Ahogy ígértem a korábbi posztban egy utolsó, nyár végi nekilendüléssel feltárom az egyik legérdekesebb 19. századi mozzanatot fuvolázásunk történetében, nevezetesen Giulio Briccialdi látogatását – jobban mondva látogatásait. Amennyire látom a művész életének ezen epizódja nemzetközi szinten még feldolgozatlan ebben a pillanatban.
Az 1840-es évek első felében, a forradalomhoz közeledve már intenzív zenei élet volt Pest-Budán, amelyből a fuvolások is kivették a részüket, beleértve a külföldi kiválóságokat. Dopplerék és Erkel már a Nemzeti Színház életének részesei voltak, és ha Briccialdi nem is tudta nekünk elhozni a Böhm-fuvolát látogatása a nehézségek ellenére – sőt néha a kitapintható feszültségek dacára – is emlékezetes maradt a művésznek és közönségének, de a szakmának is.
Most, így nyár végén a blog pihenőre vonul és a következő időszakban csak havi egy (maximum két) posztot tudok előkészíteni – de lehet még annyit sem. De persze ez nem jelenti azt, hogy a színfalak mögött nem folyik a munka…
Czeloth – Giulio Briccialdi Magyarországon és Erdélyben 1.0.pdf