Néha előfordul, hogy kérdéseket kapok a blogommal kapcsolatosan, azért arra gondoltam megosztom néhány tapasztalatomat azokkal, akik valami hasonlót szeretnének létrehozni.
Alapvetően két út van: az egyik a saját koncertek, saját gondolatok megjelenítése. Természetesen ez akkor lehet eredményes ha valakinek rendszeresen vannak koncertjei, illetve megosztani való gondolatai. A koncerthíradásoknál mindenképpen érdemes nem csak a műsort és a közreműködőket “szárazon” feltüntetni , hanem néhány gondolatot is hozzáfűzni az eseményhez – előtte és utána is! Az is fontos, hogy reagáljunk az olvasok esetleges hozzászólásaira; és persze jó ha van kép, hang és videó anyag is, legalább egy kicsike. Ez azoknak az előadóművészeknek működhet jól, akiknek viszonylag kiterjedtebb rajongótárbora van, és ezért rendszeresen nézik a híreit – ez tehát egy statikusabb megoldás, de jól működhet.
A másik út – ezen fut jelenleg az én blogom is – hogy elsősorban híreket osztok meg. Ez kicsit munkásabb, mert bele tartoznak a fordítások, képek belinkelése, és az esetleges interjúk is. Viszont – ha jól sikerül keresgélnünk – eltalálhatjuk a látogatók érdeklődését és igen sok visszatérő olvasót szerezhetünk. Az én blogom spontán alakult ki, anno nem gondoltam végig hogyan fogom csinálni, nem volt un. stratégiám. A látogatottsági adatokat elnézve mondhatom sikerült egy olyan területet találnom, ahol előttem még nem járt senki – legalábbis internetes formában nem – , és kezdeti érdeklődés lassan, de biztosan növekszik. Mára a fő csapás irányok – a számomra kedves témák – hang és videó anyagok, hangszerépítés, és a fuvolapedagógiával, az előadóművészet csínjával-bínjával kapcsolatos szakcikkek (nem feltétlenül fuvolásoktól); elsősorban olyan témákban amelyek nálunk kevésbé, vagy egyáltalán nem ismertek. Értelem szerűen a válogatásom szubjektív, tehát az én érdeklődésem a meghatározó; eleve a blog úgy alakult ki, hogy azokat az információkat dolgoztam fel, amelyeket egyébként is elolvastam, meghallgattam.
A két megközelítés persze keverhető is, de mindkét esetben elengedhetetlen némi webes ismeret – legalább annyira, hogy egy blog adminisztrációs felületével kezdeni tudjunk valamit. Ha a webesünkre vagyunk utalva a honlapunkat illetően az elég nehézkessé teszi a zökkenőmentes működést.
Örülök, hogy már vannak, akik hasonló blogot futtatnak saját webes felületükön (fontos: a blogunk a saját oldalunkon belül fusson) és egyre jobb eredményeket érnek el. Az egészen biztos, hogy a blog – legyen bármilyen is a tartalma – ha rendszeresen új hírek jelennek meg rajta ébren tartja az érdeklődést a weboldal iránt, amelyen általában véve olyan tartalmak futnak, mint az életrajz, vagy a repertoár – amit a látogató egyszer, max. kétszer elolvas, és többet nincs értelme visszalátogatni rá.
Szóval: hajrá fuvolások! Blogot mindenkinek!