Régi magyar metodikák

A magyar fuvolázás múltjának kutatása szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, hogy volt e a 19. században írásos fuvolametodikánk. Máig Burose Adolf Neue Grosse Flötenschule-ját tekintjük az első magyar metodikának, de, egyrészt ez már 20. századi darab (még akkor is, ha a 19.század gyakorlatában gyökerezik), másrészt sok tekintetben – nemzetközi viszonylatban is – egyedülálló munka. Ezt megelőzően nem tudjuk milyen írásos anyagot használtak a Hangászegylet, a Zenede, majd a Zeneakadémia fuvolatanárai, bár több közvetett nyoma is van annak, hogy voltak használatban ilyen művek.

1819 – Kolozsvár

Időrendben az 1800-as évek elejéről indulva érdemes egy pillantást vetni Erdélyre, ahol Kolozsváron már 1819-től kezdődően működött “muzsikai intézet” , majd konzervatórium is, fuvolaoktatással együtt. Az intézet a párizsi Conservatoire metodikáit vette alapul és ezeket a kiadványokat be is rendelete, mint alapvető tananyagot. Így lett az intézmény irányadó fuvolaanyaga Johann Georg Wunderlich (1755–1819) Méthode du Flute du Conservatoire című munkája. A művet (Méthode de Flûte du Conservatoire par M.M. Hugot et Wunderlich / Membres du Conservatoire) valójában a korábbi tanár, Antoin Hugot (1761-1803) alapozta meg, de halála miatt a kidolgozás Wunderlich-re maradt. (Érdekes, hogy kicsit hasonló az eset majdnem 100 évvel később Taffanel és Gaubert esetében…) Az egyébként német születésű fuvolaművész Jean-Louis Tulou, Benoit Tranquille Berbiguier tanára volt.

Talán nem alaptan a feltételezés, hogy az ifjú Terschak Adolf Nagyszebenben ezt a metodikát esetleg tanulhatta. De ez biztos, hogy a fuvolaművész 1882-es áprilisi kolozsvári koncertjén közreműködő zongoraművésznő, Hunwald Antónia a konzervatórium növendéke volt. Ezen a hangversenyen Terschak zongorista partnere Serly Lajos volt – Serly Tibor édesapja – és lánya, a mezzoszoprán Terschak Adolfine is közreműködött. (Lásd: Cikkek, írásokA 19. századi magyar fuvolázás újabb adatai )

1893 – Trencsén

Érdekes adat még a trencséni Katolikus Gimnázium törzsanyaga, ahol fuvolából bizonyos Weimershaus E. fuvolaiskolája volt használatban. Három napig gondolkodtam, hogy honnan ismerős ez a név, mert úgy rémlett, hogy már valahol, valahogy találkoztam vele. Még az is beugrott, hogy az E betű Emilt jelent. És végül rájöttem, hogy Julia Lutz dolgozatában, a Querflötenunterricht im 19. Jahrhundert-ban láttam. Így persze semmi érdekes nincs benne, hiszen egy iskola a sok 19. századi közül, de ha azt mondom, hogy Emil Theodor Weimershaus közvetlen Theobald Böhm tanítvány úgy már érdekes a dolog. Kétkötetes munkájának pontos címe Flöten-Schule mit vielen Uebungs- und Unterhaltungsstücken. Theoretisch-praktische Flötenschule nebst 3 Grifftabellen. A mű 1885 tájáról való és nem a Böhm rendszert tárgyalja, hanem a 9, 10 billentyűs egyszerű rendszert, így vélhetően több fuvolatípusra is kompatibilis volt.

Az aláírásban szereplő Paulik József 1884-től volt az iskola világi tanára, úgy tűnik oktatta a görög és latin nyelv mellett a zenei tárgyakat, illetve vezette az intézet zeneszertárát és együttesét is. Természetesen fuvolásokat is tanított.

Zene. Hangok s hangjegyek ismerése,, a hangszer kezelése, különféle dur- és moll-hangnembe irt gyakorlatok játszása az iskola alapján. Schröder H. Hegedűiskola. Werner J. Gordonkaiskola. Weimershaus E. Fuvolaiskola. Hetenként 3 óra kezdőknek s 3 óra haladóknak, azonkívül haladóknak heti 1 karpróba. Paulik József

[Katolikus gimnázium, Trencsén, 1893]

1894 – Budapest

Késmárky Árpád, a Magyar Királyi Ferencz József Intézet tanára volt, több metodikát is közreadott, így cimbalom és hegedű iskolája nem ismeretlen. A fuvolára készült pedagógiai célú művéről mindössze annyit lehet tudni e pillanatban, mint amit itt olvashatunk: bemutatja a hangszert, tanítja a kottaolvasást, a fogásokat, a skálákat és a különféle meneteket. Érdekes a másik tananyag is, a fuvolára írt magyar népdal-átiratok – jó lenne erről is többet tudni. Az alább említett Brunner kiadvánnyal kapcsolatban ugyan ez a helyzet.

FUVOLA Tanár: Késmárky Árpád, a magyar zeneiskola tanára. Tankönyv: Késmárky Árpád fuvolaiskolája. Tananyag az iskola szerint: A fuvola mint hangszer, a hangjegyek, az alapfogások, különféle ütemnemek, hanglépcsők. Gyakorlatul: Brunner «Száz könnyű darab fuvolára zongorakisérettel és magyar népdal-átiratok Késmárky Árpádtól.

[Magyar Királyi Ferencz József Intézet, Budapest, 1894]

1896 – Budapest

Az 1896-ban találkozhatunk először azzal a hirdetéssel, amely egy új fuvolaiskolát ajánl, elsősorban önálló, tanár nélküli képzésre amatőröknek. A szerző Weinbaum Christian, akiről annyit tudni, hogy a Vígszínház elsőfuvolása volt, és tanított – több más neves zenész mellett – egy magán konzervatóriumban, amely az Erzsébet-körúton, a Király utca és a Dob utca között volt, inkább a Bod utcához közel. Sajnos nem tudni kinek a tanítványa volt, és Fuvolaiskolája tartalma ezidáig ismeretlen.

Hírdetés
„Fuvolaiskola“. Irta Weinbaum Christian.

[Borsszem Jankó, 1896 (29. évfolyam, 1-52. (1465-1516.) szám]

A Weinbaum-féle fuvolaiskoláról itt olvashatunk egy bővebb méltatást, és a szövegből az is kiderül, hogy a mű a “legújabb” – tehát nem az első – magyar fuvolaiskola:

Zenekedvelőknek újdonság. A fuvola tudvalevőleg egyike a legkedveltebb s legszebb hangszereknek. E hangszeren most megtanulhat játszani még az is, kinek még sohasem volt fuvola a kezében, a Weinbaum Christián-féle legújabb magyar fuvolaiskola segítségével, mely érdekes iskola könnyű modorával önoktatásra kiválóan alkalmas s máris nagy közkedveltségnek örvend. Ara netto 2 frt, 2 frt 15 kr. beküldése ellenében bérmentve küldetik. Kapható a kiadóknál: Sternberg Ármin és Testvére hangszergyár.

[Ország-Világ, 1898 (19. évfolyam, 27-52. szám)1898-07-10 / 28. szám]

Weinbaum Christian játszott szólistaként is, de csak kevés adat áll rendelkezésre róla. Az egyik egy jótékonysági koncert (itt alább található, sajnos nem tudni mit játszott), a másik egy kávéház megnyitó Kiskunfélegyházán, ahol 1898. július 10-én egyedüli előadóművészként szórakoztatta Rosenthal Sámuel vendéglátóhelyének látogatóit.

A „Könyves Kálmán“ magyar irodalmi és könyvkereskedési részvénytársaság tisztikara saját nyugdíjintézete javára f. hó 16-án hangverseny és szinielőadással egybekötött pikniket rendez. Közreműködnek : Tamav Alajos zongoraművész, Mambrini Gyula hegedűművész, Weinbaum Christian fuvolaművész, a vigszinház zenekarának tagja, Vágó Béla és Fejér Dezső urak, — Radó Károlyné úrnő, Beuer Hilda és Lucs Laura kisasszonyok.

[Pesti Hírlap, 1897. január (19. évfolyam, 1-31. szám)1897-01-15 / 15. szám]

Az alábbi hirdetés több alkalommal is megjelent – innen ismerjük a magán konzervatórium tanárainak névsorát.

SOMOGYI MÓR MAGÁN ZENE-CONSERVATORIUM

Negyedik évfolyam. Negyedik évfolyam.
SOMOGYI MÓR
tanár, zongoraművész igazgatósága alatt álló, a nmlt. vallás- és közokt. m. kir. ministerium által engedélyezett
Magán-zene Conservatorium.
Erzsébet-körut 44. szám, 1. emelet.
ZENE
(dalének, operette, opera, oratorium). Tanár: Somogyi B.Carola,
a würzburgi opera v.első drámai primadonnája.
GORDONKA
Tanár : Schultz Gyula, a m. kir. operaház tagja.
SZAVALÁS
drámai előadás és monológok betanítása.
Tanár : Zilahi Gyula, a nemzeti szinház tagja.
ZONGORA
Somogyi Mór tanár, zongora
FUVOLA
Weinbaum Christian,
a Vígszinház első fuvola-müvésze.

Weinbaum Christian néhány kottát is kiadott, amelyek magyar nóták/dalok fuvolára írt átdolgozásait tartalmazzák.

Weinbaum Christian – Magyar nóták hegedűre vagy fuvolára.
1. Repülj fecském ablakára. 2. Cserebogár, sárga cserebogár. 3. Egy rózsafán megszámláltam száz rózsát 1 k.
Weinbaum Christián – 101 legszebb magyar dal hegedű vagy fuvolára. Tartalmát lásd, mint a legszebb magyar nóták I. évfolyama. Ára 3 k. netto.

A művész a 19-20. század fordulóján a VII. kerület Nyár utca 18 alatt lakott.

A bejegyzés kategóriája: Napról-napra
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!