A Francia Becsületrend legmagasabb fokozatát (Commandeur de l’ordre des arts et des lettres) veheti át Sir James Galway művészi pályájának elismeréséül. Nem nagyon tudok más fuvolaművészt mondani, aki egész életében annyit gyakorolt volna – a mai napig is – mint ő. És nem tudok mondani még egy olyan fuvolaművészt, aki ekkor hatással lett volna a fuvolázásra és a fuvolázás nemzetközi koncertéletben elfoglalt szerepére, mint ő.
Bár Galway intézményesen csak rövid ideig tanult Párizsban – Gaston Crunelle osztályában – mindig is a francia fuvolaiskola tanítványaként hivatkozott magára – teljes joggal, hiszen ezt a hatást az angol iskolán keresztül is egész korán megkapta és a mai napig tanításával ezt képviseli. Talán ez a magas elismerés nem csak kimagasló művészi életművének szól, hanem a francia fuvolaiskolához való tartozásának pecsétje is. Amennyire tudom Jean-Pierre Rampal a másik fuvolás, aki Becsületrendet kapott.
Ma már nálunk a fuvolásoknak nem kell őt bemutatni, de összeállítottam azt a három felvételt, amelyet talán kevesebben ismernek itthon. Az első az egyik kedvencem, az 1989-es Harewood House-beli hangversenyből egy részlet Phillip Moll zongorázásával – azért ezt, mert nem sokkal később a művet élőben is hallhattam velük. A videó alatt az egyik komment írója Marisa Robles, – a hárfaművésznő, akivel Galway oly sokszor adta elő Mozart Fuvola-hárfa versenyét – a következőt írja: “So beautiful Jimmy.!! You are and always have been the greatest!!! Love YOU.xx”
Ehhez én sem tudok többet hozzá tenni. Csak annyit még:
GRATULÁLOK!
Ravel ~ Habanera
Bach ~ Triószonáta, BWV 1079 II. Allegro Moderato
Kyung Wha Chung, Phillip Moll és Moray Welsh (Concertgebouw, Amsterdam, 1979)
Joaquin Rodrigo ~ Fantasia para un gentilhombre (Sir James Galway árirata). A kép és hangminőség sajnos nem tökéletes, de így is érzékelhető az elképesztő hangi, technikai és megformálásbeli magabiztosság, valamint külön felhívnám a figyelmet 19:30nál a kadenciára…
New York Philharmonic, Zubin Mehta, Lincoln Center, valamikor 1978 után.