reblog – Paganini fuvolán?

A kérdést nem én tettem fel, hanem a Fidelio. Engem – mint fuvolást – a kérdés különösebben nem rendít meg; persze, hogy “igen”. Csak nem 20 éve (vagy több?), hogy diákként részt vettünk Drahos Béla lemezbemutatóján a Vigadóban – kotta nélkül játszotta mind a huszonnégyet… – , ahol anno tolongtak a fuvolások – és a hegedűsök is. Tudtommal, azóta a Hunagroton nem vette fel a Caprice-okat, egészen mostanáig, amikor is Seres Dórával került rögzítésre az anyag. Nem akarok kéretlenül tippeket adnia  Hungaroton-nak, de egyszer fel lehetne venni az Andersen op.15öt, az is pontosan 24 darab és fuvolára írták. Kereskedelmi szempontból sem lenne problémás, mert a laikus közönség Andersen hallatán a dán meseköltőre gondolna… No, de félre a térfát! Kedvcsinálóul a  bravúros felvételsorozatba a Hunagroton oldalán tudunk belehallgatni. És van egy korábbi lemeze is a művésznőnek, ahol a fuvolairodalom sűrűjéből válogat. Elég körülményesen találtam meg; itt hallgathatunk bele a Moquet, Francaix, Feld, Damase, Feld és Liebermann műveit tartalmazó cd-be. A felvételek online meg is vásárolhatóak. Most lássuk a Fidelio cikkét:

A Dán Nemzeti Kamarazenekar és a Hungaroton közös kiadásában jelent meg Seres Dórának, az együttes szólófuvolásának a lemeze. A CD-re egy ritka sorozat került fel: Paganini hegedűre komponált 24 Caprice-ának fuvolaváltozata, amelynek átiratát a fuvolaművész készítette.

“Niccolo Paganini a 19. század egyik zenei sztárja, hegedűvirtuóza volt. A 24 koncertetűdöt 1802 és 1817 között komponálta. Több zeneszerzőóriás, például Brahms, Liszt, Schumann is készített zongoraátiratokat Paganini műveire. A 24 Caprice a hegedűirodalom legnehezebb darabjai közé számít, mert mindegyik etűd más hangszeres képességet kíván. Fuvolán igen kevesen szólaltatták meg őket. Minthogy Fischer Ádámmal, a zenekar vezetőjével megosztottam a tervemet, ő pedig ösztönzött, ezért döntöttem úgy, hogy elkészítem a magam átiratait” – mondta el Seres Dóra.

Seres Dóra

A fuvolaművész hozzátette: nagy technikai kihívást jelentett számára, hogy megpróbált a hegedűverzióhoz olyan közel maradni, amennyire csak a fuvola engedte. A gyakorlás és felvétel haszonnal járt, mert új és új zenei lehetőségeket fedezett fel, amelyeket más, fuvolára írt kompozícióknál is hasznosíthat. A Junior Prima díjas muzsikus korábban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első fuvolása volt, majd egy álláshirdetést látva megpályázta ugyanezt a posztot a Fischer Ádám vezette Dán Királyi Rádió Kamarazenekaránál. A 42 tagú kamarazenekar Európa egyik vezető együttese, a 2010-es Budapesti Tavaszi Fesztiválon hallhatta őket a magyar közönség. Akkor Seres Dóra a Bartók-kortárs dán zeneszerző, Nielsen Fuvolaversenyét szólaltatta meg a Művészetek Palotájában. Seres Dóra egy 18 karátos Muramatsu fuvolán játszik, tagja a koppenhágai Carion fúvósötösnek és a Kube Ensemble-nak.

Seres Dóra játszik abban a lemezsorozatban is, amelyet a Dán Nemzeti Kamarazenekar készített Fischer Ádám vezényletével, és amelyben Mozart valamennyi szimfóniáját CD-kre rögzítették. A fuvolaművész első szólólemeze 2004-ben a Hungarotonnál jelent meg Flautissimo címmel, a felvételen Mali Emese zongoraművész volt a partnere.

forrás: fidelo.hu

This entry was posted in Napról-napra, cikk and tagged , , . Bookmark the permalink.

Leave a Reply