A 300 éve született porosz király, Nagy Frigyes kézirataira bukkantak a Veste Coburg gyűjteményben. A három fuvola-csembaló szonáta eredetiségét a zenei források nemzetközi katalógusának (RISM) müncheni kutatói hitelesítették.
Az észak-bajorországi Coburg városát több kastély és vár övezi. Az egyik legnagyobb a Veste Coburg, amely az erődítmény nevét viselő kulturális-művészeti alapítvány székhelye is.
A Veste Coburg kéziratgyűjteményében fedezték fel a három fuvola-csembalo szonátát, a lelet kisebb szenzáció – méltatta a felfedezés jelentőségét Helmut Lauterwasser müncheni zenetudós. A kéziratokat november 15-én tárják a közönség elé.
A felvilágosult és zenebarát porosz uralkodó, aki zenemesteréül alkalmazta Carl Philipp Emanuel Bachot, nemcsak zenekart alapított, de fuvolán játszott és komponált is. Ismert zenetörténeti tény, hogy 121 fuvola szonátát alkotott, amelyek közül eddig csupán kettőnek a kéziratát találták meg. A most felfedezett kéziratok értékét növeli, hogy nemcsak a fuvola szólamot vetette papírra az uralkodó, hanem a teljes kompozíciót, tehát feltételezik, hogy így írta le többi, ma még ismeretlen művét, köztük fuvolaversenyét, operaáriáit, kantátáit is.
A Veste Coburg kéziratgyűjteményében híres személyiségek levelei, műveinek kéziratai, átiratai és egyéb személyes dokumentumai találhatók. A gyűjtést a 19. században kezdték, de korábbi századokra is visszanyúltak. Mivel Nagy Frigyest nem elsősorban zeneszerzőként tartották számon, műveinek kutatására kevés figyelem irányult, azonban születésének 300. évfordulója zenei tevékenységére is rávilágít.
A RISM nemzetközi – ma már online – zenei forráslexikon, amelyet 1952-ben hoztak létre. A központi szerkesztőség Frankfurtban működik, munkájában 32 ország tudományos társaságai, akadémiái, nemzeti könyvtárai vesznek részt, a magyar színeket az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára képviseli.
forrás: http://www.mult-kor.hu/ http://www.rism.info/
