2017 09 havi archívum

Emlékkoncert Bartók tiszteletére

2017 09 30

Fábián Tímea ~ Parlando 2017/4

Tavasszal nagyszabású hangverseny keretében emlékeztek meg Bartók Béláról a Péceli Parnasszus Alapítvány által szervezett eseten fellépő művészek - Bokor Jutta, Bokor Ildikó, Fábián Tímea, Fernandes Andrea, Foskolos Péter, Király Csaba és Szvorák Katalin. A műsor során a közönséget Zelinka Tamás kalauzolta ismertetőivel. A hangverseny hanganyaga és a hozzá tartozó cikk Fábián Tímea tollából viszont csak mostanában látott napvilágot. Ízelítőként mi mást is mellékelhetnék, mint a Bartók-Arma Szvit felvételét - a cikk végén találjuk.

Részlet a cikkből:

Az alapítvány és az esten fellépő művészek egy különleges műsor összeállítással adóztak 2017. május 21-én a XX. század kiemelkedő komponistájának, Bartók Bélának az emléke előtt. A koncerten elhangzó népdalok, eredeti zeneművek illetve két átirat (Székely Zoltán hegedűművész és egy egykori tanítvány, Paul Arma, azaz Weiszhausz Imre által készítettek) mellett prózai szöveggel valamint képi vetítéssel egészült ki a műsor. A művekről és a hozzájuk kapcsolódó, érdekes történetekről szóló szöveges ismertetőt Zelinka Tamás prezentálta nagy sikerrel. A koncert alatt bemutatott vetítésanyag további információkkal szolgált a hallgatóság számára a szerzőről, családjáról, valamint életének főbb állomásairól. A Bartóktól, kortársaitól és egykori tanítványától, Székely Júliától származó idézetek pedig jól kiegészítették a hallottakat.

A teljes cikk az alábbi ikonra kattintva olvasható, és megtaláljuk benne a hangverseny többi hangfelvételének linkjét is:

Zeneként Fábián Tímea és Bokor Ildikó előadását halljuk az esten készült koncertfelvételen.

Bartók Béla - Paul Arma ~ Suite Paysanne Hongroise
Előadják: Fábián Tímea (fuvola) és Bokor Ildikó (zongora) - 2017.05.21.

Gábor Józsefre emlékezve

2017 09 25

Egészen biztos, hogy Gábor József távozása hosszú évek óta az egyik legnagyobb vesztesége a       hazai fuvolásoknak. Megszámlálhatatlanul sok koncertet, versenyt, felvételit kísért, és még több   felkészítésben vett részt. Azt hiszem megemlékezés szempontjából nem én vagyok a megfelelő személy, hiszen - bármilyen hihetetlen - összesen egy alkalommal játszottunk együtt Gary Schocker For Dad című kompozícióját.

Számomra igazi úriember, klasszikus muzsikus személyiség volt, aki nem csak szakmai tudását, tapasztalatát és felkészültséget vitte magával a próbákra és a színpadra, hanem egy másik dolgot is, - ami olyan fontos, felbecsülhetetlen érték egy kamarapartnernél, kísérőnél - a nyugalmát. Azt hiszem nagyon sokan ezt is szerettük benne.

A Fuvolaszó hasábjain 2000ben készített vele beszélgetést Balog Evelin (jobbra lent a teljes képernyő gomb):

Tiszteletbeli Fuvolás - Gábor József by Czeloth-Csetényi Gyula on Scribd

Michael Fiday ~ 9 Haiku

2017 09 23

fuvolára és zongorára

Matsuo Basó egy haikufestménye

A haiku kötött versforma, amely az idők során Nyugaton is nagy népszerűségre tett szert. Rímtelen, háromsoros, amelyben a szótagszáma 5-7-5, ezért idegen nyelvre lefordítani szinte lehetetlen. Központi témája az élet és jelenségeinek tünékenysége, sokszor a hétköznapok mozzanatai, gyakran az évszakok változásai, mindezeknek filozofikus szintre emelése, ezért szoros összefüggésben van a zen buddhizmussal és taoizmussal. A haiku négy lelkiállapotot különböztet meg, úgy mint:

Sabishii ~ a magány és elszigeteltség érzése.
Wabishii ~ meglátni egy hétköznapi jelenségben a törvényszerűt.
Avare ~ nosztalgia, az elmúlás átérzése.
Yúgen ~ a természet jelenségeinek homályos, megfoghatatlan megnyilatkozásai.

De nem csak a nyugati költőket foglalkoztatja a haiku, hanem zeneszerzőket is, akik időről-időre valamilyen formában előveszik a haikut, mint a keleti szemléletet tömören jelképező műformát. A következő hetekben két ilyen mű is terítékre kerül, az első, mai darabunk pedig…

Michael Fiday ~ 9 Haiku, előadják:
Laura Block - fuvola ~ Shelley Qian - zongora
Felvétel - Indiana University, 2011, április

Az amerikai zeneszerző, Michael Fiday 9 Haiku című kompozíciója a japán költészet klasszikusának, egyben a haiku megreformálójának Matsuo Basó, (valódi neve Macuo Kinszaku, 1644-1694) haikuira készült. Egyébként maga Basó sem tartotta be mindig a haiku fentebb leírt formai követelményeit, sőt haikuit egy sorba írta. Nem kevés utánajárásomba került, hogy az angol fordításból kiindulva azonosíthassam a magyar változatot, viszont úgy tűnik valamennyit megtaláltam és remélem nem tévedtem nagyot… (Egyébként a zeneszerző nevét így írják ahogy itt áll, a Google állandóan péntekre akarja kijavítani…)

Michael Fiday - a kép forrása itt

Az egyes tétek a 30 másodpercestől a 3 percesekig terjednek, a szerző preparált zongorát (is) és modern fuvolatechnikát is alkalmaz - igen eredeti módon párosítva e kettőt.

Az első tétel egy rizsültető dal (Ta-ue-uta), amelyet a zongora ritmusbevezetője indít, a szerző szándéka szerint nyitott tenyérrel paskolgatva a zongorát - többek között. Az utolsó, egyik legrövidebb tétel Basó búcsúversére, az általa írt utolsó haikura épül, kicsit több, mint fél perc. A legrövidebb tétel az 5. - nincs 20 másodperc sem. Természetesen az egyes tételek hangulata szoros összefüggésben van az adott vers hangvételével - ezért is mellékeltem a haikukat…

Két előadást is hallhatunk, illetve a másodikat láthatjuk is, ez utóbbit a zongoramegszólaltatások láttatása okán. De, aki professzionálisabb előadásra és kiegyenlített cd-hangzásra vágyik - hiszen ezek még is csak diák produkciók - annak itt van Bart Feller és Linda Mark előadása a Spotify-on, a szerzői lemez, amely ezt a művet is tartalmazza. Akik sűrűn járogatnak ide olvasgatni, és jó a memóriájuk azok talán emlékeznek is Bart Feller-re egy másik témával kapcsoltban.
Valamint találtam három kottaoldat az 1, 4 és 7. tétel elejéről:

1.
風流の初めや奥の田植歌
fūryū no / hajime ya oku no / ta ue uta
(Észak keskeny ösvényein)
(1689 ~ nyár)
messze északon
rizsültetők dalából
született a vers

2.
原中やものにもつかず啼く雲雀
haranaka ya / mono ni mo tsukazu / naku hibari
(1687 ~ nyár)
kerek egy réten
felülemelkedetten
pacsirta dalol

3.
名月や池をめぐりて夜もすがら
meigetsu ya / ike o megurite / yomosugara
(1686 ~ ősz)
szüreti hold
a tó körül kószálok
kivilágosig

4.
鐘消えて花の香は鐘く夕哉
kane kiete / hana no ka wa tsuku / yūbe kana
(1688 ~ tavasz)
elhaló harang
éledő virágillat
teljes az este

5.
稲妻や闇も方行く五位の声
inazuma ya / yami no kata yuku / goi no koe
(1694 ~ nyár)
villámfény villan
kócsag rikolt riadtan
éjek éjén át

6.
月いづく鐘は沈める海の底
tsuki izuku / kane wa shizumeru / umi no soko
(1689 ~ ősz)
tengermélyről
elsüllyedt harang csendül
holdvilág sehol

7.
今宵の月磨ぎ出せ人見出雲守
koyoi no tsuki / togi dase hitomi / Izumo no Kami
(1677 ~ ősz)
tükrét a holdnak
felhők homályosítják
fényesítheted

8.
ほととぎす消え行く方や島一つ
hototogisu / kie yuku kata ya / shima hitotsu
(Egy nyűtt útiláda jegyzetei)
(1688 ~ nyár)
kakukk szava száll
magányos sziget felett
megállapodik

9.
A vándorúttól fáradtan, betelten
kopár mezőkön, zörgő avaron
kószál a lelkem.

Az utolsó, búcsúvers Kosztolányi Dezső fordítása, a többi Terebess Gábor munkája.
https://terebess.hu/haiku/japanind.html

Michael Fiday ~ 9 Haiku
Chrissy McHugh - fuvola ~ Dan Pardo - zongora

Mesterkurzus - Kovács Lóránt

2017 09 16

Két hét múlva, pénteken!

A képhez tartozó leírás és forrás itt található.

A kurzus helyszíne: Budapest, Nádor terem (Vakok Általános Iskolája)
2017. szeptember 29., 10.00 - 18.00 között

Kovács Lóránt-ot mindenki ismeri, de mellékelek egy kis áttekintést pályájáról: “1964-ben szerzett művész-tanári diplomát a Liszt Ferenc Zeneakadémia fuvola tanszakán, rákövetkező évben megnyerte a Budapesti Nemzetközi Fuvolaversenyt. Évtizedekig a Magyar Állami Hangversenyzenekar szólófuvolása, Ferencsik János karmester vezetése alatt. 1981-től kinevezett professzor a Liszt Ferenc Zeneakadémián. 1985-től több alkalommal meghívott vendégprofesszor a tokiói Musashino Zeneakadémián. Szólistaként járja a világot, rádió-, televízió- és lemezfelvételeket készít. Mesterkurzusokat vezet Spanyolországban, Ausztriában, Japánban, Hollandiában, Görögországban és Magyarországon. Nemzetközi fuvolaversenyek zsűritagja Barcelonában, Párizsban, Münchenben, Kobe-ban, Prágában, Lipcsében, három alkalommal zsűrielnök Budapesten. Liszt-díjas (1965), Érdemes Művész (1972), Ferencsik-emlékdíjas (1991), s már szinte végső alakot öltött ezen oklevél szövege, mikor hírét vettük, hogy idén májusban, a Falaut Fesztiválon az olasz fuvolisták szövetsége életmű-díját vehette át Milánóban”.

Folytatás itt

A kurzus anyag konzis és főiskolás műveket is magában foglal, de előzetes egyeztetés után mást is lehet játszani:

Stamitz: G-dúr fuvolaverseny
Mozart: mindkét fuvolaversenyei
Schubert: “Elszáradt virágok” téma és variációk, Arpeggione szonáta
Mercadante: e-moll concerto
Kuhlau: 6 Divertimento, és más művek
Paganini: 24 Caprices
Reinecke: Undine, Konzert
Összes Doppler mű
Böhm: Grande Polonaise
Taffanel: Der Freischütz
S. Karg-Elert: Sonata Appassionata, Symphonische Kanzone, Chaconne
Poulenc: Sonata
F. Martin: Ballade
Borne: Carmen
Casella: Sicilienne et Burlesque
C. Franck: A-dur Szonáta
Prokofjev: D-dúr Szonáta
Debussy: Syrinx
Honegger: Kecsketánc

Előzetes bejelentkezés szükséges az alábbi címen:

fuvolakurzus[kukac]gmail.com
Határidő: szeptember 26.

7 Tipp

2017 09 09

Tips for Violinists Who Feel Discomfort While Playing

kép - www.istockphoto.com

Ki tudja megmondani mennyit kell gyakorolni? Van erre nézve valamiféle szabály? Nyilván minél többet. De a minél több annál jobb is?

Nyilván való, hogy a régebbi generációk még  hittek abban, hogy a több gyakorlás “automatikusan” jobb hangszeres játékot eredményez. De ma, amikor más híres előadóművészek blogját, vagy interjúit olvasom egyértelműen azt látom, hogy ez a szemlélet megváltozott. Egészen biztos, hogy a személyes tapasztalatokon túl a neurobiológia kutatások tanulással kapcsolatos eredményei is hozzájárultak ahhoz a felismeréshez, hogy sokszor a kevesebb több. A megerőltetett, több órás gyakorlások nem hoznak annyi eredményt, ami indokolt lenne, sőt hosszú távon nem életszerű berendezkedni egy olyan hangszeres életvitelre amiben a napi 4-6 órás hangszeres munkára épít. Ez nem működik sem egy utazó, sem zenekari  művészeknél, és nem életszerű azoknál sem, akik tanítanak.

Még Rampal-al olvastam egy interjút régen, amiben azt mondja, hogy ő inkább túristaként viselkedik, amikor turnézik, várost néz, fényképez. Sir James Galway szintén azt mondja jobban megéri 20-25 percet koncentráltan fújni, mint egybefüggő órákat foglalkozni a hangszerrel. Azért azt ilyenkor rögtön hozzá kell tenni, hogy ezek az emberek diák korukban azért elvégezték az a munkát, amit el kell végezni.  Egyszerűen nem is lehet több órás gyakorlási munkát beilleszteni ebbe az életformába, vagy ha lehet akkor csak sok stressz árán fog sikerülni.

A megoldás talán jó hír, de legalább vigasz lehet a diákoknak is, akik közismerten egyik elméletóráról vándorolnak a másikra és nincs is egybefüggően idejük - és sokszor helyük sem - amit gyakorlásra fordíthatnánk saját belátásuk szerint. Ez egyébként nagy baj.

A következő tippsorozat bár arra nyújt segítséget, mihez lehet kezdeni akkor ha a megerőltető munkától valakinek fájdalmai vannak, de megmutatja azt is, hogy a kevés idő nem feltétlenül rossz, valamint rámutat hogyan lehet hozzá állni belül a rövidebb idejű gyakorlásokhoz is. A cikk írója Jennifer Roig-Francoli, hegedűművésznő és AlexanderTechnique tanár, az - Art of Freedom rendszer létrehozója - tanácsai hegedűsöknek készületek, de minden más hangszerre és helyzetre is igazak.

Jöjjön tehát a cikk:

Kérdés: Gyakorlás közben feszültséget és kényelmetlenséget érzek. Mit tegyek?

Válasz:

Arra specializálódtam, hogy segítsek a hegedűsöknek felfedezni könnyedséget és több szabadságot testileg és tudatilag is az otthoni és színpadi játékuk során egyaránt, ezáltal csökkentve és megszüntetve a fájdalmat, feszültséget és az izgulást is.  Az itt következő néhány tipp segíti a kényelmesebb játékot?

1. Először is váljon szokássá, hogy 5-20 perces (a több jobb) Konstruktív pihenéssel kezdjük a gyakorlást, alkalmazva közben a 3 varászmondatot. (Mindezt megtanulhatod az ingyenesen letölthető anyagomból, a jobboldali menüsorban találod a lila dobozban).

A “ 3 varászmondatot”:

Szabad vagyok,

Nem kell csinálnom semmit,

Van időm és terem.

2. Egy kicsit sétálj, vagy enged magad egy kicsit táncolni amikor játszol, ezzel a könnyed megoldással emlékezteted az ízületeidet arra, hogy szabadon mozoghatnak amikor játszol a hangszeren.

3. Ne feszítsd ki a lábaidat, ne blokkold a térdeidet.

4. Nem érdekel mit mond a tanárod - bizonyosod meg róla, hogy nem fixálod a tekintetedet egy pontra miközben játszol. Semmit sem kell fixálni! A lényeg: minél gyakrabban érzékeld tudatosan, hogy szabad és mozgatható vagy belül, így megtanulhatod, hogy kifelé nyugodt vagy, miközben szabad vagy belül.

5. Hangszeren játszani mindig azt jelenti, hogy kísérletezünk. Nincs egyetlen helyes út semmilyen hangszeren. Vannak utak amik jobbak neked és vannak amelyek kevésbé előnyösek neked. Szánj rá időt , hogy tényleg meghalld mit mond a tested, és légy kedves magaddal.

6. Ha kényelmetlenül érzed magad csak röviden gyakorolj egy-egy alkalommal - csak néhány percet - és csinálj sok szünetet.

7. Érezd jól magad! HA már nem élvezed a gyakorlást és testi kényelmetlenséget érzel itt az ideje szünetet tartani és körülnézni a világban körülötted! Van élet a gyakorláson kívül is - Hála az égnek!

Ez csak néhány tipp kezdőknek és profiknak is, nem számít milyen szinten játszol, és éppen milyenek a körülményeid. Mi mind emberek vagyunk, és hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a létezés nem csak cselekvés.

Emlékeznünk kell arra, hogy megálljunk meghallani belső hangunkat, ami állandóan bennünk van, ami az élet egésze, légzés és mozgás minden időben.

Tanuld meg a “Állj meg! - Gondolkodj! - Játsz!” folyamatot. És ezek közül a legfontosabb az “Állj meg!“.

A fuvola akusztikaja

2017 09 05

Jövő kedden!

A dugó a fuvolafej azon területe, ahol még bőven számíthatunk újításokra. Néhányról ezen a blogon is beszámoltam, a teljesség igénye nélkül itt van néhány téma és találmány, amivel itt foglalkoztunk.

De mindig öröm hazai újdonságról beszámolni, különösen ha olyan alapos munkáról van szó, mint Lakat Zoltán (fuvolaművész) és Horváth Tamás (mérnök) közös fejlesztése. A reform fuvolafej nevet viselő fejlesztést egy hét múlva mutatják be a Zeneakadémia Wesselényi utcai épületében. Az esemény természetesen a kipróbálás lehetőségét is magában foglalja, de előzetesen regisztrálni kell hozzá, vagy a Facebook eseményen, vagy Romos Zsolt email címén.

Ami engem illet koránt sem vagyok róla meggyőződve, hogy Theobald Böhm találmánya - a modern fuvola - befejezett és tökéletes lenne, sőt biztos vagyok benne, számos, bosszantó játéktechnikai probléma - hangindítás, intonáció, dinamika, hajlékonyság (hogy csak a legaggasztóbbakat emeljem ki) -  a fuvola továbbgondolt konstrukciójával jelentősen javíthatóak.

Kedvcsinálónak - a cikkhez és az eseményhez is - egy rövid részletet ragadok ki a cikkből:

Lakat Zoltán e témában készült, átfogó írását az ikonra kattintva olvashatjuk a  Parlando 2017/4-i számában:

Facebook esemény elérhetősége itt található.

könyvajánló - Leonardo de Lorenzo ~ My Complete Story of the Flute

2017 09 02

The Instrument, the Performer, the Music

Leonardo de Lorenzo (1875-1965) Olaszországban született, de már 16 évesen az Államokba távozott. Könyve talán az egyik legfontosabb forrás a nem túl távoli múlt tekintetében. Lorenzo csaknem fél évszázadon keresztül volt korának legelismertebb fuvolása, olyan zenekarokban töltött be pozíciót, mint a New York Philharmonic (itt George Barrère váltótársa volt), a Minneapolis Symphony, a Los Angeles Philharmonic, és a Rochester Philharmonic. Emellett tanított Eastman School of Music-ban (egyik tanítványa Julius Baker volt), de magánpraxist is folytatott és fuvolások generációját nevelte fel. Több mint 600 oldalas könyve személyes élményei mellett rengeteg adatot, érdekes ismeretet, és anektodát is tartalmaz a hangszerkészítéssel és fejlődésével, valamint zeneszerzőkkel és persze fuvolásokkal kapcsoltban is, jól tükrözve a szerző intenzív, egy életen át tartó érdeklődését a fuvolázás iránt. Lorenzo fuvolázását archív felvételek őrzik, amelyekből képet kaphatunk a 19.század nagy virtuózainak technikai képességeiről is. Legismertebb Charles Griffes Poen-jának archív felvétele. Valószínűleg ő volt az utolsó, klasszikus értelemben vett nagy fuvolavirtuóz. Lorenzo élénk érdeklődést mutatott a komponálás iránt is, számos virtuóz, de igényes kompozíciót írt fuvolára, a róla elnevezett nemzetközi versenyt szülőfalujában, Viggiano-ban tartják.

A műnek sajnos magyar kiadása nincs, de az interneten Google Book formájában hozzáférhetünk. Videót most nem mellékeltem, mert a legutóbbi bejegyzés pont egy Lorenzo kompozíció volt.

Itt a könyvajánló sorozat többi darabja is.
(Ha túl kicsik a betűk a beágyazás alján nyomjuk meg a “További információk a könyvről” gombot és akkor nagyobb nézetben olvashatunk).

Texas Tech University Press
, 1992 - 660 oldal

Befejezésül, hangzó mellékletként saját felvételem Leonardo de Lorenzo Mitológikus Szvitjéből, a Pan című tétel. A Lorenzo zeneszerzői leleményét jól példázza ez a tétel, amelyben a szerző egy 1930ban Kairó közelében előkerült fuvolaféleség hangsorára komponált szólóművet: