Egy hónapja történt…

…, hogy itt járt Carol Wincenc, főleg tanított, de fuvolázott is.  Valós problémákra kínált hatékony megoldásokat, nem csak amolyan bemutató tanítás-félét nyújtott, hanem tényleg meg akarta oldani a felmerülő nehézségeket. Itt járt és – remélhetőleg – mindenkit meggyőzött.

null

Carol Wincenc és Gábor József a Régi Zeneakadémián

De nem tudok elmenni szó nélkül amellett amit tapasztaltam. Akkor rögtön nem akartam erről írni, de mostanra megérett bennem; a gyér érdeklődésről van szó. Emlékszem néhány évtizeddel ezelőtt egy-egy Rampal vagy Nicolé kurzuson állóhelyet is alig lehetett találni, zsúfolásig megtelt a terem. Most csak üres széksorok tátongtak, pedig egy ilyen alkalmon az egész országnak ott kellene lennie. A szervezés jó volt, mindenki időben értesítve lett – én még is sokkal nagyobb érdeklődést tartottam volna indokolnak. Bizonyos szempontból érthető, másfelől viszont elfogadhatatlan ez a apátia, ami a szakmánkat mostanában jellemzi. Talán megélhetünk még jobb időket…

Eszembe jut egy vicc.

A közvéleménykutató megállít egy embert az utcán.

- Önt mi zavarja jobban? Az emberek tudatlansága, vagy az emberek érdektelensége?

-Nem tudom, és nem is érdekel – hangzik a válasz.

A fenti videóban Szilágyi Szabolccsal az amerikai fuvolázásról,

illetve fuvolás konvencióról beszélgettünk röviddel Carol Wincenc látogatása előtt.

A bejegyzés kategóriája: Napról-napra, kép
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!