‘articles’ címkével ellátott bejegyzések

3 dolog, amit a buszmegállóban is gyakorolhatsz

2012 11 11

Ehavi fordított anyagunk ismét Niall O’Riordan műhelyéből való, 2012 júniusában látott napvilágot a BSF magazinjában. Az ír származású brit fuvolás remélhetőleg már nem kell bemutatni az Olvasóknak; ez a harmadik anyag amit tőle vettük át - a korábbiak linkjét e cikk végén találjuk. Ezúton is köszönöm a hozzájárulását a fordításhoz és az újraközléshez. Remélhetően mindenkinek hasznára válik nem csak a 3 gyakorlattal való foglalkozás, hanem azok szemlélet módja is új színt vihet gondolkodásukba.

null

Egy átlagos ember élete során öt évet tölt várakozással – ez nagyjából napi egy órának felel meg. És vannak akik ennél még több időt töltenek azzal, hogy várakoznak. Legközelebb, amikor a buszra vársz, vagy sorban állsz miért ne lehetnél produktív, és kipróbálhatnál néhány ötletet amely segítheti a gyakorlásodat? Jó ha legelőször otthoni magányunkban próbáljuk ki és szokjuk meg ezeket a gyakorlatokat. Érdemes a napi gyakorlási rutinba is beépíteni őket. Adj időt magadnak, légy nyugodt és ne siess! Legyél kíváncsi minden folyamatra. Ha már megszoktad őket felfedezhetsz bennük új részleteket, amikor legközelebb sorban állsz valahol és várakozol. Amikor éppen “semmit” sem csinálsz, miért ne dolgozhatnál az egyensúlyon, az ujjakon, a nyelv lazításán?

EGYENSÚLY

A test egyensúlya minden tekintetben létfontosságú a fuvolázás során; ez hat legmarkánsabban légzésünkre. Ha a térben jól szervezetten helyezkedünk el, és egyensúlyban vagyunk az jobb légzést eredményez. A koponya egyik szerepe, hogy a gravitáció ellen dolgozva egyenesen tartson minket, de gyakran előfordul, hogy a hibás testtartást miatt extra izommunkára van szükség. Mivel ezek az izmok folyamatosan aktívak többé már nem elérhetőek azok természetes funkciói. Ez az ami korlátozza a mozgást. Az extra izom munka annyira megszokássá válik, hogy már nem is vagyunk tudatában mit csinálunk. Ha helyre állítjuk az egyensúlyt nincs szükség túlmunkára, azáltal könnyebb mozgást és szabadabb légzés érünk el.

  • Anélkül, hogy bármit is változtatnánk fedezzük fel, hogy melyik lábunkra helyezünk több súlyt, vagy azt, hogy a súlyunkat egyenlően osztjuk-e el a két lábon.
  • Helyezzük át lassan a súlyt egyik lábunkról a másikra többször is. Figyeljük meg a térdeket, hogy hajlékonyak-e vagy sem. Engedjük őket lágyan hajlítódni.
  • Ahogy mozgatod a súlyodat az egyik lábadról a másikra képzelj el egy, a fejed tetejéből kilépő lézersugarat, ami a mennyezet felé irányul. Érzed mikor halad át azon a  középponton, ahol mindkét lábadon egyenlően van elosztva a súly, és egyensúlyban vagy?
  • Együtt, harmóniában van a mozgás a törzseddel?
  • Mit tapasztalsz; rövidül vagy hosszabbodik a gerinced ahogy mozogsz?
  • Fokozatosan csökkentsd a mozgás amplitúdóját és végül kerülj nyugalomba középen. Használhatsz képeket is; képzeld el egy inga mozgását, amint ide-oda mozog, és végül megpihen a középpontban.
  • Pihenj és figyelj meg minden változást akár a légzéseddel, vagy akár az egyensúlyoddal kapcsolatban.
  • Fordítsd figyelmedet a talpadra, és a talpak kapcsolatára a talajjal. Hová helyezed a súlyt? A lábujjak, vagy inkább a sarkok felé?
  • Használd akkor is a lézersugár képét, amikor előre és hátra mozgatod a súlyodat.
  • A térdeit legyenek hajlékonyak, és legyen a légzésed könnyű és szabad. Hagyd, hogy a mozgás az egész testedet mozgassa.
  • Fokozatosan csökkentsd a mozgás amplitúdóját és végül kerülj nyugalomba középen.
  • Pihenj és figyelj meg minden változást akár a légzéseddel, vagy akár az egyensúlyoddal kapcsolatban.

UJJAK

Az ujjak kifinomult észlelése - anélkül, hogy bármilyen felesleges erőfeszítést tennél - elengedhetetlen a kifinomult technikához. Az itt következő gyakorlat segíti az ujjak tudatosítását és a velük kapcsolatos érzékenységet, azon kívül segít felszabadítani a vállakat.

  • Engedjük le az oldalunk mellé a kart és mozgassuk az egyik ujjunkat úgy, mintha egy nagyon lassú trillát játszanánk.
  • Figyeljük meg hogyan kapcsolódik ez az ujj a karon keresztül a törzshöz.
  • Anélkül, hogy megnéznénk tegyük fel a kérdést magunknak, hogy végez-e bármilyen mozgást valamelyik másik ujj?
  • Most nézzük meg és ellenőrizzük le, hogy érzékszervi tudatosságunk pontos volt-e. Ha volt mozgás más ujjakban is próbáljuk azt minimalizálni és megszüntetni.
  • Végezzük az ujjmozgást könnyedén és szabadon - és emlékezünk a légzésünkre: ne tartsuk vissza.
  • Fokozatosan növeljük a sebességet, amíg játékunkat könnyűnek és gyorsnak érezzük.
  • Ha az érzés nem könnyed lassítsuk le a mozgást, és figyeljünk még érzékenyebben.
  • Minden ujjal végezzük el a gyakorlatot. Közben pihenjünk sokat és ne siettessünk semmit, ne legyünk feszesek.

NYELV

Sok feszültség forrása lehet a nyelv is. Sok fuvolás túl-artikulál és ez sok tartásproblémát is okozhat. Más artikulációs problémák forrása néha nem is a nyelv, hanem például a gyenge ujjkoordináció, általános feszültség a nyakban, mellkasba és a karokban, és a fókuszálatlan fúvás, vagy csupán az elégtelen légáramlás. Szinte valamennyien nagyon jó tudunk beszélni és a nyelvünk ilyen kor csodálatos munkát végez, amely egyébként - a méretéhez képest -  a legerősebb izom a testünkben. Tehát a nyelv megerősítése nem lehet cél - ezzel én teljesen egyet értek. Az viszont cél lehet, hogy finomítsuk a nyelv mozgását a szenzoros érzékelés fejlesztése által.

A nyelv és a kezek meglepően közeli idegrendszeri kapcsolatban állnak egymással. Ahogy a magzat fejlődik a kezek és a nyelv összeköttetésben vannak, és csak később különülnek el egymástól. Mind a nyelv és a kezek is erősen képviseltetik magukat szenzoros rendszerünkben, ahol nagyon köze állnak egymáshoz. A nyelv feszültsége a kezek feszültségét okozhatja, és fordítva. Ébredjen fel az érdeklődésünk a nyelv és a kezek feszültségének kapcsolatára.

A nyelv lazítása tehát jótékonyan tud hatni az ujjakra is. Sok fejlődést érhetünk el ezen a téren anélkül, hogy a fuvolát a kezünkbe vennénk. Én már egy éve csinálom. Amikor a következő leckét nyilvánosan gyakoroljuk - a buszmegállóban például - az emberek kerülni fogják majd a szemkontaktust velünk, de az is előfordulhat, hogy nagyon furcsán néznek majd ránk, de mind ez engem nem zavar. De azok akik azt gondolják, hogy a buszmegállóban ismerkednek meg a lélektársukkal csalódni fognak; a legkevésbé sem nézünk ki ilyenkor vonzónak, de idővel talán csodálatos fuvolajátékkal adhatunk valakinek szerenádot.

  • Nyissuk ki a szájunkat és figyeljük meg milyen érzés. Többször is ismételjük meg és ha lehet minden alkalommal csináljuk könnyebben.
  • Finoman szorítsuk ökölbe a kezünket, majd lazítsuk el őket többször is. Engedjük kezeinket minden alkalommal egyre lazábbnak lenni amikor ellazítjuk.
  • Nyissuk ki a szánkat és figyeljük meg milyen érzés most.
  • Képzeljük el, hogy a nyelvünk hegye egy festőecset. Festőecsetként használva a nyelvünket kezdjük el nagyon lassan feltérképezni a fogaink felszínét, kezdve a felső őrlőfoggal, jobboldalon az alsó fogsorban. Nota bene: a legfontosabb, hogy lassan haladjunk, feszültség nélkül. Ha nehéznek találod, vagy kényelmetlen válassz egy olyan fogat amelyet könnyebben elérsz, feszültség nélkül. Legyen az érzés könnyed és élvezhetőnek Legyünk tudatában ha bármilyen szükségtelen erőfeszítés keletkezne a nyelvben, állkapocsban, arcon, vagy bárhol máshol a testedben, és kezd el csökkenteni azt. Megtudjuk mindezt tenni könnyedén és szabadon?
  • Folytassuk a fogak felfedezését addig amíg el nem érjük az első fogakat. Emlékezzünk a légzésre és soha se tartsuk vissza. Tartsunk annyi szünetet amennyit csak szükségesnek érzünk.
  • Pihenjünk és figyeljünk meg minden változást a szájunk és a nyelvünk érzékelésében.
  • Folytassuk a feltérképezést alul, a másik oldalon.
  • Pihenés után ismét figyeljünk meg minden apró változást az érzékelésünkben.
  • Folyassuk a folyamatot a felső fogsor jobb oldalán.
  • Tartsunk pihenőt.
  • Végül fedezzük fel a bal felső fogsort is.
  • Nyissuk ki a szájunkat. Milyen érzés most? Mit érzünk a nyelvünkkel kapcsolatban? Tapasztalunk valamilyen változást bárhol a testünkben? Mit érzünk a vállainkkal és a kezeinkkel kapcsolatban?

forrás: http://www.niallflute.com/ http://bfs.org.uk/

Korábbi cikkek ettől a szerzőtől:

Egy más megközelítés

Neuroplaszticitás

Egy más megközelítés

2012 07 18

null
Mostanában - továbbképzés keretében - agykontrolltanfolyamon voltam. Nem kevés zenésszel is találkoztam, hiszen a hangszeres játék természetéből adódóan rengeteg módja lehet a különféle mentális technikák alkalmazásának.
Niall O’Riordan ír származású fuvolaművész. Rendszeresen publikál a Brit Fuvolás Magazinban (BSF), valamint speciális szemléletű workshop-okat tart, többek között William Benett kurzusán is. 2011ben - és idén is - Sir James Galway Szemináriumán vett részt. Specialitása a Feldenkrais módszer és a jóga alklamazása a fuvolázással kapcsoltban. Tőle származik az alábbi cikk, amely első alkalommal 2012ban jelent meg a BSF magazinjában. A szerzőről szóló további információért ellátogathatunk a www.niallflute.com-ra.

Most lássuk a cikket, amely 2011ben jelent meg a BSF Magazinjában:

A tudatosság elengedhetetlen a zenei fejlődéshez. Gyakran a zenészek még sincsenek tudatában mi történik a testükben, és ez mindenféle problémát okozhat.  Hasonlóképpen, gyakran nem vagyunk tisztában vele milyen gondolatok futnak át a fejünkön. Könnyen beleragadhatunk  megszokott viselkedésmintáinkba, amelyek egyáltalán nem segítenek. Könnyű belátni, hogy a külső történések, belső kihívásokat vonnak maguk után, és önmagában, a megszokott módon nem fogunk megfelelően reagálni rájuk. Egy pillanatnyi szünetre és némi belső reflexióra is szükség van.
Ha egy kicsit belegondolunk abba, hogyan viszonyulunk testünkhöz és tudatunkhoz  - úgy vélem – sokkal nagyobb előrelépést érhetünk el játékunkban. A tudatosság az első lépés a változáshoz. Fokozott tudatossággal értékes visszajelzéseket kaphatunk testünktől és tudatunktól.
Vegyük például a tudatot. Megfigyelted már valaha, hogy gondolkodásod hány százaléka előremutató és támogató? A legtöbb muzsikusnak nagyon kritikus belső hangja van. Valamilyen módon át hisszük a szidás motiválni fog minket arra, hogy jobban teljesítsünk. Ha belegondolsz, hogy ez Te magad vagy, kérdezd meg magadtól: hogyan szolgált engem eddig ez a megközelítés? Jól érzem magam tőle? Kipróbáljak valami más? A legtöbb muzsikus élete valamelyik pontján megtapasztalta a lámpalázat. Ez a szorongás napok és hetek alatt épül fel az előadás előtt. De mikor kezdődik?
A szorongás egyszerű gondolatkora vezethető vissza. Kapcsolatos lehet múltbeli tapasztalatokkal, de az is lehet, hogy nem. A katasztrofális gondolkodást úgy is definiálhatjuk, mint a múltbeli rossz kimenetelű történések irritációját. A zenészek igen jók abban, hogy megrémisszék meg magukat, és ez a legrosszabb forgatókönyv egyre kifinomultabb lesz, ahogy újra és újra lefut. Köztudott, hogy amikor elképzelünk valamit – vizualizálunk – az agy nem tesz különbséget valóság és elképzelt között. Azoknál, akik lámpaláztól szenvednek általában így zajlik le ez a folyamat, de csak kevéssé tudatosul, ezért nem alakul ki jártasság abban hogyan is állítsák le. Gondoljuk bele hogyan reagál a test ha egy félelmetes filmet nézünk, valósággal ugrani tudnánk a félelemtől. A test úgy reagál arra amit nézünk, mintha az valóság lenne. Ugyan az a folyamat zajlik le vizualizáció alkalmával: ha egy fenyegető esemény bekövetkeztét képzeljük el a test ugyan úgy reagál, mintha ez valóság lenne.

Hogyan változtassunk?
A légzés kiváló módja annak, hogy kapcsolódhassunk a testünkhöz és az egyik legjobb módja, hogy stabilizáljuk és megnyugtassuk a tudatunkat. A jógik már évszázadok óta használják. A levegő percenkét körülbelül 15ször lép be és ki a testből. Az emberi test összes életfunkció közül a légzés a legkülönlegesebb. Ez köti össze a tudatost a tudattalannal. A légzés tudattalanul működik, de átvehetjük az irányítást felette. Más tudattalan funkciókat, mint a szívverés és a testhőmérséklet átlagember számára nem kontrollálhatóak. Minden életfunkció közül a légzés az amely által legkönnyebben juthatunk a tudatossághoz. A légzés értékes betekintést nyújt érzelmi és tudati állapotunkba bármikor. Ha, például boldogok vagyunk a a légzés ritmikus, mély és lassú. Ezzel ellentétben, ha  feszültek és boldogtalanok vagyunk a légzés felszínes, ziháló és egyenetlen. Ez értékes információ lehet ha megfigyeljük, és valódi fordulópontot nyújthat amikor a koncertre készülünk, illetve ha a lámpalázzal akarunk dolgozni. Az egyenletes és nyugodt légzés az egész testet lazítja. Amikor idegesek vagyunk és izgulunk a légzésünk mindig reflektál arra. Ez rendszerint felszínes és gyors. Ez a légzésfajta kapcsolódik a kaotikus gondolkodáshoz is és ez a gondolkodás még több idegességet generál és a kör folytatódik.

Irányítás
Hogyan szakíthatjuk meg ezt a kör? Két területet is szükséges tudatossá tenni. Meg kell tanulni tudatosan viszonyulni légzésünkhöz, és tudatossá tenni gondolati folyamatainkat is; és látni fogjuk, hogy ezek valójában: gondolatok. Az első lépés a légzéshez való  tudatos viszony kialakítása. A második lépés, hogy leállítsuk önmagunk ijesztgetését negatív kimenetelek elképzelése által. Nem szabad elfelejteni, hogy ezek csak gondolatok, és a gondolatokat meg lehet változtatni. Tapasztalatom szerint sok muzsikus nagyon könnyen tud negatív képeket létrehozni, és sokkal nehezebb nekik pozitív dolgokat elképzelniük.

Belső képek és vizualizáció
A sportolók a pozitív belső képeket és a vizualizációt évtizedek óta eredményesen használják. Az egyik legismertebb vizsgálatot ebben a témában orosz tudósok végezték el olimpikon atléták négy csoportján a következő edzésterv szerint:
1. csoport: 100% fizikai edzés
2. csoport: 75% fizikai edzés – 25% mentális edzés (fizikai edzés elképzelése fejben)
3. csoport: 50% fizikai edzés – 50% mentális edzés (fizikai edzés elképzelése fejben)
4. csoport: 25% fizikai edzés – 75% mentális edzés (fizikai edzés elképzelése fejben).
A 4.csoport, - akik a legtöbb időt áldozták az edzés elképzelésére - teljesített a legjobban. A kutatók felfedezték, hogy a mentális képek ugyan úgy működtethetik az izommunka elképzelése is hatással van az izmok működésére.
A vizualizáció bevett gyakorlattá vált az atlétáknál, és - úgy hiszem – ez a megközelítés ugyan ilyen hasznos lehet a zenészek számára. Vizualizációt alkalmazva enyhíthetjük a szorongásunkat és előadásunkat egy magasabb szintre emelhetjük.

Hogyan működik?
A vizualizáció működése azon alapszik, hogy amikor elképzeljük azt a módot ahogyan koncerten játszani szeretnénk valós neuron kapcsolatok jönnek létre az agyban, olyanok amelyek valóságban is létrejönnének ha valóságosan játszanánk. A mentális képek tréningezik az agyat, és olyan neuron kapcsolatokat hoznak létre az agyban amelyek arra tanítják az izmokat hogy pontosan azt tegyék amit akarunk.
A zenészek a vizualizációt rengeteg módon használhatják, különösen a lámpaláz kezelésében. Javaslom, hogy legalább két héttel a koncert előtt használjuk naponta a vizualizációt , úgy, hogy végigfuttatjuk magunkban a teljes előadást az elejétől a végéig úgy ahogy azt a valóságban is szeretnénk véghez vinni. Néhányan rátermettebbek a vizualizációra, de mindenki fejlesztheti a képességét ezen a területen ha gyakorolja.
Meggyőződésem, hogy a külvilág belső világunk reflexiója. Ha megváltoztatjuk gondolkodásmódunkat és saját magunkról alkotott képünket ez a külső valóságra is hatással van. Gyakorlással és némi türelemmel fejleszthetjük önuralmunkat. Moshe Feldenkrais-t idézve: „Semmi sem állandó viselkedési mintáinkban kivéve az a meggyőződésünket, hogy ezek állandóak”.

Gyakorlat
•    Keress egy csendes, nyugodt helyet, ahol senki sem zavar.
•    Adj időt magadnak, és figyeld meg a légzésedet.
•    Figyeld meg a mélységét és természetét.
•    Menj végig gondolatban a testeden és old fel minden feszültséget, amit találsz
•    Képzeld el azt, ahogyan a darabot játszod, amin mostanában dolgozol.
•    Úgy vizualizáld a játékodat, ahogyan el szeretnéd játszani – ne felejtsd el, hogy a vizualizáció során minden lehetséges.
•    Figyeld meg hogy érzed magad a testedben, miközben ilyen jól játszol.
•    Képzelj el mindent a lehető legrészletesebben – vizualizáld a közönséged, a termet ahol játszol, a hangot amit hallani szeretnél, még az illatokat is.
•    Képzed el azt is, hogy érzed magad miközben magabiztosan játszol.
•    Menj végig az előadáson újra és újra, minden alkalommal azt a végeredményt vizualizálva, amit szeretnél; erősítsd fel a képek intenzitását amennyire csak tudod.

First published by the British Flute Society December 2012, www.bfs.org.uk. For more information about the author visit www.niallflute.com.

null

forrás: http://www.niallflute.com/documents/NiallDec.pdf

A következő cikk ettől a szerzőtől->

Két éve történt - Eloy Flutes in Budapest

2012 05 21

Ma két éve történt, hogy az Eloy Flutes csodálatos hangszerein játszhattunk, Illés Eszter, Szilágyi Szabolcs, és jómagam.

Az interjú itt olvasható:

Mikola Éva, Harry van Ekert, Illés Eszter

Én, Harry van Ekert, Szilágyi Szabolcs


Megjelent az EloyFlutes cikk a BSF magazinjában

2012 03 12

null

In this March has appeard my article about EloyFlutes in BSF Magazine!Harry and me are very happy on it!

Megjelent a Brit Fuvolás Magazin márciusi számában az EloyFlutes-al készült cikkem, Elisabeth Hobbs (kiadó)  gondozásában. Miénk - Harryval - a címlap és a vezércikk!

.
My Article about EloyFlutes in BSF magazine ,2012, march.
.

Japán cikk előkészületek - Eloy Flutes

2011 12 22

Eloy Flutes’ webpage:

Elkészült az Eloy Flutes interjú japán fordítása is, - készítője Yuya Kikuzawa - most már csak a megjelenésre várunk.

The Eloy Flutes’ interview japanese translation is ready - made by Yuya Kikuzawa; many thanks! We are waiting for the pubishing.

Japán cikk - David Chu’s woodenheadjoints

2011 11 17

Click here to David Chu’s webpage:

A brit fuvolás magazin indén ősszel jelentette meg a David Chu-val készült interjúmat. Azóta az események új fordulatot vettek és - úgy tűnik - az interjút a  japán fuvola-magazin is leközli 2012 februárjában. David most fordtja japánra.

On this fall the British flute magazine print my interview with David Chu. Since then events took a new turn, and the interview will appear in the japanese flute magazine too, in February, 2012. David working on the translation now.

Check the content of this journal here.

bfs

2011 09 12

My first interview in the British Magazine: FLUTE - talking with David CHU.

bfs.2011.09>

British Flute Magazine

2011 07 06

As the editor said, my article will appear in the British Flute Magazine in September! I am happY!