the FluteBlog

Ehavi fordított anyagunk ismét Niall O’Riordan műhelyéből való, 2012 júniusában látott napvilágot a BSF magazinjában. Az ír származású brit fuvolás remélhetőleg már nem kell bemutatni az Olvasóknak; ez a harmadik anyag amit tőle vettük át – a korábbiak linkjét e cikk végén találjuk. Ezúton is köszönöm a hozzájárulását a fordításhoz és az újraközléshez. Remélhetően mindenkinek hasznára válik nem csak a 3 gyakorlattal való foglalkozás, hanem azok szemlélet módja is új színt vihet gondolkodásukba.

Egy átlagos ember élete során öt évet tölt várakozással – ez nagyjából napi egy órának felel meg. És vannak akik ennél még több időt töltenek azzal, hogy várakoznak. Legközelebb, amikor a buszra vársz, vagy sorban állsz miért ne lehetnél produktív, és kipróbálhatnál néhány ötletet amely segítheti a gyakorlásodat? Jó ha legelőször otthoni magányunkban próbáljuk ki és szokjuk meg ezeket a gyakorlatokat. Érdemes a napi gyakorlási rutinba is beépíteni őket. Adj időt magadnak, légy nyugodt és ne siess! Legyél kíváncsi minden folyamatra. Ha már megszoktad őket felfedezhetsz bennük új részleteket, amikor legközelebb sorban állsz valahol és várakozol. Amikor éppen “semmit” sem csinálsz, miért ne dolgozhatnál az egyensúlyon, az ujjakon, a nyelv lazításán?

EGYENSÚLY

A test egyensúlya minden tekintetben létfontosságú a fuvolázás során; ez hat legmarkánsabban légzésünkre. Ha a térben jól szervezetten helyezkedünk el, és egyensúlyban vagyunk az jobb légzést eredményez. A koponya egyik szerepe, hogy a gravitáció ellen dolgozva egyenesen tartson minket, de gyakran előfordul, hogy a hibás testtartást miatt extra izommunkára van szükség. Mivel ezek az izmok folyamatosan aktívak többé már nem elérhetőek azok természetes funkciói. Ez az ami korlátozza a mozgást. Az extra izom munka annyira megszokássá válik, hogy már nem is vagyunk tudatában mit csinálunk. Ha helyre állítjuk az egyensúlyt nincs szükség túlmunkára, azáltal könnyebb mozgást és szabadabb légzés érünk el.

• Anélkül, hogy bármit is változtatnánk fedezzük fel, hogy melyik lábunkra helyezünk több súlyt, vagy azt, hogy a súlyunkat egyenlően osztjuk-e el a két lábon.
• Helyezzük át lassan a súlyt egyik lábunkról a másikra többször is. Figyeljük meg a térdeket, hogy hajlékonyak-e vagy sem. Engedjük őket lágyan hajlítódni.
• Ahogy mozgatod a súlyodat az egyik lábadról a másikra képzelj el egy, a fejed tetejéből kilépő lézersugarat, ami a mennyezet felé irányul. Érzed mikor halad át azon a  középponton, ahol mindkét lábadon egyenlően van elosztva a súly, és egyensúlyban vagy?
• Együtt, harmóniában van a mozgás a törzseddel?
• Mit tapasztalsz; rövidül vagy hosszabbodik a gerinced ahogy mozogsz?
• Fokozatosan csökkentsd a mozgás amplitúdóját és végül kerülj nyugalomba középen. Használhatsz képeket is; képzeld el egy inga mozgását, amint ide-oda mozog, és végül megpihen a középpontban.
• Pihenj és figyelj meg minden változást akár a légzéseddel, vagy akár az egyensúlyoddal kapcsolatban.
• Fordítsd figyelmedet a talpadra, és a talpak kapcsolatára a talajjal. Hová helyezed a súlyt? A lábujjak, vagy inkább a sarkok felé?
• Használd akkor is a lézersugár képét, amikor előre és hátra mozgatod a súlyodat.
• A térdeit legyenek hajlékonyak, és legyen a légzésed könnyű és szabad. Hagyd, hogy a mozgás az egész testedet mozgassa.
• Fokozatosan csökkentsd a mozgás amplitúdóját és végül kerülj nyugalomba középen.
• Pihenj és figyelj meg minden változást akár a légzéseddel, vagy akár az egyensúlyoddal kapcsolatban.

UJJAK

Az ujjak kifinomult észlelése – anélkül, hogy bármilyen felesleges erőfeszítést tennél – elengedhetetlen a kifinomult technikához. Az itt következő gyakorlat segíti az ujjak tudatosítását és a velük kapcsolatos érzékenységet, azon kívül segít felszabadítani a vállakat.

• Engedjük le az oldalunk mellé a kart és mozgassuk az egyik ujjunkat úgy, mintha egy nagyon lassú trillát játszanánk.
• Figyeljük meg hogyan kapcsolódik ez az ujj a karon keresztül a törzshöz.
• Anélkül, hogy megnéznénk tegyük fel a kérdést magunknak, hogy végez-e bármilyen mozgást valamelyik másik ujj?
• Most nézzük meg és ellenőrizzük le, hogy érzékszervi tudatosságunk pontos volt-e. Ha volt mozgás más ujjakban is próbáljuk azt minimalizálni és megszüntetni.
• Végezzük az ujjmozgást könnyedén és szabadon – és emlékezünk a légzésünkre: ne tartsuk vissza.
• Fokozatosan növeljük a sebességet, amíg játékunkat könnyűnek és gyorsnak érezzük.
• Ha az érzés nem könnyed lassítsuk le a mozgást, és figyeljünk még érzékenyebben.
• Minden ujjal végezzük el a gyakorlatot. Közben pihenjünk sokat és ne siettessünk semmit, ne legyünk feszesek.

NYELV

Sok feszültség forrása lehet a nyelv is. Sok fuvolás túl-artikulál és ez sok tartásproblémát is okozhat. Más artikulációs problémák forrása néha nem is a nyelv, hanem például a gyenge ujjkoordináció, általános feszültség a nyakban, mellkasba és a karokban, és a fókuszálatlan fúvás, vagy csupán az elégtelen légáramlás. Szinte valamennyien nagyon jó tudunk beszélni és a nyelvünk ilyen kor csodálatos munkát végez, amely egyébként – a méretéhez képest -  a legerősebb izom a testünkben. Tehát a nyelv megerősítése nem lehet cél – ezzel én teljesen egyet értek. Az viszont cél lehet, hogy finomítsuk a nyelv mozgását a szenzoros érzékelés fejlesztése által.

A nyelv és a kezek meglepően közeli idegrendszeri kapcsolatban állnak egymással. Ahogy a magzat fejlődik a kezek és a nyelv összeköttetésben vannak, és csak később különülnek el egymástól. Mind a nyelv és a kezek is erősen képviseltetik magukat szenzoros rendszerünkben, ahol nagyon köze állnak egymáshoz. A nyelv feszültsége a kezek feszültségét okozhatja, és fordítva. Ébredjen fel az érdeklődésünk a nyelv és a kezek feszültségének kapcsolatára.

A nyelv lazítása tehát jótékonyan tud hatni az ujjakra is. Sok fejlődést érhetünk el ezen a téren anélkül, hogy a fuvolát a kezünkbe vennénk. Én már egy éve csinálom. Amikor a következő leckét nyilvánosan gyakoroljuk – a buszmegállóban például – az emberek kerülni fogják majd a szemkontaktust velünk, de az is előfordulhat, hogy nagyon furcsán néznek majd ránk, de mind ez engem nem zavar. De azok akik azt gondolják, hogy a buszmegállóban ismerkednek meg a lélektársukkal csalódni fognak; a legkevésbé sem nézünk ki ilyenkor vonzónak, de idővel talán csodálatos fuvolajátékkal adhatunk valakinek szerenádot.

• Nyissuk ki a szájunkat és figyeljük meg milyen érzés. Többször is ismételjük meg és ha lehet minden alkalommal csináljuk könnyebben.
• Finoman szorítsuk ökölbe a kezünket, majd lazítsuk el őket többször is. Engedjük kezeinket minden alkalommal egyre lazábbnak lenni amikor ellazítjuk.
• Nyissuk ki a szánkat és figyeljük meg milyen érzés most.
• Képzeljük el, hogy a nyelvünk hegye egy festőecset. Festőecsetként használva a nyelvünket kezdjük el nagyon lassan feltérképezni a fogaink felszínét, kezdve a felső őrlőfoggal, jobboldalon az alsó fogsorban. Nota bene: a legfontosabb, hogy lassan haladjunk, feszültség nélkül. Ha nehéznek találod, vagy kényelmetlen válassz egy olyan fogat amelyet könnyebben elérsz, feszültség nélkül. Legyen az érzés könnyed és élvezhetőnek Legyünk tudatában ha bármilyen szükségtelen erőfeszítés keletkezne a nyelvben, állkapocsban, arcon, vagy bárhol máshol a testedben, és kezd el csökkenteni azt. Megtudjuk mindezt tenni könnyedén és szabadon?
• Folytassuk a fogak felfedezését addig amíg el nem érjük az első fogakat. Emlékezzünk a légzésre és soha se tartsuk vissza. Tartsunk annyi szünetet amennyit csak szükségesnek érzünk.
• Pihenjünk és figyeljünk meg minden változást a szájunk és a nyelvünk érzékelésében.
• Folytassuk a feltérképezést alul, a másik oldalon.
• Pihenés után ismét figyeljünk meg minden apró változást az érzékelésünkben.
• Folyassuk a folyamatot a felső fogsor jobb oldalán.
• Tartsunk pihenőt.
• Végül fedezzük fel a bal felső fogsort is.
• Nyissuk ki a szájunkat. Milyen érzés most? Mit érzünk a nyelvünkkel kapcsolatban? Tapasztalunk valamilyen változást bárhol a testünkben? Mit érzünk a vállainkkal és a kezeinkkel kapcsolatban?

forrás: http://www.niallflute.com/ http://bfs.org.uk/

Korábbi cikkek ettől a szerzőtől:

Egy más megközelítés

Neuroplaszticitás