Egy más megközelítés

null
Mostanában – továbbképzés keretében – agykontrolltanfolyamon voltam. Nem kevés zenésszel is találkoztam, hiszen a hangszeres játék természetéből adódóan rengeteg módja lehet a különféle mentális technikák alkalmazásának.
Niall O’Riordan ír származású fuvolaművész. Rendszeresen publikál a Brit Fuvolás Magazinban (BSF), valamint speciális szemléletű workshop-okat tart, többek között William Benett kurzusán is. 2011ben – és idén is – Sir James Galway Szemináriumán vett részt. Specialitása a Feldenkrais módszer és a jóga alklamazása a fuvolázással kapcsoltban. Tőle származik az alábbi cikk, amely első alkalommal 2012ban jelent meg a BSF magazinjában. A szerzőről szóló további információért ellátogathatunk a www.niallflute.com-ra.

Most lássuk a cikket, amely 2011ben jelent meg a BSF Magazinjában:

A tudatosság elengedhetetlen a zenei fejlődéshez. Gyakran a zenészek még sincsenek tudatában mi történik a testükben, és ez mindenféle problémát okozhat.  Hasonlóképpen, gyakran nem vagyunk tisztában vele milyen gondolatok futnak át a fejünkön. Könnyen beleragadhatunk  megszokott viselkedésmintáinkba, amelyek egyáltalán nem segítenek. Könnyű belátni, hogy a külső történések, belső kihívásokat vonnak maguk után, és önmagában, a megszokott módon nem fogunk megfelelően reagálni rájuk. Egy pillanatnyi szünetre és némi belső reflexióra is szükség van.
Ha egy kicsit belegondolunk abba, hogyan viszonyulunk testünkhöz és tudatunkhoz  – úgy vélem – sokkal nagyobb előrelépést érhetünk el játékunkban. A tudatosság az első lépés a változáshoz. Fokozott tudatossággal értékes visszajelzéseket kaphatunk testünktől és tudatunktól.
Vegyük például a tudatot. Megfigyelted már valaha, hogy gondolkodásod hány százaléka előremutató és támogató? A legtöbb muzsikusnak nagyon kritikus belső hangja van. Valamilyen módon át hisszük a szidás motiválni fog minket arra, hogy jobban teljesítsünk. Ha belegondolsz, hogy ez Te magad vagy, kérdezd meg magadtól: hogyan szolgált engem eddig ez a megközelítés? Jól érzem magam tőle? Kipróbáljak valami más? A legtöbb muzsikus élete valamelyik pontján megtapasztalta a lámpalázat. Ez a szorongás napok és hetek alatt épül fel az előadás előtt. De mikor kezdődik?
A szorongás egyszerű gondolatkora vezethető vissza. Kapcsolatos lehet múltbeli tapasztalatokkal, de az is lehet, hogy nem. A katasztrofális gondolkodást úgy is definiálhatjuk, mint a múltbeli rossz kimenetelű történések irritációját. A zenészek igen jók abban, hogy megrémisszék meg magukat, és ez a legrosszabb forgatókönyv egyre kifinomultabb lesz, ahogy újra és újra lefut. Köztudott, hogy amikor elképzelünk valamit – vizualizálunk – az agy nem tesz különbséget valóság és elképzelt között. Azoknál, akik lámpaláztól szenvednek általában így zajlik le ez a folyamat, de csak kevéssé tudatosul, ezért nem alakul ki jártasság abban hogyan is állítsák le. Gondoljuk bele hogyan reagál a test ha egy félelmetes filmet nézünk, valósággal ugrani tudnánk a félelemtől. A test úgy reagál arra amit nézünk, mintha az valóság lenne. Ugyan az a folyamat zajlik le vizualizáció alkalmával: ha egy fenyegető esemény bekövetkeztét képzeljük el a test ugyan úgy reagál, mintha ez valóság lenne.

Hogyan változtassunk?
A légzés kiváló módja annak, hogy kapcsolódhassunk a testünkhöz és az egyik legjobb módja, hogy stabilizáljuk és megnyugtassuk a tudatunkat. A jógik már évszázadok óta használják. A levegő percenkét körülbelül 15ször lép be és ki a testből. Az emberi test összes életfunkció közül a légzés a legkülönlegesebb. Ez köti össze a tudatost a tudattalannal. A légzés tudattalanul működik, de átvehetjük az irányítást felette. Más tudattalan funkciókat, mint a szívverés és a testhőmérséklet átlagember számára nem kontrollálhatóak. Minden életfunkció közül a légzés az amely által legkönnyebben juthatunk a tudatossághoz. A légzés értékes betekintést nyújt érzelmi és tudati állapotunkba bármikor. Ha, például boldogok vagyunk a a légzés ritmikus, mély és lassú. Ezzel ellentétben, ha  feszültek és boldogtalanok vagyunk a légzés felszínes, ziháló és egyenetlen. Ez értékes információ lehet ha megfigyeljük, és valódi fordulópontot nyújthat amikor a koncertre készülünk, illetve ha a lámpalázzal akarunk dolgozni. Az egyenletes és nyugodt légzés az egész testet lazítja. Amikor idegesek vagyunk és izgulunk a légzésünk mindig reflektál arra. Ez rendszerint felszínes és gyors. Ez a légzésfajta kapcsolódik a kaotikus gondolkodáshoz is és ez a gondolkodás még több idegességet generál és a kör folytatódik.

Irányítás
Hogyan szakíthatjuk meg ezt a kör? Két területet is szükséges tudatossá tenni. Meg kell tanulni tudatosan viszonyulni légzésünkhöz, és tudatossá tenni gondolati folyamatainkat is; és látni fogjuk, hogy ezek valójában: gondolatok. Az első lépés a légzéshez való  tudatos viszony kialakítása. A második lépés, hogy leállítsuk önmagunk ijesztgetését negatív kimenetelek elképzelése által. Nem szabad elfelejteni, hogy ezek csak gondolatok, és a gondolatokat meg lehet változtatni. Tapasztalatom szerint sok muzsikus nagyon könnyen tud negatív képeket létrehozni, és sokkal nehezebb nekik pozitív dolgokat elképzelniük.

Belső képek és vizualizáció
A sportolók a pozitív belső képeket és a vizualizációt évtizedek óta eredményesen használják. Az egyik legismertebb vizsgálatot ebben a témában orosz tudósok végezték el olimpikon atléták négy csoportján a következő edzésterv szerint:
1. csoport: 100% fizikai edzés
2. csoport: 75% fizikai edzés – 25% mentális edzés (fizikai edzés elképzelése fejben)
3. csoport: 50% fizikai edzés – 50% mentális edzés (fizikai edzés elképzelése fejben)
4. csoport: 25% fizikai edzés – 75% mentális edzés (fizikai edzés elképzelése fejben).
A 4.csoport, – akik a legtöbb időt áldozták az edzés elképzelésére – teljesített a legjobban. A kutatók felfedezték, hogy a mentális képek ugyan úgy működtethetik az izommunka elképzelése is hatással van az izmok működésére.
A vizualizáció bevett gyakorlattá vált az atlétáknál, és – úgy hiszem – ez a megközelítés ugyan ilyen hasznos lehet a zenészek számára. Vizualizációt alkalmazva enyhíthetjük a szorongásunkat és előadásunkat egy magasabb szintre emelhetjük.

Hogyan működik?
A vizualizáció működése azon alapszik, hogy amikor elképzeljük azt a módot ahogyan koncerten játszani szeretnénk valós neuron kapcsolatok jönnek létre az agyban, olyanok amelyek valóságban is létrejönnének ha valóságosan játszanánk. A mentális képek tréningezik az agyat, és olyan neuron kapcsolatokat hoznak létre az agyban amelyek arra tanítják az izmokat hogy pontosan azt tegyék amit akarunk.
A zenészek a vizualizációt rengeteg módon használhatják, különösen a lámpaláz kezelésében. Javaslom, hogy legalább két héttel a koncert előtt használjuk naponta a vizualizációt , úgy, hogy végigfuttatjuk magunkban a teljes előadást az elejétől a végéig úgy ahogy azt a valóságban is szeretnénk véghez vinni. Néhányan rátermettebbek a vizualizációra, de mindenki fejlesztheti a képességét ezen a területen ha gyakorolja.
Meggyőződésem, hogy a külvilág belső világunk reflexiója. Ha megváltoztatjuk gondolkodásmódunkat és saját magunkról alkotott képünket ez a külső valóságra is hatással van. Gyakorlással és némi türelemmel fejleszthetjük önuralmunkat. Moshe Feldenkrais-t idézve: „Semmi sem állandó viselkedési mintáinkban kivéve az a meggyőződésünket, hogy ezek állandóak”.

Gyakorlat
•    Keress egy csendes, nyugodt helyet, ahol senki sem zavar.
•    Adj időt magadnak, és figyeld meg a légzésedet.
•    Figyeld meg a mélységét és természetét.
•    Menj végig gondolatban a testeden és old fel minden feszültséget, amit találsz
•    Képzeld el azt, ahogyan a darabot játszod, amin mostanában dolgozol.
•    Úgy vizualizáld a játékodat, ahogyan el szeretnéd játszani – ne felejtsd el, hogy a vizualizáció során minden lehetséges.
•    Figyeld meg hogy érzed magad a testedben, miközben ilyen jól játszol.
•    Képzelj el mindent a lehető legrészletesebben – vizualizáld a közönséged, a termet ahol játszol, a hangot amit hallani szeretnél, még az illatokat is.
•    Képzed el azt is, hogy érzed magad miközben magabiztosan játszol.
•    Menj végig az előadáson újra és újra, minden alkalommal azt a végeredményt vizualizálva, amit szeretnél; erősítsd fel a képek intenzitását amennyire csak tudod.

First published by the British Flute Society December 2012, www.bfs.org.uk. For more information about the author visit www.niallflute.com.

null

forrás: http://www.niallflute.com/documents/NiallDec.pdf

A következő cikk ettől a szerzőtől->

This entry was posted in Napról-napra, cikk, fordítás, hangszeres wellness, link and tagged , , , . Bookmark the permalink.

Leave a Reply