Rodrigo – Concierto Pastoral (1979)

Joaquín Rodrigo Concierto Pastoral for Flute and Orchestra
Sir James Galway
Philharmonia Orchestra, vezényel Eduardo Mata, 1979 – PREMIER

Mai posztunk tárgya egy különleges felvétel. Joaquín Rodrigo-t mindenki ismeri, ha másért nem, a Concierto de Aranjuez gitárversenye miatt egészen biztosan. A mű lassú tétele igazi klasszikus örökzöld, amely számtalan feldolgozást ért meg máig. Rodrigo fuvolaversenyét Sir James Galway-nak ajánlotta, és ami azt illeti a fuvola virtuóz használatában ennek megfelelően feszegeti a határokat. Nehéz mű, a klasszikus hangvételű 20. századi fuvolaversenyek közül talán a legnehezebb. A kilencvenes évek elején ismertem meg a darabot, és a kottáját rögtön megvettem. 2005 táján úgy volt, be is mutathatom Magyarországon, de végül erre még sem került sor. A darabot akkor két éven át intenzíven gyakoroltam, tehát elég jól megismerem. A koncertet azóta többen is lemezre játszották, a darab bizonyos értelemben egyfajta mérföldkő is lett a fuvolások körében. Ahogy Marcel Moyse generációjának az Iber koncert volt az emblematikus technikai műve, Rampal idejében pedig a Hacsaturján koncert töltötte be ezt a szerepet, úgy tűnik a Galway utáni generációnak az a mű a technikai ugródeszkája. A művet nálunk máig senki sem mutatta be, viszont hallom, a főiskolások néha-néha megtanulják ezt a kegyetlenül nehéz koncertet. Persze Sir James Galway előadásában nem tűnik nehéznek, pedig az egész darab elég magasra van írva, teljesen szokatlan felrakások vannak benne szinte állandóan, a tizenhatod mozgásban alig van szünet. Azt hiszem ez az előadás került kiadásra hanglemezen is. Sir James Galway Rodrigo lemezén még egy másik mű is helyet kapott, a világklasszis fuvolás a szerző Fantasía para un gentilhombre- jét írta át fuvolára. Gitár-zenekar darab ez is, akár csak a Concierto de Aranjuez és kitűnően szól fuvolán. Mindkét mű emblematikus, spanyol gitárdarab, pedig a szerző – aki három éves kora óta szinte teljesen világtalan, – érdekes módon soha sem játszott ezen a hangszeren, viszont hegedülni és zongorázni tanult, és az utóbbi hangszert virtuóz módon kezelte is. Műveit Brille-írással írta.
Az itt következő ősbemutató-koncertfelvételből a második tételt nem találtam, amely egyébként nagyon hasonló hangvételű, mint Concierto de Aranjuez híres lassú tétele. Sajnos úgy tűnik csak az első és utolsó tétel érhető el Galway előadásában az interneten. A koncert végén a a zeneszerzőt a közönség, s szólista és a karmester együtt ünnepli.

A bejegyzés kategóriája: Napról-napra, repertoár, videó
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!