A sorozat harmadik darabja a légzésről szól, és a korábbi részekhez hasonlóan ez sem száraz elmélet, hanem nagyon is gyakorlati jellegű.
A fundamentális témának megfelelő darabot illesztettem be – Jolivet – Chant de Linos
Emily Beynon fuvol – fuvola, Okamoto Tomoya – zongora
30.Nov 2019. november 30. Dolce Art Hall, Szöül, Korea
A sorozat többi darabja mindig csütörtökön jelennek meg:
Április 9 Body Scan
Április 16 Légzés
Április 23 Mozart – G-dúr koncert
Április 30 Felhangok
Május 7 Brahms 4. – fuvolaszóló (zenekari állás)
Május 14 Mendelssohn – Scherzo (zenekari állás)
Május 21 Rossini – Tell Vilmos (zenekari állás)
Május 28 Sztravinszkij – Petruska (zenekari állás)
Csalog Benedek is új videósorozattal jelentkezett, amelyben a barokkfuvola duplanyelv technikáját tárgyalja, tanítja. Az első a bevezető videó, de feltettem a második részt is, mert már így is torlódik a sokféle anyag. A harmadik epizód talán már külön lesz. Egyébként ez a technika – mármint a barokk duplanyelv – különösen alkalmas a nagyon gyors futamok kivitelezésére a későbarokk, német zenében olyan szerzőknél, mint Quantz, C.P.E. Bach, Benda és sokan mások. A videó alatt és végén számos példát is hallhatunk a kivitelezésre az előadótól. Az anyag alapvetően angol nyelvű, de a magyar felirat bekapcsolható.
Learn the baroque double tonguing technique did’ll on the traverso / baroque flute with Benedek Csalog.
Double tonguing did’ll on the traverso / baroque flute – video series with Benedek Csalog 1st part. Did’ll is the perfect tonguing technique to execute very fast passages in late baroque compositions by Quantz, CPE Bach, Benda and others. 1st part of a Video Series - Introduction
Part 1
Part 2 – Ebben a részben kapjuk a gyakorlati útmutatást, amely olyan részletes, hogy szinte a személyes jelenléttel egyenértékű. Természetesen e technika eljasátításához is idő és gyakorlás szükséges, de az első lépések teljesen követhetőek és el is lehet kezdeni a hangszer nélküli gyakorlást.
2nd part of a Video Series – basic requirements / how it works / first excercises
Megjelent a Parlando-ban az a cikkem, amelyet az elmúlt pár hónap során fejlesztettem, de egy hosszabb vonulat része, amelynek darabjai most itt is elérhetőek.
Ebbe a témakörbe tartozik – bár nem szorosan – a nemrégiben publikált Nagy Jakab életrajz – 2020, ez utóbbi a floridai zenetörténész Tom Moore munkája.
A új cikk címe: “A 19. századi magyar fuvolázás újabb adatai” – de alapgondolatát tekintve a 2017-es, Bicskei Regionális Fuvolás Találkozón megtartott előadásomra (A magyar fuvolaiskola nyomában) épül, annak továbbfejlesztáse. A munka során egy felvetésből indultam ki, amely így hangzik: lehetséges-e úgy írni a magyar fuvolázás 19. századi történetéről, hogy a cikk minden állítása és felvetése tényszerűen, újságcikkekkel adatolható? A válasz – amelyen magam is meglepődtem – “igen” lett, sőt a kutatómunka során számos alkalommal értek kisebb, sőt nagyobb meglepetések. Ezért került a címben az “újabb adatai” – mert úgy gondolom néhány dolog vélhetően újdonságként fog hatni. ( Az eredeti cím-elgondolásom “A 19. századi magyar fuvolázás a sajtó tükrében” lett volna, de munka közben inkább a másik mellett döntöttem). A cikk 17 írott oldalból és 15 oldalnyi képes függelékből áll.
Mielőtt bemutatnám ezt a régi képet, amelyet néhány hónapja találtam, felhívnám a figyelmet Nagyné Fábián Tímea DLA dolgozatára, amely Jeney Zoltánnal foglalkozik, címe: JENEY ZOLTÁN ÖRÖKSÉGÉNEK JELENTŐSÉGE A MAGYAR ZENEMŰVÉSZETBEN
Az írásmű itt érhető el.(Egy kattintásra megnyílik)
A dolgozat annál is inkább érdekes, mert írója a családtagok visszaemlékezése mellett a ma még élő idősebb fuvolásgeneráció visszaemlékezéseit is beépítette munkájában, és általában elmondható, hogy hiánypótló is, mivel jelenleg igen kevés olyan írásos anyag létezik, amely a magyar fuvolázás múltjával foglalkozik.
Jeney Zoltánt és Ádám Jenőt látjuk ezen az 1958-ban készült fényképe, amit az MTV egyik stúdiójában valamilyen – vélhetően ismeretterjesztő – műsort rögzítenek. Ha felnagyítjuk a képet azt láthatjuk, hogy Jeney Zoltán mellett van egy asztal, amin legalább még három fa fuvola van. Sajnos nem lehet kivenni mifélék, de ebből arra következtetek, hogy ez valamiféle zenetörténeti, ismeretterjesztő jellegű műsor lehetett. A fotós nyilván abban a pillanatban exponált, amikor Jeney Zoltán épp befejezi az általa játszott darabot és Ádám Jenő pedig beszélni kezd. Sajnos nem tudom ki lehet a zongorista.
Nem kizárt, hogy a fenti televíziós felvétel előzménye az a sajtóhír, amelyet a Hajdú-Bihari Napló-ban is megtalálhatunk, 1957. novemberében. Jeney Zontán már egy Filharmóniás koncertsorozat keretében is tartott olyan hangversenyeket, ahol a fuvola fejlődéstörténetét ismertette.
A bezártság sok művészt sarkal otthoni előadások, videók rögzítésére… Az Oberlin Conservatory of Music barokk fuvola és furulya professzora, Michael Lynn is becsatlakozott ebbe a folyamatba, és Johann George Tromlitz (1725-1805) 6 Fuvola Partitáját rögzítette saját szórakoztatására az elmúlt napokban. A sorozat érdekessége – azok kívül, hogy a 18. század végének legjelentősebb szólófzvolára írt sorozata – hogy a művésztanár hangszergyűjtő is, és a partiták minden darabját gyűjteményének más-más hangszerén adja elő, amelyeket röviden be is mutat a videó elején.
Michael Lynn a no.6-os, C-dúr partitát egy August Genser (1720-1807) fuvolán játsza, ami egy (c.1760) Martin Wenner másolat. A tételek:
Allegro, Andante Molto, Un Poco Presto, Menuet I, Menuet II, Menuet I, Polonaise
És máris itt van Emily Beynon sorozatának, a L.I.P.* project-nek (*Lockdown Insanity Prevention) a második része, természetesen ma is magyar felirattal. Ezúttal a gyakorlásra és előadásra való felkészülésről, ráhangolódásról lesz szó, és Emily Beynon most is ugyan olyan profi lesz a hangszeren és szóban is, ahogy azt tőle Budapesten, a Budapest Flute Academy-n megtapasztalhattuk.
Zene az elején: Germaine Tailleferre Pastorale ~ Emily Beynon és Masako Ezaki “Pastoral” (Octavia – OVCL-00035)… és a végén ~ Emily Beynon és Andrew West “L’Album des Six” (Hyperion – CDA67204)… Mindkét lemez meg van nekem és egyik jobb, mint a másik…
Ma egy hosszabb videót, egy teljes koncertet mellékelek ~ Portrait concert Emily Beynon. Az est zongoristája Andrew West, a cselló szonátát Honorine Schaeffer szólaltatja meg és a trióban is közreműködik. A fuvolaművésznő a koncert közepén a cseh zeneszerzőnő, Geraldine Mucha unokájával beszélget a színpadon. Nem találtam egyértelmű dátumot, de úgy tűnik, hogy a koncertet idén tartották.
Enescu – Cantabile és Presto
Janáček – Szonáta (Arr. Emily Beynon)
Fauré – Szonáta No.2 (g-moll)
Geraldine Mucha – NASE CESTA (A mi utunk)
Debussy – Egy faun délutánja (Arr. Emily Beynon)
Martinů – Trió
A sorozat többi darabja mindig csütörtökön jelennek meg:
Április 9 Body Scan
Április 16 Légzés
Április 23 Mozart – G-dúr koncert
Április 30 Felhangok
Május 7 Brahms 4. – fuvolaszóló (zenekari állás)
Május 14 Mendelssohn – Scherzo (zenekari állás)
Május 21 Rossini – Tell Vilmos (zenekari állás)
Május 28 Sztravinszkij – Petruska (zenekari állás)
(…) Az egyik talán legfontosabb kérdés, hogy van-e, volt-e „magyar iskola” – olyan játékmódot és metodikát is magában foglaló nemzeti stílus, hangvétel, amellyel szinte minden európai nemzet rendelkezett a Böhm-fuvola megjelenése előtt. (…) Ma, itthon uralkodónak tűnik az a nézet – nem feltétlenül alaptalanul – hogy a francia, német, és angol hagyományhoz képest a magyar fuvolázás abszolút mellékszál, sőt „hátsó udvar”. Ez az álláspont azonban nem látszik tökéletesen védhetőnek, mert, bár a 19. század magyar fuvolázás történetének részletes feltárása még gyerekcipőben sem jár, már első, felületes kutatás után is látható, hogy ez a terület még sok meglepetést tartogathat. (…)
A cikk lényegében az 2017-ben Bicskén (Bicskei Regionális Fuvolás Találkozó) tartott előadásom továbbfejlesztett változata, amelyben korabeli sajtóanyagokon keresztül mutatom be a 19. század magyar fuvolázását. A cikk 17 írott oldalból áll, amelyhez 15 oldalnyi képes függelék tartozik. Ha megjelent a Parlando-ban ide is ki fogom tenni.
Sofia Dahlén sorozata nem kevesebbre vállalkozik, mint amit címében is kimond – “One Decade a Week” – tehát az 1800-as évek elejétől indul és egy hét alatt mutat be – értelem szerűen – hét darabot, részletet, amelyek az adott évtizedben keletkeztek.
A művésznő mindig ugyan azt a fuvolát használja – 11 billentyűs Heinrich Friedrich Meyer (1814-1897) fuvola – és olyan repertoárból és szerzőktől játszik, akik ma már nem ismertek – illetve újrafelfedezésre várnak – de az 1800-as évek első felében jelentős fuvolások voltak. Nem csak darabokat, tételeket, de etűdöket is megszólaltat, sőt úgy tűnik évtizedenként váltogatja a felvételre igénybe vett szobát…
De ez még nem minden, mert időnként zongorakísérettel játszik, amelyet ő vesz fel külön előre korábban. Így van ez az április 3-án (12. nap) kiadott darabbal is, amely Charles Nicholson “La chi darem la mano” című variációinak részlete, és hallhatjuk benne a Nicholson-féle portamentót is, amely a 18-19. században fuvolázásának bevett gyakorlata volt.
Természetesen a sorozat azóta is tart, Sofia Dahlén már az 1830-as évtizednél jár és egyik darab érdekesebb, mint a másik. Sofia Dahlén Youtube.
A 18-19. századi glissando-ról – amely elsősorban az Angol fuvolások körében volt kedvelt technika – Susan J.Maclagan könyvében, a “Modern Flutist” olvashatunk. Bár ez a technika az európai kontinensen is ismert és alkalmazott volt a műzenében, ma már csak az ír tradicionális zenét játszó fuvolások használják.
Michael Lynn előadása a Florida International University-n.
2017 márciusában Michael Lynn, az oberlini konzervatórium tanára tartott előadást a Floridai Nemzetközi Egyetemen (FIU). A program során az előadó bemutatta saját fuvolagyűjteményének néhány darabját ezzel illusztrálva a fuvola történetét, és a különféle 18-19 századi modelleket. AZ előadás végén Michael Lynn játszik is, de a bejegyzés végére beillesztettem egy jobb hangminőségű felvételt is tőle, amelyben Johann Georg Tromliz (1725 – 1805) 6 Partita-jából az elsőt játsza.
19th Century French Flutes by Michael Lynn
From Oberlin Conservatory, it is with great pleasure to have had the privilege of having Michael Lynn at Florida International University. His presentation covered the history of the flute from antiquity to present. His lecture is also accompanied by a live performance, great historical illustrations and a display of his private flute collection. Michael Lynn’s lecture presented a spectacular prospect of the flute, and how it came to be as we know it today.
Michael Lynn – barokk fuvola, Buffardin másolathangszeren játszik (Wenner, A=415)
Johann Georg Tromliz (1725 – 1805) Partita I. – a tételek: Allegro Moderato, Andante, Allegro assai, Menuet I, Menuet II, Menuet I, Polonaise
Szépen, lassan az egész művészvilág rááll a virtuális érintkezésre, napról napra több anyagot lehet találni az interneten, amelyet neves fuvolások készítettek. Már-már a bőség zavara kezd eluralkodni.
Emily Beynon sorozata két okból is különleges – egyrészt ismerjük őt a Budapest Flute Academy-n tett vendégszereplése révén, másrészt videójához magyar felirat is készült a Flute Forum Hungary jóvoltából.
A sorozat többi darabja mindig csütörtökön jelennek meg:
Április 9 Body Scan
Április 16 Légzés
Április 23 Mozart – G-dúr koncert
Április 30 Felhangok
Május 7 Brahms 4. – fuvolaszóló (zenekari állás)
Május 14 Mendelssohn – Scherzo (zenekari állás)
Május 21 Rossini – Tell Vilmos (zenekari állás)
Május 28 Sztravinszkij – Petruska (zenekari állás)
Igyekezni fogom nyomon követni a sorozatot és az egyes részekhez saját szakállamra egy-egy videót is mellékelek a művésznőtől úgy, hogy az lehetőleg valamilyen módon kapcsolódjon az adott témához.
A mai téma – a vibrátó – azért is érdekes, mert németországi professzoromnak, Dr. Jochen Gärtner-nek ez volt (az egyik) fő területe, erről írta híressé vált könyvét, a Das Vibrato-t. Gärtner munkássága elég nehezen ment át a köztudatba, de lényegében 30 év elmúltával Emily Beynon ugyan azt mondja, mint amit a prof anno bizonyított.
Gärtner-re nálunk is sokan emlékezhetnek, mert annak idején (talán 1988-ban) előadást tartott a debreceni fuvolás találkozón Matuz István meghívására. Az alábbi képet az egyik ősrégi Fuvolaszó-ból vettem és akkor, ott Debrecenben készült – Gärtner vélhetően a fuvolázás midenlétét magyarázta (talán) Csigó Gyöngyvérnek (?).
Mindösszesen ketten tanultunk nála magyarok, a 80-as 90-es évek fordulóján előbb Bene Ferenc Szelim – aki később a Berlini Filharmonikusok ösztöndíjasa lett – és kicsit később én.
