E cikksorozat végére tartogattam egy hazai újdonságot, amit a napokban ismertem meg. Részemről ez volt életem első alaposabb dugó kipróbálása; azokról az újításokról, amikről e cikksorozat keretében írtam, illetve fordítottam nem igazán volt közvetlen tapasztalatom. Éppen ezért hittem is meg nem is dugók hasznosságában. A cikkek alapján az volt a véleményem, hogy ez egy nehezen megfogható, szubjektív terület, ami tudományosan nehezen leírható, és első sorban az érzékeli aki a hangszeren játszik. De amikor a Hangszerklinika műhelyében kipróbáltam a Horváth Márk által készített kollekciót a véleményem megváltozott; a dugónak igenis döntő, mások által is hallható, markáns hatása van a fuvola hangzásának egészére. Ezt igazából úgy kell elképzelni, hogy a dugó illetve annak anyaga a hangszer egyes tulajdonságait nem megváltoztatja, hanem bizonyos tulajdonságokat előtérbe hoz, kihangsúlyoz. A tesztelt anyagok a következők voltak:
✏ Ezüst
✏ Sárgaréz
✏ Vörösréz
✏ Alpaka
és az eredmény rendkívül meggyőző volt.
Klikk a képre!
A különféle fémek egymással nem összetéveszthető karakterisztikával rendelkeznek, és jelentősen befolyásolták a fuvola hangját, a regiszterek viselkedését, – nem csak a megszólaltatás érzetét. A dugókhoz különféle súlyok is járnak, amelyeknek további lehetőségeket kínálnak a hangzás és a megszólaltatás beállítására. Meglepve tapasztaltam, hogy az általam használt fuvola és fej még jóval több lehetőséget tartalmaz, mint eddig gondoltam. Mielőtt valaki új hangszerben, vagy fuvolafejben gondolkodna, mert már nincs megelégedve vele, mindenképpen érdemes kipróbálni a dugókat. Új hangszer esetén is jelentős segítséget nyújthat, hogy a játékos mintegy személyére szabhassa a fuvoláját, – legyen az bármilyen kategóriájú hangszer.
Megkértem Márkot válaszoljon néhány kérdésemre, és egészítse ki ezt a beszámolót a fejlesztéssel kapcsolatos tapasztalataival.
Hangolódugó réz vagy ezüst lappal és állítható rezonátorsúllyal.
-Mikor fogalmazódott meg az ötlet? Mik voltak az alapelvek?
-3-4 éve láttam egy érdekes dugót egy fuvolában, ekkor kezdtem foglalkozni a témával. Az a dugó nagyon rövid testű volt, bizonytalan volt a beillesztése, de jobban szólt mint a gyáriak. Az alapelvem az volt , hogy minél kisebb felület fogja le a fej rezonálását viszont fontos volt az is , hogy stabil legyen. Ezek ötvözése és több próbadarab készítése után lett meg a jelenlegi méretezés. Az is kiderült , hogy nem csak a záró lap anyaga, de a vastagsága is nagyon sokat befolyásol. Az állítható rezonátort a rézfúvós hangszerekből merítettem. Köztudott, hogy előszeretettel használnak nehezékeket, plusz súlyokat ezeken a hangszereken.
Kipróbáltuk, hogy mennyiben változtatja meg a hangkaraktert, ha a dugó és a korona közé teszünk súlyt. Kézenfekvő volt, hogy állíthatónak kell lenni, mert minden hangszer és zenész más-más tulajdonságú és elvárású. Ezáltal mindenki a maga ízlésére tudja alakítani a fuvoláját.
-Mennyi idő egy dugó előállítása?
A fejlesztési fázisban nagyon sok prototípust gyártottam, ezek kb.fél nap alatt készültek el. Mikor már megvolt a végleges méretezés, próbáltam minél egyformábbakat csinálni, hogy kizárhassam az egyedi készítés buktatóit, hogy mindegyik egy picit eltér, és emiatt nagy szórás van a dugók tulajdonságai között. Ezért már az alapot, nagy precizitású esztergával és huzalszikrázó géppel készíttetem ezzel garantálva, hogy tényleg csak a záró lap anyaga és vastagsága legyen a változás.
-Mikor és hogyan kerül sor a dugók fizikai bemérésére?
Dr.Pap Jánossal, a Zeneművészeti Egyetem akusztika tanárával már beszéltem, ha sikerül akkor május végén sort kerítünk egy akusztikai mérésre. Mérni fogjuk , hogy dinamikailag mi a változás hangspektrum analízist és berezgési időt.
-Ami engem illet kíváncsian várom a méréssel kapcsolatos fejleményeket is. Remélem a következő hetekben minél többen próbálják ki a terméket! Gratulálok, és sok sikert kívánok!
<-az előző cikk ebben a sorozatban