Denisov – Sonata (1960)

Sonate pour flûte et piano

Tovább cikázunk Európában, hogy mellőzött, modern fuvolaműveket citálhassunk. Sokat tépelődtem azon hogyan mutassam be az orosz Ediszon Deniszov-ot (1929-1996), aki nem kevés, jelentékeny művet írt fuvolára. Noha földrajzilag közel esik hozzánk életművének fuvolás aspektusát máig nem fedezték fel nálunk, noha a szovjet érdekszférához való tartozásunk ezt éppenséggel indokolta volna. Talán az is szerepet játszott Deniszov mellőzésében, hogy művei az igen drága Leduc kiadónál jelentek meg nyugaton, így kottái méreg drágák. (Itt jegyzem meg, hogy sok műve zeneműtárainkban fellelhetőek…). Egyébként Deniszov bevallottan vonzódott a francia kultúrához, különösen Debussy-höz, akit alaposan tanulmányozott. Egyébként az orosz zeneszerző egyetlen idegen nyelvet beszélt, a franciát.

Deniszov életművének első és utolsó műve is fuvola-vonatkozású, sőt az egész életműve szinte hemzseg a fuvolával kapcsolatos művektől. (Ha jól tudom fia is tanult fuvolázni). Első blikkre találunk itt fuvola szólószonátát (kettősfogásokban és negyedhangokban bővelkedik!), fuvola-hárfa, és fuvola-gitár szonátát – ez utóbbit volt szerencsém hallani Peter-Lukas Graf előadásában, életem egyik legmeghatározóbb fuvolaestjén. Kamarazenéjében szívesen társítja az énekhangot fuvolával, de természetesen írt fuvolaversenyt, sőt fuvolát foglalkoztató más versenyműveket, többek között Ligetihez hasonlóan fuvola-oboa kettősversenyt. Van nyolc fuvolát foglalkoztató, Mozart témára írt variációsorozata is. Úgy tűnik Deniszov művészete fuvolaszempontból megkerülhetetlen.

Úgy gondoltam, hogy a szerző első művével nyitjuk a sort – ez a fuvola-zongora szonáta. Nagyon érdekelt volna életének utolsó darabja, egy altfuvolára és vibrafonra készült kompozíciója is, de ez nem elérhető a neten. Így Deniszov bemutatását majd egy másik darabjával fejezzük be.

A 90es évek elején jómagam játszottam a Prelúdium és Ária(1973) című művét (itt fent hallgatható meg, a zongora szólamot Román Henriett játsza), de ezen kívül más előadásról nem tudok. Ez az egy előadás pedig kevésnek bizonyult a Deniszov-reneszánsz beindításához. Még terveztem a Nicolé-nak írt Négy Darab bemutatását is, de erre már nem volt lehetőségem, pedig inkább ez a mű mutatja be Deniszov érett zeneszerzői hangját, mint a Prelúdium és Ária vagy a Fuvolaszonáta. Anno komoly fejtörést okozott a fuvola-zongora szonáta, amely első nyilvánosan vállalt műve. Ezzel a darabbal nyitjuk a Deniszov-sort, amelyet a kitűnő, a Sir James Galway Fesztiválon “Rising Star” Díjjal jutalmazott Irina Stachinskaya játszik nekünk:

Deniszov – Szonáta fuvolára és zongorára,
Irina Stachinskaya – fuvola,
Irina K. Stachinskaya – zongora.

Íme a teljesség igénye nélkül fontosabb, hangszerünket érintő művei:

1960, Sonate pour flûte et piano
1969, Silhouettes, pour flûte, 2 pianos et percussion
1971, Canon en mémoire Stravinsky, flûte, clarinette et harpe
1971, Solo pour flûte
1973, Prélude et air, pour flûte et piano
1975, Concerto pour flûte et orchestre
1977, Quatre Pièces pour flûte et piano
1977, Sonate für Flöte und Gitarre
1979, Concerto pour flûte, hautbois et orchestre
1982, Sonate pour flûte
1983, Sonate pour flûte et harpe
1984, Deux Pièces pour flûte
1985, Duo, pour flûte et alto
1989, Etoile de Noël, pour voix, flûte et orchestre à cordes
1990, Variations sur un thème de Mozart, pour 8 flûtes
1993, Concerto pour flûte, vibraphone, clavecin et cordes
1996, Concerto pour flûte, clarinette et orchestre
1996 Avant le coucher du soleil for alto flute and vibraphone (utolsó műve).

A remélhetőleg teljes műjegyzék – jobb, mint ami a wikipedian van: http://www.musicologie.org/Biographies/d/denissov.html#Catalogue

Posted in Napról-napra, repertoár, videó | Tagged , | Leave a comment

Donatoni – Het (1990)

fuvolára, basszusklarinétra és zongorára

Egy újabb kamara mű Franco Donatoni (1927-2000) tollából – Het. Az olasz komponistától már két művet mutattam és még egy hátra van. Donatoni nehezen találta meg a maga útját, zeneszerzéssel akart foglalkozni, de az ő idejében nem volt könnyű képzést kapni Olaszországban. Hegedűsként a Veronai Aréna Zenekarában helyezkedettel, később olyan neves mesterek vették szárnyaik alá, mint Goffredo Petrassi és Bruno Maderna, valamint Stockhausen és John Cage. Donatoni elutasította a konvencionális koncertszituációt, ahol az előadók és a közönség is klakkban-frakkban jelennek meg, és az utóbbiak csak társadalmi státuszukat fitogtatják, ahelyett, hogy a zenén lenne a hangsúly. De elutasította a modern zeneszerzők egoizmusát is, akiknél a művek csupán erőltetetten extravagáns egójuk kiterjesztései. A fentiek értelmében magát nem művész ként aposztrofálta, hanem artisan-ként – art és a partizán szavak összevonásával. Donatoni életében jelen volt a depresszió is, de a kortársak szerint szellemessége és rendkívül eredeti humorérzéke soha sem hagyta cserben.

A viszonylag kései, fuvola-basszusklarinét-zongora összeállítású darabban a hangszerek jelentékeny szólószakaszokat is megszólaltatnak. Sajnos nem derül ki kik az alábbi videó előadói:

Posted in Napról-napra, repertoár | Tagged , | Leave a comment

Nagy Ákos – Ruptura (2009)

Nagy Ákos – Ruptura

Ezzel a művel emlékeztetünk a 2014 október 26án – azaz holnap! – megrendezésre kerülő “Fuvolamaraton”-ra, helyzíne az A38 hajó.

A szerző így vall a műről:

A szó jelentése többes: repedést, szakadást, hasadást jelent. A cím Chrétien de Troyes trubadúr „Conte du Graal” című művének papkirályára Amfortasra és a mindig fel-felszakadó sebére utal, amit még gyermekként szerzett. A történet szerint egy éjjel, hogy bizonyítsa rátermettségét kinn maradt a sötét erdőben. Az erdőben bolyongva látomása támadt: a semmiből eltűnő lobogó tűzben az isteni kegyelem jelképe, a Szent Grál jelent meg. Ekkor hangot hallott, a Halászkirály beszélt hozzá, hogy legyen a Grál őre. Amikor tűzbe nyúlt a kehelyért, az eltűnt, mert az ifjú szíve dölyfössé, kevéllyé vált, Amfortas keze így megégett“.

Matuz Gergely – fuvola

Posted in Napról-napra, mp3 | Tagged | Leave a comment

Versenygyőzelem Kínában!

“Kedves Barátaim, Ismerőseim! Örömmel osztom meg mindenkivel aki érdeklődéssel van irántam, hogy pár nappal ezelőtt ért véget a 3rd Nicolet International Competition Kínában, Guangzhou városában, ahol az indulók között első helyezettként végeztem. A zsűri első díjat nem adott ki, így a 2. díjat vehettem át”.
Így adta hírül Duleba Lívia versenygyőzelmét Facebook oldalán. Ezek után kerestem meg, és arra kértem, hogy kicsit bővebben is számoljon be a versenyen szerzett élményeiről, és meséljen tanulmányairól és terveiről. Azt hiszem remek interjút készítettünk:

Kiknél tanultál, és ki volt a tanárod a versenyt megelőzően?

Duleba Lívia: Nyíregyházán kezdtem el a zenei tanulmányaimat a Kodály Zoltán Általános Iskolában, ahol Szabó Dénes Kossuth és nemrégiben Nemzet Művésze díjban részesült karnagy alapozta meg a világhírű Cantemus kórusban a zenei készségeimet, és a pályán való elköteleződésemet.
Feleségénél, Szabó Dénesnénél kezdtem fuvolázni, aki a kezdeti nehézségeim ellenére kitartásra ösztönzött, amiért nagyon hálás vagyok neki mai napig.
Középiskolába Miskolcra jártam 2 évet a Bartók konziba, Siklósi Tamás volt a tanárom, aki az egyéniségemen rengeteget nyitott, és mindvégig roppant lelkesedéssel állt a közös munkához.
Tamás ajánlásának köszönhetően Budapesten, a Bartók konziban folytattam a tanulmányaimat , ahol 1 évig volt szerencsém Dr. Csetényi Gyulánál tanulni. Az ő keze munkája alatt értem el első versenyeredményemet, 1. és Különdíjat vehettem át az Országos Elek Tihamér Fuvolaversenyen. Sokat szélesedett a repertoárom, és Ő készített fel a Zeneakadémai felvételire, amely sikereként az érettségi évében már Kovács Lóránthoz jártam fuvolaórára a Zeneakadémiára.

Nála 2 évet tanulhattam, ahol egy világszínvonalú osztályba kerültem, ekkor ismerkedtem meg többek közt Gábor József Tanár-Úrral. Egészen inspiráló és ösztönző volt számomra ez a közeg, a tanszakikon ámulva hallgattam az osztály felsőbb éves tagjainak játékát. Ekkor kezdtem el nemzetközi versenyekre járni, és nyíltak meg előttem a külföldi távlatok.

A Master diplomámat már Németországban , jelenlegi Professzorom, Bálint János osztályában tettem le. A nála töltött évek alatt rengeteget tanultam a színpadi jelenlétről, a zenei idők fontosságáról, és a precizitásról, egyszóval mindenről ami a fuvolázáshoz és zenéléshez tartozik. Számos nagy nemzetközi versenyre készített már fel, és a próbajáték szituációkra is nagy figyelmet fordít. Jelenleg passzív hallgatója vagyok a Hochschule für Musik, Detmold egyetemének, és többnyire egyedül készülök a versenyekre.

A Nicolet előtt Prof. Adorján Andrásnál voltam meghallgatáson Münchenben, aki idejét nem kímélve, rendkívül lelkesen, a teljes programból felkészülve a tőle megszokott magas szinten adta át tudását, ami igen nagy segítség volt.

Ittzés Gergő kurzusán is részt vettem Győrben, ahol neki köszönhetően lehetőség adódott a program szinte teljes egészét zongorával próbálni Lóránt Zsuzsa zongoraművésszel és Molnár Dénes csellistával a Weber g-moll trióját eljátszani a zárókoncerten. Mindezek mellett Ittzés Gergőtől rengeteg új hasznos tanácsot kaptam a kurzus alatt, és ízelítőt a kimerülhetetlen zenei ötleteiből.

Egy ilyen nagy és távoli versenyen rengeteg az ismeretlen tényező – időeltolódás, ismeretlen helyszínek, ismeretlen kultúra. Hogyan készültél fel lélekben ezekre a fuvolázáson kívüli körülményekre?

Duleba Lívia: Ez a kérdés a verseny előtt legalább annyira foglalkoztatott, mint néhány nehéz rész kigyakorlása a darabokban.
Mivel most jártam először Európán kívül, így amennyi információt csak lehetett, igyekeztem összegyűjteni.
Több ismerősöm járt már Kínában, illetve Csajági Veronika jelenleg is Macao-ban dolgozik, többek közt őt is megkérdeztem pár dologról az utazás előtt.
Nagyon hasznos tanácsokat adott mindenki, amiket tudtam esetenként alkalmazni, de sokszor már az is nagy segítség volt, hogy az elmondottak alapján már nem értek olyan felkészületlenül bizonyos szituációk.
Rengeteg gyógyszert vittem magammal, de az aggodalmak ellenére, semmit nem kellett végül beszednem.
Az időjárási tényezőket is figyelembe vettem, hiszen 32-38 fok között ingadozott a hőmérséklet egész idő alatt, és elképesztő fullasztó, párás, ködös volt a levegő.
Az időeltolódás volt az egyik amitől leginkább tartottam, ezért két nappal a verseny kezdése előtt már megérkeztem, és szerencsémre az első fordulóban is csak a későbbi napokon kerültem sorra. A kimerítő és rettentő hosszú utazás alatt, szinte semmit sem tudtam aludni, ezért azután akkor aludtam és annyit amennyit csak bírtam, így már másnap a reggelinél frissen ültem az asztalhoz. Sok mindenre viszont nem lehet felkészülni, de ezeknek is persze megvannak a maga szépségei.

Mi volt a műsorod? Volt olyan darab, ami különösen szerettél? Milyen volt a versenyre írt kínai darab?

Duleba Lívia: A versenyre való előválogatóként Bach Nr.2-es, d-moll Csellószvit-jének Preulde és Allemande tételeit kellett lemezre venni, illetve a 24-es Paganini Caprice-t. A Bachból Ittzés Gergő nagyszerű átiratát használtam, a Paganini-nál pedig a klasszikus Herman kiadást vettem alapul, pár apró változtatástól eltekintve.

Azt hiszem, eddig ez volt a legnagyobb program, amivel nemzetközi versenyre készültem, csak az ARD-hez hasonlítható nagyságát tekintve.

Az első fordulóban kötelezőként a Paganini 7-es Caprice-t, választhatóként kortárs darabok közül Holliger T(air)e, és a Telemann fantáziák közül a 3. h-moll-t játszottam. Nekem az első forduló különösen stresszes, hiszen fontos az első ,jó benyomás és nehezíti a helyzetet, hogy csak szóló darabok vannak a programban.

A második fordulót éreztem legjobban sikerültnek. Itt Debussy Egy faun délutánjának átirata volt kötelezőként megadva, szonáták közül a Schulhoff-ot választottam és a Doppler: Air valaques-ot virtuóz darabként.

A harmadik fordulóba jutás eredménye, előző este derült ki 7-8 óra körül, és mindössze 1óránk volt két különböző zongoristával összepróbálni a leghosszabb és zeneileg legnehezebb programot. Mivel én ráadásul az eredményhirdetés napján játszottam, így nem sok időm maradt regenerálódni. Minden erőmet összeszedve, másnap a harmadik fordulóban a két választhatóból Mozart: KV 305-ös Á-dúr hegedűszonátáját játszottam – itt nem használtam kiadott átiratot, a felkészülés során tevődött össze különböző ötletekből a versenyen előadott verzió-. Schubert Arpeggione Szonátáját választottam még, Pierre Ferroud Trois pieces darabjából a Nr.2-3-at és végül a kínai darabot. Ilyen fizikai állapotban nehéz volt végig koncentrálni, de ezzel majdnem minden versenyző így volt, szerencsére a versenydrukk átsegíti ezeken az embert.
A döntő előtt volt egy napunk pihenni, és a zenekarral – nekem a Mozart: G-dúr Koncertet- illetve a a zongoristával és csellistával a Weber triót próbálni.

Nagyon szimpatikus volt már a jelentkezésnél, hogy olyan mesterműveket mint az Arpeggione vagy a Mozart szonáta lehetőség lesz eljátszani, de talán a legnagyobb élményt a Weber trió jelentette, hiszen az egy örömteli kamarazenélés volt.

A kínai darab egy érdekes, üde színfolt volt a műsorban. A szerző röviden így ismertette a művet:

Listening to the Flute in the Frontier” is the work of the Tang dynasty poet Gao Shi. With the lively and beautiful tone and wonderful imagination, the poem paints a beautiful picture of spring scenery beyond the Great Wall. The poem has painted the serene and quiet life of the frontier. Gao Shi uses skillfully the technique of both the realistic and the imaginary, describing the soldier’s ambition as well as the homesickness. Time travels with reality and imagination in between, from which a magnificent and touching picture reveals. The poem is of sentiment due to the homesickness, but not of depression. As an excellent piece among the poems of the frontier, it expresses the kind of lofty spirit in Tang dynasty“.

A darab technikailag semmilyen nehézséget nem rejt, egyszerű zene, helyenként sajátos kínai motívumokkal, hangzással. Sok kínai zenét hallgattam előtte az interneten, igyekeztem a kínai bambusz fuvola hangját a fülemben hallani játék közben, ami a zeneszerzőnek kifejezetten tetszett. Akit érdekel itt megtalálja a darab kottáját PDF formátumban. (3. forduló, Competition piece: Voice of Sentimental Flute ) http://www.nicoletcompetition.com/en/Repertoire.htm

Milyen terveid vannak most, a verseny megnyerése után?

Duleba Lívia: Minden megmérettetés után azt gondolom, több versenyen nem veszek részt , mert a végére fizikálisan és főként mentálisan elképesztően kimerülök, mondhatni “kiégek”. Ennek ellenére, mivel folyton keresem az új bemutatkozási lehetőségeket , szakmai kihívásokat és a legkülönfélébb zenei közegben való aktív részvételt, végül -ahogyan most is- már tervbe van véve körülbelül fél év múlva egy lehetséges nemzetközi verseny.
Még a Nicolét Verseny előtt beadtam a jelentkezésem több németországi zenekarhoz, és nagy örömömre az elmúlt napokban 1 éves szerződést kaptam a Brandenburgisches Staatsorchester zenekaránál Frankfurt am Oder-ben , ahol a zenekar egyik szóló fuvolásaként mutatkozhatok be és szerezhetek nagyobb tapasztalatot zenekari zenészként.
Ezek mellett nagy álmom és vágyam egy lemezfelvétel, amit 2015-ben – a lehetőségektől függően -szeretnék elkészíteni.
És persze minden ami zene!! :)

Köszönöm a beszélgetést, és még egyszer gratulálok!


Johann Sebastian Bach – É-dúr szonáta, BWV 1035
I. Adagio ma non tanto – II. Allegro
Lívia Duleba – fuvola

Posted in Napról-napra, interjú, link | Tagged , , , , | Leave a comment

Petrassi – Romanzetta (1980)

per flauto e pianoforte



A kép forrása: http://archiviofoto.unita.it/

Úgy terveztem, hogy Petrassitól az ALA (Szárny) című darabbal búcsúzom, de nincs fent a neten. Azért is akartam bemutatni itt a művet, mert anno apukám játszotta először Magyarországon a 80as évek elején, de rádió felvétel sajnos nem készült belőle. A mű igen izgalmas, fuvola-csembaló összeállítású duó, ahol a fuvola többször is piccolóra vált – az archaizáló hangszer-összeállítás ellenére absztrakt darabról van szó. Szóval ez a darab sehogyan sem elérhető, így, egy számomra ismeretlen művet a Romanzetta-t mutatom meg, amely nyolc évvel az ALA után keletkezett. Ez is a konvencionális fuvola-zongora összeállítást foglalkoztatja, akár csak a már bemutatott Petrassi tanítvány, Donatoni műve, a Fili. Érdekes, hogy mester és tanítványa egy év különbséggel írt erre az összeállításra darabot. A Romanzetta hangvételében talán a Dialogo Angelico-hoz áll inkább közelebb, mint a Fuvolaversenyhez. Érdemes megfigyelni milyen könnyedén nyit átjárást Petrassi az egyes formarészek között – olasz muzsika…

A fuvola szólam kottapédája:

Ismét Giampaolo Pretto lesz a segítségünkre, aki FLAUTISSIMO fesztiválon adta elő a darabot.

Giampaolo Pretto – fuvola
Loris di Leo – zongora

A zongoraszólam első oldala:

Posted in repertoár | Tagged , | Leave a comment

Stockhausen – Ypsilon (1989)



Kép forrása: http://www.karlheinzstockhausen.org/

Nem lenne teljes a kép Karl-Heinz Stockhausen nélkül, nem csak azért, mert a 20.század egyik legfontosabb zeneszerzője, hanem mert életművét átszövik a fuvoladarabok, többségüket Kathinka Pasveer-nek írta; – egyébként Stockhausen lánya Christel is fuvolázik.




Stockhausen-nek két mikrotonalitású szólóműve is van – a most tárgyalt darabon kívül van még a XI című mű (de erről később) -, mindkettőt közelebbről meg nem határozott dallamhangszerre írta, de vajon van-e alkalmasabb hangszer a mikrotonalitásra, mint a fuvola? A nyolc soros szisztémájú lejegyzés voltaképpen 16 mikro-intervallumot definiál. A felső, egyedül álló sor és a rajta lévő áthúzott fejű hangjegyek a játékos csukóján és bokáján elhelyezett csengettyűk megszólaltatását jelzik.
A alábbi képen Kathinka Pasveer fuvolafogás-megoldásaiból láthatunk részletet:


A kottapéldás forrása: http://stockhausenspace.blogspot.hu/


És a darabot is az ő előadásában hallhatjuk:


YPSILON für ein Melodie-Instrument mit Mikrotönen

Stockhausen fuvolaművei

Posted in repertoár | Tagged , | Leave a comment

születésnap – Gary Schocker

a legújabb Gary Schocker kompozíció… – INSIDE OUT
Boldog születésnapot! Happy Birthday, Gary!

Composed and performed by Gary Schocker, flute.
Piano accompaniment by Kuwajima Fumi.

Posted in Napról-napra | Leave a comment

Genzmer – Trió (1947)

Ahogy azt tegnap is láthattuk Debussy 1915ös triószonátájának hangszer-összeállítását más szerzők is megkedvelték, így volt ezzel Donatoni is, a tegnap bemutatott trió szerzője. Míg az ő darabja egytételes miniatűr, addig Harald Genzmer Triója már nagyívű, többtételes kompozíció:

I. Fantasia
II. Scherzo
III. Notturno
IV. Thema mit Variationen

“Formosa Trio”
Pei-San Chiu – fuvola
Tze-Ying Wu – brácsa
Joy Yeh – hárfa

Indiana University Bloomington – Jacobs School of Music, 2012.

Posted in Napról-napra, mp3 | Tagged , | Leave a comment

Donatoni – Small II (1993)

per flauto, viola e arpa

Ígéretemhez híven megmutatom még Donatoni – címéből sejthetően egytételes – trióját is. Az összeállítás Debussy híres Szonátájának hangszereit foglalkoztatja, ugyan úgy, ahogy Harald Genzmer 1947es darabja, amelyet holnap mutatok be. A Small I-ben is érintettek vagyunk, a darab összállítása piccoló, klarinét és hárfa – nagy kár, hogy nincs belőle felvétel a neten, nem tudom megmutaatni…

Giuseppe Pelura – fuvola
Luca Sanzò – brácsa
Nazarena Recchia – hárfa

Posted in mp3, repertoár | Tagged , | Leave a comment

holnap után – Japán kortárs zenei est

“Szapporó hangjai”

2014. október 18. 19.30
ZENEAKADÉMIA

Különleges hangversenyre kerül ma sor a Zeneakadémián. Akik 18 órakor meghallgatják Hansgeorg Schmeiser koncertjét a péceli Fuvolafesztiválon jó eséllyel még el is érik a hangverseny kezdetét. A koncert nem csak a japán – közelebbről szapporói – kamara együttes miatt érdekes, hanem azért is, mert elhangzik Takemitsu Masque című fuvoladuója, amelyet nálunk még nem hallottam soha. Ha jól emlékszem a szerző pont a szapporói zenei fesztiválra írta ezt a művet. De fuvola-zongora darabot is hallhatunk – a szerzőt és a művet nem ismerem.

MŰSOR

Toru Takemitsu : Maszk – két fuvolára
Mieko Shiomi: Direction Music for a Piano (Irányzene zongorára)
Takeo Hoshiya: For Harp and Violin (2009) (Hárfára és hegedűre)
Kozo Yagi: Resistance fuvolára és zongorára
Satoshi Minami: From Behind the Songs (A dalok mögül)
Toru Takemitsu: Small Sky (Kicsinyke égbolt)
Takashi Niigaki: Hat dal Mado Michio verseire (az angol fordítást Michiko japán császárné készítette) – 1. Krokodil; 2. Káposzta; 3. Álmában beszél; 4. Horkolás; 5. Lépcsőház; 6. Tükör

(Kottarészlet – Masque I. 10.ütem)

Közreműködnek:
Ittetsu Kumiko, Kawasaki Wakako, Hirano Noriko, Amagai Hisako, Ibaraki Shigeko, Nakahara Toshiaki – ének,
Asai Ryoko, Sato Yukie, Takadono Yuki – fuvola,
Hayashi Hikaru, Hamashima Yasuko – hegedű,
Balázs István – cselló,
Razvaljajeva Anasztázia – hárfa,
Matsunaga Kayako, Matsuda Akane, Tanimoto Satoko – zongora
Vezényel:Hoshiya Takeo

A program ingyenes, de regisztrációs jegy igénylése és átvétele szükséges.
Forrás és belépő igénylés: http://cafebudapestfest.hu/program?id=62513

Posted in Napról-napra | Leave a comment