Négyperces interjú…

… Sir James Galway-al

Melyik a legjobb évtized az Ön életében?

Sir James Galway: A mostani. Minden együtt van a privát életemben és a szakmai karrieremben is, és a svájci fuvola-továbbképzésem idén ünnepli 25.évfordulóját.

Melyik volt élete legrosszabb pillanata?

Sir James Galway: 1971. Szereztem két törött lábat és egy törött kart. Nyolc hónapig tartott míg felépültem. Egy Yamaha 850-es motor ütött el.

Van valamilyen titkos képessége, vagy tehetsége?

Sir James Galway:A feleségem, Jeanne mindig megkér, hogy csináljak meg ezt-azt a ház körül. Elég jól megy.

Milyen dalt tudna társítani a fiatalkorához?

Sir James Galway: Jesus Wants Me for a Sunbeam – ezt énekeltük a Vasárnapi Iskolában az Üdvhadseregnél.

Mi volt a legutóbbi hazugság amit mondott?

Sir James Galway: Amikor valaki odajön hozzám és azt mondja “emlékszel amikor harminc éve találkoztunk?” arra azt mondom “Hát persze!”

Ön szerint melyik a legnagyobb műalkotás?

Sir James Galway: A Westminster Apátság. Néhány kedvencem is itt van eltemetve, például Haendel és Newton is. Az esti muzsika 5 órakor a legjobb zene Londonban, és ingyen van.

Milyen helyi szárt ismer Nagy-Británián és Írországon kívül bármilyen területen?

Sir James Galway: A zongorista Michael McHale-t.

Mit sajnál Ön a legjobban?

Sir James Galway: Azt, hogy nem születtem jó szemekkel.

Milyen bűnös kedvtelése van?

Sir James Galway: Szivarozom délutánonként, amikor olvasok, vagy sakkozom.

Ki az Ön életének nagy szerelme?

Sir James Galway: A feleségem, Jeanne. Harminc évvel ezelőtt egy kurzuson találkoztunk. Ezután másfél évig nem láttam, egészen addig amikor láttam kijönni a Carnegie Hall-ból és elhívtam vacsorázni.

Hogy érzi magát most?

Sir James Galway: Nyugodt vagyok.

Miylen vígasztalást talál, ahogy öregszik?

Sir James Galway: Tudom, hogy nekem minden összejött.

Mondjon egy élő személyt, aki az Ön számára hős?

Sir James Galway: Richard Attenborough. Rengeteg nagyszerű filmet rendezett, és Gandhi, aki különösen kiemelkedő személyiség lehetett.

Melyik az Ön legviccesebb chat hozzászólása?

Sir James Galway: “Az FBI-tól jövök és beszélnünk kell”. Még soha sem jött be.

Milyen leckét tanult meg az élettől?

Sir James Galway: Azt, hogy háláslegyek mindenért, amim van.

forrás: http://www.independent.ie/entertainment/music/the-four-minute-interview-with-sir-james-galway-30349518.html

*  *  *

A hangszóró ikonra kattintva RTÉlyricFM rádió oldalán jutunk, ahol meghallgathatjuk a műsort Bill Whelan Concerto-jának bemutatójáról, amelyre ehónap 20án került sor:

What’s been the best decade of your life so far and why?

Right now. Everything has come together in my personal life and career, and our flute school in Switzerland is celebrating 25 years this summer.

advertisement

What was the worst moment of your life?

1971. I had two broken legs and a broken arm. It took me eight months to mend. A Yamaha 850 ran off the road into me.

What secret skill or talent do you have?

DIY. My wife Jeanne is always asking me to do jobs around the house. I’m not bad.

If there was one song you associated with your youth, what would it be?

Jesus Wants Me for a Sunbeam. We used to shout it at Sunday School at the Salvation Army around the corner.

What was the last lie you told?

You know when you bump into someone who says Do you remember meeting me thirty years ago?’ and you go Of course.’

What do you consider the greatest work of art?

Westminster Abbey. Some of my favourite people like Handel and Newton are buried there. Evensong at 5pm is the best music you’ll find in London. And it’s free.

Which local star in any field should the world outside of Britain and Ireland know about?

The pianist Michael McHale. He also has two degrees from Cambridge and is great company.

What is your greatest regret?

That I was not born with perfect eyesight. That books all had the one tiny font when I was growing up.

What is your ultimate guilty pleasure?

Smoking cigars in the afternoon while reading or playing chess.

Who is/was the love of your life?

My wife Jeanne. We met 30 years ago at a flute class. I didn’t see her for a year and a half after that before bumping into her coming out of Carnegie Hall and asking her to lunch.

What is your present state of mind?

Calm.

What are the consolations of getting
older?

Knowing it all works out.

What living heroes or heroines do you have?

Richard Attenborough. He directed many fine films but I think Gandhi was particularly outstanding.

What is your best chat up line?

I’m from the FBI and need to talk to you. It never worked.

What is the best lesson life has taught you?

To be thankful for everything I have.

forrás: http://www.independent.ie/entertainment/music/the-four-minute-interview-with-sir-james-galway-30349518.html

Posted in Napról-napra, interjú | Tagged , , | Leave a comment

Fauré Pavanne


Michelle McGovern

Fauré mesterműve máig izgalomban tartja a zenészeket, így a jazz zenészeket is – korábban már feltettem egy feldolgozást ebből a darabból.

Fauré Pavanne – rock version

Most Michelle McGovern játsza a mű rockos verzióját Nagahara fuvoláján.

Beethoven Holdfény szonáta I.tétel – Phillip Simmons átiratában.
Michele McGovern – fuvola
Gary Stucka – cselló és
George Radosavljevic – zongora.

Posted in Napról-napra, videó | Tagged , | Leave a comment

Prokofjev Szonáta




John Wion – fuvola, Gilbert Kalish – zongora
1973 Melbourne, Australia.

John Wion a New York City Opera szólófuvolása volt 1965 to 2002 között. A forrásként megadott weboldalán sok érdekességet olvashatunk, többek között a vibrátóról is…

forrás: John Wion

Posted in Napról-napra | Leave a comment

Mauro Scappini

Aki nem ismeri Mauro Scappini videóit, annak szegényebb az élete! A fuvolaművész youtube csatornáján rengeteg hasonló videót találunk, mint a két alábbi: az első egy megharmonizált Popp etűd – zenekari kísérettel! A másik Theobald Böhm Andante-ja, ahol a zongora kíséretet szintén digitális szimfonikus zenekar szolgáltatja. A hangszerelések a művész munkái. Érdekes és szórakoztató, de Mauro Scappini fuvolahangja miatt is érdemes elidőzni ezeken a zenéken.

Wilhelm Popp Grand Air n.24 (harmonized)

Böhm “Andante” op. 33 for flute and orchestra

Októberben Mauro Scappini Claudio Montafia és Raffaele Trevisani társaságában tart kurzust Paul Taffanel-ről Velencében:

Posted in Napról-napra, videó | Tagged , | Leave a comment

falutUFO

David Williams és phigroa közös kompozíciójával kívánunk jó éjszakát és szép álmokat! :-) A kompozíció címe – CONTACT

An original composition by Phigroa in collaboration with flutemaker – David Williams.

http://www.williamsflutes.com/

Posted in Napról-napra | Tagged , , | Leave a comment

reblog – Eredményesség és öröm a zenetanulásban

Megjelent Fülep Márk írása az ehavi Parlando-ban. Csak az első néhány gondolatot vettem át, a folytatást a Parlando oldalán találjuk – link a cikk végén:

„ahol zene szól, ott nem lehet semmi rossztól tartani….”
(Cervantes)

Megtisztelő, hogy a Parlando folyóirat felkérésére e szerteágazó témáról, a zenetanulásról írhatok. A zenetanulás, annak eredményessége, megkérdőjelezhetetlen létjogosultsága; illetőleg a zene, mint a gyermekek életében szűnni nem akaró foglalatosság –valószínűsítem, e lap Tisztelt Olvasóinak „éjt nappallá tevő” hivatása–, a siker és élmény örök örömforrása; azonmód maga a zenei hivatás, mind számtalan oldalról megközelíthető témák, s külön-külön mind nagyon érdekesek. Eddigi tapasztalataimra támaszkodva osztom meg tehát néhány gondolatomat, mint fuvolatanár és fuvolaegyüttes alapító-vezető kamaratanár.

Mindhárom iskolázási szinten volt szerencsém már tanítani, jelen cikk az alsófokú oktatásról szól. Az eddigi szakmai gyakorlatom, a józenész és szív kívánalmai és a hétköznapi életből merített tapasztalatok befolyásolják írásomat. Mindamellett a művészet továbbadását (tanításban, előadóművészetben) a szellemi örökség fényében és példaképeim árnyékában próbálom egyszerre illőn és igyekvőn a saját életemben kamatoztatni. Nincsen könnyű feladata annak, aki úgy érzi, önmaga megfelelése nálánál fontosabb tényezőkkel is pallérozik, s ha mindezt a lelkiismeret szolgálatába állítjuk, akkor egyenest elvi kérdések és válaszok fognak diktálni. De lássuk csak, mik is ezek a kérdések s válaszok? (…)

Folytatás itt.

Forrás: http://www.parlando.hu/

Posted in Napról-napra, cikk | Tagged , | Leave a comment

reblog – Konstruktív pihenés – GYIK

12 Constructive Rest FAQ by Lauren Hill, AmSAT,
St. Paul, Minnesota USA.

Íme nyolc gyakori kérdés és válasz az Aktív Pihenéssel kapcsolatban:

1. Miért nem csinálhatom ezt az ágyamban, vagy egy kanapén?
A puha felszín – mint az ágy vagy a kanapé – alkalmazkodik a test görbületeihez, és nem ösztönöz lazításra, mint a kemény felszín.

2. Közben hallgathatok zenét?
Ez az idő a test és az elme egybehangolására való, nem a kikapcsolódásra. Az olyan dolgok, mint a zenehallgatás teljes kikapcsolódást adna. Ennek is meg van a maga ideje. Próbálj meg csendben pihenni.

3. A gyakorlat közben elalszom. Rendben van ez így?
Ha gyakran elalszol a gyakorlat során valószínűleg több alvásra van szükséged általában. Először is figyelj arra, hogy időben ágyba kerülj.

4. Jó ha több, mint 20 percig csinálom?
Igen. Viszont, ha úgy érzed többre van szükséged 20 percnél csinálj két húszperces gyakorlatot, ahelyett, hogy egy negyven perceset csinálnál. Például csinálj egyet délelőtt, és egyet késő délután.

5. Ugyan olyan hatékony ha egyszer csinálom egy héten, de hosszabban?
Nem. Ez olyan, mint a fogmosás. Minden nap néhány percet szánni rá, sokkal hatékonyabb, mint egy maratoni gyakorlat egyszer egy héten.

6. Melyik időszak a legjobb a Konstruktív pihenésre?
Csináld a nap folyamán. Ne várj addig, míg az utolsó dolgot is kipipáltad az aznapi teendőd közül, és már mennél aludni. És ugyan így, kevésbe előnyös reggel csinálni, amikor egyébként is friss a testünk. Sokan addig várnak, amíg elfáradnak, vagy már fáj a hátuk.

7. Mit csináljak ha csöng a telefonom? Megszakítsam a gyakorlatot?
Hozz meg egy döntést, hogy a Konstruktív Pihenés idején minden egyéb  kötelezettségtől felszabadítod magad, beleértve a telefonálást is. Kapcsold ki, ha nem tudod figyelmen kívül hagyni.

8. Nyitva vagy csukva legyen a szemem?
Attól függ. A legtöbb Alexander tanár azt tanácsolja tartsd nyitva a szemedet. Szem előtt kell tartanunk a gondolatot, hogy piheni is akarunk és tudatosak is akarunk lenni egy időben. Legtöbbünknek a horizontális pozíció az alvásra való készülést sugallja,, ezért kérjük általában, hogy nyitva legyen a szemed. Néhány tanítványomnak azt javaslom csukja be szemét, de ne aludjon el, így az érzékelésük a pihenésre kap jelet, és ugyan akkor jobban érzékelik a kapcsolatukat a padlóval. Ez egy igen egyszerű módja annak, hogy összehangolódjunk a testünkkel. Néha egyszerűbb ha rögtön csukott szemmel szemmel próbáljuk ki.

forrás: http://redefiningpostureblog.com/2014/05/27/12-constructive-rest-faq/

További cikkek a Konstruktív pihenésről itt.

Posted in Napról-napra, hangszeres wellness, mp3 | Tagged , , , | Leave a comment

Az Alexander Technique alapjai, és vonatkozásai a zeneoktatásban.

Ismét egy cikk Jennifer Roig-Francoli, MAmSAT blogjáról, ezúttal egy kicsit elvontabban. Még is kitűnő az írás abból a szempontból, ahogy bemutatja az Alexander Technique alapfogalmait, és a hozzájuk kapcsolódó hangszeres problémákat – ezért is fordítottam le.  Az eredeti link itt található.

1. A test-tudat egysége és önmagunk használata
Szükségszerű, hogy a zenélés cselekvése magában foglalja a teljes személyiséget. Elsődleges hangszerünk psziho-fizikai önmagunk: a test, amelyet a tudat egyértelmű szándékkal irányít. Hangszeren játszani annyit jelent, hogy tudatosan kontrollált, alkotó módon megtanuljuk „használni” psziho-fizikai önmagunkat. Csak ha helyesen használjuk önmagunkat akkor lehet a testen és a hangszeren keresztül a zenei kifejezést kommunikálni. A tanárnak és a diáknak is meg kell értenie, hogy a hangszeres játék psziho-fizikai aktivitás; nem tisztán az elme tevékenysége, és nem is tisztán fizikai természetű. Test és tudat nem elválaszthatóak; egymással külcsönös összeköttetésben és függő viszonyban vannak. Minden, ami a tudatban történik kihat a testre – minden egyes gondolat, akár tudatos, akár tudattalan; és minden, ami a testben történik ugyan így visszahat a tudatra. Rendkívül fontos, hogy figyelmet szenteljünk mentális attitűdünknek, amikor a hangszerünkhöz közelítünk, és mikor zenélünk.

2. A szokás hatalma

Nem minden tudatos, amit gondolunk, vagy ami a testünkben történik. Amikor nem vagyunk tudatosak automatikusan cselekszünk, ezáltal a megszokások szintjén reagálunk, amelyek közül sokat hosszú idővel ez előtt tanultunk meg. Néhány szokás áldásos lehet, de sok közülük kifejezetten ártalmas. Például a túl sok, túlzott izom feszültség, épp úgy, mint az ízületek és a csigolyák összenyomottsága, mag akadályozza testünk optimális használatát. Először is fel kell tudatosan ismernünk, amit csinálunk, így meg tudjuk állítani, és meg tudjuk változtatni a szokást egy jobbra.
Azért, hogy megtanuljunk megfelelően reagálni egy ingerre (egy tanári instrukcióira, vagy színpadon ), a tanulónak el kell sajátítani azt a módot, amivel az ösztönös és szükségtelen reakciót egy okszerű, tudatos test-tudat használatra tudja lecserélni.

3. Inhibition [meggátlás] és nem-cselekvés [non-doing]
Tanár és diák alapesetben a „célhódító” szokás rabja, amely az Alexanderi koncepcióban azt az attitűdöt jelöli, amely türelmetlen, és túl mohó a pillanatnyi örömérzés keresésében. Fontos ugyan, hogy legyen motiváló cél (befejezés) előttünk, de a tanárnak és a diáknak is el kell engednie ezt az elképzelést azért, hogy figyelmüket az apró lépések megvalósítására fordíthassák, külön-külön, majd sorrendben is, amely végül a kívánt célhoz vezet.
Az „inhibition” egy Alexaderi terminólógia, amely megállítja egy adott ingerre adható psziho-fizikai reakciónak, különösen az azonnali célba érés szokását illetően. Ahelyett, hogy magunkat és a tanítványunkat előre erőtetnénk meg kell állnunk (egy belső STOP-ot adunk a testünknek és a tudatunknak is), szünetet adunk, és időt, amelyben végiggondoljuk, mi által érhetnénk el sikeresen a célunkat.
Szokásunk, hogy az ingerekre mindig cselekvéssel reagáljunk. Amikor nem tudjunk kivitelezni, amit akarunk (például egy nehéz állást nem tudunk a gyakorlás során eljátszani), a reakciónk az, hogy próbáljuk erősebben, vagy még egyszer, újra és újra. Ez olyan mintha fejjel mennénk a falnak – mindhiába! Elsőként STOP-ot kell adnunk, és aktiválnunk a „nem-cselekvés” belső nyugalmát, hogy tisztán láthassuk mi az, amit rosszul csinálunk. Mi az, amit már a tanítvány csinál, amivel megakadályozza magát, hogy sikeresen cselekedjen. Ha szünetet tartunk, – a STOP-al, ami meggátol – tiszta szándékkal és a test/tudat helyes használatával a helyes történés egyszerűen megtörténik.

4. Hibás érzékszervi érzékelés

Érzékszervi tudatosság és az éber tudat gyorsasága szükséges ahhoz, hogy megváltoztassuk a szokásokat, és a kinetikus és proprioceptív tudatosság újrafelébresztése (újra tanítása) szükséges, ahhoz hogy fejlesszük általános egyensúlyunkat és jóllétünket. Idővel az érzékszervi érzékelésünk veszít megbízhatóságából, és belső iránytűnk kikapcsol, szükséges tehát re-set-elnünk. Érzeteink interpretációja gyakran nem felel meg az objektív valóságnak, ezért bíznunk kell a gondolkodási folyamatban (és a meggátlás és irányítás egybehangzó képességével) az érzeteink helyett. Meg kell tanulnunk megtörténni hagyni, és megtapasztalni az érzeteket úgy, hogy nem hiszünk nekik. Szükséges, hogy figyelmünk és tudatosságunk, – amely a belső és külső történésekre irányul – kiteljesedjen és egységessé váljon.
Ezt az elképzelés rendkívül fontos a hangszeres tanítás és tanulás során. Hányszor fordul elő, hogy kérünk valamit tanítványtól, ő meg van róla győződve, hogy végrehajta, és közben látjuk nem csinál semmit? Ennek leggyakoribb oka a pontatlan testérzet. A testérzet megzavarodott, és már nem tudjuk hol van a testünk, és hol vannak a a testrészeink a térben. Már nem tudjuk mit jelentenek egységbe rendezetten az „állj egyenesen” vagy „engedd le a vállad” utasítások. Tanárként látjuk és érezzük, hogy valami a diák testartásában nem jó, de nem rendelkezünk a megfelelő tudással és jártassággal, hogy hatékonyan kommunikáljunk. És a tanítvány nem érti mi az, amit kérünk, mert eleve hibásan képeződik le a teste az agyában. Ez aztán vég nélküli flusztrációk forrása lesz tanárnak és diáknak is.

5. Irányokat adni

A Alexander Technique segítségével a diák megtanulja hogyan válhat még tudatosabbá a test-tudat kapcsolatot illetően, és hogyan tudja a testet és a testrészeket irányítani a térben, ahogy azt is, miként engedheti el a feszültséget, és találhat egy általános, jobb egyensúlyt, és jólétet.

Az irányítás szónak az Alexander Technique-ben kettős értelme van: (1) a test iránya a térben, és (2) egy üzenet/impulzus, amely az agyból egy bizonyos testrészre irányul. Az agyból a testrészek felé történő üzenetküldés olyan dolog, amelyben még tudatosabbá válunk, és fejlesztjük tudat és test kapcsolatát egy jobb általános koordináció és kondíció érdekében, önmagunkat kontrollálva. A négy, alapvető, psziho-fizikai valónk fejlesztésére szolgáló irányítás az Alexanderben a következő:

1. Legyen a nyak szabad (azért, hogy)
2. Legyen a fej iránya előre és felfelé (azért, hogy)
3. Legyen a hát és a törzs hosszú és széles (azért, hogy)
4. Legyen a térdek iránya az előre.

Az irányítások csupán gondolatok, és nem izmok cselekvései! Minden gondolat (akár tudatos, akár nem) leképeződik a testben. A „legyen” arra utal, hogy engedélyt és szabadságot adunk valaminek, és nem azt, hogy cselekvés által egy bizonyos testhelyzetbe állítunk be testrészeket. A tudatos, gondolatok általi irányítás hatékonysága az ezzel egyidőben adott nem-cselekvéstől (inhibition/STOP) függ. Az irányadásokat legjobb egy képzett Alexander tanártól megtanulni, mivel igen erős bennünk a késztetés a cselekvésre, ahelyett, hogy csak gondoljunk rájuk. Ha tanári irányítás nélkül kíséreljük meg elsajátítani nagyon valószínű, hogy növekedni fog az általános feszültség, a nyaki merevség, és diszkomfort érzet és fájdalom is előfordulhat.

6.Elsődleges irányítás és mozgás

Mindenek előtt a dinamikus fej-nyak-törzs kapcsolat a legfontosabb, mindenfajta mozgás előtt. „A fej vezet, és a test követi.” A jólétünk szempontjából, és azért, hogy elérjük a célunkat a tudat-test kapcsolatának integrálásában a legfontosabb, hogy az atlanto occipitalis ne legyen fixált, hanem szabad és elérhető legyen spotán mozgások számára. Ez a szabadság, az ízületek nagyobb szabadságával kombinálva hatékony, a testtartásra és a reflex mechanizmusokra irányuló munkát eredményez, amely könnyed egyensúlyhoz és jól koordinált áramláshoz segít. Az optimális használat és funkcionálás az elsődleges kontroll (dinamikus fej-nyak-törzs kapcsolat) szabadságától függ.

Amikor a tanuló „célhódító” (túl-koncentrált és a beszűkült fókusz által fixált egy bizonyos cél érdekében) a hangszerhasználata során, az atlanto occipitalis blokkoltá válik, és miden mozgást gátol, ezáltal minden egyre kényelmetlenebb, természetellenesebb és kevésbé koordináltabb lesz. Ez történik akkor is, amikor a tanuló bármilyen fokú mentális, vagy érzelmi feszültséget él át, beleértve a lámpalázat is.

További cikkei itt.

Linkek:

Posted in Napról-napra, fordítás | Tagged , , | Leave a comment

Julius Baker

A amerikai fuvolázás egyik legfontosabb művész/tanár személyisége volt Julius Baker, akit itt egy TV műsorban hallhatunk , a felvételek a 60as évek elejéről valóak:

Julius Baker fuvolázik,
Vladimir Szokoloff zongorázik,
David Soyer csellózik.

Poulenc – Szonata


Villa-Lobos – The Jet Wistle


Posted in Napról-napra, videó | Tagged , | Leave a comment

duó – Julius Baker és J.P.Rampal

A múlt két, nagy fuvolása egyetlen duóban!

Beethoven, G-dúr duó (WoO 26).



Posted in Napról-napra, mp3, videó | Tagged , , , | Leave a comment