az együttes és vezetője a 18. századi skót zenei hagyomány gyöngyszemeiből merít. François Lazarevitch felvételei az Alpha Classics-nál érhetőek el.

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment

Papageno Klasszik

PODCAST
Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának aktuális vendége Szilágyi Szabolcs, aki könyvünkről beszél. Beszélgetőtarsa Szerémi Nóra.

“A magyar fuvolázás elmúlt kétszáz éve és európai beágyazódása című könyv szerzői, Czeloth-Csetényi Gyula és Szilágyi Szabolcs fuvolaművészek együtt jártak főiskolára, azóta is tartják a kapcsolatot, és mindketten úgy látták, a magyar fuvolázás sok területe csak foltokban volt feldolgozva, ezért is vállalkoztak a hiánypótló kötet összeállítására. Közös kutatásuk során számos, eddig ismeretlen tényt tártak fel a magyar fuvolakultúra történetével kapcsolatban, munkájukban pedig segítségükre voltak a Zenetudományi Intézet munkatársai is. Honnan jön és merre tart a magyar fuvolaművészet? Milyen sajátosságok különböztetik meg a világ más tájainak művészetétől? Milyen a kapcsolata a nagyvilág fuvolaművészetével? A kötetben ezekre a kérdésekre keresik a választ az alkotók, akik az elmúlt több mint két évszázad eseményeit vizsgálták”.

Forrás: https://klasszikradio.hu/podcast2/papageno-klasszik-balassa-krisztian-szigeti-szabolcs/

.

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment

Egy éve

Egy éve ezen a napon ültem le beszélgetni Bencsik Gyulával a Buda Környéki Televízió kamerája előtt az öt szerző által jegyzet könyvünkről. Akinek kedve és ideje engedi kattintson a linkre itt, különösen akkor ha még nem látta. Közvetlen Youtube link.

.

Posted in Napról-napra | Tagged , , , | Leave a comment

Nono – Y su sangre ya viene cantando

És a vére már énekel… ez a címe Luigi Nono (1924-1990) általam eddig ismertlen darabjának, amelynek címe nem véletlenül spanyol nyelvű. A körülbelül 12 perces kompozíció a meggyilkolt költő, Federico García Lorca (1898 – 1936) emlékére íródott (Epitaffio a Federico García Lorca), a mű ajánlása pedig minden modern, olasz komponisták “múzsájának”,  Severino Gazzelloninak szól.

A mű vonósokat és ütőhangszereket foglalkoztat, de középpontba a fuvolát állítja, a fuvola quasi koncsertál. A darab hangvétele azonban egyértelműen gyászos, szomorú, mégis lágy. Nono a maga absztrakt zenei nyelvén finoman használja az együttest, az ütőket is, ezzel belsőséges, elégikus hangulatot teremt. A mű záró szakasza azonban lendületes, erőteljesebb. Nem tudok róla, hogy nálunk elhangzott valaha is, legalábbis a ZTI archívumában nem találtam rekordot.

A darabból két felvétel is elérhető, az első (Youtube) koncertfelvétel 1955-ből, vezényel Hermann Scherchen. LINK: https://youtu.be/AFdMENzVgd8?feature=shared

A másik egy lemezfelvétel, amely sokkal tisztább hangzást ad a hangszerelést illetően és talán jobban ragadja meg a mű hangvételét is. Érdekes, hogy itt a kompozíció 16 perces, úgy tűnik a karmester – aki ez esetben Bruno Maderna – lassabb tempót diktált a Orchestra Of Rome-nak. A szólista itt is vélhetően – bár nincs feltüntetve – Gazzeloni. A digitalizált lemezt nem tudom beágyazni, ezért alább itt a link.

LEMEZ: https://archive.org/details/lp_the-new-music-volume-3_luigi-nono-kazuo-fukushima-luciano-berio-h

Az RCA Victrola (VICS-1313) hanglemezén még másik három mű is hallható, valamennyi fuvola érdekeltségű. Fukushimaról már volt szó itt a blogon (erről a konkrét darabról is, ezért linkelhető a neve), de számomra további újdonság Berio és Lehmann egy-egy kompozíciója is. Azoknak, akik kedvelik az ötvenes és hatvanas évek absztrakt kompozíciós hangvételét és fuvolacentrikus műveket szeretnének hallani valószínűleg kellemes meglepetésben lesz részük e lemez által.

1. Luigi Nono Y Su Sangre Ya Viene Cantando – For Flute, Strings And Percussion
2. Kazuo Fukushima Hi-kyò – For Flute, Piano, Strings And Percussion
3. Luciano Berio Serenade I - For Flute And 14 Instruments
4. Hans-Ulrich Lehmann Quanti - For Flute And Chamber Orchestra

Posted in Napról-napra | Tagged | Leave a comment

Bábel (de nem zűrzavar)

A Babel Flute egy nemzetközi, online magazin, amely különleges fordító platformjának köszönhetően körülbelül 80 nyelvre fordítja le az író által anyanyelvén írt cikket, tanulmányt. (Kicsit próbáltam ellenőriztem és az általam ismert nyelvekre eléggé jó fordítást készít). Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy az öt író által alkotott könyvből belekerülhetett egy anyag ebbe a kiadványba, amelyet évente több, mint kétmillióan látogatnak. Ez óriási szám még világviszonylatban is, ha arra gondolunk, hogy a fuvolázás mégis csak egy eléggé specifikus téma. Tehát óriási lépés a magyar fuvolakultúra nemzetközi megismertetése szempontjából.

Eléggé szabad kezet kaptam és több lehetőség felett lamentálva végül nem egy összefüggő, könyvből kiemelt szakasz került be a kiadványba, hanem válogatás-összeállítás, amely néhány nemzetközileg is fontos érdekességet tartalmaz.

De a többi cikk is kitűnő, a kiadvány minden anyagát bátran merem ajánlani. Csak ebben a számban a német és olasz írok mellett örmény és török anyagok is elérhetőek – persze mint fuvolával kapcsolatos. Alapértelmezetten minden cikk angolul jelenik meg és legfelül balra tudjuk beállítani a kívánt fordítást. A használat tehát nem csak egyszerű, de ingyenes is.

Az alábbi linkre kattintva a cikkhez juthatunk angol nyelven, de a biztonság kedvéért a logó alatt a magyar nyelvű verzió elérését is beteszem.

The past two hundred years of Hungarian flute playing and its integration into Europe

A magyar fuvolázás elmúlt kétszáz éve és európai beágyazódása

UPDATE:

A könyv 2022 utolsó heteiben jelent meg. 2023 volt az az év, amikor kezdett elterjedni és kezdtek érkezni az első olvasói reakciók a szakma köreiből, ez teljesen világosan érzékelhető volt. És elkezdődtek a kicsit író-olvasó találkozó jellegű roadshow előadások is. A tavalyi év végére a könyv már a nemzetközi köztudatba, közegbe is bekerült – úgy vélem – meglehetősen gyorsan. Ez érthető is hiszen teljesen feltáratlan területtel foglalkozik. Ez a mozzanat volt a fenti Babel Flute megjelenés decemberben. Most pedig, 2024 elején újabbfelkérés érkezett külföldről, de a részletekről később…

Posted in Napról-napra | Tagged , , | Leave a comment

Vuk szvit

Fülep Márk Vuk szvit című kompozíciója narrátorra és kamara szimfonikus zenekarra íródott, 11 tételben. Inspirációja a József Attila-díjas, mezőgazdászként végzett, de hazánk egyik legolvasottabb, állatregényeiről híres írójának, Fekete István (1900-1970) regénye, amely 1940-ben jelent meg először. A regény 1982-es rajzfilm feldolgozása után pontosan negyven évvel, 2022-ben Fülep Márk fuvolaművész vállalkozott arra, hogy zenében dolgozza fel a rókák történetét. A művet Fekete István emlékére írta, Ifj. Fekete Istvánnak ajánlotta.

Nem ismeretlen jelenség, ha egy fuvolás előadóművész komponál is saját hangszerére, de merőben újszerűnek mondható, amikor egy teljes zenekart foglalkoztat művében. A fuvolaművész eddig kb. 120 hangszerelést, átiratot készített és 25-30 saját szerzeménye van. Ezek döntő többsége fuvolás kamaramű, és ezért jutalmazták 2020-ban a harmadik Artisjus-díjjal. A Vuk szvitnek a szerző korábbi kompozíciós tevékenységében nem volt előzménye. A regényből készült szvit nem az eredeti szövegek megzenésítése, és nincs köze a sokak által jól ismert Vuk-dalhoz sem, amely Dargay Attila (1927-2009) által alkotott kultikus animációs filmben (1982) hangzik el és Wolf Péter szerzeménye. Márk szvit formájú zenekari kompozíciója elsősorban a cselekmény hangulatát igyekszik zenével illusztrálni, de narrációval is segíti a közönség eligazodását.

A szvit első változata még fuvoladuó formájában készült, a témát a szerző egyik tanítványa, a korán tehetséget mutató, zenei pályára készülő Horváth Anna javasolta. Történt ugyanis, hogy 2019 végén Márk fuvoladuót szeretett volna komponálni kettejük számára a 2020-as balassagyarmati fuvoladuó verseny diák-tanár kategóriába. Anna egyik kedvenc regénye volt a Vuk, így esett a választás e mesére. Ebben az eredetileg 8-9 perces duó változatban a fuvolák modern technikájú alkalmazása mellett (pl. trombita-Ansatz, glisszandó) olyan járulékos hangkeltő eszközök is megjelennek, mint a megfújt üdítős üveg, fazék, kolomp, síp. Ekkor kérte Márk ifj. Fekete István szíves hozzájárulását a kompozíció megírásához, bár a narrációban a regényből nem hangzik el szöveg. A nagyobb léptékű, kb. háromnegyedórás szvit már a MÁV Szimfonikus Zenekar felkérésére készült, és 2022-ben, a Zene Világnapján kerül bemutatásra a Margitszigeten – a nagy érdeklődésre való tekintettel – dupla előadás formájában. Mesélő volt Székely Edit, vezényelt Paul Marsovszky. A mű keletkezéséről Fülep Márk itt nyilatkozik hosszabban az M5 riportjában.

FÜLEP MÁRK: Vuk szvit
(amatőr videó felvétel)

Szvit kamara-szimfonikus zenekarra és mesélőre – ŐSBEMUTATÓ
Fekete István emlékére
Mesélő – Székely Edit, fuvolaművész, zenepedagógus a MÁV Szimfonikus Zenekar tagja.
vezényel – Paul Marsovszky
A tételek:
1. Éjszaka az erdőben
2. Vuk
3. Karak, a bölcs róka
4. Vuk ismerkedik az állatokkal
5. A Simabőrű házánál
6. Kutyaélet, kutyasors
7. Aratás és menekülés
8. Vuk csínytevései
9. Vadászat
10. Vuk és Csele
11. Vuk családja (Finale)

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment