dolgozatok ~ 18. századi fuvolaiskolák

Balogh Vera doktorija

Ezúttal Balogh Vera dolgozata kerül elénk, már csak azért is, mert a legutóbbit a 19. századi fuvolaiskolákról olvashattuk – német nyelven. A mai anyag természetesen magyar nyelvű, igen alapos és tartalmát tekintve kulcsfontosságú a francia fuvolaiskola kialakulásának előzményeit illetően. Bizton állíthatom, aki lelkiismeretesen végigolvassa a dolgozatok sorozatot – amelytől már egyszer elbúcsúztunk – az okosabban hal meg, mint ahogy most, e pillanatban leledzik.

Nos, csapjunk bele máris néhány elgondolkodtató idézet segítségével:

“A fuvolaiskolák számát tekintve a  sorban a második helyen a franciák állnak. A század elejétől a végéig jelentettek meg ilyen kiadványokat. Fuvolaiskoláik  vagy fuvoláról szóló írásaik nem túl nagy számúak, azonban fuvolatechnikai szempontból igen   változatos   információkat   tartalmaznak,   miáltal nyomon követhetjük Franciaországban a fuvolázás század folyamán végbemenő változatait, változásait. A fontosabb írások Hotteterre, Corrette, Mahaut, Delusse, Vanderhagen, Devienne és Peraut művei, valamint az Encyclopédie szócikke. Német  területen 1752-ig,  Quantz Fuvolaiskolájának  kiadásáig  kellett várni egy   fuvolatankönyvre.   Ez   azonban   a híres  német  precizitással született  meg, terjedelmében és  témáiban  messze  túlszárnyalva  bármely  más  addig  (és  azután) megjelenő instrukciós könyvet. Ezt a művet csak jó harminc év elteltével, 1782-ben követi  Ribock írása,  amely 62  írott  oldalt  tartalmaz,  majd  Tromlitz  1791-es fuvolaiskolája ismét nagy terjedelemben, 376 oldalon keresztül tárgyalja a fuvolázástitkait.  1800-ban jelenik meg szintén tőle egy 140 oldalas könyv a több-billentyűs fuvoláról. 1800 tájékán született még három mű, melyek elvesztek, így nem tudjuk mennyire voltak tartalmasak. Összességében kevés könyvet írtak a németek, de azok terjedelmük  és  alaposságuk  révén  nagyon  széles  tárházai  a  kor előadói gyakorlatának”.

“A  fuvolaiskolákban  háromféle  technikát  említenek  a  magas  hangok megformálására. Az egyik szerint csak a levegő mennyiségét kell növelni, egy másik szerint csak az ajkainkon lévő rést kell kicsinyítenünk. A harmadik megoldás, amit két jó fuvolás,  Hotteterre és Mahaut is ír, e két módszer vegyítése.  Még náluk is pontosabban ír erről a témáról az Encyclopédie.”

És imhol a teljes doga:

Posted in Napról-napra, link | Tagged | Leave a comment

dolgozatok ~ Fuvolaoktatás a 19.században

Rendhagyó módon egy német nyelvű dolgozat került a hálómba. Julia Lutz műve 2006os keletkezésű és a 19.századi fuvolaiskolákról kísérel meg áttekintést adni. Még nem tudom milyen értéket képvisel a mű, mert csak most kezdtem el olvasom, de mivel ritkán találok külföldi dolgozatot megosztom máris. Remélhetőleg valódi csemege lesz e nyelv szerelmeseinek, mert közepes tudással is olvasható.

A dolgozatok sorozat többi darabja itt található.

Nagyításhoz használjuk a + jelet a beágyazáson, vagy itt a közvetlen link a dolgozathoz:
http://docplayer.org/48137347-Querfloetenunterricht-im-19-jahrhundert.html

Posted in Napról-napra, dokumentum, link | Tagged , | Leave a comment

Bernhard Hammig Budapesten

A november hónap első bejegyzése egy kitűnő hír, mert kivételes alkalom adódik számunkra, amikor november 9 és 11 között Európa egyik legrégibb, máig töretlen fuvolaépítő tradíciójával ismerkedhetünk meg itt, Budapesten, a Hangszerklinika új üzletben (Üllői út 59.) három napon át. A több generáción átívelő fuvolaépítési tradíció mai képviselője Berhard Hammig hozza el kézzel készült mesterhangszereit, amelyek világviszonylatban is a fuvolaépítés magaskategóriájú elitjéhez tartoznak. Ezüst és magas karátszámú hangszerek mellett fuvolafejek és fa fuvolafejek is bemutatásra kerülnek – természetesen minden kipróbálható három napon át.

Közzétette: Hangszer Klinika – 2017. november 14.

http://www.hammig-flutes.com/english/company-tradition/

Hammig Böhmflötenbau from Axxus on Vimeo.

A Hammig családfa

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment

Sir James Galway masterclass

Sir James Galway Master Class with Frost Flute Students

A közel 3 órás, teljesen friss mesterkurzust élőben közvetítésként láthattuk, de magyar idő szerint eléggé későn. Most már a teljes anyag elérhető, a kezdéspontól linkeltem be (18.perc) – sajnos beágyazni nem lehetett.

A teljes Youtube link a kezdőponttal:

https://youtu.be/SBpc-Q-Pvmg?t=18m20s

A közös befújást követően az alábbi darabok kerülnek előadásra:
01:00 – Frank Martin ~ Ballada
01:31 – Widor ~ Suite
01:57 – Reinecke ~ Koncert

Egy rövidebb, 6 perces, 2016os részlet Sir James Galway koreai masterclass a skálázás témakörét járja körül:

Posted in Napról-napra, link, videó | Tagged , , | Leave a comment

Ivan Fedele ~ Donax (1992)

per flauto solo

Nem ért véget a szólófuvoladarabok sora a Berio Sequenza-val Itáliában! Ma egy kevésbé ismert művet mutatok be egy ma is élő szerzőtől, Ivan Fedele-től. A Donax “bevállalósabb” természetű mű, igazi fuvolavirtuóz zene. A klasszikus értelemben vett fuvolahang mellett szinte minden kortárs fuvolatechnikát felvonultat, és így feltétlenül modernnek hat ma is, noha több mint 20 éve íródott. Fedele-nek két fuvolaversenye is van, az egyiket itt találjuk.

A Donax-ról még annyit, hogy emlékezetem szerint az első Riva del Garda-ban rendezett nemzetközi fuvolaversenyen választható darab volt; ez olyan 1994 körül lehetett. Nem ezt a művet választottam, hanem Cristina Landuzzi Fantasiestück no.2-jét, persze választani cím alapján kellett látatlanban, a szerencsésebbek, mind a három művet megrendelték (mert volt egy harmadik szóló mű is, de nem emlékszem már, hogy mi volt a címe, vagy a szerzője). Nos, ami a Landuzzi darabot illeti nagy meglepetésemre három sorban volt notálva, – ma sem tudom miért… – és főleg emiatt elég nehéz volt megtanulni – a Donax jobb választás lett volna…

Egyébként a Donax – alighanem a verseny nyomán eléggé felkapott darab volt a 90es években – számomra sokkal fuvolaszerűbb, mint a közismert Sequenza. Hallgassuk végre meg:

Koncertfelvétel – Darmstadt Internationale Ferienkurse
Paolo Vignaroli – fuvola

Mellékelek egy másik videót is, amiben a kottából is követhetjük a darabot – sajnos nem kideríthető ki az előadó. Igazi modern értelemben vett viruóz darabról van szó:

Posted in Napról-napra, repertoár | Tagged , | Leave a comment

Odette Ernest Dias ~ Reichert

A belga születésű Matheus André Reichert-re (1830-1880), a 19.század virtuóz fuvolására ma már nem elsősorban előadásidarabjai miatt emlékszünk, hanem az Op.5ös 7 Exercices journaliers-al című kötete miatt. Ez máig az egyik legnépszerűbb gyakorlófüzet, elsősorban azért, mert egyrészt belátható terjedelmű – a cím ígéretéhez híven 7 gyakorlatot tartalmaz – másrészt gyakorlatai mindig egy bizonyos harmóniai vázra vannak felfűzve. Mindez eléggé szokatlan a francia iskola más (Taffanel) vagy éppen későbbi (Moyse) gyűjteményeihez képest, és ezzel is magyarázható Reichert gyakorlatainak máig tartó népszerűsége.

Előadási darabjai már sokkal kevésbé ismertek, és az a tény sem túl közismert, hogy ő vitte el a modern fuvolázást Dél-Amerikába, életét Braziliában fejezte be, agyhártyagyulladásban halt meg. Reichert már gyermekkorában kávéházakban fuvolázott és 17 évesen elnyerte a Brüsszeli Konzervatórium első díját, tanára François-Joseph Fétis volt. Hamarosan ismert szólista lett, koncertezett Európán kívül az Egyesült Államokban is. Csakhamar udvari alkalmazásba került, de 1859ben más muzsikusokkal együtt meghívást kapott Braziliába és június 8án már Rio de Janeiro-ba érkezett és élete végéig ott is tevékenykedett.

Az itt következő lemezen Odette Ernest Dias egy sor kis darabot játszik Reichert-től (a “kis darab” nem jelent feltétlenül könnyűt is…). A fuvolaművésznő Gaston Crunelle tanítványa ként 1951-ben nyert díjat a párizsi Conservatoire versenyén, majd 1952ben a Genfi Nemzetközi Versenyen szerzett első helyezést. De tanult zeneelméletet Nadia Boulanger osztályában is, és olyan hírességekkel is találkozott, mint Pierre Boulez, André Jolivet, Henry Duttileux, Pierre Sancan és George Enesco. Ez utóbbi szerzővel adta elő a Cantabile and Presto című máig sokat játszott művet.

A brazil fuvolázás “leszármazása”

Ilyen előzmények után ment Braziliába, ahol 1969ig a Orquestra Sinfônica Brasileira fuvolása majd ezt követően a Orquestra Sinfônica Bacional da Rádio do MEC fuvolása volt. Tanított a Universidade Federal de Brasília-on, nem csoda tehát, hogy nagy hatással volt a brazil fuvolaiskola alakulására. Odette Ernest Dias könyvet is írt Reichert-ről Mateus-André Reichert: um flautista belga na corte do Rio de Janeiro címmel.

A brazil fuvolázás “leszármazása”

Odette Ernest Dias, – aki ugyan úgy lelkesedett a brazil zenéért, mint Reichert – egy négytételes szimfóniához hasonlította saját élete szakaszait:
“I. Paris
Gyermekkor, tanulás, tradíció ~ Prelude
II. Rio de Janeiro
Belépés a magán és szakmai életbe, sokféle tevékenység ~ Allegro
III. Brasília
Nyitott horizont, szemlélődés ~ Adagio
IV. Rio de Janeiro
Visszatérés, a lényeg keresése, a terhek és a múlt elhagyása, boldogság ~ Allegro Stretto Finale“.

Az 1929ben született művésznő ma is aktív, és Reichert személyén kívül ő maga is közvetlen kapcsolódást jelent a brazil fuvolaiskolának a francia fuvolaiskolához. Ez a lemez több szempontból is kuriózum, mert ahogy ezen a felvételen is (1985) Odette Ernest Dias egy 1875ös arany szájrészes Louis Lot (N.1052) fuvolán hallhatjuk, – a hangszeren minden eredeti, nincs változtatás rajta.

A lemezen Reichert rövid, alig ismert szalon darabjait, szalon-fantáziáit hallhatjuk, de bizonyos pillanatokban félreérthetetlen brazil zenei hatás vonja magára figyelmünket, amely talán a 4. és a 7. darabon a legszembetűnőbb. Ne várjunk e lemeztől a mai fuvolásokra olyan jellemző “kigyúrt”, makulátlan sterilitást, viszont cserébe kaphatunk rendkívül könnyed, szárnyaló fuvolázást, nagy íveket, kifinomult dinamikával, ideális vibrato-val és igen hajlékony legato-val – egészben véve Odette Ernest Dias klasszikus értékű fuvolázását.

Afinidades Brasileiras – 1985
Odette Ernest Dias – fuvola, Elza Kazuko Gushikem – zongora.

1. 00:00 Souvenir du Para – Andante elégiaque, Op.10 “Souvenir”. Saudade.
2. 04:30 Tarantelle – Étude de salon – Opus 3
3. 08:20 Rêverie – Opus 17
4. 13:10 La coquette (A faceira) – Polka de salon – Opus 4
5. 15:45 Martha – Petit morceau de salon – Opus 18
6. 20:53 Romance sans paroles – Opus 11
7. 24:10 La sensitive – Petite polka de salon – Opus 8
8. 28:00 Souvenir de Bahia – Andante pastorale – Opus 12

Posted in Napról-napra, mp3 | Tagged , | Leave a comment

George Crumb ~ An Idyll for the Misbegotten (1985)

fuvolára és ütőhangszerekre – a Hallgatás Napján

Október 21én, a Hallgatás Napján kerül előadásra a mű, ebből a jeles alkalomból újra megjelenítem 2015ös bejegyzésemet. A kompozíció Kaczander Orsolya fuvolaszólójával, Rácz Zoltán, Bojtos Károly és Váczi Zoltán közreműködésével kerül a közönség elé, Rácz Zoltán irányítása alatt. Itt a pontos link. Nem akarom azt írni, hogy a mű először csendül fel itthon, mert a múltban párszor már ezzel felsültem és rám lett szólva, hogy rosszul tudom, mert valaki valahol, egy sufniban már eljátszotta… Egy dolog talán bizonyosan kijelenthető: a Hallgatás Napján, fuvola szempontból kiemelt jelentőségű ez az esemény – és egy másik is. Nevezetesen Sofia Gubaidulina Impromtu című műve, amelyben Rácz Zoltán vezénylete alatt Kaczander Orsolyához Keller András – hegedű – és vonós zenekar társul. Annyit itt is megkockáztatnék, hogy ez is egy ritka lehetőség, mert Gubaidulina művészetével ritkán találkozhatunk itthon. A darabról találtam egy nagyon rövid, mindössze egyperces részletet, amely viszont jól illusztrálja a fesztivál honlapján található leírást.

Itt alább pedig a régi bejegyzés újbóli megosztása található:

Ott folytatom, ahol múltkor abbahagytam George Crumb Vox Balaenae című művével. A mai kompozícióban is központi szerepet kap a fuvola. Kezdetnek álljon itt az, amit a szerző, George Crumb mond a műről:

„Úgy gondolom, hogy az Idill jól jeleníti meg az emberi faj, a homo sapiens jelenleg sejthető végzetes és melankolikus jövőjét. Az emberiség jelenléte egyre törvénytelenebb az állatok és növények természeti világában. A testvériség ősi érzése (Assisi Szent Ferenc költészete ennek megrendítő kifejeződése), amely egykor minden létformát összekötött mára kitartóan és fokozatosan erodálódott, ennek eredményeként egy haldokló világ monarchikus uralkodóivá lettünk. Osztozunk abban a reményben, hogy az emberiség képes lesz egy új, morális kötelességen alapuló szövetségre a természettel.

Ezek a gondolatok állnak az Idill inspirációja mögött. Számomra a fuvola és a dobok (az ősi népzene asszociációi) azok a hangszerek, amelyek a legerőteljesebben kifejezik a természet hangját. Javasoltam szerint (még ha nem is praktikus) jó lenne, ha az Idill-t egy holdfényes augusztusi estén hallanánk távolról, egy tó partján.

Az Idill-ben felelhető zenei idézet Debussy 1912-es Syrinx című szólódarabjából való. És van egy rövid vers is a kínai költőtől, Ssu-K’ung Shu-tól:

A Hold lemegy
A madarak dideregnek
A füvek elszáradnak.

-George Crumb”

George Crumb: An Idyll for the Misbegotten from Cory Bracken on Vimeo.

Kelly Cuevas – fuvola, Adam Forman, Fred Trumpy, Brandon Silaco – ütõhangszerek.
Concert production – “George Crumb: A Chamber Music Retrospective” hosted by The Brooklyn Composers Collective, October 14th, 2010, Levenson Recital Hall at CUNY Brooklyn College

Nos, úgy vélem George Crumb szavaihoz többet aligha lehetne hozzátenni. Ami a 8. századi kínai költő haikuját illeti, ezt a fuvolásnak kell játék közben belemondani a hangszerben, és nem elvárás, hogy a szöveg érthető is legyen.

És valóban, félreérthetetlenül elhangzik a Syrinx idézet is. Egyértelmű tehát Crumb abbéli szándéka, – amelyet fentebb ki is fejtett – hogy a fuvolát a maga bukolikus természetében foglalkoztatja a darabban – noha a hangszer itt is elektromos erősítést kap. A darab természetéből adódóan itt a fuvola hangzás nem annyira merész, mint a korábban tárgyalt Vox Balaenae-ban.

Fontos még megjegyezni, hogy George Crumb egyébként szívesen nyit átjárót műveiből más közismert zeneművek felé. Ilyen például a zongorára írt Makrocosmos sorozat, amely egyértelműen Bartók Mikrokozmoszának reflexiója. Érdemes ezzel a sorozattal is megismerkedni, sőt tovább kutakodni Crumb zeneszerzői termésében.

Posted in Napról-napra, link, repertoár, videó | Tagged , | Leave a comment

Telemann 12 < 250

2017. április 29. Budapest Music Center – Könyvtár

Telemann halálának 250. évfordulójával kapcsoltban rengeteg megemlékezés tartottak külföldön és nálunk is, és a fuvolások sok esetben a 12 fantázia előadásával, vagy lemezfelvételével rukkoltak elő.

Simon Dávid és Bán Máté nevével fémjelzett esemény azonban ennél egy kicsit többet kínált, hiszen a két modern fuvolás mellett Csalog Benedek ezúttal előadói minőségben nyitotta meg a műsort. Negyvenperces előadása bőven tartogat érdekességeket, és e pillanatban a megtekintések száma már meghaladta a százat – de lehet még ráerősíteni… – és bár utálom ezt a szót, még is kimondom: kötelező! (“Ki fogom kérdezni..!”)

A feltöltő, a BMC nagyon okosan két videóban helyezte el az anyagot, elsőként Csalog Benedek előadását hallhatjuk, majd ezután, a második videóban lép fel a két fuvolás a fantáziákkal. Ez volt a koncert, amiről tavasszal lemaradtam, de most felkerült a teljes anyag.

Az eredeti esemény linkje:
http://info.bmc.hu/hirek/1866

Közreműködik:
Csalog Benedek – előadó
Simon Dávid és Bán Máté – fuvola

1) Csalog Benedek előadása:

2) Telemann szólófantáziái (részletek) – Simon Dávid és Bán Máté:
Á-dúr
h-moll
D-dúr
e-moll
É-dúr
Fisz-moll

Posted in videó | Tagged , | Leave a comment

Hans Zender ~ 5 Haiku

a Lo-Shu sorozat, 1977-1997

Hans Zender

Az zeneszerző-karmester idén (2019) októberben hunyt el.

Hans Zender-ről (1936-2019) már régóta szerettem volna egy posztot, de mivel alig vannak nyilvánosan elérhető felvételek a műveiből ez szinte lehetetlen. Zender karmesterként tevékenykedett, főként a Saarvidéki Rádió Zenekarát irányította és ilyen minőségében elég sok anyag van tőle, de műveiből – főleg azokból amelyek ide kívánkoznának – szinte semmi sem elérhető. Ez azért is baj, mert fuvolával kapcsolatos alkotásai erősen összefonódnak Roswitha Staege fuvolaművésznővel – róla később még szó lesz – , akitől szintén alig fellelhető felvétel a neten. Egyébként a Zender-Staege párossal mutattam meg a Morton Feldman fuvola-zenekari művet itt.

Visszatérve Zender-re olyan művészről van szó, aki elsősorban karmester volt, de jelentékeny, a fuvolát is szívesen foglakoztató zeneszerzői életművet is magának tudhat, sőt privát és alkotói személyiségében erősen vonzódott a keleti kultúrákhoz is.

Vágjunk tehát neki a Lo-Shu sorozatnak, amelyben a fuvolának igen erős érdekeltsége van. Tekintsük át valamennyi Lo-Shu-t együtt, a jobb tájékozódás kedvéért:

Lo-Shu I – 3 fuvola, 3 cselló, 3 ütőjátékos (1977)
Lo-Shu II – Mondschrift, szólódarab fuvolára (1978)
Lo-Shu III – fuvolára és 24 hangszerre (1978)
Lo-Shu IV – 5 haiku, fuvolára és 24 vonósra (1978)
Lo-Shu V – Koncert, fuvolára és zenekarra (1987)
Lo-Shu VI – 5 haiku, fuvolára és csellóra (1989)
Lo-Shu VII – 4 Enso, két hangszercsoportra (1996-97)

A Lo-Shu egyébként a kínai kultúrában egyfajta számnégyzetet jelent, amely szorosan kapcsolódik nem csak a matematikához, hanem a numerológiához, a divinációhoz és a Feng-Shi-hez is. Kilenc osztású négyszögről van szó, ezért vélhetően a szerző is kilencre tervezte a sorozatot, de én csak hetet találtam, talán ennyi készült el eddig. Sajnos előre kell bocsájtanom azt is, hogy a szólódarabból (II.) csak kottát tudok mellékelni, és a koncertből (V.) sem kottát, sem egy árva hangot nem tudtok bemutatni – ez nagyon nagy kár… És a többi darabból is csak igen rövid részletek állnak rendelkezésre.

Természetesen egy Lo-Shu több tételes is lehet, ahogy az a Lo-Shu IV-es, amely az 5 haiku címet viseli (itt utalnék vissza a múlt hónapban tárgyalt 9 haikura…), és lényegében egy vonószenekarral “kísért” fuvolát hallunk miniatűr tételek sorozatában. Bele is tudunk hallgatni az alábbi linken a műbe, sőt meg is vásárolhatjuk. A zenei részletek mindössze egypercesek, de mivel az egyes tételek alig több, mint kétpercesek elég jó képet kapunk a sorozat egészéről. A fuvolaszólót Roswitha Staege játsza.

A szólódarabból, az ugyan csak Roswitha Staege-nek ajánlott Mondschrift-ből, amely a Lo-Shu II-es csak kottát tudok mutatni – nagy kár…

A most következő részletet a Breitkopf kiadó töltötte fel, csak azt nem tudom mi értelme egy 9 másodperces részletet feltenni – a Lo-Shu VI-osról van szó, amely szintén 5 haiku, de fuvolára és csellóra. Sajnos nem derül ki kik az előadók, de nem kizárt, hogy a fuvolát Roswitha Staege szólaltatja meg. Mellékeltem hozzá az elérhető kottákat is, de persze, hogy abból a tételből (a 4. tételből) amit hallunk nem találtam kottát…

Lo-Shi VI – 1. tétel

Lo-Shi VI – 2. tétel

Lo-Shi VI – 3. tétel

Végül itt egy hosszabb részlet a Lo-Shu III-ból (az a fuvolára és 24 hangszerre írt kompozíció), a Ensemble Musikfabrik előadásában, a fuvolát az együttes tagja, Helen Bledsoe szólaltaja meg, Hans Zender pedig vezényel:

Posted in Napról-napra, cd | Tagged , | Leave a comment

Emlékkoncert Bartók tiszteletére

Fábián Tímea ~ Parlando 2017/4

Tavasszal nagyszabású hangverseny keretében emlékeztek meg Bartók Béláról a Péceli Parnasszus Alapítvány által szervezett eseten fellépő művészek – Bokor Jutta, Bokor Ildikó, Fábián Tímea, Fernandes Andrea, Foskolos Péter, Király Csaba és Szvorák Katalin. A műsor során a közönséget Zelinka Tamás kalauzolta ismertetőivel. A hangverseny hanganyaga és a hozzá tartozó cikk Fábián Tímea tollából viszont csak mostanában látott napvilágot. Ízelítőként mi mást is mellékelhetnék, mint a Bartók-Arma Szvit felvételét – a cikk végén találjuk.

Részlet a cikkből:

Az alapítvány és az esten fellépő művészek egy különleges műsor összeállítással adóztak 2017. május 21-én a XX. század kiemelkedő komponistájának, Bartók Bélának az emléke előtt. A koncerten elhangzó népdalok, eredeti zeneművek illetve két átirat (Székely Zoltán hegedűművész és egy egykori tanítvány, Paul Arma, azaz Weiszhausz Imre által készítettek) mellett prózai szöveggel valamint képi vetítéssel egészült ki a műsor. A művekről és a hozzájuk kapcsolódó, érdekes történetekről szóló szöveges ismertetőt Zelinka Tamás prezentálta nagy sikerrel. A koncert alatt bemutatott vetítésanyag további információkkal szolgált a hallgatóság számára a szerzőről, családjáról, valamint életének főbb állomásairól. A Bartóktól, kortársaitól és egykori tanítványától, Székely Júliától származó idézetek pedig jól kiegészítették a hallottakat.

A teljes cikk az alábbi ikonra kattintva olvasható, és megtaláljuk benne a hangverseny többi hangfelvételének linkjét is:

Zeneként Fábián Tímea és Bokor Ildikó előadását halljuk az esten készült koncertfelvételen.

Bartók Béla – Paul Arma ~ Suite Paysanne Hongroise
Előadják: Fábián Tímea (fuvola) és Bokor Ildikó (zongora) – 2017.05.21.

Posted in Napról-napra, cikk, link, mp3 | Tagged | Leave a comment