Még mielőtt azt hinné valaki, hogy a lányoknak – Nagy Etelka Róza és Barta Ágnes – fizetett helye van a blogomon, nos az téved. Csak arról van szó, hogy megnyertek egy újabb versenyt, ezúttal Firenzében, amelynek neve 3° Concorso Premio Crescendo.
.
.
A lányok elárulták, hogy ugyan azt az anyagot játszották amivel egyszer már nyertek, mindössze a W.Fr.Bach szonátát hagyták el, mert ezen a versenyen 20 perc volt a megadott időkeret.
Ezúton is Gratulálunk!
2012. június 24. vasárnap 20:00 – Concerto Budapest Zeneház, IX. Páva u. 10-12
Klasszikus és jazz, valamint improvizáció – Heath, Mower, Ittzés…
Közreműködnek:
Ittzés Gergely, Szilágyi Szabolcs – fuvola, piccolo
Tálas Áron, Pozsár Máté – zongora
Kovács Gergő – szaxofon
és a Liszt Ferenc Zeneakadémia Jazz Tanszakának növendékei.
A fenti hangversenyen volt szerencsém részt venni vasárnap este – előrebocsájtom, hogy csak az első felén; az improvizációs részről már el kellett jönnöm. A műsor első felében Szilágyi Szabolcs és Ittzés Gergely játszottak zongorával, David Heath, Mike Mover valamint Ittzés kompoziciókat – a tematikának
megfelelően jazz-es vagy jazz-es ihletéső kompozíciókat. Szabolcs, a nálunk még eléggé ismeretlen D.Heath című Out of Cool kompozícióját játszotta valamint Mover piccoló-szonátáját. A Heath darab gyakorlatilag egy megírt jazz improvizáció volt, és mint ilyen, bátran nevezhető nehéz, próbaigényes darabnak. Egyébként ez a műsor általam hallott összes számáról elmondható. Mover Piccolo szonátáját is első ízben hallottam élőben, amely három tételes, a hangszert minden tekintetben kiaknázó mű.
Azután következett Ittzés Gergely blokkja amelyet – a műsor jazz-es tematikájának megfelelően – saját szólódarabjával indított: Mr.Dick blues sémában gondolkodik. Megmerem kockáztatni, hogy a hallgatóság számára ez a szellemes mű volt a műsor első négy kompozíciója közül a legkönnyebben érthető – számomra mindenképpen; lemezről is, és élőben is ismertem, igaz jó tíz éve hallottam utoljára koncerten. Ezt követte a latin-jazz stílusban íródott Mover darab, amelyet szintén nem sűrűn adnak elő nálunk – kár… Izgalmas, kreatívan megközelített előadás hallhattunk, amire misem jellemzőbb, mint a nyitó tételbe, az előadók leleménye által beillesztett beat-box szakasz amely egyébként tökéletesen illett a tétel egészébe.
Ki kell még emelnem a zongoristákat, akik hihetetlenül színvonalas módon nyúltak hozzá ezekhez a fuvolaművekhez.
A hallgatókat Becze Szilvia rádiós műsorvezető-szerkesztő kalauzolta, meglehetősen bőséges információkkal.
Most pedig nézzünk néhány Heath videót, elsőként a koncerten is előadott darabból, a szerző előadásában:
David Heath több művet is írt Sir James Galwaynak, a “Heaven and Earth” 2000ben írodott:
Minden előadónak gratuálunk!
Magyar vendég a fesztiválon Szilágyi Szabolcs személyében, aki közel 20 év után újra a kurzus vendége. Szabolcstól ígéretet kaptam egy interjúra, amikor visszatér a fesztivál után!
Denis Bouriakov
Solo Flutist Metropolitan Opera Orchestra, NY, USA (Russia)
Andrea Griminelli
Intl. Flute Soloist – Italy
Shengqi He
Intl Flute Soloist & Professor – Shanghai Conservatory – Shanghai, China
Nicola Mazzanti
Solo Piccolo -Maggio Musicale, Fiorentina, Florence, Italy
Flutist -Concerto Budapest Orchestra, Hungary
Raffaele Trevisani
Intl. Solo Flutist & Professor -Milan, Italy
Marlene Verwey
Winner “Rising Star Series” 2012 -South Africa
Jim Walker
Intl Flute Soloist, Professor Colburn School, USC – Los Angeles, USA
Alan Weiss
Intl Flute Soloist & Artist in Residence – Haynes Flutes -Boston, USA
Karajan IV. előadás – 2013.01.12. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Mozart: C- dúr fuvola-hárfa verseny, K.299
J. Brahms: II.szimfónia D-dúr, op.73
Közreműködik és vezényel: Sir James Galway
As I have previously written an interesting musical instrument exhibition will be a weekend in Budapest Mr. Mancke – a main guest on the event – was kind enough to chat with me and undertook to give visitors first-hand informations about his work and headjoints, that is the Mancke Headjoint:
This is your first time to vistit in Budapest?
Budapest is a great city which I have always wanted to visit. Plans to visit in the past haven’t worked out, so I´m happy to come now!
Do you know Hungarian flutists?
I`m in good contact with Janos Balint, who actually invited me to exhibit Mancke headjoints in Hungary – my thanks to him! I´ve met Eszter Alföldy-Boruss at several international events, and I have known Andras Adorjan for a long time. I respect them as great artists and teachers.
How did you meet the flute and flutemaking?
My father began headjoint making in 1986. So from an early age, I was familiar with the instrument. I played saxophone first, then switched to the flute and studied with Hans-Martin Müller of the WDR Radio Symphony Cologne.
When and how begin your story as flute-headjoint maker?
When I became seriously interested in flute / headjoint making, I decided to do 3.5 years training as toolmaker. This was essential to enable me to design special tools, machines and parts for the headjoint making after joining the family business. We then focused on research and development, to develop new headjoint models and combinations of materials.
I also made tools for Dana Sheridan (among others), who taught me about flute making.
What was your first job?
I started with sanding and polishing parts, which is quite tricky but not a lovely job!
Before you started to build your own headjoints business, what ideas were leads you?
My general plan was to make the Mancke flute. Over the years, after research and development on the headjoints, Mancke headjoints have become increasingly popular and are in high demand. Therefore, I have specialized in headjoint making as there was no time left for developing the Mancke flute.
You use a lot of combination of materials as silver, gold , platinum and wood. In your experience, what colors and properties of the flute players looking for in a headjoint mostly?
Musicians, tastes, demands, needs….are so different. That is why Mancke handmade headjoints are available in nearly one hundred models and combinations of materials, offering the broadest selection available in the industry. The goal is to not limit Mancke headjoints to a certain sound, but to improve the high end potential of the flute in general. The Mancke headjoint specific quality is the mix of an intense sound with a rich presence and depth.
You worikng on your headjoits scientific or intuitive way?
There is a balance of both needed. For example, to understand how to use and support the specific characteristics of the different precious metals, you need the scientific point of view.
To work on the sound, the most important thing is the human ear. Every musician hears and describes sound and colors different. That’s why I cut all Mancke headjoints myself – always the same hands, same ears which lends consistent characteristics across all of them. That’s the basis and from there I strive to meet certain custom demands.
How do you think about the future of flute and headjoint making?
The Boehm design is used little changed till today. A great invention is the “Kingma System” by Eva Kingma, a new key-on-key system which allows for quarter tone fingerings, more tuning and color options, and new expressiveness with the instrument. Headjoint making is very fascinating, even very fine details and changes have a huge impact. My goal is for Mancke headjoints to continue to push the limits of excellence in all areas. Development and improvement will continue to raise standards, even though the design and quality of flutes and headjoints of the leading high end makers of today are already excellent.
Thank you for the interview and I wish you good work!
Érdekes hangszerkiállítás lesz a hétvégén Budapesten, amelyet Bálint János, valamint a Fon-Trade szervezett. Egy neves fejkészítő lesz az esemény vendége, Tobias Mancke személyében. Mancke úr volt olyan szíves és vállalkozott egy beszélgetésre velem, hogy a látogatók első kézből informálódhassanak erről a márkáról.
Első alkalommal jár Budapesten?
Budapest nagyszerű város, mindig szerettem volna ide ellátogatni. A múltban ezek a terveim nem valósultak meg, így nagyon örülök, hogy most bekövetkezik!
Ismer magyar fuvolaművészeket?
Jó kapcsolatom van Bálint Jánossal, aki meghívott engem kiállítani a Mancke fuvolafejeket – köszönöm neki! Több alkalommal is találkoztam Alföldy-Boruss Eszterrel nemzetközi eseményeken, és hosszú ideje már, hogy ismerem Adorján Andrást is. Tisztelem őket, mint nagyszerű művészeket és tanárokat.
Hogyan került kapcsolatba a fuvolaépítéssel?
Édesapám 1986ban kezdett fuvolafejeket készíteni. Így már fiatal koromtól ismerem ezt a hangszert. Először szaxofonon játszottam, azután fuvolára váltottam és Hans-Martin Müller-nél tanultam, aki WDR Rádió Zenekar fuvolása.
Mikor és hogyan kezdődött az Ön története fuvola és fuvolafejkészítőként?
Amikor már komolyan érdekelt a fuvola illetve a fuvolafej készítés elhatároztam, hogy három és fél évig gyakorlatot szerzek, mint szerszámkészítő. Ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy csatlakozzak a családi vállalkozáshoz, mert szükség volt speciális gépekre, szerszámokra. Többek között Dana Sheridan-nek is készítetem szerszámokat, akitől a fuvolaépítést tanultam. Ezután a fejlesztésre és a kutatásra kezdtünk öszpontosítani, hogy új fuvolafej-modelleket és anyagkombinációkat próbálhassunk ki.
Mi volt az első munkája?
Csiszolással és polirozással kezdtem, ami elég trükkös munka, de annál kevésbé vonzó!
Milyen elképzelések vezették amikor saját üzletbe kezdett?
Általánosságban az volt a tervem, hogy létrehozom a Mancke fuvolamárkát. De az évek során, amíg a fejeket kutattuk és fejlesztettük, ezek népszerűsége és keresettsége egyre nőtt. Ezért – miután a fejekre specializálódtam – nem maradt idő a Mancke-fuvola fejlesztésére.
Ön számos anyag kombinációját használja – gondolok itt ezüstre, aranyra, platinára és a fára is. Tapasztalata szerint a fuvolások milyen tulajdonságokat, hangszíneket részesítenek előnyben?
A zenészek izlése, igénye, szükséglete elég eltérő tud lenni… Ezért a Mancke fuvolafejek közel százféle variációban készülnek, különféle anyagkombinációkban, ezáltal a legszélesebb kínálatot biztosítva ezen a piacon. A cél nem az, hogy a Mancke fejek egy bizonyos hangi tulajdonságot biztosítsanak, hanem az, hogy egy magasabb potenciált adjanak hozzá a fuvola tulajdonságihoz. A Mancke fejek sajátja az intenzív és egyben gazdag, mély hangzás keveréke.
Intuitíven vagy tudományosan közelíti meg a munkáját?
Mindkettő egyensúlyára szükség van. Például, ahhoz, hogy megértsük melyik speciális tulajdonságot melyik értékes fém támogatja tudományos nézőpontra van szükség. Ha azonban a hangon dolgozom a legfontosabb dolog az emberi fül. Minden muzsikus másképp hall és ezért másképp írja le a hangzást és a színeket. Ezért a végső kialakítást minden egyes fejen személyesen végzem el, ugyan azzal a kézzel és füllel, így mindegyikük egységes jellemzőkkel rendelkezik. Ez az a bázis ahonnan kiindulva igyekszem megfelelni bizonyos egyéni igényeknek.
Hogyan látja Ön a fuvola és a fuvolafejkészítés jövőjét?
Böhm modellje a mai napig alig változott. Nagyszerű újítás Eva Kingma “Kingma System“-je, ez egy új “key-on-key” rendszer, amely lehetővé teszi a negyedhangokat, több hangolási lehetőséget, hangszín opciókat, és egyáltalán egy új expresszivitást ad a fuvolának. A fejkészítés nagyon érdekes, ugyan akkor részletekbe menő munka, ahol a változók variálásának óriási hatása van. A célom, hogy a Mancke fejek a továbbiakban is kitolják a minőség határait minden területen. A fejlesztés és javítás folytatódik a színvonal emelése érdekében, bár a design és a minőség a mai vezető fuvola- és fuvolafejgyártóknál most is kiváló.
Köszönöm az interjút és viszontlátásra Budapesten!
Ulster Orchestra
The James Galway Prom
16 June 2012
David Brophy – Conductor
Sir James Galway – Flute
The Ulster Orchestra Season comes to a rousing end with a classical music party – the first promenade concert to be held at the Belfast Waterfront featuring Sir James Galway and friends. Join them as they perform popular classics from around the world – from Mozart to Mancini, from Vaughan Williams to John Williams and not forgetting the climax of the night with the finale from Tchaikovsky’s 1812 Overture!
forrás:
Ezúttal elhagytam a címből “padlásról” kifejezést, mert – ahogy már sokadik alkalommal – egy saját kezűleg készült kazettás felvételről van szó. Az eheti felvétel – mert már csak percekre vagyunk az új héttől – valóban kuriózum: Elek Tihamér játsza Jeney Zoltán (1943-2019) Soliloquium-át, élőben, koncerten, egész pontosan az 1992-es “Budapesti Fuvolágálán” a Zeneakadémia Kistermében. Azon kívül, hogy szuper előadásban hallhatjuk a darabot, meg kell említeni még egy külön érdekességet. Egészen biztosan emlékszem, hogy Tihi a koncert napján, délelőtt jött haza külföldről, egy zenekari turnéról. És – gondolom – a turné alatt nem ezt a darabot gyakorolta egyfolytában… hanem csak kijött és eljátszotta hasonlíthatatlan minőségben. Mintha az is rémlene, hogy kotta nélkül játszotta(!), de erre nem mernék mérget venni. Akár hogyan is nézzük egészen különleges anyagbirtoklás és hangszerkezelésnek lehetünk tanúi, amit még a gyenge minőségű felvétel sem tud elhalványítani.
Kattintsunk a gramofon ikonra!
—
