Czeloth-Csetényi Gyula – flute, Mikola Éva – piano
Leonardo de Lorenzo’s crazy-virtouse piece; I was play it in 1996: “Pizzica-Pizzica”. The source is digitalized tape recording. The microphone was placed behind the stage.
Augusztus 26 Emily Beynon adta elő Nielsen fuvolaversenyét a Symphony Orchestra-val, Edward Gardner vezényletével. Az idei év Carl Nielsen születésének 150. évfordulója. A koncertet még 28 napig tudjuk meghallgatni.
Pontosan mához egy hétre, Barnabás Zoltán halálának harmadik évfordulója alkalmából Szikora Borbála ad hangversenyt a Budapesti Történeti Múzeum Kápolnájában. A műsor izgalmasnak ígérkezik:
Időpont:
2015. augusztus 25. 16.30
Helyszín:
Budapesti Történeti Múzeum Kápolnája
Cím:
1014 Budapest, Szent György tér 2. Budavári Palota, “E” épület
Megjelent Stefán Ragnar Hoskuldsson cd-je a Delos kiadónál, és nagyon gondolkodom rajta, hogy megrendelem – kár, hogy nincs belőle letölthető vásárlási lehetőség, akkor nem gondolkodnék ennyit… Az izlandi születésű művész egyébként a Metropoliten Opera szólófuvolása. Schubert, Liebermann és Prokofjev művei mellett egy szólódarab is helyet kapott a felvételsorozatban. Itt és most a Liebermann szonátát hallgathatjuk meg élő előadásban:
Még körülbelül egy hónapig meghallgathatjuk újra a Rádió archívumából Sir James Galway legutóbbi budapesti koncertjét 2013ból. A műsorszámok mellett feltüntettem a közreműködőket is, és természetesen a művész vezényli a Concerto Budapest Zenekart a Brahms szimfóniában is.
- Bach: IV. brandenburgi verseny – Lady Jeanne Galway – fuvola, Környei Zsófia – hegedű
- Mozart: C-dúr fuvola-hárfa verseny K. 299. – Sipkay Deborah – hárfa
- ráadások – a) Overton: Danny Boy, b) Bach: h-moll szvit – Badinerie
- Brahms: II. szimfónia
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2013. január 12.
Ahogy múlt alkalommal, most is Nyikoláj Kapsutyin fuvola vonatkozású művészetére vetünk egy újabb pillantást. A szerző munkásságának előterében a zongora áll, lévén maga is zongorista – klasszikus és jazz képzettségű egyaránt. Akárcsak Sosztakovics – Bach-ot követve – ő is írt 24 prelúdium és fugát zongorára, 6 zongoraversenyt, 20 zongoraszonátát és etűdöket is.
Ahogy utaltam rá Kapustyin fő csapásiránya nem a fuvolairodalom gyarapítása, de a Trió után nem kerülhetjük meg a fuvola-zongora szonátáját, hiszen ez a műve nem olyan túl rég keletkezett, az amerikai fuvolás, Immanuel Davis, ( az University of Minnesota fuvolaprofesszora) megrendelésére. A négytételes szonáta nem szűkölködik technikai kihívásokban, mindkét hangszer, illetve játékosa “megkapja a magáét”. Maga a nagyszabású, négytételes felépítés óhatatlanul Prokofjev fuvola-zongora szonátáját jutatthatja eszünkbe.
Nyikoláj Kapuscsin (vagy Kapustyin – 1937, Ukrajna) zeneszerő, nevét csak néhány éve ismerem. Alig akartam hinni a fülemnek, amikor műveit megismertem, mert kompozíciói gyakorlatilag megkomponált jazz darabok – ma úgy mondanánk: crossover – sőt egész alkotói pályája ebben a stílusban íródott. Végül is ha Piazzola életműve épülhetett a tangóra, akkor Kapustyin stílusa miért ne lehetne egész életében a jazz..? Annál érdekesebb, hogy a szerző munkásságának nem kevés időszaka esett a Hidegháborús korszakra. Elképzelni is nehéz hogyan tudott meglenni, érvényesülni egy nyíltan “amerikás” zenei stílussal a Szovjetunióban az 50es, 60as, vagy akár a 70es években…
Bárhogyan volt ma már Kapustyin az egyik legtöbbet – ha nem a legtöbbet – lemezre rögzített élő szerző hazájából. Ez annak is köszönhető, hogy a komponista ma is aktív, művei takaros rendben sorakoznak, opusz-számmal ellátva egészen az idei évig bezárólag – mintegy 157 műről van szó.
Ő magát nem tartja jazz komponistának – noha jazz-zongoristaként kereste a kenyerét – , mert az improvizáció nem érdekli, mint előadót. Tehát bármit is hallunk Kapustyin műveiben az le van írva,
ami nem csak zeneszerző bravúr, de eléggé komoly előadói kihívás.
Így van ez az itt következő Trióban is, amely igen népszerű műve, több előadásban válogathatunk belőle a neten. Felismerhetjük benne a téma bemutatást, improvizatív hangszeres, vagy éppen kollektív szólókat, de hallahatunk a csellótól jazz-re oly jellemző un. “walking bass”-t is. A második tétel nagyon szép, kifejezetten “amerikai filmzene”-hangvételű.
Azt a felvételt választottam, amiben a szerző zongorázik – pergő zongoratechnikáját megcsodálhatjuk a 3. tétel nyitó momentumában. A felvételen Alexander Kornejev, az orosz fuvolások “nagyöregje” játszik – régen sok lemezét lehetett kapni nálunk, de a mai generáció aligha ismeri őt – már csak ezért is érdekes lehet a felvétel.
Trió fuvolára, csellóra és zongorára, Op 86
Alexander Korneev – fuvola
Alexander Zagorinsky – cselló
Nikolai Kapustin – zongora
Hamarosan megmutatok egy másik fuvola vonatkozású Kapustyin művet is.
John Wion-tól nem rég vettem egy cd-t, és a honlapját is rendszeresen olvasgatom – ő az egyik kedvencem mostanában. A amerikai fuvolaművész a New York City Opera szólófuvolása volt 1965 és 2002 között, valamint 1977től 2007ig a The Hartt School-ban tanított. Önéletrajzát - “Wood, Silver and Gold” – könyvalakban adta ki, de ez még nincs meg nekem. Marcel Moyse, Julius Baker és William Kinkaid voltak a tanárai. Zenekari munkája mellett jelentékeny szólistai, kamaraművészi tevékenységet is folytatott nem csak az USA-ban, hanem Ausztráliában, Új-Zélandon és Angliában is.
Ezt a légzőgyakorlatot én és a tanítványaim is használjuk.
Játsz egy C-dúr skálát a mély C hangról kiindulva , két oktávon keresztül egy levegőre, olyan lassan amilyen lassan szerinted meg tudod csinálni. Vedd elő a metronómot és játsz két hangot egy ütésre. Egy kicsit kísérletezni kell, hogy a megfelelő beállítást megtaláld, de valahol 70 körül próbáld meg. Ha úgy érzed túl sok levegőd marad állítsd kicsit lassabbra a tempót. Ha nem elég a levegőd állítsd kicsit gyorsabbra.
Most – hogy megtaláltad a megfelelő sebességet – vegyél egy nagy levegőt, amíg úgy nem érzed, hogy elrepülsz, mint egy luftballon és anélkül, hogy visszatartanád a a bevett levegőt kezd el a következő skálát – még mindig C-dúr, de kezd a mély D hangon. Amikor befejezted, újra vegyél így levegőt és folytasd a az É hangról, amíg el nem jutsz a H hangig – ekkor tarts pihenőt. Minden skálához egy kicsit több levegőre van szükséged és ha figyelmesen csinálod a levegővételeket észre veheted, hogy növekszik a kapacitásod.
Most állítsd egy kicsit lassabbra a metronómot és ismételd meg a gyakorlatot. Lehet ugyan az a skála vagy G-dúr ill. F-dúr, de most is a mély C hangról kezd.
Harmadszor is ismételd meg a gyakorlatot, de állítsd még lejjebb a metronómot. Az egész folyamat körülbelül 10 percet vesz igénybe. Ha minden nap csinálod hamarosan úgy találod, hogy képes vagy lassabb metronóm tempóban is elkezdeni a gyakorlatot. Egy-két hét alatt lelassíthatsz 60 körüli metronómütésre – de bizonyosodj meg róla, hogy nem játszol egyre halkabban.
Még egy trükk: amikor belélegeztél és kezdenéd a skálát vegyél még egy, gyors levegővételt. És ne tartsd vissza a levegőt sem lent, sem fent.
Pontosan két hete már bemutattam egy anyagot Amtmann Prosper-el kapcsoltban. Abban a videóban Barth István beszél a 19. század első felének kiváló hazai fuvolásáról, a videóban a fuvolát is láthatjuk. A mai anyagban viszont több mű is elhangzik. A pécsi Csorba Győző Könyvtár által 2014 decemberében rendezett Adventi fuvolakoncerten Codeluppi-Szabó Gabriella és Tímár Judit fuvolaművészek, a Pannon Filharmonikusok kiváló tagjait, valamint Szkladányiné Simonfai Mária (zongora) Amtmann Prosper, a híres baranyai fuvolaművész születésének 205 évfordulója alkalmából játszottak. Az est házigazdája Kovács Attila, az Amtmann Prosper (Sellye, 1809. július 25. – Pécs, 1854. január 9.) – és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő volt. A két fuvolaművésznő azt is elárulta, hogy Amtmann Prosper fuvoladuóiból lemezfelvételt fognak készíteni – az anyag alighanem egyben világpremier is.
A műsor zenei része Amtmann „Cantate Domino” darabjának felvételről történő meghallgatásával indul, a tényleges, élő előadás a videó 20 percében kezdődik:
„A pásztor fuvolája” – Codeluppi-Szabó Gabriella és Szkladányiné Simonfai Mária
„Téma variáció” – Tímár Judit és Szkladányiné Simonfai Mária
„Három nagy duó két fuvolára” – Tímár Judit, Codeluppi-Szabó Gabriella és Szkladányiné Simonfai Mária
Hector Berlioz „Krisztus gyermekkora”
Cristoph Willibald Gluck „A boldog lelkek tánca”
Czeloth-Csetényi Gyula – flute, Mikola Éva – piano
