Ebben a havonta jelentkező sorozatban szakdolgozatokat mutatok be, olyanokat amelyeket érdemes el olvasni, és egyébként is nyilvánosan fent vannak a világhálón legfeljebb nehéz őket megtalálni. A szerzők természetesen mind hazai fuvolások, akiktől igyekszem majd hang- és/vagy videóanyagot is mellékelni írásművük bemutatása mellé. Ez a cikk e sorozat harmadik tagja.
Az ehavi dolgozat Oross Veronika munkája, aki a porosz uralkodó, Nagy Frigyes udvarával foglalkozik, kiemelten Franz Benda-val. A két Benda fuvola szonátáiból lemezt is készített a Hungaroton-nál a dolgozat megjelenésének évében, 2010ben.
A hangzó melléklet pedig nem más, mint Madarász Iván harmadik fuvolaversenye, amelyet Gyöngyössy Zoltánnak komponált, az Episodi Concertanti. Ő a művet már nem rögzíthette lemezre, ezt Oross Veronika tette meg 2012ben.
· Madarász Iván – Episodi Concertanti (Flute Concerto No. 3)
· Oross Veronika – fuvola, MÁV Symphony Orchestra, vezényel Gergely Kesselyák
· ℗ 2012 HUNGAROTON RECORDS LTD. Megjelent: 2012.03.28.
Ebben a sorozatban könyveket mutatok be, olyanokat amelyek szorosan kapcsolódnak a fuvolázáshoz. A dolog árnyoldala, hogy nem teljes műveket, csak könyv részletek, kivonatok lesznek – ami az adott műből az interneten elérhető – és angol nyelvűek lesznek. De így is sok érdekességet találhatunk majd – és reménykedhetünk, hogy néhány ezekből a könyvekből egy nap magyarul is elérhető lesz talán.
Ahogy ígértem havonta egyet mutatok majd – ez a mostani a sorozat harmadik darabja – , hogy legyen idő az esetleges olvasásra is, mert ez a könyv még így is igen érdekes, hogy csak részleteket olvashatunk belőle. Edward Blakeman – Taffanel: Genius of the Flute című munkájáról van szó, amely a Oxford University Press-nél jelent meg 2005ben, és rendkívül fontos lenne, hogy magyarul is hozzáférhető legyen. Addig is kedvcsinálóul itt alább olvashatóak a részletek a könyvből, és ennek alapján akár bátran meg is lehet rendelni.
Párbeszéd Háza július 25-én, hétfőn és augusztus 5-én, pénteken 18 óra
“A koncerteken a kanadai-magyar Budai Izabella és a mexikói Alhelí Pimienta fuvolaművész együtt muzsikál, akik, mint a Flautas del Fuego páros a hazájában keresett, kiváló Melissa-Marie Shriner kanadai énekesnővel egyetemben először lépnek fel hazánkban. A Flautas különleges átiratokat hoz, Melissa programján Liszt és Bartók dalokat is énekel. Mindketten készülnek meglepetéssel: a mexikói Samuel Zyman és a Kanadában élő magyar Gerő Erik zeneszerzőktől is elhangzik egy-egy magyarországi bemutató. A találkozó szervezője. Fülep Márk fuvolaművész.” Folytatás itt…
Jennifer Higdon – running the edgE
Izabella Budai és Alheli Pimienta – fuvola, Chad Spears – zongora, Hart House, Toronto, 2014.07.29.
Sir James Galway weggis-i fuvolafesztiválja mindig etalon volt a szememben, már akkor is amikor a 90-es évek elején ott jártam. Akkor még nem volt ennyire fesztivál jellege a rendezvények, de már akkor is kitekintést nyújtott az összes kontinens fuvolázására, nem is akár milyen szinten. Idén két fuvolás is fellép, akik közel állnak hozzám/hozzánk.
Nem tudom a mai, hazai fuvolásoknak menyire ismerős Garzuly Anna neve, de az én generációm feltétlenül. Nagyon örültem, amikor néhány éve megtaláltam őt, mint a Quintessenz Fuvolaegyüttes tagját, annak pedig még jobban, hogy Szilágyi Szabolcs mellett – aki idén már visszatérő vendégnek számít e fesztiválon – ő is szólókoncertet adhat Weggis-ben. Garzuly Anna Szombathelyen született és Németh Pál, Kovács Lóránt, Paul Meisen és Jeanne Baxtresser voltak a tanárai, emellett számos nemzetközi verseny díjazottja volt, mielőtt a lipcsei Gewandhausorchester szólófuvolása lett 1995-ben.
Garzuly-Wahlgren Annával egy igen érdekes zenei mellékletet választottunk, egy igen nehéz darabot, amit egy kezemen meg tudok számolni hányszor hallottam életemben. Persze akkor is fuvola-zongora változatban Arthur Ephross átiratában.
Announcing our Guest Artist line up for the 2016 Galway Flute Festival!
Anna Garzuly-Wahlgren, Principal Flutist of the Gewandhaus Orchestra
www.galwayflutefest.com
Mindkettőjüknek ugyan azt a két kérdést tettem fel:
- Milyen érzésekkel várod a 2016-os Galway Fesztiválon való fellépésedet? Garzuly-Wahlgren Anna: Köszönöm kérdéseidet! Persze nagy örömmel készülök a Galway-fesztiválra! Egy pár évvel ezelőtt ismerkedtünk meg személyesen Hollandiában az ADAMs fuvolás szaküzlet rendezte fesztiválon, ahol fuvolaegyüttesemmel, a Quintessenz-cel abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy Lady és Sir Galway-el együtt osztoztunk egy koncerten. A koncert után Lady Jeanny rögtön fel is kér minket, és engem személyesen is egy koncertre az ő svájci fesztiváljukra. A meghívás nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hiszen James Galway felvételeivel nőttem fel, különleges és egyedi hangja mindig nagyon inspirált.
- Tudod már mit fogsz előadni? Garzuly-Wahlgren Anna: Marina Piccinini-vel játszunk egy koncertet, én Poulenc és C.P.E. Bach Szonátákat, valamint Jolivet Chant de Linos-t fogok játszani, de egy közös duettet is tervezünk a koncert végére.
- Milyen érzésekkel várod a 2016-os Galway Fesztiválon való fellépésedet? Szilágyi Szabolcs: Természetesen Weggisről nem tudok elfogultság nélkül nyilatkozni, hiszen immár több, mint húsz esztendeje annak, hogy ifjúkori álmunkat valóra váltva kijutottunk az akkor még szemináriumnak nevezett rendezvényre és tanulhattunk a mestertől. Arról nem is beszélve, hogy Galway-re, azóta mint Mentoromra tekinthetek. Óriási szakmai elismerés ezen a rendezvényen fellépni, hiszen évről évre a világ legjobb, legelismertebb fuvolaművészei koncerteznek Weggisben. Olyanok, mint Beaudiment, Bernold, Bouriakov, Formisano, Griminelli, Höskuldsson, McGhee, Piccinini, Schütz, Walker, hogy csak a legismertebbeket említsem. Érdekessége az idei fesztiválnak, hogy ezúttal két magyar fellépő is lesz, hiszen a több évtizede a lipcsei Gewandhaus Orchestra szólófuvolása, Garzuly-Wahlgren Anna is koncertezik Weggisben.
- Tudod már mit fogsz előadni? Szilágyi Szabolcs: Az Alumni koncerten meglehetősen szűkösek a lehetőségek egy headliner koncertez képest a rendelkezésre álló idő tekintetében, de mindenképpen szerettem volna egy tartalmas programot összeállítani. Hosszabb ideje dolgozom már egy Dohnányi–Bartók fuvola-zongora műsoron, és mindenképpen ebből szerettem volna válogatni. Mivel a program utolsó láncszeme is a helyére került, vagyis az Universal kiadó végre megjelentette Ittzés Gergely átiratát, Bartók – Román népi táncok című művét, ezért már műsorra tűzhettem a darabot. Kontrasztként pedig Dohnányi-tól az Op. 48. No. 1-es Áriát fogom játszani. Mindezek mellett tervbe van véve egy produkció Sir James-szel, valamint az Alumni koncert többi résztvevőjével is.
Ebben a havonta jelentkező sorozatban szakdolgozatokat mutatok be, olyanokat amelyeket érdemes el olvasni, és egyébként is nyilvánosan fent vannak a világhálón legfeljebb nehéz őket megtalálni. A szerzők természetesen mind hazai fuvolások, akiktől igyekszem majd hang- és/vagy videóanyagot is mellékelni írásművük bemutatása mellé. Ez a cikk e sorozat második tagja.
Vámosi-Nagy Zsuzsa dolgozatában nem kisebb személlyel, mint Paul Taffanel-el foglalkozik, mégpedig igen alaposan. Az anyag sok tekintetben hiánypótló és kihagyhatatlan azoknak, akiket érdekel a francia fuvolaoktatás hagyománya. Az alábbi linken lehet megnyitni és olvasni:
and flute-playing in acustical, technical and artistic aspects.
Ebben a sorozatban könyveket mutatok be, olyanokat amelyek szorosan kapcsolódnak a fuvolázáshoz. A dolog árnyoldala, hogy nem teljes műveket, csak könyv részletek, kivonatok lesznek – ami az adott műből az interneten elérhető – és angol nyelvűek. De így is sok érdekességet találhatunk majd – és reménykedhetünk, hogy egy napon néhány ezekből a könyvekből magyarul is elérhető lesz talán. Ahogy ígértem havonta egyet mutatok majd – ez a mostani a második alkalom – , hogy legyen idő az esetleges olvasásra is.
Theobald Böhm könyvét különösen fontos lenne magyarul is megjelentetni, sok más nyelven is publikálták már és rendszeresen kiadják újra és újra. Ebben a könyvben első kézből tájékozódhatunk Böhm elképzeléseiről és ideáiról a modern fuvolát illetően. Böhm 1871ben napvilágot látott műve abszolút alapmű, kihagyhatatlan és megkerülhetetlen. Itt és most előbb angolul és – majd a cikk végén elhelyezett linken – németül is tanulmányozhatjuk az interneten elérhető részleteket, amelyek akusztikai, hangképzési, technikai, sőt metodikai és interpretációs kérdéseket is taglalnak, illetve a basszus- és az altfuvolával is foglalkozik a szerző. Az eredeti kiadvány 50 illusztrációt tartalmaz.
Ezen az utóbbi felvételen erősen gondolkodtam, hogy feltegyem-e egyáltalán, mert valójában a koncert internetes közvetítésének otthon rögzített változata – emiatt a a hang- (és videó- ) minőség nem a legjobb. De, azt gondolom a műsor miatt mindenképp érdemes megnézni. Elhangzik benne több érdekesség is, így például a ritkán hallható Gaubert szonatina mellett Jean Rivier (1896–1987) Kegyes madarak című szólódarabja, amelyet mindeddig összesen egyszer hallottam, mégpedig Kovács Lóránt előadásában a 1992es Budapest Fuvolagálán. (Úgy emlékszem Rivier írt vonószenekari kíséretű fuvolaversenyt is – egyszer találkoztam a partiturával valamelyik kottatárban Budapesten – , de magát a művet még nem hallottam soha).
Nagyon ritka, hogy amerikai fuvolaművész lemezének magyar vonatkozása legyen, most még is ez történt. Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt jelent meg Ransom Wilson és Frankl Péter – magyar származású, Londonban élő zongoraművész – közös lemeze, amely romantikus anyagot tartalmaz, mintegy 63 perc terjedelemben. Ransom Wilson-ról már írtam, és most sem tudom jobban magasztalni őt, mint akkor – maradjunk annyiban, hogy az egyik legnagyobb kedvencem. Ő és kamarapartnere kitűnő anyagot készített, a program különösen erős – Schubert Variációkkal kezdődik a lemez, majd Beethoven Szerenád következik, végül Schumann Három románc és három Schumann dal átirat zárja a lemezt:
Schubert:
Bevezetés és változatok – ‘Trockne Blumen’ D802
Frankl Péter diplomáját a Zeneakadémián szerezte az 50-es évek közepén, de nem sokkal ezután Párizsba költözött és végül Londonba telepedett le. 1972 óta rendszeresen jár haza Magyarországra, valamint 1987-től kezdődően a Yale Egyetemen tanított – vélhetően itt ismerkedett meg a két művész, hiszen Ransom Wilson szintén itt tanít 1991 óta.
De mielőtt tovább mennénk hallgassuk meg a lemezt itt – a Spotify rendszerében. Itt sajnos vásárolni nem lehet, de mindjárt a letöltős megvásárlás linkjét is megadom – mert eléggé közel vagyok hozzá, hogy megvegyem az anyagot.
Mindkét művész virtuozitása és letisztult, zenei egyszerűsége mellett ki kell emelnem Ransom Wilson hajlékony, de intenzív fuvolahangját, valamint a felvételek időpontjában 80 esztendős Frankl Péter technikai frissességét és magabiztosságát.
A váráslás a Presto Classical-nál lehetséges mintegy 12 angol font-ért, de ezért már Flac formátumot kapunk, amely cd minőségű. (Az mp3 olcsóbb, de ezt nem ajánlom semmilyen zenére, főleg nem klasszikusra). Mindössze annyit kell tennünk, hogy a flac fájlokat átkonvertáljuk wav-ra, majd cd- írunk belőle.
Vásárlás: http://www.prestoclassical.co.uk/r/Nimbus/NI6309