Egy muzeális Karl Scholl gyűjtemény bemutatása

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment

Szelényi – 12 könnyű kis darab

Nem rég találtam ezt a felvételt, amely a maga nemében egyedülálló. Ugyanis Anne McKennon valamennyi darabot eljátsza a sorozatból, ilyen módon ez az egyetlen felvétel jelenleg, ahol profi művész szólaltatja meg ezeket a kis darabokat. Kedves ötlet és meglepő is, hogy eljutott hozzá – a floridai Jacksonville-be – az EMB kiadványa. Kár, hogy későn találtam meg… milyen jó lett volna közzé tenni a “Nyitnyikék” verseny előtt, amikor a darabok kapcsolatos posztot kiadtam.

http://www.aemckennon.com/
Szelényi István (1904-1972)
Anne McKennon -fuvola
Jeanne Huebner – zongora
2020

Posted in Napról-napra | Tagged | Leave a comment

A párizsi Conservatoire vizsgadarabjai

Ismerjük valamennyit… ja, mégsem!

Elsősorban azok a művek váltak repertoárdarabbá, amelyeket már Theobald Böhm modern fuvolájára készületek, illetve ahhoz a korszakhoz kapcsolódnak, amikor Paul Taffanel volt a vezető tanár az intézetben. De mi a helyzet a többi darabbal? Ezt a kérdést tette fel Anna Pustlauk, aki nem kevesebbre vállalkozott minthogy felvegye az összes vizsgaművet, amelyek még egyszerű rendszerű fuvolára készültek. A projekt nagyszerű és nem kis vállalkozás, mert valamennyi darabot más-más egyszerűrendszerű fuvolán játsza. A művésznő oldaláról megtudhatjuk összesen 21 kompozícióról van szó 1824 és 1859 között, valamint egy köztes évről (1860), amikor Böhm modern hangszere bevezetésre került az intézményben Vincent Dorus által.

A vállalkozás pontos menetéről itt tájékozódhatunk. Ebben a posztban az első, valamint a jelenlegi legutolsó felvételt teszem közzé, de aki a teljes lejátszási listát szeretné az is megtalálható (8 darab került eddig felvételre) itt.

Az első mű tehát Tranquille Berbiguier 5. koncertje. A videókhoz mellékelt leírást minden esetben érdemes elolvasni. Ehhez a műhöz Pustlauk kisasszony azt írja, hogy Joseph Guillou, a Konzervatórium akkori fuvolatanára Berbiguier (1816-ban megjelent) 5. koncertjét választotta a vizsgára. Guillou két tanítványa, Carrière és Lauret kapott első díjat ebben évben. Lauret, 1809-ben született, 15 éves volt ekkor, diáktársáról, Carrière-ről semmit sem tudni, de egyidős lehetett vele.

Berbiguier ~ Cinquième Concerto

Anne Pustlauk, fuvola
Toby Sermeus, zongora

“Ehhez a felvételhez a Tibouvile Frères műhelyének fuvoláját használjuk. Valószínűleg a 19. század első harmadában készült (további információ a https://www.flautorama.ch/doku.php?id=2014sb-47 oldalon)”.

A zongorista partner minden esetben Toby Sermeus, és érdemes a zongorahangzásra is figyelni, hiszen a korhű fuvola hangzásképéhez ez is szervesen hozzátartozik.

És itt a jelenlegi utolsó mű, ami rögzítésre került.

Tulou, Jean-Louis – Dixième Grand Solo, No.10, Op.92

Jean Louis Tulou 1844 augusztusában komponálta a 10. Grand Solo-t a párizsi konzervatórium versenyére. Pustlauk kisasszonyt idézi a fellelhető forrásokat is: A Revue musicale augusztus 11-én így ír: „Fuvola. – Első díj: Lemou úr, egy alig tizenhat éves fiatal diák, akire legfeljebb tizenkettőt mondanánk, hajós fiúként kezdte, és csak két éve van a Konzervatóriumban. Második díj: Mr. Alrit, mindketten Tulou úr tanítványai”. Mindkét diák nagyon jó fuvolajátékos volt, és később különböző színházi zenekarokban játszott Párizsban, illetve Nantes-ban. A videóban szereplő fuvola Lemou tulajdona volt, mint első díjat vehette át. Rögtön észrevehető, hogy egy profi játékosé volt. Nagy és rugalmas hangzással, jó intonációval és könnyű billentyűkkel rendelkezik, amelyek elengedhetetlenek a virtuóz játékhoz. A zongora egy 1854-es Pleyel.

A művésznő egy hosszabb összefoglalót is közöl a saját oldalán a két nyertes fiatalemberről, itt olvashatjuk.

Korábban már foglalkoztam egy posztban a vizsgadarabokkal, az erről szóló poszt itt található: http://www.czeloth.com/blog/?p=581

Hallgassuk meg a lejátszási lista összes művét, kitűnő előadások, a művésznő bámulatosan kezeli valamennyi, változó billentyűszámú modellt, nem csupán hangi, vagy technikai tekintetben, de zeneileg is. És akinek nem elég ennyi Pustlauk kisasszony kiemelkedő játékából azoknak adok egy ráadást azzal a darabbal, amiben megismertem: C.G. Belcke átirata (c. 1830) Bach Kromatikus fantáziájából – természetesen egyszerűrendszerű – ezuttal – Liebel fuvolán.

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment

APP

Személy szerint erősen kétlem, hogy a hangszeres oktatásban az applikációké a jövő, de tagadhatatlan, hogy ezeknek az eszközöknek vannak előnyei. Ismerkedjünk meg néhánnyal – azaz fuvolából a fellelhető összessel, ami két app-ot jelent legjobb tudomásom szerint. Többről ugyanis nem tudok. Nevezetesen az ABRSM és a TomPlay alkalmazásairól van szó. Vizsgáljuk meg őket külön-külön, ám az mindkettőben közös, hogy az app-ok lénygében virtuális kíséretet adnak a hangszernek, esetünkben a fuvolának. Mindkettőt a GooglePlay áruházból tölthetjük le.

TomPlay

Az egyik legismertebb rendszer, több ezer zenét illetve kottát tartalmaz, tehát nem csak fuvola van benne. Az alkalmazást és a hangszert beállítva, elindítva 2-3 ingyenes darabot kapunk, de ezek csak arra jók, hogy megismerjük a szerzeményünket. Kétféle elérés van: az egyik az éves előfizetés (ezt nem ismerem, de itt nagy szabadságot kapunk, azthiszem a megvásárolt darabot meg is oszthatjuk tanítványukkal), a másik, amikor darabonkét vesszük meg a műveket. Én ezt az utóbbit használom. Ha megveszünk egy művet a Tomplay nemcsak virtuális kíséretet ad, és nemcsak virtuális kottát kínál és szkrolloz, hanem a kottát ki is nyomtathatjuk. Olykor a zongorakíséretet is kínálja, ilyenkor a darabot akár zongorakísérővel is játszhatjuk, azaz komplett anyagot kapunk. Ennek megfelelően az árak eléggé borsosak, de talán nem annyira mintha fizikai kottát vennénk. Például egy egyszerű Wilhelm Popp-tól származó, zeneiskolásnak való előadási darab 1799 Ft. De – ami lényeges – találunk itt professzionális darabokat is, mint például Gaubert Madrigálját , ez 2790Ft. A Poulenc szonáta esetében egy tétel kerül ennyibe. Ha már az áraknál tartunk legolcsóbb, ami kapható egy egyszerű Verdi feldolgozás, ez 790Ft. Mint mondtam azoknál a műveknél, ahol zongorakíséretet is kapunk az ár magasabb, és ez így van azoknál a műveknél is, ahol zenekari kíséretet kapunk (ez utóbbi ritkább, a zongorakíséret a jellemző). A vásárlás rém-egyszerű, a Shop-ban (sárga nyíl) – ahol szerzőkre, műfajokra és nehézség szerint is kereshetünk – rákattintunk a műre (előzőleg meg is tudjuk hallgatni) és Google Play-en keresztül fizetünk. Ehhez persze az kell, hogy legyen Google profilunk, de ha van gmail-es levelezőnk, akkor az is van. A vásárlás azonnali és a mű azonnal a miénk. Műveinket a könyvtárakban rendszerezhetjük, ez annál is praktikusabb, mert vannak duók (pl. Kuhlau komolyabb felkészültséget kívánó művei) és triók is a rendszerben.

Nézzük meg mit látunk, ha megnyitjuk az áhított darabunkat:

A sárga nyíl, amely az Audio-ra mutat annyit jelent, hogy itt tudjuk beállítani a lejátszás előtt, hogy mindkét hangszert akarjuk hallani, vagy csak az egyiket. A citromsárga nyíl a tempó beállítása, míg a zöld nyíl segítségével felvételt is készíthetünk. A hangolás (kék nyíl) több hangra is lehetséges, egy oktáv áll a rendelkezésünkre. A lila nyíl mutatja az annotációt, azaz írhatunk is a kottába és menthetjük is. A lefelé mutató rózsaszín nyíl a nyomtatás ikonra mutat. És – mint utaltam rá – lejátszás közben a rendszer mutatja a kottát hol tartunk, illetve lapoz is. Ez táblagépen igen könnyen követhető. Az alkalmazás persze telóról is fut és bluetooth-al kiküldhetjük a hangot egy jobb hangszóróra.

ABRSM – The Associated Board of the Royal Schools of Music

Az ABRSM története 1889-ig nyúlik vissza és akit érdekel ennek a – ma már nemzetközi – vizsgarendszernek a története az itt elolvashatja. Itt és most nem térek ki arra mi az ABRSM, sokáig abban a (tév)hitben éltem csakis én csinálok ABRSM felkészítést nálunk, de kiderült, hogy egyre többen foglalkoznak ezzel a területtel itthon. Nos, az ABRSM a lezárásokat követően nyitott az applikációk felé.

Az ABRSM alkalmazása kicsit más jellegű, mert ez a rendszer a vizsgadarabokat kínálja gyakorlásra. Két jelentős különbség van a TomPlay-hez képest: az egyik az ár, a másik a kínálat. ABRSM alkalmazását is a Google áruházból töltjük le – mint bármi mást – de itt minden hangszerre külön app van, nekünk nyilván a fuvola kell. Az app-nak nincs ingyenes része, mindössze egy rövid részletet kínál az alkalmazás megismerésére. A darabok az ABRSM vizsgadarabjai, amelyek egységesen 699Ft-ba kerülnek. A fizetés ugyan úgy történik mint a másik rendszernél.

A megvásárolt darab a YOUR PIECES-be kerül (sárga nyíl, ill. alatta láthatjuk miket játszottunk legutóbb) és azonnal birtokba vehető – ám itt nem kapunk kottát. Ugyanis a applikáció az ABRSM vizsgakottáinak melléklete, tehát meg kell lennie a kottának (néhány mű fuvolaszólamát a neten megtalálhatjuk…). A kottáknak elég borsos ára van, főleg így hogy Nagy-Británia többé nem uniós állam. A darabok un. Grade-ekbe vannak sorolva, minden kottában 9 mű van, szóló is és kíséretes is. Az annyit tesz – hogy a hazai gondolkodástól merőben eltérően – egy Grade akkor teljesül, amikor a hozzá szükséges készségek (un. Syllabus) birtokában van a vizsgázó. (Ez jelentősenmás szemlélet, mint ami nálunk a zeneiskolába megy az évenkénti vizsgázásokkal…) Egy Grade 1 kotta ára £11,95, ami minden Grade-el egy fonttal emelkedik. A kottát simán megrendelhetjük az ABRSM oldaláról. A kottában természetesen zongorakíséretet is kapunk, nagyon szép igényes kiadványok ezek, és ami fő, metodikailag nagyon jól át vannak gondolva, íme…

Tehát – elvileg – kell legyen kottánk az applikációhoz és talán legjobb ha az anyagot a munkahelyünkkel vetetjük meg… Hogy kicsit képet kapjunk vizsgarendszerről annyit elárulok, hogy a Grade 1-2(3) kb zeneiskolának felel meg, de a Grade 4-ben már Bach és Händel szonáta is előfordul. Grade 7-ben Taffanal, Vivaldi és Telemann művek vannak, de nincsenek műfaji határok, mert minden esetben jazz-es, swing-es játszanivaló is előfordulhat.

Mint utaltam rá a darabok csoportokban vannak, azaz 3×3 darabot találunk minden egyes Grade-ben. A vizsga során minden csoportból (A,B,C) egy-egy művet kell választani és teljesítenünk kell a syllabus szerinti követelményeket, ám ez most nem fontos. Az app-on keresztül bármelyik művet megvásárolhatjuk és már játszhatjuk is. A művek az app-ben két csoportban vannak, ugyanis a kiadványok 3 évente változnak, így a 2018-2021-es régi anyagok és a 2022-től elérhető új vizsgaanyagok érhetőek most el az alkalmazásban. Az ABRSM alkalmazásának – bár kottát nem ad – több előnye, illetve hátránya is van a TomPlay-hez képest. Például (nagy előny) a darab tempóját lejátszás közben is állíthatjuk… (lefelé mutató sárga nyíl)

…valamint a fuvolát és a zongorát ki-be kapcsolhatjuk. Ez utóbbit a két jópofa bácsi (az alkalmazás jellegzetessége) nyomkodásával tehetjük meg – a gyerekek imádják… Viszont nincs hangolásra lehetőség, ezt játék közben kell kitapasztalnunk. A legfurcsább, hogy a tempót egy tárcsa-szerűséggel állítjuk be, de numerikus információt nem kapunk arra nézve mi is a tempónk. Ez megnehezíti a darab tempójának számontartását. A tapasztalat azt mutatja, hogy a zeneiskolások sokkal jobban maguknak érzik a kíséretes darabot és magabiztosabban jelennek meg a zongorakíséretes órákon, az sem elhanyagolható, hogy az applikáció mindig ugyan azt a tempót adja, amit beállítottunk. Aki pedig ABRSM vizsgára készül annak nincs is más választása.

Tehát a nagy kérdés melyikkel járunk jobban… Erre azt tudom mondani, hogy mindkettőt használom rendszeresen. A TomPlay inkább populáris, ám bőven találunk benne profi repetoár darabokat is, de (kevesebb) könnyű, klasszikus darabot is. Az ABRSM is szuper, főleg a didaktikus felépítettsége miatt. Egyetlen kérdésre nem találtam eddig megoldást, nevezetesen a költségekre. Ugye, a kottát megveheti az intézmény, (némi spórolással mi magunk is…) de ki fizesse a virtuális darabok/kíséretek árát? Erre a kérdésre nem találtam megoldást eddig, főleg azért nem, mert a Google-fizetés miatt hozzám futnak be a költségek és ezzel az intézmény nem tud mit kezdeni. Mindenesetre ironikus, hogy az sok ikt-eszköz és kompetencia közepette egy ilyen elemi kérdéssel nem tud mit kezdeni a rendszer. Viszont a költségek magasak, én idén már 20.000Ft körül járok (kb. nem számoltam még össze) a két rendszerrel együtt, bár egy darabot nyilvánvalóan több tanuló is megtanulhat. Visszaháríthatnám a szülőkre a költséget, de ezt nem szeretném már csak azért sem mert egy művet többen is használhatnak. És végül ez nem az én magánügyem, hanem egy intézményen belüli oktatói tevékenységről van szó, amit a rendszernek tudnia kell kezeli. A gyerekek egyébként imádják ezeket az app-okat, főleg mert van ráhatásuk pl. a tempóra, simizhetik a képernyőt (nem kell túlzásba vinni…). De törekvő szándékú fuvolások, sőt mi magunk is megtalálhatjuk bennük a magunk örömét.

Posted in Napról-napra | Tagged | Leave a comment

Eh! Én is fuvolázom!

Forrás: Jean-Pierre Claris de Florian (1755-1794) Fables de Florian – (Gallica – klikk a képre)

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment

Nyitnikék

Soha nem írtam posztot az általam átdolgozott sorozatról, nevezetesen Szelényi István (1904-1972) 12 könnyű kis darab-járól. Az ötletet az adta, hogy a Nyitnikék tehetségkutató fuvolaversenyre – teljesen meglepő módon – a kötet három darabja is helyet kapott a kötelező művek között. Az eredeti sorozat 24 darabot tartalmaz és két kötetben jelent meg 1958-ban, ebből válogattam teljesen önkényesen, hiszen a teljes kötet bőven adna még átdolgozói lehetőségeket. Így az általam készített sorozat lényegében egy tizenkét-darabos válogatás, amelyben csak a legszükségesebb változtatásokat tettem meg. A kiadványt az akkori jogtulajdonos, a szerző fia, Szelényi László gondozta, aki egyébként zongoraművész volt, és ő írta az előszót is a 2004-es megjelenéshez. A kiadvány azóta is – úgy tűnik – igen népszerű a fuvolások körében, és itt az alkalom és a pillanat, hogy néhány felmerülő kérdésre választ adjak.

A három kötelezőnek kiírt darab a következő: Játékdal, Régi rege, Cirkuszban.

A Játékdal a hegedű-sorozatban is az első mű, és jó példa arra, hogy semmilyen változtatást nem hajtottam végre az eredetihez képest. A hangnem megmaradt és nem történt oktáv transzponálás sem, csupán az Allegretto jelzés ad útmutatást arra hogyan ragadjuk meg a mű karakterét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne láthatnánk el a kottát – a saját illetve tanítványunk igényeit figyelembe véve – előadási jelekkel. Mivel a darabokkal kapcsolatban semmilyen szakmai előzmény nem volt, azaz én magam sem tanítottam őket mielőtt megjelentek, így elsősorban a felhasználókra bíztam, hogy olyan módon alakítsák a fuvola-szólamot, ami nekik a leglogikusabb. Így jogosan merülhet fel a kérdés miként kell játszani a nyolcadokat abban a darabban, hiszen erre semmi sem utal. A tenuto nyilván nem segíti elő a karaktert, így nyugodtan staccato-pontozhatjuk a nyolcadokat. De felmerülhet az is, hogy kötjük a második nyolcadcsoportot, akár végig. Ez azért sem rossz ötlet, mert megerősíti az ütem második ütését,amit egyébként a zongora jobbkeze egyébként is megvalósít. Így akár egy pici hangsúlyt kaphat minden második ütés. További kérdés lehet, hogy mi legyen azokkal az ütemekkel, ahol két negyedhang van. Ezeket köthetjük is, de talán a tenuto jobb megoldás. A tempót illetően nem szeretnék javaslatot írni annyi viszont bizonyos, hogy a címben ígért játékosság nem igényel kifejezetten gyors tempót.

Régi rege

A darab – fuvolás olvasatban – a legato témakörére ad lehetőséget. A zongora szólamban a bevezető ütemekben a 3. és 4. negyeden tenuto jelzés van. Ezt a fuvolaszólamban is átvehetjük és végigvihetjük úgy, hogy a két negyed nagyon lágyan, “épphogy” legyen megütve – legalábbis szerintem. Kérdés lehet a 25-28-as ütemekkel kapcsolatban, ahol a negyedek megkapták a tenuto-jukat, viszont a nyolcadok elvesztették a kötőívet. Itt a fortissimo dinamika (eredeti) miatt változik meg a jelleg, de nem feltétlen kell a dinamikát szó szerint vennünk, elég ha – valamilyen módon – tetőpontként kezeljük ezt a szakaszt, illetve a darab leghangosabb – akár kissé deklamált – pontja mégis ez a néhány ütem.  A 26. és 28. ütem első 4 nyolcadát a fuvolás kötheti, ha akarja – talán jobban illeszkedik így a zongora szólamához és az elvárt diminuendo- jelleghez. A Moderato tempójelzés széles skálán értelmezhető. Az egyértelmű, hogy a zongorának eléggé nagy íveket kell összefognia és az ideális az lenne ha a fuvolás is kibírna 4 ütemet egy levegőre, de ez nem feltétlen kell így legyen, illetve nem mehet a nyugodt tempó rovására. A tempót egyébként lehet némi rugalmassággal kezelni a darab folyamán, előre lehet vinni és visszanyugtatni.

Cirkuszban.

A három közül ez a darab a legélénkebb tempójú és a zenei-groteszk témakörében mozog. Arra és a cirkusz világára utal az strepitoso (elképesztő) utasítás, valamint a marcato-k, illetve sforzato-k jelenléte, amelyek nyomán erőteljesebb, energikusabb előadást célozhatunk meg. De a tempó itt sem kifejezetten gyors, a Vivace inkább lelkes, mint rohanós előadást sugall. Az darab legvégén az ossia-t “mai fejjel” már hanyagolnám (gyanítom senki sem használja) – viszont a legutolsó hangot lehet egy oktávval feljebb játszani ad lib. A 25. és 27. ütemekben a tizenhatodokat akár köthetjük is, valamint a 23. 25. és 27. ütemekben lehet staccato-pont a nyolcadokon, vagyis azokon, amin nincs semmilyen jelzés. De – hogy ne legyen egyszerű a helyzet – ugyan ezen hangok (23. 25. 17. ütem második negyedén a  nyolcad)  kaphat akár tenuto-t is – ebben az esetben a jobb-kézhez illeszkedik a fuvolaszólam.  Szerintem  mindkét olvasat “játszik”.

Továbbá… ha egy pillantást vetünk a 6,7,8 ütemekre akkor látjuk, hogy a zongora jobb kéz negyedein tenuto van – ezt vegyük át a fuvola szólamába is. Valamint a 30,31,32-es ütemek marcato-it a zongora jobbkezéből vegyük át a fuvola szólamában is. Itt az erősebb dinamika indokolja ezt. Hasonló a helyzet a 34 és 38-as ütemekkel, ahol a zongora jobb kéz marcato-it szintén vegyük át a fuvolába is. Ezeken a pontokon (34. és 38.ütemek második negyede) kicsit meg is lehet fogni a tempót, lehet egyfajta agogika. A képen remélem látszik mire gondolok…

Mindezeken túlmenően a lényeg, hogy a zenei groteszk karaktere valósuljon meg, gondoljuk bohócokra, légtornászokra, oroszlánokra – az asszociációs skála igen széles….

Végül találtam néhány felvételt gyakorláshoz, sajnos nem teljesek…
Játékdal – kíséret, részlet:
https://youtu.be/by_VGoLvhX8

Cirkuszban – kíséret, részlet:
https://youtu.be/o535i5BLyA4

A kötet a mai napig az egyetlen a Zeneműkiadónál, ami az én kezem nyomát viselni, bár bőven volt és van azóta is átdolgozói ötletem és megvalósításaim.

Posted in Napról-napra | Tagged , , | Leave a comment

Fuvolások – időtábla

See english below.

Már régóta készítgetem ezt a táblát, és a dolog természeténél fogva ez a változat sem lehet még végleges, de tökéletes sem. Ám mindenképp meg akartam csinálni a magam számára, hogy összefüggésében lássam a hazai és nemzetközi fuvolásokat a 19-20. század folyamán – ki mikor élt, mennyire fedték át egymást az egyes életpályák…

Ha két zászló van a név után akkor az első a született nemzetiséget jelenti (ahogy ezt a mai nemzetközi kutatás látja), a második zászló a választott országot, ahol a művész tevékenységének jelentősebb időszakát kifejtette. (Jó példa erre Burose Adolf). Ha a magyar zászló zárójelben van az két dolgot jelent: egyrészt a fuvolás nemzetisége nem egyértelmű, másrészt a művész tevékenységénél fogva mindenképp a magyar fuvolakultúrát gazdagította. (Ilyen volt például Kohler/Kohlért Gyula, aki valószínűleg a mai cseh területekről származott, de Operaházunk első fuvolása és a Zenede fuvolatanára volt).

Helyet kapott a táblázatban Nagy Jakab, az 1848-49-es szabadságharc székely huszárkapitánya, aki magát “tilinkó-virtuózzá” képezte a tíz évig tartó várfogság alatt. A jobb tájékozódás okán beleírtam Erkel Ferencet – hiszen a Doppler-testvérek pályatársa volt, és együttműködésük jelentős – a piros, függőleges vonal pedig az 1848-49-es magyar forradalmat és szabadságharcot jelenti. Klikk a kép alatt az ikonra…

null

This timetable was made by me for a while, and of course not flowless. We can see here flutists together from 19 century, lot of them are famous today as well, and others from Central Europe, specially from Austro-Hungarian culture region, and they are not well known.

First flag means the nationality of the flutist, as the internationl resercher know today.

The second flag means the chosen country/territory where the flutist lived and made most part of his activity. A clear example is Adolf Burose, whom was born is German and made his carrier in Budapest as first flute professor of Franz Liszt Academy of Music. Also Kohlért, who was born in Czech territory, was a student of Ferenc Doppler in Wien, and was theacher in music conservatory, Budapest (so called Zenede), and was the first flutist in the Opera.

Flag in bracket – the flutist nationality is not clear or sure. For example Terschak who was born in Prag, grown up in Transilvania, graduated in Wien, and travelling almost in his whole life.

The vertical red line shows the revolutions in 1848.

You may find some unkonwn names as ERKEL (not flutist), who was a important composer in Hungary and friend of Doppler brothers. Also here Jakab NAGY, who was not flutist as well, but on his special instrument he was an important figure in this times. See artice by Tom Moore.

Click on the photo-icon above.

Updates will come…

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment

Caruso, a gramofon és a fuvola

A nápolyi születésű Enrico Caruso (1873-1921), az újkori történelem első igazi klasszikus zenei sztárja volt. Élete minden olyan elemet tartalmazott, ami szükséges egy sztár “meséjéhez” – szegény családból indult, a lehető legmagasabbra jutott, és milliók imádták.

Caruso dedikált fényképe 1910-ből. Forrás: icollector.com

Már életében anekdoták sora született róla, de arra nem számítottam, hogy fuvolával kapcsolatos történetet találok, olyat amiben ő maga fuvolázik. A kis epizód tizenkilenc nappal a művész halálát követően jelent meg nálunk, és érdekes, hogy a magyar sajtó éppen fuvolával kapcsolatos anekdotával emlékezik a halhatatlan tenorra. És ne felejtsük: a hangrögzítés hőskorában járunk, Caruso elsősorban a Viktor (azaz Victor Talking Machine Company) hanglemez céggel készítette felvételeit a lemezkészítés hajnalán, a történetben az új találmány, a gramofon is megjelenik.

Forrás: Arcanum

Forrás: Arcanum. Jövő, 1921.08.21, 153. szám

Forrás: Arcanum

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment

Allemande

Rendezgettem a zongorakottáimat és legnagyobb meglepetésemre a Bartók Mikrokozmosz III. kötetének utolsó oldalán ceruzás jegyzeteket találtam. Nyilván a főiskolán készítettem valamelyik fuvolatörténeti órán (a tárgy neve nem ugrik be…), amelyet Dr. Szabó Antal tartott. Ezt abból gondolom, hogy évszámok és nevek mellett még volt ott néhány bejegyzés a Böhm-rendszerrel kapcsolatban is. Nyilván nem volt nálam a füzetem és gyorsan a zongora kotta végére jegyzeteltem, és itt talál meg Zdenek Bruderhans nevét.

Nem volt teljesen ismeretlen számomra ez a név, de nem tudtam mihez kötni, így utána néztem. Az első találat Bach a-moll Partitájának első tétele, a híres-neves Allemande, amelyről már írtam régebben egy hosszabb összevetős posztot itt.

Zdenek Bruderhans 1934-ben született és csak 15 évesen kezdett fuvolázni, de 20 évesen már a Prágai Nemzeti Színház fuvolása lett. 1959-ben megnyerte a Prágai Nemzetközi Verseny nagydíját öt kategória felett. 1968-ban Svédországba emigrált, majd a későbbiekben az ausztráliai University of Adelaide-n tanított. A művészt elsősorban a fuvola szóló-és zongorakíséretes repertoárja kötötte le, jelentős szólókarrierje mellett írt három könyvet is (kettő angolul is olvasható) a fuvolázásról.

A felvételről annyit el kell mondjak – arra az esetre ha valaki nem lenne maradéktalanul elégedett – hogy ez koncertfelvétel, éspedig a fuvolaművész utolsó szólóelőadása 73 éves korában! Nagyon boldog lennék, ha ebben a korban majd én is így tudnék játszani. A felvétel 2007-es Nemzetközi Fuvolafesztiválon készült a csehországi Hlucin-ban, a hangszer egy Jacques Levefre fuvola.

Ami az Allemande megoldását illeti a felvételt többször is meghallgattam, fejhallgatóval is. Zdenek Bruderhans meditatív módon nyúl a tételhez, bár tempóválasztása nem is gyors, de nem is lassú. Ahogy írja a tétel tagolás egyszerre jelent intellektuális és technikai kihívást. Még most teljesen egyértelmű számomra, hogy használ e benne cirkulációs légzést, mindenesetre Bruderhans elég korán megismerte és alkalmazta is ezt a technikát, egy 1992-ben készült felvételen így játsza Paganini Moto Perpetuo-ját. Végül arra a feltételezésre jutottam az Allemande-al kapcsolatban, hogy a fuvolaművész – bár cirkulál is – de nem mond le a természetes levegővétel adta tagolási lehetőségről sem! Ha valóban így van akkor Bruderhans egyrészt tökélesen birtokolja ezt a technikát, másrészt az általa kialakított végeredmény rendkívül meggyőző.

Posted in Napról-napra | Tagged , | Leave a comment

Hartai Ferenc kevéssé ismert felvételei

Az Országos Széchenyi Könyvtár új, digitalizált felvételei között található Hartai Ferenc (1895-1970) vélhetően kereskedelmi célú lemeze, amelyen két művet játszik. Az “A” oldal műsorszáma Szántó Jenő Hópelyhek táncavalse triste című kompozíciója, míg a “B” oldalon Jean-Philippe Rameau Tambourin-ja csendül fel. Mindkét darabot zenekari kísérettel halljuk és a fuvola kiemelt, szolisztikus szerepet játszik. A felvétel valamikor 1945-49 között készülhetett, közelebbi adat nem ismert.

A negyvenes éveiben járó Hartai igen magas szinten oldja meg a nyilván szórakoztató célú művek előadását. Abszolút könnyed technika, hangi hajlékonyság és életteli, kiegyenlített hang jellemzi játékát, vitán felül élvonalbeli, világszínvonalú a fuvolázása. A képre kattintva az OSZK oldalára jutva hallgathatjuk meg

A lemez - katt a képrehttps://hangtar.oszk.hu/gramofon/hopelyhek-tanca/

Posted in Napról-napra | Tagged , , | Leave a comment