Nagy Frigyes és Magyarország

Egy ideje már elég világos, hogy ha a fuvolázásunk korai adatait keressük érdemes tanulmányozni a piarista rend történetét is, és a minap szerencsém volt e területen. Ilyenkor mindig azon tűnődök, hogy ezek az adatok csak nekem újdonságok, vagy esetleg másoknak is… Ha másoknak is az, akkor viszont kollektíve dobnunk kéne egy hátast, úgy szakmailag amblock….

Báró Cörver Nepomuk János (1715–1773) a piarista rendi tartományfőnök volt az 1700-as évek folyamán. Az alábbi információn akadt meg a szemem a minap a “Tudósítvány a Kegyes-Tanítórendiek Budapesti főgimnázumáról, Budapest, 1894-95 tanévben” című kötet “A budapesti piarista kollégium története” című fejezetében. A kiadvány több mint 500 oldal, tehát itt most a szerencsének tényleg nagy szerepe volt…

[Cörver János] Nagy műveltségű férfiú volt; a magyar, német, olasz, francia, latin és görög nyelvet teljesen bírta. Rómában és Nápolyban olasz nyelvű előadásokat tartott, francia könyvet írt s öt nyelven levelezett. Mikor Rómából távozott, így írtak róla Magyarországba: „Csillagot küldünk nektek”. Hosszabb ideig tartózkodván Párisban, többször megfordult XV. Lajos udvarában. Berlinben Frigyes király barátságát nyerte meg, s művészi módon tudván fuvolázni, Frigyes királlyal versenyt fuvolázott. (A váczi házban most is mutogatják Frigyes király fuvoláját.) (sic!) Visszatérvén hazájába, egy ideig Bécsben tartózkodott, mint a rendnek prókurátora. (…)

[Forrás: Tudósítvány a Kegyes-Tanítórendiek Budapesti főgimnázumáról, Budapest, 1894-95 tanévben ~ A budapesti piarista kollégium története].

Persze ilyenkor nagyon jó lenne tudni, hogy Cörver János – aki testvérével együtt már korai éveiben belépett a rendbe – hol és kitől tanult hangszert, van e fennmaradt kottaanyag és esetleg egy-két fuvola is. Lehet, hogy erről a Piaristák többet tudnak, lehet, hogy minden megsemmisült a történelem viharaiban. Azon is érdekes lehet elgondolkodni, hogy a Kegyesrendi egyházi méltóságnak és a szabadelvű uralkodónak nem lehetett túl sok közös nevezője, de az egyik nyilvánvalóan a fuvolázás volt, és Cörver ezt olyan magas szinten képviselte, hogy Frigyes – aki valószínűleg nem állt le bárkivel kamarázni – szívesen működött vele együtt egy kettősverseny, vagy triószonáta kapcsán.

Az adat, hogy Nagy Frigyes fuvolája Vácon található, már 1839-ban, a Honművész decemberi 26-i számában előkerül, de a írás, ahol olvasható inkább ironikus hangvételű -  így ez megkérdőjelezi az adat hitelességét… Mindenesetre fontos lenne biztosat tudni ebben a kérdésben. Ha hipotézisben gondolkodunk felvethetjük, hogy talán Frigyes ajándékozhatott egy hangszert Cörvernek.

(…); — hogy a’ váci múzeumban vagyon II. Fridrik fuvolája; —(…)

És… ezek után már csak arra tudok gondolni vajon mi minden lehet még, amit nem tudunk fuvolázásunk történelméből…

A Frigyes-féle fuvola ma a Nemzeti Múzeumba található: http://opac3.mnm.monguz.hu/hu/record/-/record/MNMMUSEUM1465792

This entry was posted in Napról-napra and tagged , , . Bookmark the permalink.

Leave a Reply