Hadicsel – újratöltve

Majdnem egy éve – az immár itt megszokott “látnoki” módon – írtam egy hosszabb posztot Hadik András (1710-1790) altábornagyról és a II. (Nagy) Frigyes (1712-1786), porosz királytól meglovasított elefántcsont fuvoláról, amely ma a Nemzeti Múzeumban látható. (Vagyis nem látható, mert csak a digitális gyűjteményben érhető el, itt). A fuvola a Nemzeti Múzeum műtárgyai között is kiemelkedő helyet foglal el, készítője, Louis Cornet (ca.1678-1741 között volt aktív) Párizsban működtette műhelyét. Ott említettem meg, hogy a hangszer végül a piarista atyák adták tovább egymásnak generációról generációra, akik szerencsés módon valószínűleg fuvolázni is tudtak, és megőrizték a fuvolát az utókornak. A posztban arra is kitértem – itt olvasható: Hadicsel címmel – hogy talán egyikük, Cörver János (1715–1773) még Frigyes udvarában is megfordult és fuvolázott az uralkodóval.

Hadik András altábornagy és a Cornet fuvola

Az ok amiért ezt a témát újra elővettem az, hogy film készül Hadik vállalkozásából, “Berlin megsarcolásából” éspedig rekord költségvetéssel. Hogy miért most, és miért ezt a témát vette elő a filmgyártásunk fogalmam sincs, hiszen a magyar hadtörténet tele van a Hadikéhoz hasonló sztorikkal, százmilliárd forintot is el lehetne költeni és évtizedekig elegendő lenne a téma… Az kétségtelen, hogy Hadik hadművelete nem csak kiemelkedő akció a hadtörténetben, de a tábornagy pályaíve is példa nélküli , gyakorlatilag a Habsburg Birodalom hadügyminisztere és parancsnoka volt, ő kezdeményezte elsőként a jobbágyfelszabadítást és kegyelmet eszközölt ki a Moldvába menekülő székelyeknek – az ő nevét viseli Hadikfalva és Andrásfalva.

Már csak egy kérdés marad: szerepet kap-e a fuvola a filmben vagy csak a Mária Teréziának összeszedett 22 pár kesztyűig jutnak el az alkotók(?), amelynek története – szemben a fuvolával – máig nem bizonyított…  2022-ben megtudjuk.

Talán a film munkálatai ráirányítják a figyelmet a hazai közgyűjteményekben hervadozó fuvolákra, “akiket” kizárólag gumikesztyűs kezek érinthetnek, soha senki meg nem szólaltatja őket és avatott helyreállítás hiányában gondos felügyelet mellett enyésznek…

Kategória: Napról-napra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Magyar szerzők, keleti inspirációk.

Olyan időszakban élünk, hogy van is koncert, meg nincs is… Klimászné Varga Zsófia koncertjének története mostanában eléggé ismerős lehet másoknak is, hiszen szinte lehetetlen akár csak néhány hónapra is előre tervezni bármit. Interjúalanyommal annak jártam utána hogyan lett egy tevezett koncertsorozatból streamelt esemény.

Klimászné Varga Zsófia: Ez eredetileg egy 4 koncertből álló mini turné lett volna a győri és a debreceni egyetem koncerttermében, illetve a gödöllői és a péceli zeneiskolában, valamint a váci konziban. A vírus miatt november óta halasztódott. Végül éltem az online lehetőséggel és elkészítettem a felvétel a Hopp Ferenc Múzeumban. A koncert kicsit ismeretterjesztő is, a kortárs magyar szóló fuvola-zenét szeretném a diákokhoz, hallgatókhoz közelebb vinni, címe:

Magyar szerzők, keleti inspirációk.

Ittzés Gergely – Kettős rága, Gallai Attila – Meditációk I., Baráth Bálint -  Itako no arioso, Nagy Ákos -  Ame no nori fue és Matuz István – Sakura, Sakura című művei alkotják a műsort. A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumot a koncert tematikája miatt kerestem meg. (Utólag tudtam meg a 2017-es Japán Napok okán van némi átfedés, hasonlóság)

Hogyan jött/fogalmazódott meg a tematika ötlete?
Klimászné Varga Zsófia: Már általános iskolás koromban érdekelt a keleti kultúra, elsősorban a japán és az indiai. Előbbi talán onnan ered, hogy nagybátyám felesége japán, utóbbi pedig onnan, hogy családunk egy jóbarátja járt Indiában, sokat mesélt róla, illetve akkori párja tabla játékos volt, többször is játszott nekünk. A témában sokáig nem mélyedtem el jobban, míg végül a tanári és a művész MA diploma hangversenyeimen el nem játszottam egyet-egyet ebből a műsorból. Ekkor kezdtem „gyűjteni” a keleti zene inspirálta – elsősorban magyar – műveket. Még 2019-ben pályáztam az NKA-nál a kortárs-zenei pályázaton. Eredetileg oktatási intézményekbe vittem volna el a műsort, mert úgy éreztem, ezeken a műveken, tematikán keresztül közelebb tudom vinni a kortárs fuvolazenét a diákokhoz, hallgatókhoz.

Miután ezt meghiúsította a járvány, jött az ötlet az online koncertre – így jóval több fuvolát tanuló és fuvolazenét szerető emberhez tud eljutni a program – ez öröm az ürömben. Műsorszerkesztési és technikai okokból döntöttem úgy, hogy előre felvesszük a koncertet és később kerül adásba YouTube-csatornámon. A zeneművek előtt mindig lesz egy rövid ismertető az adott műről, de nem hosszú, mert tapasztalatból tudom, hogy érdemes rövidebbre fogni az online jelenlétnél. Ezt ellensúlyozandó a koncert Facebook eseményénél fogok részletesebb ismertetőket, elemzéseket megosztani a koncert előtt a könnyebb ráhangolódás és megértés érdekében.

A szerzőkkel személyes kapcsolatod is van? Netán tanácsokkal is elláttak?
Klimászné Varga Zsófia:Olyan szerencsés vagyok, hogy minden szerzővel van személes kapcsolatom, kettejüket (Ittzés Gergely, Matuz István) tanáromnak, mesteremnek is tudhatom, sőt, tőlük tanulhattam meg diploma hangversenyeimre ezeket a műveket. Jó érzés volt feleleveníteni az akkor együtt töltött órákat az újratanulás során. Gallai Attilát az Alkotó Muzsikusok Társaságának egy koncertje kapcsán ismertem meg, ahol először 4 fuvolára írt Meditációját játszottuk a Flautone Quartett-el. Születésnapi koncertjére kért fel a szólómű megtanulására három évvel ezelőtt. Baráth Bálinttal egy évig együtt jártunk Győrbe az egyetemre, Nagy Ákost egy fuvolás műveit felvonultató koncertje után ismertem meg a MetronómTető nevű kortárszenei sorozat egy alkalmán. Kettejükkel volt online konzultációm a felvétel előtt.

Végig fuvolán játszol, vagy lesz alt-fuvola is?
Klimászné Varga Zsófia:Ezen a koncerten csak fuvolával játszom, de tervben van ennek a projektnek a folytatása, ahol már kamaraműveket is játszanék. Én egyébként inkább basszusfuvolázok vagy piccolózok mostanában a kvartett miatt, de egy időben altfuvolán is játszottam.

“Ez a Studium – amely a Sakura, sakura című ismert japán népdal témájára épül – a Japán Fuvolás Szövetség 1989. évi kongresszusának tiszteletére készült, s a szerző előadásában e kongresszuson hangzott el először, Niigata City-ben. A felvétel 2020 márciusában készült”.

A koncert közvetítése május 22-én 19:30-kor lesz Klimaszné Varga Zsófia Youtube csatornáján: https://www.youtube.com/user/zsoifzsuzsi/featured.

Valamint a Facebook eseménylink: https://www.facebook.com/events/1908530969313115/

Kategória: Napról-napra | Címke: | Szóljon hozzá most!

“Life Let Us Cherish”

Még januárban vettem fel villámgyorsan Charles Saust (1773-1845) darabjának egy részletét, a témát és az első variációt, amikor éppen időm adódott. A szerző – német születésű fuvolás – 1795 és 1805 között élt Londonban és igen nagy tiszteletnek örvendett. Ismeretes ma is a Saust installációjú fuvola. Sajnos a kotta olyan sötét kinyomtatva, hogy egy hangot ki is hagytam, de majd készítek belőle jobb felvételt. Elsősorban a jó akusztikai környezet miatt is . A darab Blake gyűjteményében, a “Blacke’s Selected Beauties for the German Flute“-ban található és nyilvánvalóan úgy van megírva (az egész kiadvány), hogy barokk fuvolán is jól játszható. Ára egy dollár volt, ami igen vonzó lehetett a philodelphiai műkedvelőknek, mivel Blake kottakereskedése ott működött.

Charles Saust (1773-1845) ~ “Life Let Us Cherish” (Téma és 1. variáció) George E. Blake (1774–1871) “Blacke’s Selected Beauties for the German Flute

Kategória: Napról-napra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Siegfried Benzon ~ Abschieds-Walzer, no.6

Siegfried Benzon (1793-1825) a 18-19. század fordulójának jellegzetes alakja lehetett, operaénekes (tenor), színész, hegedűs és komponista is volt. Szinte minden hangszerre írt, elsősorban tipikusan műkedvelőknek szánt kompozíciókat. Az alábbi keringők 1821 körül jelentek meg, és kollégámmal, Kozma Lászlóval vettük fel, akivel életem első barokkfuvolás koncertjét is adtam még 1995 körül.

Czeloth-Csetényi Gyula – barokk fuvola ~ Kozma László – gitár

Kategória: Napról-napra | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Harta Ferenc újabb felvételei

Nagyon kíváncsi voltam arra mi lesz 2021 első bejegyzése – meg arra is, hogy mikor lesz rá időm…

Az Országos Széchenyi Könyvtár új, digitalizált felvételei között található Hartai Ferenc (1895-1970) vélhetően kereskedelmi célú lemeze, amelyen két művet játszik. Az “A” oldal műsorszáma Szántó Jenő Hópelyhek táncavalse triste című kompozíciója, míg a “B” oldalon Jean-Philippe Rameau Tambourin-ja csendül fel. Mindkét darabot zenekari kísérettel halljuk és a fuvola kiemelt, szolisztikus szerepet játszik. A felvétel valamikor 1945-49 között készülhetett, közelebbi adat nem ismert.

A negyvenes éveiben járó Hartai igen magas szinten oldja meg a nyilván szórakoztató célú művek előadását. Abszolút könnyed technika, hangi hajlékonyság és életteli, kiegyenlített hang jellemzi játékát, vitán felül élvonalbeli, világszínvonalú a fuvolázása. A képre kattintva az OSZK oldalára jutva hallgathatjuk meg

A lemez - katt a képrehttps://hangtar.oszk.hu/gramofon/hopelyhek-tanca/

Kategória: Napról-napra | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Figyelem!

Felhívom a figyelmet, hogy a blog (http://www.czeloth.com/blog) és az oldalam (http://www.czeloth.com) valamennyi tartalma magántulajdon – fájlok, dokumentumok, stb – az ide tartozó linkekkel együtt. Ezekből bármilyen részletet közölni, idézni, vagy az ide mutató külső vagy belső linkeket használni, beágyazni az én írásos engedélyem nélkül nem lehet és jogi következménnyel jár. Mindez vonatkozik az általam működtetett valamennyi más oldalra is (Youtube, Soundcloud, Facebook, stb.).

“Miért?!” – kérdezheti a rémült Olvasó.

Az ok nagyon egyszerű. A blog lassan 12 éve működik, ezalatt az idő alatt saját jogán lett az, ami ma. Ma már nem kevés olyan tartalom van rajta, ami egyedi és sehol máshol nem fellelhető. A blognak nincs szüksége reklámra, – ez világosan látszik a látogatottsági adatokból – és gyakorlatilag versenytárs nélküli ezen a nyelvi területen, amely nem csak Magyarországot jelenti. Ha reklámot akarnék rajta futtatni megtehettem volna már rég, és ha reklámozni akarnám azt is megtehetném, mondjuk a saját Facebook profilom segítségével. De nem teszem, mert ez az oldal megáll így minden közösségi média segítsége nélkül.

Az itt található szakmai információk bárki okulását szolgálhatják, de nem használhatóak fel újra semmilyen formában engedély nélkül, még hivatkozásként sem. Ez pontosan azt jelenti, hogy megelégeltem az a hosszú ideje tartó tendenciát, hogy az itt található, gyakorlatilag hiánypótoló és egyedi anyagokat második fél használja fel bármilyen céllal, ahogy éppen eszébe jut.

Kategória: Napról-napra | Címke: | Szóljon hozzá most!

Bruno Maderna ~ Concerto per flauto e orchestra (1954)

Kínos vagy nem kínos – én nem tudtam, hogy Bruno Maderna (1920-1973) írt fuvolaversenyt. Ráadásul ilyen jót! A mű, a Concerto per flauto e orchestra 1954-ben keletkezett és időtartamát tekintve alig több, mint 8 perc, viszont e rövid idő alatt a zenekar és a szólófuvola csaknem minden arculatát felvonultatja. Mint érdekességet és tájékozódási pontot említem, hogy Maderna és Petrassi fuvolaversenye (1960) között pont félidőben keletkezett Szervánszky Endre koncertje (1957) a vasfüggöny mögött egy teljesen eltérő világnézeti, politikai közegben, más zeneszerzői nyelvezettel.

Thaddeus Watson – fuvola
Frankfurt Radio Symphony Orchestra, vez. Arturo Tamayo.

Kategória: Napról-napra | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Henri Lazarof ~ Cadence V (1972)

Cadence V, fuvolára és hangszallagra (1972)

Tudom, nálunk Sir James Galway úgy híresült el, mint a szalondarabok fuvolaművésze, de ez csupán a hazai tudásdefficitnak tudható be, mert a művész – ahogy azt egy korábbi posztban is hallhattuk – jelentős tevékenységet fejtett ki a modern fuvolázás területén is. A korábban már bemutattam Henri Lazarof fuvolaversenye mellet írt egy másik darabot is a szerző a fuvolásnak, ezúttal szólófuvolára. A mű a Cadence sorozat darabja, abból is az ötödik és a szóló mellé hangszalagot társít.

Henri Lazarof összes műve:
http://www.pytheasmusic.org/lazarof.html

Kategória: Napról-napra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Camilla Hoitenga – koncert

Kőszeghy Péter születésnapjára időzítettem ezt a nyár végi online koncertet, amelyen Camilla Hoitenga két művet is előadott a külföldön élő, de diákkorában még magyar fuvolástól. Kőszeghy Péter rengeteg fuvolaművet írt, de itthon szinte semmi sem hangzott el tőle – kivétel talán a Matuz Istvánnak (OWOO) és Siklósi Tamásnak (SATURN WAYS) írt fuvolaversenyek (plusz pár éve játszottam egy szólóművét, a Niobe-t).
A fuvolaversenyek sorát a Camilla Hoitenga-nak (Marcel Moyse tanítvány) írt SOULFLIGHT (the edge) című versenymű nyitotta meg és a művésznő számos más mű keletkezése körül is aktív szerepet vállalat, így legutóbb az alábbi koncerten elhangzó Breathe Only-nál is. A hangverseny összesen 28 perc és az első mű, a LAVA is Kőszeghy Péter kompozíciója, a második darab is fuvolaszóló, amely Stefan Hakenberg In a Heartbeat című izgalmas műve.

Boldog Születésnapot , Péter!

English:
In this short concert Camilla plays works by some of her favorite composers at Casa della Musica San Michele; all pieces are Italian premieres

Program:

Peter Koeszeghy*, Lava for solo flute
Stefan Hakenberg, In a Heartbeat for solo flute
Peter Koeszeghy*, Breathe Only for flute and piano

A teljes koncert linkje itt található.

Camilla Hoitenga – fuvola
Daniele Nava – zongora

Kategória: Napról-napra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Henri Lazarof ~ Concerto per flauto e orchestra

Sokan azt gondolják, hogy James Galway fuvolás személyisége semmilyen kapcsoltban nincs a modern zenével és az modern fuvolázással. Ez azonban óriási tévedés, hiszen rengeteg modern mű megszületése kötődik a nevéhez. Ezek közül az egyik, egy igen régi – és addig általam sem ismert mű – Henri Lazarof kompozíciója, amely egy kéttételes fuvolaverseny. A szerző bulgár születésű – rövid ideid Petrassi tanítványa volt Rómában – és aktív éveit az University of California zeneszerzés tanáraként töltötte.

A mintegy 18 perces versenymű merész, gazdag hangszerelésű – a szerző rézfúvósókat és ütőket is bőven foglalkoztat – és messzemenőkig kiaknázza a nagyzenekar hangzását, de a fuvolás képességeit is. Jól hallható ez a például 10. perc táján induló szakaszban, ahol a James Galway-tól megszokott kivételes hangi magabiztossággal szól a modern mű fuvolaszólama.

A tételek:
I. Il più lento possibile
II. Semiminima = 108-120

Henri Lazarof (1932-2013): Concerto per flauto e orchestra (dedicated a James Galway) (1973)
James Galway – fuvola, és a New Philharmonia Orchestra, London vezényel a szerző, Henri Lazarof (1975).

Kategória: Napról-napra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!