a Lo-Shu sorozat, 1977-1997
Hans Zender
Az zeneszerző-karmester idén (2019) októberben hunyt el.
Hans Zender-ről (1936-2019) már régóta szerettem volna egy posztot, de mivel alig vannak nyilvánosan elérhető felvételek a műveiből ez szinte lehetetlen. Zender karmesterként tevékenykedett, főként a Saarvidéki Rádió Zenekarát irányította és ilyen minőségében elég sok anyag van tőle, de műveiből – főleg azokból amelyek ide kívánkoznának – szinte semmi sem elérhető. Ez azért is baj, mert fuvolával kapcsolatos alkotásai erősen összefonódnak Roswitha Staege fuvolaművésznővel – róla később még szó lesz – , akitől szintén alig fellelhető felvétel a neten. Egyébként a Zender-Staege párossal mutattam meg a Morton Feldman fuvola-zenekari művet itt.
Visszatérve Zender-re olyan művészről van szó, aki elsősorban karmester volt, de jelentékeny, a fuvolát is szívesen foglakoztató zeneszerzői életművet is magának tudhat, sőt privát és alkotói személyiségében erősen vonzódott a keleti kultúrákhoz is.
Vágjunk tehát neki a Lo-Shu sorozatnak, amelyben a fuvolának igen erős érdekeltsége van. Tekintsük át valamennyi Lo-Shu-t együtt, a jobb tájékozódás kedvéért:
Lo-Shu I – 3 fuvola, 3 cselló, 3 ütőjátékos (1977)
Lo-Shu II – Mondschrift, szólódarab fuvolára (1978)
Lo-Shu III – fuvolára és 24 hangszerre (1978)
Lo-Shu IV – 5 haiku, fuvolára és 24 vonósra (1978)
Lo-Shu V – Koncert, fuvolára és zenekarra (1987)
Lo-Shu VI – 5 haiku, fuvolára és csellóra (1989)
Lo-Shu VII – 4 Enso, két hangszercsoportra (1996-97)
A Lo-Shu egyébként a kínai kultúrában egyfajta számnégyzetet jelent, amely szorosan kapcsolódik nem csak a matematikához, hanem a numerológiához, a divinációhoz és a Feng-Shi-hez is. Kilenc osztású négyszögről van szó, ezért vélhetően a szerző is kilencre tervezte a sorozatot, de én csak hetet találtam, talán ennyi készült el eddig. Sajnos előre kell bocsájtanom azt is, hogy a szólódarabból (II.) csak kottát tudok mellékelni, és a koncertből (V.) sem kottát, sem egy árva hangot nem tudtok bemutatni – ez nagyon nagy kár… És a többi darabból is csak igen rövid részletek állnak rendelkezésre.
Természetesen egy Lo-Shu több tételes is lehet, ahogy az a Lo-Shu IV-es, amely az 5 haiku címet viseli (itt utalnék vissza a múlt hónapban tárgyalt 9 haikura…), és lényegében egy vonószenekarral “kísért” fuvolát hallunk miniatűr tételek sorozatában. Bele is tudunk hallgatni az alábbi linken a műbe, sőt meg is vásárolhatjuk. A zenei részletek mindössze egypercesek, de mivel az egyes tételek alig több, mint kétpercesek elég jó képet kapunk a sorozat egészéről. A fuvolaszólót Roswitha Staege játsza.
A szólódarabból, az ugyan csak Roswitha Staege-nek ajánlott Mondschrift-ből, amely a Lo-Shu II-es csak kottát tudok mutatni – nagy kár…
A most következő részletet a Breitkopf kiadó töltötte fel, csak azt nem tudom mi értelme egy 9 másodperces részletet feltenni – a Lo-Shu VI-osról van szó, amely szintén 5 haiku, de fuvolára és csellóra. Sajnos nem derül ki kik az előadók, de nem kizárt, hogy a fuvolát Roswitha Staege szólaltatja meg. Mellékeltem hozzá az elérhető kottákat is, de persze, hogy abból a tételből (a 4. tételből) amit hallunk nem találtam kottát…
Lo-Shi VI – 1. tétel
Lo-Shi VI – 2. tétel
Lo-Shi VI – 3. tétel
Végül itt egy hosszabb részlet a Lo-Shu III-ból (az a fuvolára és 24 hangszerre írt kompozíció), a Ensemble Musikfabrik előadásában, a fuvolát az együttes tagja, Helen Bledsoe szólaltaja meg, Hans Zender pedig vezényel: