Külföld előtt

Milyen jó lett volna, ha valaki anno ezt így ezt elmagyarázza nekem valamikor az 1990-es évek elején, mielőtt külföldre mentem és tájékozódni próbáltam… Persze nem csak az információ hiányzott, hanem Youtube sem volt, meg videózás sem, meg vlog sem… Most viszont van, és Baglyas Cinci meglehetősen jól csinálja ezt a műfajt, jelenleg úgy tudom ő az egyetlen, aki a vlog-ozást nálunk fuvolásként képviseli.

Mondjuk ha lett volna ilyen lehetőség és csináltam volna valami hasonlót müncheni tanulmányaim alatt biztos, hogy halál unalmas lett volna a nézőknek. Nem azért mintha Jochen Gärtner ne lett volna egészen extra-kiváló tanár, hanem mert elképesztően monoton módon teltek a napjaim. Az életemet tulajdonképpen a spórolás, jobban mondva a pénztelenség, valamint a napi gyakorlás határozta meg.

Ha aznap nem volt óra így telt egy napom: reggel 6-kor keltem München elővárosában és 8 előtt már a Főiskolán kellett lennem, mert 8 előtt kellett bejelölni magamat aznapra, hogy melyik termekben szeretnék gyakorolni. Ha picit elkéstem nem kaptam termet, vagy csak egy pár órára. Nekem délelőttre és délutánra is kellett terem és ha ez nem jött össze az gond volt – tehát mindenképp korán kellett érkeznem, télen világosodás előtt… Kétféle terem volt – ablakos és az ablak nélküli. Nyilván az előbbit preferáltam – ahogy mindenki – de sokszor meg kellett elégednem az egyébként nem rossz akusztikájú, de rém sivár betonszobákkal. Tehát f9-től kb 12-ig gyakoroltam, ez volt a gyakorlásom első szakasza. Utána elmentem a Königs Platz-ra, ahol a központi diákmenza volt és 1 körül már nem voltak annyian sokan. Viszont ez egy kb 1.5 órás program volt mindennel együtt, ha közelebb ültem be volna bárhova az sokkal drágább lett volna. Kb 2 körül értem vissza a suliba, ahol már várt a termem. De előtte vettem az automatából egy nagy Mars szeletet, hogy délután ne éhezzek meg idő előtt. Attól függően, hogy mennyi időre tudtam délutánra termet foglalni, akár este 6-ig is maradhattam, de 5-6 körül már végleg megéheztem. Így aznapra befejeződött a gyakorlásom, mert még vásárolnom kellett valami olcsóbb boltban másnapra és hétvégére. Este 7-8 körül vacsora, és előkészítettem a következő napot, ami egyébként ugyan ilyen volt. TV-m nem volt és az első 3 hónapban senkit nem ismertem, nem voltak ismerőseim. És ez így ment minden nap… persze volt fuvolaóra is, meg jártam koncertekre néha, de egy átlagos nap így nézett ki. Hétvégén gyakorlás az albérletben (ha lehetett) vagy az iskolában… de volt hogy elmentem valahova a szabadba, ami ingyen volt, mert nem bírtam a bezártságot. Na, erre vlogozni kár lett volna….

A bejegyzés kategóriája: Napról-napra
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!