AI generálta kép

Itt a könyv előnézete: https://lesen.amazon.de/sample/0197790917?clientId=share

Ez a Flute Almanac számára készült angol interjú: https://flutealmanac.com/a-new-lens-on-old-flutes-anne-pustlauk-interview/

Anne Pustlauk - The Classical and Early Romantic Flute

Link: https://academic.oup.com/book/60921

Absztrakt
“A 18. század végén és a 19. század elején a fuvola volt az amatőrök és virtuózok által leggyakrabban játszott fúvós hangszer. A fuvola népszerűségének köszönhetően számtalan hangszer, fuvolakompozíció és fuvolamódszer született, amelyek közül sok ma is megmaradt. Maga a fuvola is nagy fejlődésen ment keresztül; a fuvolások és a hangszerkészítők folyamatosan alkalmazkodtak a változó zenei ízléshez. A hangszerrel együtt a játékmód is megváltozott. Zenei szabályok születtek és alkalmazkodtak, ezek közül néhány a kottákban is megfigyelhető, másokat a zenészek alkalmaztak. Ezek a változások tükröződnek a 1760 és 1850 között kiadott mintegy 150 fuvolamódszerben. Ez a könyv rávilágít a fuvola komplex világára és előadási gyakorlatára a klasszikus és a korai romantikus korszakban. Az olvasónak minden szükséges információt megad ahhoz, hogy a korabeli repertoárt történelmileg hiteles és inspirált módon adja elő. A mű alapját elsődleges források, például hangszerek, nyomtatott és kéziratos kották, módszerek, koncertkritikák és egyéb írásos dokumentumok képezik. A könyv elméleti információkat és gyakorlati útmutatásokat tartalmaz, amelyeket számos zenei példa illusztrál. Emellett elméleti és gyakorlati szempontból bemutatja az egyszerű rendszerű fuvola leggyakoribb hangnemeinek történetét. A képet kiválasztott fuvolaművészek és hangszerkészítők művészi életrajzai egészítik ki”.

https://noteone-records.com/en/2025/11/05/romantic-flute-concertos/

Anne Pustlauk - photographer Irène Zandel

Az interjút Szilágyi Szabolcs készítette, és kiragadnék néhány részletet kedvcsinálóul.

“A világban több fuvolaiskola létezik a tradíciók, a hangideál és a formálás alapján. Minél többet ismer belőlük egy zenész, annál színesebb az alkotói palettája…”

“Az egyetemen nagyfokú önállóságra nevelnek, a mi felelősségünk megszervezni a próbákat a zongorakísérővel és beosztani az időnket, ami a mesterszakon még inkább hatványozódik. Természetesen a professzornô a repertoárt illetően mindig kész ötletekkel, tanácsokkal segíteni, személyre szabott módszerével pedig igyekszik kihozni a maximumot a növendékekből…”

“…hallgatók modellezni tudják a próbajátékok szituációit, és közönség előtt gyakorolják a repertoárt a fellépések előtt. Mivel az osztály nagyon különböző zenei egyéniségekből áll, sokat tanulunk egymástól…”

“Ezen a téren muszáj megemlítenem Domanyek Zsófia családrendszer-terapeutát és lelkigondozót, aki rengeteget dolgozik velem. Ő készít fel mentálisan a próbajátékokra, segít kibontani a művek érzelmi rétegeit és megtalálni a személyes kapcsolódási pontokat…”

Bujtás József – szerzői lemez, 1995.

Csetényi Gyula – fuvola
Czeloth-Csetényi Gyula – fuvola

Zenei rendező és felvételvezető – Biller István
Felvétel: Magyar Rádió, 1995

Néhány kiragadott részlet kedvcsinálónak:
“A FuvolaMűvészet blog célja, hogy bemutassa e tevékenység kapcsolódásait, körbejárja a művész személyiségét, hogy szélesebb összefüggésben értelmezhessük, ki ő maga. Ezért fontos pillanat, amikor korunk zeneszerzőjét szólítjuk meg, aki segíthet a kép teljesebbé tételében”.

“Dolgozom egy másik operán is, amelyben a cselekmény szélsőséges helyzete szintén indokolja, hogy az énekeseknek szövegtelen hangzóanyagot adjak. A rendkívül drámai cselekmény valós eseményt örökít meg, az opera Maximilian Kolbe halálának történetét dolgozza fel. A fasiszta rezsim a ferences szerzetest az auschwitzi koncentrációs táborba deportálta, ahol Maximilian Kolbe – akit később szentté avattak – vállalta a halált egy rabtársa helyett; rabtársaival együtt halálra éheztették őket egy veremben. Ezért a mű munkacíme A verem.”

“Óvatos lennék a jóslatokkal, már csak azért is, mert az AI valami olyat fog elhozni, amit ebben a pillanatban el sem tudunk képzelni. Annyi bizonyos, hogy a szerzőség fogalmát át fogja alakítani; gondolok itt arra, hogy mi az alkotás, mi ebben az ember szerepe, és ez milyen viszonyban lesz a „géppel” – hogy patetikusan fogalmazzak. A bűvészinas problematikája mindig is létezett, vagyis az örök kérdés az, hogy a kreatúra felemelkedhet-e a kreátor fölé”.

“Szerintem a népdalra jellemző ötfokúság, a pentatónia nem kezdőlépcsője, nem előszobája a hétfokú zenének, és ugyanígy, a hétfokú zene nem előkészítése a tizenkétfokú zenének. A hétfokú nem az ötfokú rendszer kiegészülése, hanem zárt, önmagában teljes világ. A pentaton zene nem vezet el minket a bécsi klasszikus zene tonális világába, tehát a népzene nem bevezetés a zeneirodalomba. Több alkalommal is beszéltem arról, hogy a magyar zenei nevelésnek nem feltétlenül az ötfokú rendszerből kell kiindulnia, egyszerűen azért, mert a zenei világ, ami a születésünk pillanatától körülvesz minket, az a dúr-moll tonális zene; ezt tekinthetjük zenei anyanyelvünknek, mert ebbe születünk bele, ez szól a fülünkbe csecsemőkorunktól kezdve.”

Zenei illusztrációként Madarász Iván Piccoloversenyének harmadik tétlét halljuk Kanyó Dávid előadásában.

Dunakanyar Kortárs Zenei Fórum / Fesztivál, harmadik évad.
Zenekari vezénylés mesterkurzus zárókoncertje

Időpont: 2024 szeptember 8, vasárnap, 19:00.
Helyszín: Zeneakadémia, Solti terem
Budapest, Liszt Ferenc tér 8, 1061
Közreműködnek: Kanyó Dávid pikolón és a Danubia Zenekar tagjaiból alakult kamarazenekar
Vezényel: Hámori Máté
Művészeti vezető: Kutrik Bence

Március 4., szerda⋅17:30
~ Leonard von Call – Szerenád. op. 65, 1) Marcia, 6) Adagio, 7) Andantino
~ Lavotta János – Szigetvár ostroma, Ima, no.5
~ Haydn – nr. 24 Adagio
~ Francesco Molino – Szerenád, op.38

Kozma László – gitár
Czeloth-Csetényi Gyula – fuvola

A kompozíció egyértelműen a nálam idősebb generáció “Szent Grál-fuvolaversenye” volt, és ma is talán a legtöbbet játszott 20. századi fuvolaverseny. (Gyakoroltam mást is, köztük Jolivet koncertjét, a Hacsaturján koncertet – ezt Sir James Galway változatában , 2 oktávval feljebb az első tétel indítása, de maga a mű sohasem tetszett igazán. Foglalkoztam a Rodrigo Fuvolaversenyét, – amelyet Sir Jamesnak ajánlott mű – valamint a Reinecke koncertet is gyakoroltam). Végül az Ibert műre került a fókusz a Rodrigo kompozíciót egy időre félre tettem (…hogy majd az ezredforduló után újra intenzíven gyakoroljam). Emlékszem nagyon sokat gyakoroltam, tudvalévő ugyanis, hogy a visszatérés egy félhanggal feljebb van – ezt a szakaszt gyakran mellőzik előadáskor – tehát ezt újra teljesen meg kell tanulni technikailag, noha senki sem hallja, hogy ez feljebb van hiszen a zenei anyag ugyan az. Érdekesség még, hogy a tételt kétszer játszottam el koncerten néhány órán belül, előbb a Moszkva téren (Széll K. tér) és utána a munkahelyemen, a Patrona Hungariae iskolában, tanári koncerten. Sőt, emlékszem alig értem át egyik helyről a másikra. Emlékezetemben úgy élt, hogy a második előadás volt a jobb, a felszabadultabb, de erről nincs felvétel. Úgy egészében az maradt meg bennem, hogy, mondjuk “elég jól lement”. Ehhez képest meglepődtem most , amikor ennyi évtized távlatából visszanézem az anyagot – abszolút vállalható…

Sajnos a hangminőség nem túl jó, de talán még élvezhető. A felvételen azt hiszem Román Henriett zongorázik, míg a másik hangversenyen Vitányi Jelena volt a kamarapartner. De végül nem adtam elő a Ibert művet zenekarral és máskor már nem játszottam.

~ esszé- és tanulmánygyűjtemény ~

ALKOTÓK

© Szerzők: Czeloth-Csetényi Gyula, Szilágyi Szabolcs, Kusz Veronika, Ozsvárt Viktória, Riskó Kata. 2022. (495 oldal terjedelem).

Előszó: Dalos Anna

Szerkesztő: Csengery Kristóf

Kiadó: Papageno Consulting Kft.

A kiadvány a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Minden, ami könyvünkkel kapcsolatos. Folyamatosan bővül.

- a Papageno FuvolaMűvészet blogjának linkje
- Két magyar fuvola bemutatása
- Egy muzeális Karl Scholl gyűjtemény
- Fuvolások életének összevetése.
- Kísérlet a Doppler testvérek metodikai gondolkodásának rekonstrukciójára.