Március 4., szerda⋅17:30
~ Leonard von Call – Szerenád. op. 65, 1) Marcia, 6) Adagio, 7) Andantino
~ Lavotta János – Szigetvár ostroma, Ima, no.5
~ Haydn – nr. 24 Adagio
~ Francesco Molino – Szerenád, op.38

Kozma László – gitár
Czeloth-Csetényi Gyula – fuvola

A kompozíció egyértelműen a nálam idősebb generáció “Szent Grál-fuvolaversenye” volt, és ma is talán a legtöbbet játszott 20. századi fuvolaverseny. (Gyakoroltam mást is, köztük Jolivet koncertjét, a Hacsaturján koncertet – ezt Sir James Galway változatában , 2 oktávval feljebb az első tétel indítása, de maga a mű sohasem tetszett igazán. Foglalkoztam a Rodrigo Fuvolaversenyét, – amelyet Sir Jamesnak ajánlott mű – valamint a Reinecke koncertet is gyakoroltam). Végül az Ibert műre került a fókusz a Rodrigo kompozíciót egy időre félre tettem (…hogy majd az ezredforduló után újra intenzíven gyakoroljam). Emlékszem nagyon sokat gyakoroltam, tudvalévő ugyanis, hogy a visszatérés egy félhanggal feljebb van – ezt a szakaszt gyakran mellőzik előadáskor – tehát ezt újra teljesen meg kell tanulni technikailag, noha senki sem hallja, hogy ez feljebb van hiszen a zenei anyag ugyan az. Érdekesség még, hogy a tételt kétszer játszottam el koncerten néhány órán belül, előbb a Moszkva téren (Széll K. tér) és utána a munkahelyemen, a Patrona Hungariae iskolában, tanári koncerten. Sőt, emlékszem alig értem át egyik helyről a másikra. Emlékezetemben úgy élt, hogy a második előadás volt a jobb, a felszabadultabb, de erről nincs felvétel. Úgy egészében az maradt meg bennem, hogy, mondjuk “elég jól lement”. Ehhez képest meglepődtem most , amikor ennyi évtized távlatából visszanézem az anyagot – abszolút vállalható…

Sajnos a hangminőség nem túl jó, de talán még élvezhető. A felvételen azt hiszem Román Henriett zongorázik, míg a másik hangversenyen Vitányi Jelena volt a kamarapartner. De végül nem adtam elő a Ibert művet zenekarral és máskor már nem játszottam.

~ esszé- és tanulmánygyűjtemény ~

ALKOTÓK

© Szerzők: Czeloth-Csetényi Gyula, Szilágyi Szabolcs, Kusz Veronika, Ozsvárt Viktória, Riskó Kata. 2022. (495 oldal terjedelem).

Előszó: Dalos Anna

Szerkesztő: Csengery Kristóf

Kiadó: Papageno Consulting Kft.

A kiadvány a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Minden, ami könyvünkkel kapcsolatos. Folyamatosan bővül.

- a Papageno FuvolaMűvészet blogjának linkje
- Két magyar fuvola bemutatása
- Egy muzeális Karl Scholl gyűjtemény
- Fuvolások életének összevetése.
- Kísérlet a Doppler testvérek metodikai gondolkodásának rekonstrukciójára.

Kép forrása: https://www.tromlitz300.com/

Ma van Johann George Tromlitz (1725-1805) születésének 300. évfordulója. A fuvolaművész és konstruktőr írta a Quantz utáni időszak legfontosabb metodikáját Ausführlicher und gründlicher Unterricht die Flöte zu spielen címmel. A mű 1791-ben jelent meg először és máig fontos támpontja azoknak, akik a több-billentyűs egyszerű rendszerű fuvolákat tanulmányozzák. Köszönjük, Herr Tromlitz!

Az AI alapú keresés érdekes eredményt hozott, itt alább bemutatom:

Clara Schumann dédapja Johann Georg Tromlitz volt. Unokája, Marianne Tromlitz, 1816 és 1824 között Friedrich Wieckkel kötött házasságot, aki Clara Schumann édesanyja volt. Marianne Tromlitz és Friedrich Wieck 1824-ben váltak el.

A kerek évforduló alkalmából Michael Lynn adja elő – a kovid idején – Johann George Tromlitz (1725-1805) 6 Fuvola Partitájából a C-dúr hangneműt. A művész-tanár a teljes sorozatot előadja, a partiták minden darabját gyűjteményének más-más hangszerén szólaltatja megg, amelyeket röviden be is mutat a videó elején.

Michael Lynn a no.6-os,  C-dúr partitát egy August Genser (1720-1807) fuvolán játsza, ami egy  (c.1760) Martin Wenner másolat.

A tételek:
Allegro, Andante Molto, Un Poco Presto, Menuet I, Menuet II, Menuet I, Polonaise


Kotta: https://imslp.org/wiki/Special:ReverseLookup/92186

A teljes sorozat linkje itt található.

Ma ünnepli születésnapját generációnk talán egyik legfontosabb fuvolása, Móré Irén, a Nemzeti Fiharmonikusok fuvolaművésze, a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének fuvolatanára. Ebből az alkalomból készített vele interjút Szilágyi Szabolcs a Papageno felületén, az általunk vezetett FuvolaMűvészet blogon. Különleges pályafutás talán kevesbé ismert a fiatalabb generáció számára.

https://papageno.hu/blogok/magyar-fuvolatortenet/2025/10/more-iren-ez-az-a-terulet-ahol-a-legfelszabadultabb-es-a-legkreativabb-vagyok/

The General Who Stole Frederick the Great’s Flute by Gyula Czeloth-Csetenyi

A kapcsolódó magyar nyelvű bejegyzések itt érhetők el.

Képforrása: img3.stockfresh.com

Nem szoktam számvetést csinálni a blogon, de mivel most több időm van felvázolok pár gondolatot mi történt idén eddig. Talán azoknak is hasznos lehet, akik lemaradtak pár érdekes információról mostanában, ezért több linket is elhelyeztem a szövegben.

Tovább folytattuk a könyv köré épült előadássorozatainkat. A magyar fuvolázás elmúlt kétszáz éve és európai beágyazódása továbbra is a szakmai érdeklődés előterében van és igény mutatkozik ezekre az előadásokra, amelyeket Szilágyi Szabolccsal közösen tartunk, általában kettőt külön – viszont ezek egymáshoz kapcsolódnak.

○ István Gimnázium – szakmai nap.
○ Kecskemét – szakmai nap.
○ Szegedi Tudomány Egyetem, Bartók Béla Művészeti Kar – szakmai panel-beszélgetés, vezető előadó Détári Anna (egészséggondozás, nemzetközi kutatás, tapasztalatok, Royal Collage of Music, London).
○ Sopron – szakmai nap a Kiemelt Tehetség Ponton – ○ A Doppler testvérek metodikai gondolkodásmódjának rekonstrukciója. Előadó: Czeloth-Csetényi Gyula. Részletek “A magyar fuvolázás elmúlt kétszáz éve és európai beágyazódása” című könyvből. (Az előadás videóanyaga a címre kattintva érhető el).

Nem írtam erről eddig, de talán most már itt az ideje. Édesapám nyomán “megörököltem” egy projektet, amely nem más, mint egy Doppler testvérekről szóló dokumentumfilm munkálatai. Ez egy rendezői film, de szakmai alapja Dr. Csetényi Gyula 2002-es DLA Doppler-dolgozata. A film munkálatai majdnem ugyanilyen régre nyúlnak vissza, ám most az NKA támogatásának köszönhetően érezhető közelségbe került a befejezés. A film anyagaihoz több magyar fuvolaművész is hozzájárult, de felvételeket rögzítettünk zeneiskolai tanárral és diákokkal is. Meglehet, hogy én is felbukkanok majd a filmben… Ebben a pillanatban a végső vágást és tartalmat még nem ismerem. A rendező, Siklósi Szilveszter filmográfiájában megtaláljuk a világ egyik első áldokumentumfimjét, Az igazi Mao-t is, amely e műfaj kiemelkedő és nemzetközileg elismert darabja. A producer Szederkényi Miklós, vezető-operatőr pedig Jancsó Miklós (Jancsó Nyika, a neves rendező fia), mindkettőjük neve szakmai garancia a film értékére. Természetesen a megjelenésről be fogok számolni.

Vannak pillanatok, amikor a felém szálló szakmai labda elöl nem tudok kitérni és megpróbálom leütni, amennyire tőlem telik. Ilyen váratlan momentum volt a tél vége felé az MTA könyvbemutatója, amelyen Kozma László gitáros kollégám volt a segítségemre. A hamarosan 200 éves intézmény ünnepi eseménysorozatához kapcsolódó Széchenyi könyvbemutató alkalmából arra kaptunk felkérést, hogy megszólaltassunk egy, a grófnak ajánlott művet, amely nem más, mint Ernst Krähmer (1795–1837) Variations brillantes, op. 18. című kompozíciója. Ez a mű csákányra készült, ami annyit jelent, hogy a csákány írott C-dúrban van a kíséret pedig hangzó Ász-dúr. Ennek következménye képpen – hogy a mű barokk fuvolán szólalhasson meg – átírtuk D-dúrba, hogy mindkettőnknek komfortosabb legyen, már csak a rendelkezésre álló igen rövid felkészülési idő miatt is. Az átiratot Kozma László kollégám készítette el, mert kettönk közül ő ért a gitárhoz, illetve gyorsabban dolgozik, mint én. Így a mű, illetve műrészlet végül hangzó D-dúrban szólalt meg barokkfuvolán és modern gitáron, modern hangmagasságban. Szintén részlet hangzott el nyitányként egy másik Krähmer műből, a Magyar fantáziájából, op. 28. Mindkét darab igen ritkán szólal meg koncerten, barokk fuvolán szinte soha, inkább furulyások játszák ma.

Tovább folytatódott barokkfuvolás “kalandozásom”, ami most már sokkal több, mint múló érdeklődés. Idén is csatlakoztam Csalog Benedek mesterkurzusára, amelyen – Benedek meghívására – ezúttal a kiváló romantikus fuvolás, Anne Pustlauk is oktatott, előadást és koncertet tartott. Természetesen – a kurzus többi résztvevőjéhez hasonlóan – én is mindkét tanárhoz jelentkeztem. Ezzel viszont kissé túlterheltem magam hiszen a barokk hangszer mellett romantikus fuvolával is készültem, ráadásul két külön típussal (egyiket Benedek adta nekem kölcsön és francia típus volt, míg én egy pesti Schunda fuvolával is gyakoroltam…).

Ezzel kapcsolatban nagy örömömre szolgált, hogy kitűnő interjút készíthettem Csalog Benedekkel a FuvolaMűvészet blogon, a Papageno oldalán. A beszélgetés jól illeszkedik a FuvolaMűvészet eddig megjelent anyagaihoz, amelyekből egy másikat, a Dratsay Ákossal készült interjút is én készíthettem el a tavasz folyamán. Szilágyi Szabolcs jegyezte a Juhász Ildikóval, Détári Annával valamint Mark Spark-al készült anyagokat, míg az én munkám – az említetteken kívül – a Juhos Józseffel foglalkozó cikk. Természetesen további anyagokat készítünk jelenleg is, ezek a következő hónapokban látnak napvilágot. Addig is az eddig elkészült összes anyag itt érhető el a Papageno FuvolaMűvészet blogján

Bár eddig keveset írtam erről itt, de idén újabb vendégek érkeztek hozzám lóasszisztálta önismereti coachingba. Itt is hangsúlyozom, hogy egyelőre ez a lehetőség ingyenes, hiszen még tanulom azt a műfajt. Az zenészek számára készült lóasszisztálta önismereti folyamatról szóló videó itt érhető el. Ebben kicsit bővebben elmagyarázom miről is van szó, hiszen ez a terület sokaknak még homályos lehet. De, hogy egy idei példát mondjak nem rég egy igen érdekes problémával dolgoztunk az egyik ügyféllel. Ez nem kifejezetten zenész coaching volt – bár a vendégünk fuvolaművész múlttal rendelkezett – mert alapvetően a lótól való félelmén dolgoztunk, eléggé sikeresen. Szerencsére ő mondta ki azt a szót, ami belőlem is kikívánkozott volna, de sokkal jobb, ha ezt az ügyfél mondja ki – “áttörés”, ez lett a látogatás végegyenlege, ami egyalkalmas foglalkozást figyelembe véve valóban figyelemre méltó. Számomra is meglepő ez az eredmény és továbbra is várom a vállalkozószellemű zenészeket, tanárokat, fiatal művészeket, akik szeretnének valamilyen problémával dolgozni, vagy újszerűen tekinteni önmagukra.

Körülbelül ennyi az elmúlt bő hat hónap egyenlege, természetesen a napi tanári, zeneiskolai munka mellett, benne a vizsga, kamara és együttes szereplésfelkészítéseket beleértve. Természetesen – és szerencsére – most a pihenésé a főszerep, hiszen, ahogy említettem épp ezért tudtam megírni ezt az összegzést. Már csak az a kérdés mit tartogat a következő hat hónap…..

A Papageno égisze alatt működő Fuvolaművészet blog legutóbbi interjúját Csalog Benedekkel készíthettem el. Nagy örömömre szolgált elkészíteni az anyagot, amelyből itt mutatok be néhány kiragadott gondolatot.

“Közben készültem a budapesti főiskolai felvételire és nagy szerencsémre, első barokk fuvolám készítőjéhez, Elek Tihamérhoz kerültem, a felvételin Prokofjev szonátáját játszottam.”

“Szerencsés pillanat volt ez, mert a Hungaroton nagy példányszámban forgalmazta a felvételt külföldön, Japánban és Észak-Amerikában is. Talán ennek a kiadványnak is volt része abban, hogy a fuvolások egyre inkább játszani kezdték Quantz kevésbé ismert műveit.”

“Quantz képzett, művelt, invenciózus muzsikus volt, aki minden tudott a zenéről, a hangszerről, és fuvolákat is épített.”

“A jól intonált, tiszta játék abszolút a legfontosabb szempont, még a hangminőségnél is előbbre való, mert a világnak nincs szüksége még egy hamisan játszó barokkfuvolásra.”

“Már jó ideje kizárólag csak különböző mai készítők Quantz-kópiáin játszom, és úgy hiszem, ha valakit érdekel ez a zene, akkor hozzá tartozó hangszer is kell, hogy érdekelje.”

“Quantz hangsúlyozza könyvében, hogy a fuvola hangjának sokkal inkább egy alt, mint egy szoprán énekes hangjához kell hasonlítania.”

“Ez azt is jelenti, hogy mindig inkább a nehezebb, de „autentikusabb” megoldást választom, még akkor is ha ez néha tízszer több munka, és a mai hallgató számára nem is feltételül tűnik egy modernizált megoldásnál jobbnak az eredmény.”

“Ehhez a zenéhez az is hozzátartozik, hogy a 17-18. században még nem volt Európában strukturált zeneoktatás, persze léteztek különféle, zeneoktatással foglalkozó intézmények.”

A teljes beszélgetés az alábbi linken olvasható:

https://papageno.hu/blogok/magyar-fuvolatortenet/2025/06/csalog-benedek-interju/

A Doppler testvérek metodikai gondolkodásmódjának rekonstrukciója. Előadó: Czeloth-Csetényi Gyula. Részletek “A magyar fuvolázás elmúlt kétszáz éve és európai beágyazódása” című könyvből.

Az előadás Youtube linkje.

Elhangzott – Hunyadi János Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szakmai napján (Kiemelt Tehetség Pont), Sopron – 2025. Április 5.