A Böhm-fuvola és metodikájának kialakulása Magyarországon

Hosszabb idő után publikációra adtam a fejem. A 2014ben fejlesztett cikkemet, – amit eddig csak jelszóval rendelkezők olvastak – most megjelentette a Parlando online zenei folyóirat.

Az írás elejét itt közlöm, a folytatáshoz kattintsunk a linkre az idézet végén:

“Talán egy fafúvós hangszer sem változott akkorát, mint a fuvola Theobald Böhm újítása révén. Hangszerreformja máig ható hullámokat vet, és éppen ezért rendkívül fontos tanulmányozni Böhm munkásságát, de zeneszerzői tevékenységét is, különös tekintettel pedagógiai műveire. Ebben a cikkben azt a kérdést vizsgálom milyen sajátos események vezettek a Böhm-fuvola metodikájának kialakulásához hazánkban. Áttekintem a hangszer kialakulásának, és elterjedésének körülményeit, kísérletet téve arra, hogy nyomon kövessem az új hangszer térhódítását, úgy térben – tehát földrajzi tekintetben –, mint időben, olykor geopolitikai és történelmi sajátosságokat is szem előtt tartva. Mindezt azért, hogy helyes önértékeléssel jelölhessük ki saját helyünket a világ fuvolázó nemzetei között.

Az alábbi írásos forrásokat használtam:
- Rick Wilson régi fuvolákkal foglalkozó oldala: http://www.oldflutes.com
¬- Dr. Szabó Antal: Theobald Böhm és fuvolái (2007).
- Dr.Csetényi Gyula: A Doppler testvérek.
- Leonardo De Lorenzo: My Complete Story of the Flute, Texas Tech University Press, 1992.

Továbbá igénybe vettem a fuvolaépítés történettel foglalkozó hangszerész, Robert Bigio (díjnyertes könyvek szerzője; http://www.robertbigio.com/), valamint Gian-Luca Petrucci (Emeritus Professzor a Santa Cecilia Konzervatóriumban, Rómában) személyes segítségét is, amelyet ezúton is köszönök.
Az alábbiak szerint haladunk:
- felvázoljuk Böhm munkásságát röviden;
- ismertetjük milyen hozzáállással fogadták az új modellt a különféle nemzetek fuvolásai, és
- megkíséreljük nyomon követni hangszerének elterjedését térben és időben, különös tekintettel,
- az Osztrák-Magyar Monarchiára, illetve
- részletesebben megvizsgáljuk a hazai helyzetet, hogy végül
- következtetéseket vonhassunk le a fentiekből saját fuvolapedagógiánk sajátosságairól.”

Folytatás a Parlando-ban, itt…

Böhm halálának 100. évfordulóján tartott emlémkkoncert plakátja

This entry was posted in Napról-napra, cikk and tagged , . Bookmark the permalink.

Leave a Reply