Online hangverseny

Ivica Gabrišová flute, Marek Vrábel organ

Az egyik legjobb volt mostanában (május 12) – beleértve a zenei-, kép és hangmínőséget is – Ivica Gabrišová és Marek Vrábel koncertje a Szlovák Filharmónia üres terméből. A kitűnő fuvolás hölgy Michael Martin Köfler-nél fejezte be tanulmányait a salzburgi Mozarteum-ban és többek között apukámnál, Dr. Csetényi Gyulánál is tanult a 90-es évek közepén,  valamint szoros szakmai kapcsolatban volt a nem rég elhunyt és nálunk is megfordult osztrák kiválósággal, Hansgeorg Schmeisser-el.

A műsor szólóorgona számok mellett a következő fuvolaműveket tartalmazza: Debussy – Syrinx, Johann Sebastian Bach – h-moll szonáta, Sigfrid Karg-Elert – Sonata appassionata, Op. 140, John Weaver – Rhapsody for flute and organ és John Rutter – Suite Antique (arr. Marek Vrábel). Ezt az utóbbi darabot most hallom először orgonával és nagyon jól szól így… A jó hír, hogy az alábbi linkre kattintva könnyedén, tetszés lépegethetünk a számok között.

https://stream.filharmonia.sk/video/?v=KS202005121900

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment

Emily Beynon sorozata – 5

Felhangok

De nem csak felhangok hanem peremhangok is… amikor kilencvenhattól kétezerig a Bartók Konzervatórium tanára voltam sok hasonlót csináltunk Peter-Lucas Graf Check up-ja alapján.

A felhangok és peremhangok gyakorlásához tulajdonképpen bármilyen művet lehet társítani…

Csajkovszkij – Lenszky áriája

Emily Beynon – fuvola, Okamoto Tomoya – zongora
Dolce Art Hall, Szöul, Korea, 2019.nov.30.

Jövő héttől jönnek a zenekari állások:

Május 7 Brahms 4. – fuvolaszóló (zenekari állás)
Május 14 Mendelssohn – Scherzo (zenekari állás)
Május 21 Rossini – Tell Vilmos (zenekari állás)
Május 28 Sztravinszkij – Petruska (zenekari állás)

Posted in Napról-napra | Tagged | Leave a comment

Új oldal

Új oldalon összeszedtem a legfontosabb írásaimat a 90-es évektől kezdődően. A új oldal itt fent, a blog menüjében a “Cikkek, írások” menüpont alatt található, de most itt is átklikkelhetünk rá. A gyűjteményben fordítások, interjúk és cikkek is találhatóak – valamennyi saját termés, hacsak nem jelöltem másképp.

Posted in Napról-napra, cikk | Tagged , , , , , | Leave a comment

Böhm Op. 21

Theobald Boehm ~ Fantasie sur un air de F. Schubert, Op. 21

A modern fuvolán is komoly kihívást jelentő Theobald Böhm kompozíció, a Fantasie sur un air de F. Schubert, Op. 21 korhűhangszeres előadását találtam meg mostanában. Dorothea Seel vélhetően Böhm 1832-es modelljén játszik – vagy más, egyszerű rendszerű, abból az időből származó modellen – de sajnos nem tudom biztosan, mert nincs birtokomban a lemez. A művésznő mindenesetre barokkfuvolán is játszik és a weboldala szerinti képek alapján több 18. századi fuvolája is van.

A művésznő oldalán minden lemezébe belehallgathatunk, viszonylag hosszabb hangminták segítségével, de a Spotify-on teljes lemezanyagokat is hallhatunk, így a legújabbat is, amelynek utolsó száma egy méltatlanul elfeledett mű, Wilhelm Popp operafantáziája amelyet Händel Rinaldo című operájának témájára írt – Fantaisie caprice sur Rinaldo, Op.203.

A felvételeket hallgatva könnyű belátni, hogy bizonyos kompozíciós pillanatokban a régihangszeres megoldás sokkal jobban érvényesül, mint a modern megközelítés, és az előadók néhány megoldása gyakran meggyőzőbb, mint amit ma hallhatunk ezekben a művekben.


Theobald Boehm ~ Fantasie sur un air de F. Schubert, Op. 21
Dorothea Seel – fuvola ~ Christoph Hammer – zongora

https://www.dorotheaseel.com/music

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment

la Cénérentola

A korábban bemutatott Sofia Dahlén tette talán a legszigorúubb vállalást azzal, hogy minden héten egy-egy évtizedet mutat be a 19. század fuvolairodalmából, ami annyit jelent,hogy hetente 4-5 felvételt is elkészít, és némelyik művet zongorával, saját kíséretével játsza… Mindig ugyan azt a fuvolát használja és már az 1850-es éveknél jár…

Pár napja Giuseppe Gariboldi kompozíciója került fel a Le Repos de L’Étude pour flute seule, 2e. Suite-ből, amely nem más, mint az a mű, amit mi Chopin Variációk-ként ismerünk – Cavatine de la Cénérentola – és valójában Rossini témája.

Posted in Napról-napra | Tagged | Leave a comment

Roslin Castle

Alexis Kossenko

2017-ben, a Bicskei Regionális Fuvolás Találkozón tartott előadásomon szerepelt ez a darab, mint kottapélda a 19. század elejének romantikus interpretációs gyakorlatára, amely inkább közelebb állt a barokk gyakorlathoz, mint ahhoz a romantikus játékmódhoz, amit ma gyakorlunk, vagy éppen tudni vélünk erről az időszakról. Akkor hangzó anyagot nem tudtam belőle mutatni, pedig fontos lett volna. De most Alexis Kossenko elkészítette a felvételt és pontosan úgy és azt játsza amit kell. Itt is hallhatjuk a korábban már említett Nicholson-féle hajlítást.

Az előadás jól követhető a mellékelt kottából, a dupla kötőív jelenti a hajlítást – és közben akár tűnődhetünk is… vajon eljön hozzánk egy napon Alexis Kossenko…?

Roslin Castle

A londoni Charles Nicholson (1795–1837) hallatlanul népszerű volt, hatalmas hangját és kifejező játékát sokan kedvelték. Nicholson stílusa és ízlése jól megismerhető, ahogy az említett skót dallamot díszíti, amely az 1821-es Preceptive Lessons for the Flute-ban jelent meg, és a kotta tanusága szerint ugyan így hangzott el élő előadásban is. Ezt a különleges stílust – csúszásokkal, ujjvibrátóval és sok fermátával – Nicholson elsősorban a nemzeti és népszerű dallamokra alkalmazta. A felhangok és az “érzékeny hangok” (érzékeny fogások) használata azonban az 1820-as és 1830-as években minden országban szokásos gyakorlat volt, és minden zenében használták.

Forrás (Rick Wilson):

http://www.oldflutes.com/articles/roslincastle.htm

Posted in Napról-napra | Tagged , , | Leave a comment

Emily Beynon sorozata – 4

Mozart – G-dúr koncert

Mozart G-dúr koncertjét – minden próbajátékok ékkövét – a művésznő két részben tárgyalja. Ha Mozart nem írja meg az a darabot nem tudom mi lenne a kötelező mű nemzetközi versenyek döntőjébe, felvételiken és próbajátékokon…

1.rész – Általános gondolatok

2.rész – Ütemről ütemre

Az illusztrációként mellékelt koncertrészletet ezúttal elég nehéz kapcsoltba hozni a mai témával, de saját jogán helyet kaphat, hiszen Theobald Böhm Schubert feldolgozása talán a fuvolavirtuóz-konstruktőr legmaradandóbb műve, és már elég régóta megjelent nyomtatásban, viszont mindehhez képest ritkán hallható. Emily Beynon biztos kézzel emel ki három művet a sorozatból, de a ciklus valójában hat darabot tartalmaz: Gute Nacht
Der Lindenbaum, Das Fischermädchen, Ständchen, Am Meer, Die Taubenpost
. Ebből halljuk az alábbiakat:

Három Schubert dal Theobald Böhm feldolgozásában
1. Gute Nacht
2. Stänchen
3. Fischermädchen

Emily Beynon – Barber ~ Canzone
Okamoto Tomoya – zongora
2019.11.30. Dolce Art Hall, Szöul, Korea

30.Nov 2019
Dolce Art Hall, Seoul, Korea

A Gute Nacht-ot Walter Auer szintén míves előadásában is meghallgathatjuk itt, Robert Bigio oldalán. – http://robertbigio.com/auer.htm

A sorozat többi darabja mindig csütörtökön jelennek meg:
Április 9 Body Scan
Április 16 Légzés
Április 23 Mozart – G-dúr koncert
Április 30 Felhangok
Május 7 Brahms 4. – fuvolaszóló (zenekari állás)
Május 14 Mendelssohn – Scherzo (zenekari állás)
Május 21 Rossini – Tell Vilmos (zenekari állás)
Május 28 Sztravinszkij – Petruska (zenekari állás)

Posted in Napról-napra | Tagged | Leave a comment

Emily Beynon sorozata – 3

Légzés

A sorozat harmadik darabja a légzésről szól, és a korábbi részekhez hasonlóan ez sem száraz elmélet, hanem nagyon is gyakorlati jellegű.

A fundamentális témának megfelelő darabot illesztettem be – Jolivet – Chant de Linos
Emily Beynon fuvol – fuvola, Okamoto Tomoya – zongora
30.Nov 2019. november 30.
Dolce Art Hall, Szöül, Korea

A sorozat többi darabja mindig csütörtökön jelennek meg:
Április 9 Body Scan
Április 16 Légzés
Április 23 Mozart – G-dúr koncert
Április 30 Felhangok
Május 7 Brahms 4. – fuvolaszóló (zenekari állás)
Május 14 Mendelssohn – Scherzo (zenekari állás)
Május 21 Rossini – Tell Vilmos (zenekari állás)
Május 28 Sztravinszkij – Petruska (zenekari állás)

Posted in Napról-napra | Tagged | Leave a comment

did’ll-did’ll

Csalog Benedek videósorozata – 1. és 2. rész

Csalog Benedek is új videósorozattal jelentkezett, amelyben a barokkfuvola duplanyelv technikáját tárgyalja, tanítja. Az első a bevezető videó, de feltettem a második részt is, mert már így is torlódik a sokféle anyag. A harmadik epizód talán már külön lesz. Egyébként ez a technika – mármint a barokk duplanyelv – különösen alkalmas a nagyon gyors futamok kivitelezésére a későbarokk, német zenében olyan szerzőknél, mint Quantz, C.P.E. Bach, Benda és sokan mások. A videó alatt és végén számos példát is hallhatunk a kivitelezésre az előadótól. Az anyag alapvetően angol nyelvű, de a magyar felirat bekapcsolható.

Learn the baroque double tonguing technique did’ll on the traverso / baroque flute with Benedek Csalog.

Double tonguing did’ll on the traverso / baroque flute – video series with Benedek Csalog 1st part. Did’ll is the perfect tonguing technique to execute very fast passages in late baroque compositions by Quantz, CPE Bach, Benda and others. 1st part of a Video Series - Introduction

Part 1

Part 2 – Ebben a részben kapjuk a gyakorlati útmutatást, amely olyan részletes, hogy szinte a személyes jelenléttel egyenértékű. Természetesen e technika eljasátításához is idő és gyakorlás szükséges, de az első lépések teljesen követhetőek és el is lehet kezdeni a hangszer nélküli gyakorlást.


2nd part of a Video Series – basic requirements / how it works / first excercises

Posted in Napról-napra | Tagged , , | Leave a comment

Megjelent….

Megjelent a Parlando-ban az a cikkem, amelyet az elmúlt pár hónap során fejlesztettem, de egy hosszabb vonulat része, amelynek darabjai most itt is elérhetőek.

- A Böhm-fuvola metodikájának kialakulása Magyarországon – 2015,
- Fuvolák és fuvolaművészet Theobald Böhm előtt – 2018.

Ebbe a témakörbe tartozik – bár nem szorosan – a nemrégiben publikált Nagy Jakab életrajz – 2020, ez utóbbi a floridai zenetörténész Tom Moore munkája.

A új cikk címe: “A 19. századi magyar fuvolázás újabb adatai” – de alapgondolatát tekintve a 2017-es, Bicskei Regionális Fuvolás Találkozón megtartott előadásomra (A magyar fuvolaiskola nyomában) épül, annak továbbfejlesztáse. A munka során egy felvetésből indultam ki, amely így hangzik: lehetséges-e úgy írni a magyar fuvolázás 19. századi történetéről, hogy a cikk minden állítása és felvetése tényszerűen, újságcikkekkel adatolható? A válasz – amelyen magam is meglepődtem – “igen” lett, sőt a kutatómunka során számos alkalommal értek kisebb, sőt nagyobb meglepetések. Ezért került a címben az “újabb adatai” – mert úgy gondolom néhány dolog vélhetően újdonságként fog hatni. ( Az eredeti cím-elgondolásom “A 19. századi magyar fuvolázás a sajtó tükrében” lett volna, de munka közben inkább a másik mellett döntöttem). A cikk 17 írott oldalból és 15 oldalnyi képes függelékből áll.

Tehát az új cikk itt érhető el -
A 19. századi magyar fuvolázás újabb adatai

Posted in Napról-napra, cikk | Tagged , , | Leave a comment