Versenygyőzelem Kínában!

“Kedves Barátaim, Ismerőseim! Örömmel osztom meg mindenkivel aki érdeklődéssel van irántam, hogy pár nappal ezelőtt ért véget a 3rd Nicolet International Competition Kínában, Guangzhou városában, ahol az indulók között első helyezettként végeztem. A zsűri első díjat nem adott ki, így a 2. díjat vehettem át”.
Így adta hírül Duleba Lívia versenygyőzelmét Facebook oldalán. Ezek után kerestem meg, és arra kértem, hogy kicsit bővebben is számoljon be a versenyen szerzett élményeiről, és meséljen tanulmányairól és terveiről. Azt hiszem remek interjút készítettünk:

Kiknél tanultál, és ki volt a tanárod a versenyt megelőzően?

Duleba Lívia: Nyíregyházán kezdtem el a zenei tanulmányaimat a Kodály Zoltán Általános Iskolában, ahol Szabó Dénes Kossuth és nemrégiben Nemzet Művésze díjban részesült karnagy alapozta meg a világhírű Cantemus kórusban a zenei készségeimet, és a pályán való elköteleződésemet.
Feleségénél, Szabó Dénesnénél kezdtem fuvolázni, aki a kezdeti nehézségeim ellenére kitartásra ösztönzött, amiért nagyon hálás vagyok neki mai napig.
Középiskolába Miskolcra jártam 2 évet a Bartók konziba, Siklósi Tamás volt a tanárom, aki az egyéniségemen rengeteget nyitott, és mindvégig roppant lelkesedéssel állt a közös munkához.
Tamás ajánlásának köszönhetően Budapesten, a Bartók konziban folytattam a tanulmányaimat , ahol 1 évig volt szerencsém Dr. Csetényi Gyulánál tanulni. Az ő keze munkája alatt értem el első versenyeredményemet, 1. és Különdíjat vehettem át az Országos Elek Tihamér Fuvolaversenyen. Sokat szélesedett a repertoárom, és Ő készített fel a Zeneakadémai felvételire, amely sikereként az érettségi évében már Kovács Lóránthoz jártam fuvolaórára a Zeneakadémiára.

Nála 2 évet tanulhattam, ahol egy világszínvonalú osztályba kerültem, ekkor ismerkedtem meg többek közt Gábor József Tanár-Úrral. Egészen inspiráló és ösztönző volt számomra ez a közeg, a tanszakikon ámulva hallgattam az osztály felsőbb éves tagjainak játékát. Ekkor kezdtem el nemzetközi versenyekre járni, és nyíltak meg előttem a külföldi távlatok.

A Master diplomámat már Németországban , jelenlegi Professzorom, Bálint János osztályában tettem le. A nála töltött évek alatt rengeteget tanultam a színpadi jelenlétről, a zenei idők fontosságáról, és a precizitásról, egyszóval mindenről ami a fuvolázáshoz és zenéléshez tartozik. Számos nagy nemzetközi versenyre készített már fel, és a próbajáték szituációkra is nagy figyelmet fordít. Jelenleg passzív hallgatója vagyok a Hochschule für Musik, Detmold egyetemének, és többnyire egyedül készülök a versenyekre.

A Nicolet előtt Prof. Adorján Andrásnál voltam meghallgatáson Münchenben, aki idejét nem kímélve, rendkívül lelkesen, a teljes programból felkészülve a tőle megszokott magas szinten adta át tudását, ami igen nagy segítség volt.

Ittzés Gergő kurzusán is részt vettem Győrben, ahol neki köszönhetően lehetőség adódott a program szinte teljes egészét zongorával próbálni Lóránt Zsuzsa zongoraművésszel és Molnár Dénes csellistával a Weber g-moll trióját eljátszani a zárókoncerten. Mindezek mellett Ittzés Gergőtől rengeteg új hasznos tanácsot kaptam a kurzus alatt, és ízelítőt a kimerülhetetlen zenei ötleteiből.

Egy ilyen nagy és távoli versenyen rengeteg az ismeretlen tényező – időeltolódás, ismeretlen helyszínek, ismeretlen kultúra. Hogyan készültél fel lélekben ezekre a fuvolázáson kívüli körülményekre?

Duleba Lívia: Ez a kérdés a verseny előtt legalább annyira foglalkoztatott, mint néhány nehéz rész kigyakorlása a darabokban.
Mivel most jártam először Európán kívül, így amennyi információt csak lehetett, igyekeztem összegyűjteni.
Több ismerősöm járt már Kínában, illetve Csajági Veronika jelenleg is Macao-ban dolgozik, többek közt őt is megkérdeztem pár dologról az utazás előtt.
Nagyon hasznos tanácsokat adott mindenki, amiket tudtam esetenként alkalmazni, de sokszor már az is nagy segítség volt, hogy az elmondottak alapján már nem értek olyan felkészületlenül bizonyos szituációk.
Rengeteg gyógyszert vittem magammal, de az aggodalmak ellenére, semmit nem kellett végül beszednem.
Az időjárási tényezőket is figyelembe vettem, hiszen 32-38 fok között ingadozott a hőmérséklet egész idő alatt, és elképesztő fullasztó, párás, ködös volt a levegő.
Az időeltolódás volt az egyik amitől leginkább tartottam, ezért két nappal a verseny kezdése előtt már megérkeztem, és szerencsémre az első fordulóban is csak a későbbi napokon kerültem sorra. A kimerítő és rettentő hosszú utazás alatt, szinte semmit sem tudtam aludni, ezért azután akkor aludtam és annyit amennyit csak bírtam, így már másnap a reggelinél frissen ültem az asztalhoz. Sok mindenre viszont nem lehet felkészülni, de ezeknek is persze megvannak a maga szépségei.

Mi volt a műsorod? Volt olyan darab, ami különösen szerettél? Milyen volt a versenyre írt kínai darab?

Duleba Lívia: A versenyre való előválogatóként Bach Nr.2-es, d-moll Csellószvit-jének Preulde és Allemande tételeit kellett lemezre venni, illetve a 24-es Paganini Caprice-t. A Bachból Ittzés Gergő nagyszerű átiratát használtam, a Paganini-nál pedig a klasszikus Herman kiadást vettem alapul, pár apró változtatástól eltekintve.

Azt hiszem, eddig ez volt a legnagyobb program, amivel nemzetközi versenyre készültem, csak az ARD-hez hasonlítható nagyságát tekintve.

Az első fordulóban kötelezőként a Paganini 7-es Caprice-t, választhatóként kortárs darabok közül Holliger T(air)e, és a Telemann fantáziák közül a 3. h-moll-t játszottam. Nekem az első forduló különösen stresszes, hiszen fontos az első ,jó benyomás és nehezíti a helyzetet, hogy csak szóló darabok vannak a programban.

A második fordulót éreztem legjobban sikerültnek. Itt Debussy Egy faun délutánjának átirata volt kötelezőként megadva, szonáták közül a Schulhoff-ot választottam és a Doppler: Air valaques-ot virtuóz darabként.

A harmadik fordulóba jutás eredménye, előző este derült ki 7-8 óra körül, és mindössze 1óránk volt két különböző zongoristával összepróbálni a leghosszabb és zeneileg legnehezebb programot. Mivel én ráadásul az eredményhirdetés napján játszottam, így nem sok időm maradt regenerálódni. Minden erőmet összeszedve, másnap a harmadik fordulóban a két választhatóból Mozart: KV 305-ös Á-dúr hegedűszonátáját játszottam – itt nem használtam kiadott átiratot, a felkészülés során tevődött össze különböző ötletekből a versenyen előadott verzió-. Schubert Arpeggione Szonátáját választottam még, Pierre Ferroud Trois pieces darabjából a Nr.2-3-at és végül a kínai darabot. Ilyen fizikai állapotban nehéz volt végig koncentrálni, de ezzel majdnem minden versenyző így volt, szerencsére a versenydrukk átsegíti ezeken az embert.
A döntő előtt volt egy napunk pihenni, és a zenekarral – nekem a Mozart: G-dúr Koncertet- illetve a a zongoristával és csellistával a Weber triót próbálni.

Nagyon szimpatikus volt már a jelentkezésnél, hogy olyan mesterműveket mint az Arpeggione vagy a Mozart szonáta lehetőség lesz eljátszani, de talán a legnagyobb élményt a Weber trió jelentette, hiszen az egy örömteli kamarazenélés volt.

A kínai darab egy érdekes, üde színfolt volt a műsorban. A szerző röviden így ismertette a művet:

Listening to the Flute in the Frontier” is the work of the Tang dynasty poet Gao Shi. With the lively and beautiful tone and wonderful imagination, the poem paints a beautiful picture of spring scenery beyond the Great Wall. The poem has painted the serene and quiet life of the frontier. Gao Shi uses skillfully the technique of both the realistic and the imaginary, describing the soldier’s ambition as well as the homesickness. Time travels with reality and imagination in between, from which a magnificent and touching picture reveals. The poem is of sentiment due to the homesickness, but not of depression. As an excellent piece among the poems of the frontier, it expresses the kind of lofty spirit in Tang dynasty“.

A darab technikailag semmilyen nehézséget nem rejt, egyszerű zene, helyenként sajátos kínai motívumokkal, hangzással. Sok kínai zenét hallgattam előtte az interneten, igyekeztem a kínai bambusz fuvola hangját a fülemben hallani játék közben, ami a zeneszerzőnek kifejezetten tetszett. Akit érdekel itt megtalálja a darab kottáját PDF formátumban. (3. forduló, Competition piece: Voice of Sentimental Flute ) http://www.nicoletcompetition.com/en/Repertoire.htm

Milyen terveid vannak most, a verseny megnyerése után?

Duleba Lívia: Minden megmérettetés után azt gondolom, több versenyen nem veszek részt , mert a végére fizikálisan és főként mentálisan elképesztően kimerülök, mondhatni “kiégek”. Ennek ellenére, mivel folyton keresem az új bemutatkozási lehetőségeket , szakmai kihívásokat és a legkülönfélébb zenei közegben való aktív részvételt, végül -ahogyan most is- már tervbe van véve körülbelül fél év múlva egy lehetséges nemzetközi verseny.
Még a Nicolét Verseny előtt beadtam a jelentkezésem több németországi zenekarhoz, és nagy örömömre az elmúlt napokban 1 éves szerződést kaptam a Brandenburgisches Staatsorchester zenekaránál Frankfurt am Oder-ben , ahol a zenekar egyik szóló fuvolásaként mutatkozhatok be és szerezhetek nagyobb tapasztalatot zenekari zenészként.
Ezek mellett nagy álmom és vágyam egy lemezfelvétel, amit 2015-ben – a lehetőségektől függően -szeretnék elkészíteni.
És persze minden ami zene!! :)

Köszönöm a beszélgetést, és még egyszer gratulálok!


Johann Sebastian Bach – É-dúr szonáta, BWV 1035
I. Adagio ma non tanto – II. Allegro
Lívia Duleba – fuvola

This entry was posted in Napról-napra, interjú, link and tagged , , , , . Bookmark the permalink.

Leave a Reply